Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-16 / 113. szám

Somogyi Néplap 1985. május 16., csütörtök VASUTASOK A SZAKMÁRÓL Szocialista brigádok vetélkedője Utoljára öt évvel ezelőtt gyűltek össze ilyen szép számmal hasonló rendez­vényre a MÁV kaposvári üzemfőnökségének szocialis­ta brigádjai. A párt XIII. kongresszusának és hazánk felszabadulása évfordulójá­nak tiszteletére vetélkedőt rendeztek, amelynek első napján nyolc szocialista bri­gád mintegy negyven tagja adott számot szakmai és po­litikai ismereteiről. A háromnapos versenyre már több hónappal ezelőtt megkezdték a felkészülést a brigádok. A szervezők mind a 36 brigádnak elküldték a témajavaslatot, ennek alap­ján állították össze a kérdé­seket. A versenyzőknek teg­nap először szakmai kérdé­sekre kellett megfelelniük. , „Hogyan történik a váltó ellenőrzése a központi vál­tóknál? Mondjon el mindent részletesen a próbavonattal kapcsolatban. Hány évenként kell ismételten munkavédel­mi vizsgát tenni?” — ilyen és ehhez hasonló .kérdések­ből hármat kaptak a csapa­tok, majd általános politikai ismereteikről is beszámoltak a versenyzők. A több órás vetélkedés so­rán volt, aki félszegen, má­sok magabiztosan válaszol­tak a kérdésekre. Az öttagú zsűri — elnöke Mayer József üzemfőnök — értékeléséből úgy tűnt, hogy néhány eset­ben volt még ugyan hozzá­fűzni, kiegészíteni való a válaszokhoz, többségükben azonban jól felkészült, a szakmai ismeretekben jártas brigádok versenyeztek. A tegnap kezdődött há­romnapos vetélkedésben az üzemfőnökség 36 szocialista brigádjából 33 vesz részt, s hogy milyen eredménnyel az attól is függ, milyen a bri­gádok mindennapi munkája. A végső helyezéseket befo­lyásolják az eddigi gazdasá­gi eredmények, a brigád tag­jainak egymáshoz való vi­szonya, a vállalt társadalmi munkák mértéke, a kulturá­lis és egyéb programokon való részvétel és még az is, hogy milyen a brigádnapló külseje és tartalma. Ezeket a szempontokat már érté­kelte a zsűri, most a mun­kahelyi és műszaki ismere­tek, a vasút története, az ál­talános vasútüzemi tájéko­zottság elbírálása van hátra. A szocialista brigádok ma folytatják a vetélkedést a MÁV oktatási központjában. A verseny második napján 10, holnap pedig még 12 bri­gád méri össze tudását. N. Zs. Szeméttelep és energiabánya Megoldást sürgető gondok Mikor még a 60-as évek elején a Schönherz Zoltán utca végén megkezdték a kaposvári szeméttelep kiala­kítását, úgy látszott, hogy akár az ezredfordulóig is megoldja a város szemeté­nek elhelyezését. Csakhogy időköziben mintegy tízszere­sére, 3—500 köbméterre nőtt a telepre kerülő szemét na­pi mennyisége. Csupán ta­valy 125 ezer köbméter hul­ladékot szállítottak ide a ku­kás és konténeres kocsik Kaposvárról, ahol a lakások­nak már 98,3 százaléka él­vezi a szemétszállítási szol­gáltatást. A kijuttatott szemétréteg vastagsága helyenként már eléri a 15 métert, s az idő­közben megszigorított kör­nyezetvédelmi előírások alap­ján akár azonnal kitehetnék a „megtelt” táblát. A sze­métréteg széle például már csak 30—50 méterre van a völgy mélyén futó Nádasdi pataktól. A szakemberek sze­rint legföljebb egy évre való hely Van még a telepen, s az is csak azért, mert két éve nagyobb tömörséget eredményező technológiát vezettek be. A megoldás pénzügyi föl­tételei hiányoznak — s bár a gond egyre égetőbb — egyelőre csak több elgondo­lást fölvázoló tanulmányter­vek állnak rendelkezésre. A SZOMBATTOL CSAK LYUKASZTOTT JEGGYEL Kaposvári buszozás Kedd este óta a kaposvári buszvezetők időnként bekap­csolják a helyi járatokon a hangosító berendezést és bemondják: 17-iigi azaz hol­napig lehet a buszokon két kétforinosént is jegyet ven­ni. szombattól már csak az előre megvásárolt és az autóbuszon kilyukasztott menetjegyek érvényesek. Végre — ha kissé l^ésveis — teljesült