Somogyi Néplap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-16 / 113. szám
1985. május 16., csütörtök Somogyi Néplap 3 Somogyi kiállítók Lezárultak a jelentkezések a Hungexpónál a 70. Országos Mezőgazda- sági Kiállításra és Vására, ra. A részvételi szerződések széles körű hazai és nemzetközi érdeklődésről tanúskodnak. Huszonhét ország jelezte részvételét, közülük tizennégyen önálló nemzeti bemutatót tartanak. így képviselteti magát többek között a Szovjetunió, Csehszlovákia, az NDK Lengyelország, Bulgária. Dánia, Hollandia, Kanada, Finnország, Egyiptom, de vállalatai révén jelen lesz például Ausztria, Anglia, Svájc, az USA, Japán és Svédország. A kétszázötvenegy magyar mezőgazdasági üSem, intézmény és kistermelő összesen több mint százezer négyzetméteren mutatja be az elmúlt öt év során elért eredményeit. A hazai agrártermelés egészét átfogó kiállitáson tizenkilenc somogyi mezőgazdasági nagyüzem és intézmény mutatkozik be a hazai és a külföldi érdeklődőknek. Jelen lesz a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola, a húskombinát, a Sütév, a tejipari vállalat, a balatonboglári és a dél-somogyi mezőgazdasági kombinát, a balaton- nagybereki és a siófoki állami gazdaság, a halgazdaság, a Ka-hyb Közös Vállalat, a KSZKV, a göl- lei, a nagyberki, a nagybajomi, a kapolyi, a so- ■mogyszili, a siófoki, a szö- lősgyöröki és a toponári termelőszövetkezet. Tizenkilenc ágazati bemutató köré csoportosul a 70. OMÉK központi mondanivalója. Szemlélteti a kiállítás az egyes ágazatok népgazdasági szerepét, tájékoztat az együttműködési formákról, képet ad a háztáji és kisegítő gazdaságok árutermelő tevékenységéről, a kertbarátkörök eredményes munkájáról, az élelmiszertermelés háttériparáról. A KGST mezőgazdasági együttműködési állandó bizottságának 61. ülésén hozott határozata szellemében ezen a kiállításon kerül sor először a szocialista országok kimagasló ágazati eredményeinek bemutatására és versenyeztetésére. Az elmúlt öt év teljesítményeit ezúttal is díjazzák. Kiváló szakemberekből álló bizottságok döntenek a miniszteri vándordíjak, a nagydíjak, a teljesítménydíjak fokozatainak odaítéléséről. A kilenc nap alatt legalább háromnegyedmillió látogatót várnak a rangos hazai és nemzetközi rendezvényre. Részükre szakmai programokat, agrárpolitikai és tudományos fórumokat szerveznek, gondoskodnak művelődési és szórakoztató rendezvényekről. KIÁLLÍTÁS E1ŐTT Augusztus 17-tői 25-ig rendezik meg Budapesten hetvenedik alkalommal az Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt Az ötévenként sorra kerülő nagyszabású seregszemle hű képet ad az agrárágazatok fejlődéséről, bemutatja a legújabb tudományos és gyakorlati eredményeket, hozzájárul a holnap útjának meghatározásához. A széles körű hazai és nemzetközi érdeklődést kiváltó eseményre javában folynak az előkészületek, összeállításunkban néhány olyan somogyi gazdaságról szólunk, ahol a mindennapi munka mellett a kiállításra való készülődés is feladatot jelent. Húsz között az élen Két napja Szegedről, az előző nap Komárom megyéből érkezett autó vitte a nagybajomi telepről a te- nyészanyagot. — Jönnek ide az ország minden részéből! —: mondja Zsobrák Pista bácsi, az idős gondozó. — Jöjjenek isi. mert szép anyag .a miénk. A telep tenyérnyi kis irodájának falán elismerések. 1975-ben két ezüst-, 1980- ban egy arany- és eigy ezüstérmei nyerlek az OMÉK-on a nagybajomi Leeredményeik alapján ezeket évente rangsorolják. Nyolcvanháromban elsők voltunk, tavaly. sajnos mindössze egy pont miatt, másodikak. — Ez a sorrend önmagában is magyarázat, hogy miért keresik fel a szövetkezetei az igen távoli üzemek. — Sőt, eddig két alkalommal Bulgáriába és Romániába is exportáltunk tenyész- süldőket. A ligetes telepen nagy a rend, itt fokozottam szükséges az állategészségügyi e!önin Tsz törzstenyészetéből származó tenyészsüldők. — 1971 óta foglalkozunk a magyar nagy fehér sertés tenyésztésével — mondja Kiss József főáillatte- nyésztő —, azóta minden kiállításon részt veszünk, s ahogy az elismerések tanúsítják, egyre szebb eredményekkel. A mostani kiállításra három kan- és öt ko casüldőt viszünk. — Somogybán ez az egyetlen gazdaság, ahol ilyen törzstenyészet van. Országos összehasonlításban hol tartják szómon Nagybajomot? — 1980 óita húsz törzsitenyészet van az orszáígbam, írások betartása. Zsobrák Pista bácsi mutatja az egyik büszkeséget, az 53-as számot és Tates Dani nevet viselő hatalmas 'kant, aztán a kiállításra készülő csoportot, amelyből nem mindegyik állat jut el a rangos rendezvényre. — Születésikor huszonhat malacát választottunk ki — jegyzi meg a főállattenyésztő —, többszöri szelekció után döntünk, melyik lesz az a nyolc, amelyik az OMÉK-ra utazik. Ezen a telepen átlagosan száznegyven koca termel, s évente kisebb eltérésekkel hatszázötven-hétszáz teA Viticoop technológiája és termékei A Balatonboglári Mező- gazdasági Kombinát az ösz- szes szántóterületének mintegy kétharmadán — 2114 hektáron — szőlő- és gyümölcskertészkedést folytat. Meghatározó a szőlőültetvény nagysága: az anya telep, a csemege- és borszőlő területe együttvéve 1335 hektárt tesz ki. A terület és a hozam — ez a termőterület háromévi termésátlagát számolva megközelíti a tizenegy tonnát — döntően befolyásolja a kombinát gesztorságával működő Viticoop Szőlő- és Bortermelő Rendszer eredményeit. Ezekkel az eredményekkel, az alkalmazott technológiával és a rendszer termékeivel rukkol ki az idei országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításon a Viticoop. — Az A pavilonban, 64 négyzetméteres alapterületen mutatkozunk be a kiállítás látogatóinak — tájékoztatott Mészáros Lászlóné, a Viticoop termelő 'rendszer vezetője. — Az érdeklődőket számos, a szőlőtermeléssel, illetve -feldolgozással összefüggő szakmai kérdésről tájékoztatjuk. Például arról, hogy szántóterületünk IV. minőségi kategóriájú, s hogy a szőlőnél a termelési érték előállítása milyen költség- ráfordítás mellett valósuL meg. Kiállítási területünkön megtudhatják a szőlész szakemberek, .hogy egyhektárnyi termőterületre mennyi munkaóra jut, s azt, is hogy a száz hektár szántóterületre eső, értékesített termék- mennyiség 830 tonna. A múlt évben átlagosan 51 kiló növényvédő szert használtunk fel hektáronként. Jelentős mennyiségű, különféle műtrágyakészítményeket juttatnak ki a talaj táperejének visszapótlására, a növény fejlődési igényeinek kielégítésére: nitrogén, foszfor és kálium hatóanyagú műtrágyából együttvéve 482 kilót kap a terület hektárja. Boglár mindig öregbítette' a magyar szőlő- és bortermelés jó hírét, s ezen az úton jár már jó néhány éve' a Viticoop is — erről győződhet meg a 64 négyzet- méter alapterületen nyújtandó keresztmetszet révén az idei OMÉK látogatója. nyészkoca és tenyészkansüldőt értékesítenek. — Mennyire gazdaságos ez a tevékenység ? — Tavaly tizenötmillió forint árbevételt értünk el, es ezen belül öt és fél millió forint nyereséget. Azt hiszem, ez szinte egyedülálló eredmény. Hátha még hozzáteszem, hogy ezt a nyereséget mindössze kilenc fizikai dolgozó termelte! Igaz, többségük szakmunkás, és mindegyikük pontos, gondos, álfa tszerető ember. Mérce és összehasonlítás Hosszú évek munkájának eredményével mutatkozik be a kiállításon a somogyszili Petőfi Termelőszövetkezet. — Amióta itt vagyunk — jegyzi meg: ősz Nándor növénytermelési fő-ágazatve- zető —, azóta minden alkalommal részt veszünk az országos, a regionális és a megyei kiállításokon. Nem sok híján ennek húsz éve, igaz, Gyuri? Igazolásul Porczió Györgyhöz, az állattenyésztési főágazat vezetőjéhez fordul. — Miért tartják fontosnak a jelenlétet? — Elsősorban talán azért, mert minden ilyen rendezvény mérce. A számos szakmai tanulság mellett mód van az eredmények összehasonlítására. Azután nem csupán a vezetőnek, hanem a dolgozóknak is egyfajta szakmai önbecsülést, erkölcsi elismerésit ad a részvétel, kivált ha valami díj is párosul hozzá. Elismeréseket mutatnak. A somogyszili szövetkezet 1970-ben tenyésztési nagydíjat kapott, 1980-ban bronzéremmel jutalmazták ősziárpa-termelésüket, megkapták a Boscoop Ikülöndíját. — A jelentkezésnél még soha iilyen magasra nem emelték a mércét, mint most — mondja Ősz Nándor. — Például azok jelentkezhettek, akiknél az elmúlt három év bázisa búzából meghaladta az öt és fél, kukoricából. a hót és fél, napraforgóból a 2,2 tonnát hektáronként. Emielilett' szempont az is, hogy mennyi a hektáronkénti tiszta jövedelem. A mi «etünkben búzából ötezer, napraforgóból hétezer-hétszáz forint, ami kimagasló eredmény. — . Az állattenyésztésnél sem kisebb a követelmény — folytatja Porczió György. — Nálunk hoistein keresz- itezésű állomány van, ennél a fajtánál meg kell haladni az ötezer kilós tehenenként! tejtermelést. Természetesen szempont az ab rak fel haszna lás, a borjüal'hullás, az' önköltségek alakulása. — Mi a jellemző itt? — A végkövetkeztetéssel kezdem: nálunk nyereséges ez az ágazat. Tavaly 5660 kiló volt a tehenenlkénti tejtermelés, de van egy tehenünk. országos ötödik rekorder ét nyolcezer-háromszáz kilós termelésével. Rendkívül alacsony, mindössze 3,21 százalékos a borjúelhullás, s meghaladja az ezerszáz grammot a hízómarhák napi súlygyarapodása. A megyei versenyben öt év óta mindig a legelsők között vagyunk. öt tehénnel, egy üszővel nevezett a szili tsz a kiállításra. Júniusban egy országos bizottság dönt majd afelől, melyik jószág kerül majd közszemlére. A tehenészeti telep szomszédságában dúsan ringó ősziárpatábla. A két szakember nélzi, vizsgálja a duzzadó kalászokat. — Jó lenne, ha megadná a hatvanöt mázsát — jegyzi meg ősz Nándor —, iáikkor bizonyára találkozunk az itteni terméssel a kiállításon. Jéke vagy Jellem A hideg vérű lovak tenyésztése erősen visszaesett. Hol van már az az idő, mikor a Béke Termelőszövetkezet megalakulásakor Göl- lében kétszáz, erőtől duzzadó ló került a közösbe! Zsiga Lajos főállattenyésztővel a múltat kutatjuk. — A hagyomány, a lószeretet, a tenyésztői munka gyökerei körülbelül a húszas évekre nyúlnak vissza — mondja. — Akkor kerültek a községbe a Franciaországból és Belgiumból behozott első import mének. Az állattenyésztéséről mindig is jó hírű községben egyre többen foglalkoztak mén- tartással, tenyésztéssel. A szövetkezet megalakulását követő gépesítés következtében azonban csökkent a kiváló állomány. — Helyben született fiatalként, a főiskola után 1965- ben kerültem ide — meséli a főállattenyésztő. — Akkor kezdtem lerakni a tenyésztés alapjait, hogy ki ne vesszen ez az értékes fajta. Rendkívül sokat segített — és segít ma is — Müller János, az akkori ló- tenyésztési felügyelőség, ma az állattenyésztő vállalat munkatársa. A sízakszerű munka eredményét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy három év múlva, 1968-bÄn már törzstenyészeti szintre került az itteni állomány. — Megéri fenntartani ezt az ágazatot? — Van olyan gazdasági tevékenység — mondja Vétek József elnök —, ahol a kor követelményeivel ellentétben nem sízaibad csupán a jövedelmezőségi szempontokat tekinteni. Ahhoz, hogy fennmaradjon egy fontos állatfajta, kötelességünk áldozatot is hozni. A mi gazdaságúnk elbírja azt a terhet, melyet a lótenyésztés jelent. — Állami segítség is jön ehhez ösztönzésként — teszi hozzá Zsiga Lajos. — Korábban háromezer, most hatezer forintot kapunk el- lések után kancadíjként. Évente átlag egymillió forint értékű lovat adunk el tenyészállatként is, a selej- tet pedig vágóba. Került már Jugoszláviába is Göllé bői származó mén'. A tenyésztői munka első elismerése még a szövetke zet megalakulásának évéből; 1959-ből származik, akkor oklevelet kaptak. Tizenöt év óta pedig mindig ■kitüntetéssel térnek haza az országos mezőgazdasági kiállításokról. 1970-ben a Szikra nevű kanca második díjat, hetvenötben a Batty. nyolcvanban az Illanó aranyérmet .kapott. — Most két tenyészkancát jelöltünk a kiállításra, a Jellemet és a Jéket. A bizottság május végén dönt, hogy végül is melyik megy majd az OMÉK-ra.
