Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-13 / 86. szám
1985. április 13., szombat Somogyi Néplap 3 Kubai szakszervezeti vezetők látogatása Kaposváron Háromtagú szakszervezeti küldöttség élén a Paimut- fonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárát látogatta meg tegnap Roberto Veiga Menén- dez, a Kubai Dolgozóit Központjának főtitkára, a Kubai Kommunista Párt Politikai Bizottságának póttagja. A küldöttség a SZOT meghívására érkezett hazánkba. A vendégek elsősorban a magyar szakszervezetek munkájának tapasztalatait tanulmányozzák. Olyan módszereket keresnek, melyeket hElzájukban is hasznosíthatnának a vállalati demokratizmus erősítése érdekében. E célt szolgálta a gyárlátogatás ás, mely egyben jó alkalmat adott számukra, hogy megismerjék a magyar pa- mutfonó-iparban dolgozó, mintegy 250 'kubai lény élet- és munkakörülményeit, szakmai fejlődését. A vendégeket Szerényt János, az SZMT vezető titkára köszöntötte, majd Csorba Jánasné, a vállalati szakszervezeti bizottság titkára és Baj er Nándor gyáriigazgató tájékoztatta őket a termelés és a szakszervezeti műnké eredményeiről és gondjairól, a kiváló címet az idén' már 15. alkalommal elnyert gyár hétköznapjairól. A vendégek mindenekelőtt az új vállalatirányítási rendről, s a vállalati önállóság növelésének tapasztalatairól1 érdeklődtek. Roberto Veiga Menéndez szólt arról, hogy a kubai szakszervezeteknek is legfontosabb törekvése erősíteni a dolgozók beleszólását a vállalatok irányításába. Éppen a textiliparban kezdték meg elsőként önelszámoló egységek kialakítását. Több -kérdés hangzott el a szakszervezeti munka napi feladatairól, például, hogy mi a bizalmaik feladata, s melyek a jogaik? A gyár vezetői részletesen beszámoltak a Kaposváron dólgozó 100 kubai lény életéről, munkájáról. A tartalmas eszmecserét követően gyárlátogatásra menteit a vendéglek. A gépek meűllett dolgozó kubai lényeit arca felderült a hazai szót hallva. Délután immár valámennydüklkel1 találkozhattak a vendégek a gyár leányotthonának kubai klubjában tartott kötetlen beszélgetésen. Divat a boltív. Ma már az a furcsa, ha egy épülőfélben lévő ház nélkülözi az ívelt formáikat. A bolthajtásos bejárati ajtók, ablakok gyors elterjedésük és uniformizált- ságuk ellenére is üdítőbbek látványként, mint a négyszögek szigorú, rendjére zárt társaik. Vállalkozó van bőven az alkalmazásra, de — mint sok minden másban — itt is előbb volt az igény és csalk jóval ezután az ezt kiegészítő háttéripar. Akik a boltívekhez alkalmas ajtót, ablakot szerettek volna beépíteni, ezeket kizárólag ma- gánkisiparasolkkal csináltathatták meg. A legújabb építkezési divatra felfigyeltek a Somogy- vári Építőipari Szövetkezetnél. Eddig is készítettek itt egyedi ajtókat és ablakokat, de most a tervék szerint a körbolitíves változatúakka) is bővítik ezeket. — Az ötlet szinte magától adódott, hiszen most mindenki így építkezik. Az emberek megunták a hagyományos kockaházakat és a boltíves ajtók, ablakok egy kis változatosságot, könnyedséget jelentenek. — Magori Géza, a faipari üzem veze„Megunták az emberek a kockaformát...” A minta már elkészült tője magától érthetőnek tartja az ötletet. De — nem későn egy kicsit? — Hol és mikor lehet kapni az új termékeket? — Körülbelül április közepétől. Az Építésügyi Tájékoztatási Központ kaposvári irodájának szervezésében a házépítők boltjában fogjuk bemutatni a nagyközönségnek az újdonságokat. Amneny- nyiben igény van rá, úgy szeretnénk megkezdeni a sorozatgyártást. — Van-e elég ember, aki ezek gyártásával foglalkozik? — Jelenleg 10 dolgozónk foglalkozik ezzel. Sajnos, kevés a fiatal, nincs utánpótlás. Most is több nyugdíjasunk dolgozik, de ők csak meghatározott óraszámban lehetnek itt, pedig szükség lenne a több munkáskézre. Lelkes József 61 éves. Innen ment nyugdíjba, de azután unta magát otthon és visszajött dolgozni. — Húsz éves korom óta fával dolgozom. Sajnos, ma már nem olyan jó a fia minősége mint régen, mert nincs idő kivárni, míg kiszárad az anyag. Ebben a rohanó világban szükség van a gyors munkára, ez pedig nem mindig hoz jó eredményt. Én mindig igyekeztem becsülettel és szépen elvégezni a munkáimat. Most is én csináltam meg először az első boltíves formákat. A minta kész, ha ilyenből több is kell, megcsináljuk, azért vagyunk itt. — Mást is készít? — Nemrég készült el egy pincébe való faragott sarokgarnitúra. Kicsit morgo- lódolk miatta, mert a fiatalok beptálcolták. Szebb és igazibb, áhogy a fa erezete látszik. Bänder er József ugyancsak nyugdíjas. Kacifántos úton. jutott ei a faipari üzemig 63 éves korára. — Közel négy évtizedie voltam a Volánná], autóbuszvezető. Előtte azonban 13 évig az erdészetinél1 dolgoztam faipari technikusként, tehát érteik valamit a fához. Én még többször is jönnék, de az előírt óráikat be kell tartani. Mindent megcsinálok, mert kevesen vagyunk, s megtanultam a különböző munkafolyamatokat. Most éppen a fűrész mellett dolgozom. A boltíves ajtók, ablakok gyártásába is belejövünk, bár ez elég babra- munka. De ha erre van szük- tég... A faipari üzem árbevételi terve az idén meghaladja a 3 és fél millió forintot. Ennek több, mint harmada a lakossági és a közületi szolgáltatásból áll. A félmillió forintos tervezett nyereséghez ezek a hamarosan kapható új — már régóta hiányolt — termékek is hozzájárulnak. Nagy Zsóka A munka élményszerű megismerése Vélemények az állattenyésztők gyakorlati oktatásáról A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola tanácsa három évvel ezelőtt úgy döntött, hogy a hallgatók gyakorlati oktatását tömbösíttk. Három ilyen tömb alakult ki, s ennék keretében egy-egy osztály teljes létszámmal, hosz- szabb időn át vett, illetve vesz részt üzemi gyakorlaton a fogadó gazdaságokban. A módszer eddigi tapasztalatait összegezték tegnap a főiskolán a mezőgazdasági nagyüzemek képviselői; a konferencián részt vett dr. Horn Péter főigazgató is, A megjelenteket dr. Széles Gyula oktatási főigazgatóhelyettes köszöntötte, s elmondta: a főiskola oktatási- nevelési feladatai között kiemelt helyet foglal el a gyakorlati képzés. A korszerű eszközök, technológiák csak így ismerhetők meg „élőben”, termelés közben; a szakemberré válásban fontos szerepet tolit be a gyakorlati munka él’ményszerű megismerése. Dr. Babinszky Mihály intézeti igazgatóhelyettes a főiskola gyakorlati oktatásának rendszerét mutatta be, hangsúlyozva, jó állattenyésztési üzemmérnököket csak akkor képezhetnek, ha az elméleti ismeretekhez kellő gyakorlati tudás párosul. Ehhez a hallgatókat olyan „élethelyzetbe” kell állítani, ahol próbára tehetik tudásukat, képességeiket, rátermettségüket és megismerhetik a termelés valódi körülményeit. Helyeslik ezt a szülők is — erről tanúslkodnak a tőlük kapott levelek. A gyakorló gazdaságok jó partnerek, segítik a főiskola munkáját abban, hogy az itt végzett hallgatók növekvő igényeket kielégíteni képes vezetőikké váljanak. A mezőgazdasági üzemek képviselői szerint elméleti tudással gazdagon fölvértezett fiatalok érkeznek hozzájuk a főiskoláról üzemi gyakorlatra. Elmondták, hogy a pályakezdő szakemberekre falun nemcsak az állattenyésztési ágazatiban várnak feladatok, hanem a közművelődés életre keltésében vagy életben tartásában is! A nagyüzemi és a háztáji állattenyésztés integrálása is az ő dolguk, fontos, hogy erre is f öilkészü 1j enek. A halászat sem nélkülözheti a magas fokon képzett szakembereiket, s szívesen látnának több, a szakma iránt érdeklődő főiskolást üzemi gyakorlaton. A javaslatokat, észrevételeket dr. Széles Gyula összegezte. Ezután a gyakorlati oktatási konferencia résztvevőinek bemutatták a főiskola oktatási intézeteit, készülő létesítményeit. H. F. Á HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA Locsolással kezdődött a hét megyénkben is. Ahol a talaj engedte, húsvét másnapján is dolgoztak a gépek a földeiken. — amíg a természet locsolása közbe nem szólt, s nem eredtek meg az ég csatornái. A somogyi gazdaságokban a hét elején járva tapasztalhattuk, hogy igyekszenek pótolni a pótolható!, vagyis behozni a hátrányt, amelybe a mezőgazdaság az időjárás kedvezőtlen alakulása miatt került. Szemlátomást a természet is igyekszik törleszteni adósságából, a növényzet egyik napról a másaikra megélénkült. Mintha a nlaptár után akarna kapaszkodni: a nemrég még szunnyadó határ, ha lassan is, de tavaszi ruhát ölt és nem csak a mező munkásait, hanem a kirándulókait is hívogatja. A földművelők — köztük a kiskertek tulajdonosai, a szőlészek és a gyümölcskertészek — abban bíznak, hogy a hosszan tartó és szigorú tél nem hagy súlyos nyomokat maga után, s mielőbb utolérik magukat az időszerű tennivalóikban. Fásítunk, vi rágós ítunk ebben az időszakban, szebbé és egészségesebbé tesszük környezetünket. De arra is gondoljunk ültetés közben, hogy a természet cslak akkor szolgál bennünket szépségével, harmóniájával, ha mi is védjük, gondozzuk, hogy megőrizhessük értékeit magunknak és a jövő nemzedékeinek ! Ünnepi elnökségi ülésen emlékezett meg hazánk felszabadulásának 40. évfordulójáról csütörtökön, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Somogy megyei Szervezete. Sugár Imre, a megyei szervezet elnöke méltatta a megye négy évtizedes gazdasági, társadalmi fejlődését és foglalkozott az ebben az időben elért műszaki, tudományos eredményeikkel. A felszabadulás utáni somogyi ipartelepítések során a könnyű-, élelmiszer- és gépipar. nagy utat tett -meg. A mezőgazdaság szocialista átszervezése nyomán erőteljes műszaki fejlesztés zajlott le a termelőszövetkezetekben. Az ipari fejlődés és a mezőgazdaság műszaki bázisának erősödése erőteljesen igényli a szakemberképzést, a munkákat végző és irányító dolgozók ismereteinek gyarapítását Az ötvenes éveikben mindössze kilenc - száz felsőfokú végzettségű szakember dolgozott megyénkben, számuk ma már mintegy hétezer. Ott vannak — hasznosítva tudásukat — a somogyi ipari, mezőgazdasági üzemekben, oktató és kutató, illetve irányító intézmónyekibem. Munkájuk a termelési eredményeikben gyümölcsözik. A napok, a hetek múltával egyre erőteljesebbek a választási előkészületek, s maholnap elérkezik az országgyűlési képviselőik és a tanácstagok válaszitásánalk ideje megyénkben is. Ezen a héten mái- ott voltak a helyi tanácsok hivatali helyiségeiben a választókról készített nyilvántartások, s tegnap járt le az a határidő, mely alatt a nyilvántartással kapcsolatos esetleges kifogást az illetékes helyi tanács vb-titkáránál írásban vagy szóban be lehetett jelenteni. Több, mint kétezer jelölőgyűlés zajlik majd Somagyban, s az új választójogi törvény elemeinek megvalósítása ezúttal különösen növeli a választások jelentőségét. Hemesz Ferenc Miért csak a városé ? A településfejlesztés forrásai — Amikor arról volt szó, hogy valamit meg kell oldanunk, a rendelkezésünkre álló pénz mindig kevésnek bizonyult — mondja Pirk- hofferné Szarka Ilona a so- mogyjádli közös tanács végrehajtó bizottságának titkára. — S ezért meglepődtünk, amikor összesítettük, hogy mennyit fordítottunk településeink fejlesztésére saját eirőbőli az Itteni gazdaságok támogatásával, a lakosság társadalmi munkájával. Azon persze vitatkozni lehetne, vajon sok vagy kevés ez a pénz. A lényeg, hogy Somogyjádon és a társközségekben sok fontos feladatot sikerült megoldani. Az egyik az óvodai hálózat fejlesztése volt. Ma mér eljutottunk odáig, hogy minden jelentkező apróságot fölvesznek. Fejlődött az iskola- hálózatuk, a települések új utakkal, járdákkal gazdagodtak. — Legnagyobb feladatunk, hogy jó ivóvizet juttassunk a településekre. Várdát kapcsoljuk először a regionális vízvezetékre. Első lépés a vízműtársulás megalakítása: 178 családból már 170 jelezte belépési szándékát, de a többit is megnyerjük. A szomszédos Magyaregres lakói Várdát követően oldhatják meg hasonló gondjukat — sorolja a vb-titkámő. A munkát tavasszal kezdik, a kivitelezéshez a helyi Alkotmány tsz-en kívül több helyről várnak segítséget. A munka elvégzésére verseny- tárgyalás alapján ad megbízatást a vízműtársulás, melyet a várdaiiak a magyareg- resieklkel közösen alakítanak meg — noha ez a település már nem Somogyjádhoz tartozik. A következő lépés a 400 lakosú Alsóbogát egészséges ivóvizének biztosítása]. Ez csak jövőre várható, de a munkát már az idén elkezdik. E településen kutat fúrnak, s glóbusz segítségével juttatják el a lakásokba a vizet. Az öreglaka Állami Gazdaságnak a településen csibenevelője, vágóhídja és feldolgozó üzeme van. Így nekik is érdekük, hogy zavartalan legyen a vízellátás; amélynék megvalósításához eddig 1,7 millió forintot adtak. — Az öreglaka gazdaság az elmúlt évek során sokat segített településeink fejlesztésében, az óvoda-, és az iskolaépítésben. Szép támogatásit kaptunk a helyi Alkotmány Tsz- től. Községeinkből ezer ember jár el dolgozná, többségük Kaposvárra. iSofcan dolgoznak egy helyen. Eddig azonban a Pamutfonó-ipari Vállalat kaposvári gyárán kívül még senki nem keresett meg bennünket, hogy miiyen segítséget nyújthatnának településeink fejlesztéséhez — panaszolja Pirk- hoíferné Szarka Hona. A bejáró dolgozók is elmondták: szívesen vesznek részt kommunista műszakban, segítik a városok gazdagodását, ám még nagyobb örömmel tennék ezt, ha lakóhelyük is részesedne valamilyen formában a közösségek munkájának összefogásaiból. Vannak erre jó példák: a villamossági, és több más kaposvári gyár szocialista brigádjai a megyeszékhely környékén lévő falvakban — Oiroi, Zimány — már sok társadalmi munkát végeztek. S hozzájuk hasonlóan néhány nagyatádi, siófoki és tabi gyár, üzem szocialista közösségei is a saját vidékükön. Az kellene, hogy a bejáró munkásokat foglalkoztató üzemek és a lakóhelyek tanácsainak vezetői a jövőben szorosabb kapcsolatot tartsanak és kölcsönösen segítsék egymást. Szalad László