a megyeszékhe­lyen buszozók régi kívánsá­ga: a más városokban már bevált, egyszerű és kényel­mes jegylyukasztásos utazás. Az átállás tapasztalatai a következők: április 27-én 48 helyen kezdték árulni a je­gy eket; időközben még hat bizományos vállalta ezt, te­hát ma már a város 54 pont­ján lehet buszjegyet venni. Május 8-án lehetett először használni ezeket a négy fo­rint értékű ..cédulákat”. Ad­dig összesen 18 200 jegyet adtak el. Azóta a minden buszon meghagyott régi jegyváltó automaták bevé­tele a felére csökkent, tehát az átmeneti időszakban már az utasok fele az új jegyet használta'. Él még a régi beidegző­dés; előfordult, hogy a lyu­kasztó automatába is bedob­tak egy-egy kétforintost Számított erre a Volán, mert ezeket a ketteseket a sofő­rök egy jó élőre elkészített „célszerszámmal”, azaz egy hajlított vasdarabbal kipe- cáztáfc az új gépekből. Üj szabály >e 'hét szom­batjától, hogy a végállomá­sán mindenkinek ki kell szállnia a buszból. Eddig megtehették ia kaposváriak, hogy a városba befelé tart­va, avagy innen kifelé igye­kezve egy-két megállót az ellenkező irányba utaztak, így a végállomáson kiürülő buszban könnyen leülhet­tek. Ezután ez la lehetőség megszűnik, ha valaki mégis így szeretne tenni, annak le kell szállnia, majd utána rögtön vi sszaszállhat... A Volán vállalat szerint erre vagyonvédelmi okokból van szükség magyarán azért, hogy az utas kifelé és befelé is fizessen, azaz lyu­kasszon. Ezt még megért­hetjük, de azt már nehezeb­ben fogjuk föl, hogy a két lyukasztás érdekében miért kell az utasokat megtomáz- tatni? Igaz, a mozgás egész­séges, de mondjuk egy ne­hezen lépcsőt mászó nyug­díjas erről esetleg másként vélekedik. Talán egyszerűbb volna csupán kijelenteni: a jegy a végállomásig érvényes, még ha egy megállót mennek is vele. Ezután újat kell vál­tani. L. P. LESKÓ LÁSZLÓ Nem lesz a te talpadnak nyugalma 81. Éva szorult helyzetéből úgy 'igyekezett menekülni, hoigy az ablakon kívüli vi­lágra pányvázta figyelmét. Kezdtek lángosodni a bük- kök, a nyárfák koronája már aranyból lesz nemsoká­ra, és italán ezt irigyelve sárgulnak a juharok is; Éva a vörösre lobbanó berke­nyékhez vonzódott, valahogy mlintha bátyja!, nővéréi let­tek volna. Langné néha ősZi vetést végző párás ztakiait is látott. Elszorult a szíve: lesz-e, -a!k!i learasson,? Desz-e mit learatni, ha a tankok vé- gighernyózzák a földeket? Először el sem jutott a tuda­táig, hogy szomszédja, a bú- boskamancényi asszonyság őt kérdezi. — Miaga meddig, me­nyecske? ... Pestre .lesz a menet ? — Én? Tovább .Diiliisivörös- várra. Az öcsém után. Olyan elveszett volit, hogy most aránytalanul nagy há­lát érzett a jó szóért. Hiá­ba látta át, hogy az anyja zsarolja avval az ágynak dőléssel, .mlinith'a a halálán volna, két nap után elszán­ta magát az útra Szepl u|tán, pedig Harisról sincs híradás mióta is már ... ? Mindnyájukat kifordította medréből az öccse levele. Nem is ftáborli postával adta fel, félhetett, hogy megcen­zúrázzák. Kirisztusitöv’iselk Éva agyá­ban a levél e mondatai. „Ha egyszer az isten innen hazasegít, kedves szüleim, Vank meg a csahosai nem állnak meg a Schmeisserem előtt... Velünk a németek aljanépségként bánnak, pe­dig tiltva van nekik, tud­juk ezt mink is. A gyorsí­tott kiképzés alatt ketten lettek öngyilkosok, mert nem bírták tovább. Az egyik tol­nai fiú volt, akit a Schar­führer mindig német ci­gánynak hívott. A saját szá­jába lőtt ez a fiú ... Rend­szeresen úgy neveznek ben­nünket a birodalmiak: ma­radék németek ... Gyűlölöm ezt a halálfejes, lábszár­csontos egyenruhát! Kérem az istent, kedves szüleim, minél előbb szabadítson meg tőle... Koch Rudi hamar kimutatta a természetét. Egy szárazdi gyerek sem bírta tovább és megszökött. Úgy mesélik, egy tisztáson akad­tak rá az erdőkerülő kuny­hójában: Koch Rudi felszó­lítás nélkül végzett vele, pe­dig feltartotta megadásra a kezét. És ez a Koch Rudi már Rottenführer! Velünk érezteti legjobban, hogy fö­lünk került... Ki voltunk vezényelve egy dezertált bu­dakeszi német katona csa­ládjához, ahogy a Scharfüh­rer mondta: körülnézni. Koch meg néhány brúdere megverte az öregeket, felha­sították a dunnákat, össze­törték az edényeket, olyanok voltak, mint az állatok. Min­dig arra a két fiúra gon­dolok: talán ők tették jól. már túl vannak mindenen. Kedves szüleim, szívből kí­vánom, hogy jobb napokat lássanak, mint én, kérem, hogy bármilyen hírt halla­nak felőlem, tartsanak meg jól emlékezetükben. Szerető fiuk, Joseph.” — Fiatalasszony, aztán el tud-e tájékozódni Pesten? Megint a búbaskemencé- nyi szomszédja. — Nem — csuklóit el a hangja kislányosain. — Nem ismerem kli magam abban a nagy városiban. — Leszek én a gardedám­ja, lányom — anyáskodott kicsit leereszkedően a má­sik. — Csak segítsen cigol- n'i a bétyánbatyumat. Nélküle Langné a villa­mosra sem. jutott volna fel: az asszonyság széles folyosót nyitott néki kemencémyfi tes­tével a tömegben. — Majd fizesse fiam a kalauznak az én átszálló­mat is! Éva valahogy olyan köny- nyű lélekkel hagyta rá ma­gát, mintha falubelije volna; a tömegtől sem idegenke­dett, .megtartották, ha dőlni készült, mikor a sárga sze­relvénynek kanyarodást pa­rancsolt a sín. De a hídig sem értek, amikor — ilyenek lehetitek Jerikó falainál azok a harsonák, ezt gon­dolta később Langné — megszólaltak a szirénák. Fém,esen jajául,t a villamos, és leállt. (Folytatjuk) tervek egy részét a — 20 ki­lométernél is nagyobb — szállítási távolság teszi kér­désessé. A legjobb megol­dásnak a Kaposszerdahely körzetében több lépcsőben kialakítandó szeméttelep ter­ve látszik. Az első ütem be­ruházása mintegy 60 millió forintot igényelne. Ma csak az látszik biztosnak, hogy jövőre megkezdődhet a terü­letelőkészítés. Mint Németh Zoltán, a városi tanács mű­szaki osztályvezetője el­mondta, a felkészülés első lépéseként a közeljövőben a szemetet térfogatának egy­ötödére préselő gépet he­lyeznek üzembe, így ellen­súlyozzák egyebek közt a nö­vekvő szállítási távolság majdani többletköltségeit. Fölvetődik a kérdés, mi lesz, ha a mostani telep te­lítődik, mielőtt az új kiala­kítása megkezdődne. Egye­lőre nem látszik más megol­dás, mint a jelenleg csak a Schöniherz utca szintjéig te­rített szemét heggyé emelé­se. Ez a környezetvédelmi előírásokat megszegő kény­szerű lépés azonban a szak­emberek szerint csaknem ki­vihetetlen (egyebek közt az ott húzódó magasfeszültségű vezeték miatt), s ha megpró­bálkoznak is vele, legföljebb egyikét évvel odázhatja el a végleges megoldást. Egy szeméttelep nem lát­ványos létesítmény, így a beruházások rangsorát meg­határozó testületek szíveseb­ben döntenek más fejlesztés javára. Szabó Gyula, a me­gyei tanács építési és víz­ügyi osztályvezetője szerint az építendő szerdahelyi te­lepnek legkésőbb 1987-ben alkalmasnak kell 1 :nnie az első szemétszállítmányok fo­gadására. Ellenkező esetben a város mai hullacJékeihe- lyezési gondja végképp tart­hatatlanná válik. A Schönherz utcai telep lezárása egyébként különle­ges lehetőségeket is rejt. A napokban olvastunk arról, hogy a már lezárt székesfe­hérvári szeméttelepen meg­kezdték a biogáz hasznosítá­sát. Erre Kaposváron is len­ne mód. Dr. Vékony László, a városgazdálkodási vállalat főmérnöke elmondta: mind­össze 1,5—2 milliós beruhá­zással évi 500 köbméternyi biogáz válna itt hozzáférhe­tővé. A gondot az okozza, hogy nincs a közelben olyan üzem vagy intézmény, ame­lyik ezt az „ingyen energiát” hasznosíthatná. A hosszabb vezetékszakasz építéséhez viszont az üzemeknek nincs beruházási lehetőségük. Visz- szás, hogy miközben egyes nagyfogyasztók időszakon­ként energiaellátási gondok­kal küzdenek, itt nincs, aki a kínálkozó energiabányát hasznosítsa. Aligha kétséges, hogy egy ilyen népgazdasá- gilag igen hasznos megf'!:lás elnyerné az energiafelhasz­nálás ésszerűsítéséért nyújt­ható állami támogatást. Ugyancsak elgondolkod­tató, hogy miközben például az NDK-ban az ország nyersanyagszükségletének" több mint negyedét a hulla­dékokból nyerik vissza, ná­lunk néhány félsikert hozó próbálkozást leszámítva csak gond a szemét. Az ezzel kapcsolatos megoldás persze országos szintű végiggondo­lást és intézkedéseket kí­ván. Mégis ennek elébe menve érdemes volna az új szeméttelep tervezésénél és kivitelezésénél számításba venni az értékesebb hulla­dékok szelektálásának és visszanyerésének feltételeit. Könnyű megjósolni, hogy rö­vid időn belül mi sem nél­külözhetjük a szemétből nyerhető energiát és nyers­anyagot. Miért ne vállalhat- . na e folyamat meggyorsítá­sában Somogy is kezdemé­nyező szerepet? Bíró Ferenc Védik a fogyasztók egészségét Csak jó árut vesznek át a termelőktől Bolgár szakembereknek — köztük Stefan Uzunovnak, a szófiai központi növényvédő állomás módszerfejlesztési osztályvezetőjének — adott tájékoztatást a múlt héten a házikerti növényvédelem módszereiről dr. Jasinka János, a megyei növényvé­delmi és agrokémiai állo­más főmérnöke. A vendégeik élénken érdeklőditek a somo­gyi tapasztalatok, a rtLunka szervezése iránt, s arra is kíváncsiak voltaik, hány 'kis­termelő termel nálunk saját szükségleten kívül piacra is, hogyan ellenőrzik a kisüze­mek növényvédelmi tevé­kenységét; a vegyszerek al­kalmazása során mennyire érvényesül a gazdák felelős­ségérzete, a fogyasztók egészségének védelmét célzó törekvés. A. ikérdés — főként az utóbbi — azért is jogos, mert megyénk több mint 110 ezer háztáji és kisüzemi gazdasága mintegy száz üz­letből szerzi be a különféle növényvédő szeréket és mű­trágyákat, s föltételezhet­nénk mi is, nemcsak a bol­gár szakemberek, hogy a vegyszeres növényvédelem nyomán a saját fogyasztás­ra termelt, illetve értékesí­tésre szánt zöldség és gyü­mölcs egészségkárosító ve­szélyforrás lehet. Megpyugi- tatásiul érdemes bemutatni azt a módszert, ahogyan eb­ben a munkában együttmű­ködnek a termeltetőikkel — Zöldért vállalattal, áfészek- kel — és á termelőkkel. Annafc a kistermelőnek, aki áruját piacra szánja, kö­telező a permetezési napló vezetése, ezt a naplót a kertbarátkörök az áfészék felvásárlóinak közreműkö­désével is ellenőrzik. Az agrokémiai állomás szakem­berei a piacokon rendszere­sen megvizsgálják az el­adásra kínált árut, s a min­tát műszeres ellenőrzéssel „vallatják” arról, mennyi növényvédőszer-maradékot tartalmaz. Megyénkben sok kistermelő exportra is küld árut, s az állomás gondos­kodott róla, hogy a sok ter­melő áruja közül kiszűrhes­se. a növényvédő szerit az előírtnál magasabb dózis­ban tartalllmiazót. A Mészövvel és a Zöld- érttel már több minit öt év­vel ezelőtt olyan kódszám­rendszert dolgozták ki. mellyel a termelő neve és címe utólag bármikor azo­nosítható, tehát a növény­védő szerekre vonatkozó analitikai vizsgálatnál meg­állapított hiba visszavezet­hető az elkövetőhöz. Az olyan árut, melynél a mű-s szeres vizsgálat egészségre káros szermaradványt mu- ' tat ki, zárolják, a termelő ellen pedig szabálysértési el­járást kezdeményeznek. Az utasítás szerint a fo­gyasztási szövetkezetek' fel­vásárlói csak azoktól a kis­termelőktől vehetnek át zöldséget és gyümölcsöt, akik a már említett kódszá­mot az áru göngyölegében — rekeszben, zsákban — el­helyezik, a permetezési nap­lót rendszeresen, szakszerű­en vezetik, és azt a termék átadásakor bemutatják a felvásárlónak. Nem .vehet­nek át olyan termelvényt, amelynél az alkalmazott nö­vényvédő szer , élelmezés- egészségügyi várakozási ide­je még nem járt le. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom