Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-02 / 77. szám

2 Somogyi Néplap 1985. április 2., kedd Művészeti díjasok Ha/zárnk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából Budapesten a Vigadóban itegnap átadták az idei művészeti díjakat. József ÁHila-díj Asperján György író, Fenyő István irodalomtörté­nész, az MTA Irodalomtudo­mányi Intézet munkatársa, Dr. Nagy Katalin író, Nádas Péter író, Orbán Ottó költő, műfordító, Sándor Isitvátn író, a Film- Színház, Muzsika főszerkesz­tő-helyettese, Sőtér István író, irodalom- történész, Sumonyi (Papp) Zoltán író, a Magyar Rádió rovatvezető­je, Jászai Mari-díj Szilágyi Ákos kritikus, mű­fordító, Teliér Gyula műfordító, Tóth Endre költő, Ungvári Tamás kritikus, iro­dalomtörténész, a Színház- és Filmművészeti Főiskola egyetemi tanára, Veress Miklós költő, műfor­dító, az Élet és Irodalom szerkesztősége főmunkatársa, Zalka Miklós író, a Zrínyi Katonai Kiadó ny. szerkesz­tője, Básti Juli, a Katona József Színház színművésze, Bubik István, a Nemzeti Színház színművésze, Dunai Tamás, a Madách Színház színművésze, Egri Katalin, a Szolnoki Szigligeti Színház színművé­sze, Eötvös Kálmán György, a MACIVA artistaművésze, Fekete Gizi, a Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház szín­művésze, Géczy Dorottya, a Vidám Színpad színművésze, Kemenes Fanny, a József At­tila Színház j el meztervező j e, Kiss Jenő, a Kecskeméti Ka­tona József Színház színmű­vésze, Korcsmáros Jenő, a Debre­ceni Csokonai Színház szín­művésze, Körtvélyessy Zsolt, a Miskol­ci Nemzeti Színház színmű­vésze, Lékay Ottó dramaturg, a Liszt Ferenc-díj Hara László, a Magyar Ál­lami Hangversenyzenekar fagottművésze, Kiss János, a Győri Kisfalu­dy Színház magántáncosa, Kovács János, a Magyar Ál­lami Operaház karmestere, Pitti Katalin, a Magyar Ál­Erkel Ferenc-díj Dubrovay László zeneszerző, a Liszt Ferenc zeneművésze­ti Főiskola egyetemi tanára, Kalmár László zeneszerző, a Zeneműkiadó Vállalat fő­szerkesztője, Balázs Béla-díj Békés József, a Magyar Te­levízió dramaturgja, Bencze Ferenc színművész, a MAFILM filmszínésze. Gazdag Gyula, a MAFILM filmrendezője, Koltay Gábor, a. MAFILM filmrendezője, Marx József, a MAFILM stúdióvezetője, Munkácsy Mihály-i Cserny József ipari forma- tervező, Deim Pál festőművész, Fájó János festőművész, Kemény György álkalmazott grafikus, Kocsis Imre festőművész­grafikus, Kovács Imre grafikusművész, Kovács Péter festőművész, Németh Gábor festőművész, restaurátor, Magyar Rádió Rádiószínház önálló osztályvezetője, Léner Péter, a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház igazgató-főrendezője, Lukáts Andor, a Kaposvári Csdky Gergely Színház színművésze, Mikó István, a Thália Szín­ház színművésze, Oszvald Marika, a Fővárosi Operettszínház színművésze, Papp Zoltán, a Katona Jó­zsef Színház színművésze, Sólyom Katalin, a Pécsi Nemzeti Színház színművé­sze, Szakácsi Sándor, a Vígszín­ház színművésze, Szántó Judit kritikus, a Ma­gyar Színházi Intézet osz­tályvezetője, Székhelyi József, a Madách Színház színművésze, Szigeti András, a Nyíregy­házi Móricz Zsigmond Szín­ház színművésze, Tordai Teri színművész, a MAFILM filmszínésze. lami Operaház magánéneke­se, Szakáiy György, a Magyar Állami Operaház magántán­cosa, Szabó Dénes karnagy, a nyíregyházi 4. sz. Általános Iskola tanára. Pesovár Ernő táncfolklorista, koreográfus, szakíró, az MTA Zenetudományi Intézet nép­táncosztálya vezetője, Victor Máté zeneszerző, a Magyar Rádió zenei szer­kesztője. Mihályfi Sándor, a Magyar Televízió filmrendezője, Neumann László, a Magyar Televízió főoperatőre, Novak Emil, a MAFILM operatőre, Urbán Tamás, az Ifjúsági Magazin fotóriportere, Varga Csaba, a Pannónia Filmstúdió rajzfilm-rendező­je. /■ IJ Pauli Anna, a Lenfonó és Szövőipari Vállalat tervező iparművésze, Szabó Albert, a Fékon Ru­házati Vállalat ruhatervező iparművésze, Szekeres Mihály, a Csomi- terv belsőépítésze, Székely András kritikus, az Üj Tükör képzőművészeti ro­vatának szerkesztője. Koszo­rúzások (Folytatás az 1. oldalról) tanácsok résziéről Horváth Lajos, a Baranya megyei Ta­nács elnöke és Szép János. Harkány Nagyiközségi Kö­zös Tanács elnöke, a Haza­fias Népfront képviseletében Ádám Antal, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának elnöke és Krasznai Antal, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának titkára he­lyezték el a megemlékezés virágait. Benamenden a hazánk fel­szabadításáért elesett ju­goszláv hősök emlékművénél rendezitek kioszorúzási ün­nepséget. Az Elnöki Tanács nevé­ben Pióker Ignác és Vida Miklós, az Elnöki Tanács tagjai, a Minisztertanács képviseletében Somogyi Láiszló építésügyi és város- fejlesztési miniszter, Urbán Lajos közlekedési miniszter és Bényi József külügymi­niszter ^helyettes. a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság nagykövetsége ré­széről Milovan Zidair nagy­követ és Marija Mozsgon ezredes, katonai és légügyi attasé koszorúzta meg az emlékművet. Hajdúböszörményben fel­avatták a hazánk felszaba­dításáért folyó harcokban elesett román katonák ma­gyarországi (központi sírem­lékét. A román és a magyar Himnusz hangjai után Ju­hár Zoltán belkereskedelmi miniszter mondott avató be­szédet. Ezután a sírkertben levő emlékmű talapzatára elhelyezték a hála és a megemlékezés virágait. Aláírták a megállapodást (Folytatás az 1. oldalról) Politikai Bizottságának tag­ja. a Központi Bizottság tit­kára, Faluvégi Lajos és Mar­jái József, a Miniszter tanács elnökhelyettesei, Veress Pé­ter külkereskedelmi minisz­ter, Roska István külügymi­niszter nhelyettas és Rajinai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Csehák Judit, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese és Vár- konyi Péter, az MSZMP KB tagja, külügyminiszter. Jelen volt Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. * * * Moszkvában hétfőn került sor Havasi Ferenc, az MSZiMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára és Nyikolaj Rizskov, az SZKP Központi Bizottsága titkárának talál­kozójára. Meleg, baráti légkörű meg­beszélésükön véleménycse­rét folytattak a gazdasági építés pártirányítása, és a magyar—szovjet gazdasági együttműködés néhány kér­déséről. Marjai József és Nyikolaj Talizin miniszterelnök-he­lyettesek, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki—tudo­mányos együttműködési kor­mánybizottság tagozati el­nökei, hazánk, illetve a Szovjetunió állandó KGST- kópviselője hétfőn megbe­szélést folytatott Moszkvá­ban. Marjai József a hazánk felszabadulásának negyve­nedik évfordulója alkalmá­ból rendezett jubileumi ki­állítás megnyitására érkezett magyar párt- és kormány- küldöttség tagjaként tartóz­kodott a szovjet fővárosba. Megnyitották a kiállítást (Folytatás az 1. oldalról) Gejdar Aldjev kijelentet­te: a testvéri Magyarország gazdasági, tudományos, mű­szaki és kulturális eredmé­nyeiből gyakran rendeznek bemutatókat Moszkvában és országunk más városai­ban'. a mostani kiállításnak azonban megkülönböztetett, jubileumi jellege van, mert néhány nap múlva Magyar- ország ünnepélyesen meg­emlékezik nagy nemzéti ün­nepéről, a fasizmus alóli félszabadulás 40. évforduló­járól. Magyar barátaikkal együtt széles körben meg­ütik ezt az ünnepet a Szov­jetunió és más szocialista országok dolgozói is. A szónok a továbbiakban kiemelte, hogy a szovjet emberek őszintén örülnek a népi Magyarország ered­ményeinek, amelyekben ki­fejeződik a Szovjetunióval, és más testvéri szocialista országokkal folytatott szoros, gyümölcsöző együttműkö­dés eredménye is. A továbbiakban rámuta­tott arra, hogy országaink gazdasági és tudományos- műszáki együttműködése di- ‘ namikusan. és sokoldalúan fejlődik. Szakadatlanul nő kereskedelmi forgalmunk is, amely a jelenlegi ötéves terviben megközelíti a negy- venimiiilliárd rubelt. A Szov­jetunióban mindenhol ta­lálkozni lehet a magyar gép­gyártás, elektronikai, vegyi, könnyű- és élelmiszeripar termékeivel. Országaink gazdasági együttműködésének fejlesz­tésiében nagyon fontos sze­repe lesz a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság 2000-ig terjedő időszakra ér­vényes hosszú távú gazda­sági és tudományos-műszaki együttműködési programjá­nak. Ez arra a közös törek­vésre épül, hogy tovább mé­lyítsük és tökéletesítsük együttműködésünket, javít­suk hatékonyságát, a küszö­bönálló feladatokat a köl­csönös érdekek és lehetősé­gek számbavételével oldjuk meg. Nagyon fontos, hogy együttműködésünk beleil­leszkedik azoknak a dönté­seknek a végrehajtásába, amelyek a KGST-országok felső szintű gazdasági érte­kezletén Sizülietttek — mon­dotta AMjev. A szónok a továbbiakban néhány külpolitikai kérdés­ről szólít, hangsúlyozva, hogy az SZKP nemzetközi te­vékenységében kiemelt sze­repe van a nagy szocialis­ta közösséghez tartozó álla­mok barátsága és egysége szilárdításának. Ezt erősítet­te meg az SZKP KB már­ciusi plénumán Mihail Gor­bacsov, a párt központi bi­zottságának főtitkára is. A testvéri szövetség minden lehetséges eszközzel történő erősítésére különösen nagy szükség van a jelenlegi nyugtalanító és felelősség- teljes időszakban. A Szov­jetunió és a szocialista kö­zösség országai saembeszáil- nak és minidig a leghatáro­zottabban szembe is fognak szállton e veszélyes tervek­kel. A szocialista országok külpolitikájának célja a bé­ke és a haladás — mondta. Az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének első helyettese végezetül leszögezte: meg­győződésünk, hogy a jubi­leumi kiállítás elő fogja se­gíteni a szovjet és a magyar nép közöitti testvéri barátság és sokoldalú együttműködés bővítését. Lázár György az MSZMP Központi Bizottsága, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya nevé­ben köszöntötte a jubileumi kiállítás résztvevőit. — Most, pártunk XIII. kongresszusa után újabb nagy eseményre készülünk — mondotta a Miniszterta­nács elnöke —; arra, hogy április 4-én, legnagyobb nemzeti ünnepünkön méltó módon megemlékezzünk ar­ról a negyven év előtti nap­ról, amikor a Szovjetunió di­csőséges Vörös Hadserege több mint félesztendős sú­lyos harcok árán felszabadí­totta hazánkat a hitleri fa­sizmus és magyarországi ki­szolgálóinak elnyomása alól. A felszabadulás utat nyitott, lehetőséget teremtett szá­munkra ahhoz, hogy hozzá­kezdjünk egy új, igazságos társadalom felépítéséhez. El nem múló hálával gondo­lunk a háború terhét viselő szovjet nép hős fiaira, azok­ra a más nemzetbeli és ma­gyar antifasisztákra, ellenál­lókra/, akik életüket áldoz­ták szabadságunkért. — A felszabadulás óta el­telt négy évtized alatt — hangoztatta Lázár György — noha az út nem volt min­dig sima, hazánkban, évszá­zadok elmaradását pótolva, mélyreható gazdasági-társa­dalmi átalakulás ment vég­be. Az egykor elmaradt ag­ráripari ország a tervgazdál­kodás útjára lépve a közepe­sen fejlett országok sorába emelkedett. Uralkodóvá vál­tak a szocialista termelési viszonyok, a nemzeti jöve­delem a háború előttinek több mint ötszöröse. Gyöke­resen megváltoztak népünk életkörülményei is. A pél­dátlanul gyors ütemű fejlő­dés népünk szorgalmas mun­kája mellett annak köszön­hető, hogy felszabadulásunk első percétől fogva építhet­tünk a Szovjetunió önzetlen, internacionalista támogatá­sára. Népünk ezt tudja, szá­mon tartja és soha nem fe­lejti el. — A XIII. kongresszus — összegezte a miniszterelnök — azt a feladatot tűzte elénk, hogy az intenzív gaz­dálkodás erőteljes és sokol­dalú kibontakozásával, a KGST keretében folytatott együttműködés elmélyítésé­vel olyan gazdasági növeke­dést alapozunk meg, amely lehetővé teszi népgazdasá­gunk egyensúlyának meg­szilárdítását, s ezzel együtt a gazdaság anyagi-műszaki alapjainak fokozatos és szé­leskörű megújítását. Az ipar fejlesztésében erőinket az adottságainknak megfelelő és a szocialista munkameg­osztásba jól beilleszthető te­rületekre kívánjuk összpon­tosítani. Lázár György külön fi­gyelmet szentelt a magyar és a szovjet nép testvéri ba­rátságának, amely a nagy október napjaiban született s a felszabadulás után telje­sedett ki igazán. A szocia­lista országokkal fenntartott testvéri kapcsolatok rendsze­rében különleges helyet fog­lal el a Szovjetunió. Öröm­mel mondhatjuk, hogy kap­csolataink ma már átfogják az élet minden területét és pótolhatatlan szerepet tölte­nek be szocialista társadal­munk építésében. A kormányfő ezt követően nemzetközi kérdésekről be­szélt, leszögezve, hogy „a mai világban, amikor a fegyverkezési hajsza min­den eddigieknél nagyobb ve­szélyt jelent az emberiségre nézve, a béke megőrzésének a Szovjetunió, a szocialista közösség ereje a legfőbb biz­tosítéka”. Nyereménybetétkönyvek sorsolása Az Országos Takarékpénztár hétfőn Budapesten rendezte meg a nyereménybetétkönyvek Idei első negyedévi sorsolását. Mind­azok az 1985. március 29-ig vál­tott és a sorsolás napján for­galomban volt nyereménybetét­könyvek. amelyek sorszámának utolsó három számjegye (szám­végződése) megegyezik az alább felsorolt számokkal, az 1985. első negyedévi átlagbetétjük- nek a számok mellett feltünte­tett százalékát nyerték. A nyereményösszeget a betét­könyvet kiállító takarékpésztá- ri fiók, takarékszövetkezet vagy postahivatal április 18-tól fizeti ki. ivégződés: Nyeremény­százalék: 078 25 283 100 204 50 3G8 25 380 50 437 25 507 100 562 25 597 25 705 25 713 50 747 25 761 25 767 25 858 25 875 50 876 50 913 25 921 250 966 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom