Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-30 / 100. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek / Néplap Amikar néhány híján száz esztendeje a második inter- nacionálé alapítói — korábbi hagyományokra támaszkodva — május elsejét a munka, a nemzetközi munkásosztály ünnepévé nyilvánították, ha a társadalmi fejlődésnek fő irányát, tendenciáját világosan látták is, előre aligha sejthették a jövő konkrét történeteit, viharos változásait, zsgzugoa menetét, átmeneti vereségekkel és végérvényes győzelmekkel teli küzdelmeit. Gyökeresen átalakult a világ e szűk évszázad alatt: két világháború, forradalmak és ellenforradalmak, fasizmus és demokácia, tőkés válságok és szocialista fejlődés, a világ első munkás- államának, majd a szocialista világrendszernek létrejötte, a gyarmati rendszer széthullása, termonukleáris fegyverkezési verseny és békés egymás mellett élés — ilyen s hasonló végleges erők alakították át, s ebben az erőtérben alakult át maga a munka is. Nálunk a századforduló körüli évtizedek kezdeti munkásmájusai, a tizenki- lences első szabad május elseje, az ellenforradalmi korszak tiltott és osztályharcos demonstrációi után valójában és végérvényesen csak a legutóbbi negyven évben szabad a május, csak azóta valódi ünnep a munka ünnepe. Méltó rangja, becsülete csak ott lehet a munkának, ahol minden hatalom a dolgozó népé. A mi világunk ilyen világ; a mi társadalmunk azért emelte magas piedesztálra a munkát, mert ez nemcsak az anyagi gyarapodás, nemcsak a közös és egyéni boldogulás forrása, hanem forrása minden jognak, szabadságnak, mércéje minden ember megítélésének; egyedüli forrása az embei méltóságnak is. A tőkés világ — benne a fejlett tőkés országok — munka- nélküli tíz- és százmilliói tanúsíthatják, hogy még ha anyagi helyzetük romlása elviselhető is, számukra a munka hiánya az emberi méltóság hiányát, a legmélyebb megalázottságot jelenti. Es a szocialista világ dolgozóinak százmilliói, köztük mi is ötmilliónyian tanúsíthatjuk; azért reagálunk élesen minden, nem munkából származó vagy nem annak értékével arányos jövedelemre, mert méltóságunkat, a munkához fűződő legszebb szocialista eszményünket sérti. Mert a mi társadalmunk — s ez nem holmi ünnepi alkalmakra tartogatott szóvirág, hanem immár mélyen az idegrendszerünkbe ivódott, gondolkodásmódunkat meghatározó valóság — a munka társadalma. A sohasem sima és egyenes vonalú, magának mindig ellentmondások legyűrése árán utat törő fejlődés egyik paradoxona azonban, amit a május elsejét ünneppé nyilvánító elődeink végképp nem láthattak előre, hogy csaknem száz év múltán nekünk, a munka társadalma polgárainak, új és nem könnyű problémákkal kell szembenéznünk, épp a munkával, saját munkánkkal kapcsolatban. Hogy a munkáshatalom, a szocialista társadalmi viszonyok ugyan szilárd alapot, de csak alapot adnak fejlődésünkhöz, ám automatikussá nem teszik azt. Hogy a munka ünnepén is — ünneprontás nélkül, de önkritikusan — föl kell tennünk magunknak a kérdést: megfelelő-e a munkánk? Kielégítő-e a színvonala, minősége, szervezettsége, versenyképessége és jövedelemtermő képessége; nem maradtunk-e el vele nemzetközi összehasonlításban? Miközben évente ünnepeljük a munkát, van-e méltó rangja s becsülete a hétköznapokon? Önkritikus, szigorú, realista válaszokat követelnek ezek a gyakran bizony kínzó kérdések; nem egy tekintetben át kell értékelni fogalmainkat. De a munka társadalmának erejét, életképességét épp az bizonyítja, hogy tud ilyen válaszokat adni. A szocialista világ izgalmasan új törekvései — Moszkvában és Budapesten és sok más helyütt — épp abban állnak, hogy a munka hatékonyabbá, gyümölcsözőbbé tételének közös és sajátos útjait-módjait megtaláljuk. Nálunk néhány héttel ezelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa ilyen — nem éppen ünnepi, de őszinte, kendőzetlen — szavakkal fogalmazott erről a többi között: „Saját munkánk gyengeségeit is tükrözi, hogy a termékszerkezet átalakulása vontatottan halad, késedelmesség tapasztalható a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásában, népgazdaságunk jövedelemtermelő képessége a lehetségesnél és a szükségesnél is kisebb.” Igen, a lehetségesnél és a szükségesnél: van tehát lehetőségünk előbbre lépni, és nincs is más választásunk; ezért sugárzik mégis erő és bizakodás napjaink e legégetőbb kérdésére adott válaszunkból. Május elseje internacionalista ünnep. Keleten és Nyugaton, szocialista és tőkés társadalomban, a fejlődő országokban, a világ különböző égboltjai alatt másmás külsőségek között, de egyazon gondolat és érzés jegyében ünnepük meg azok a milliárdok, akiknek nincs más eszközük élni és boldogulni, csak a munka. Közös az érdekük, országuk politikai berendezkedésétől, világnézetüktől, bőrük színétől és nemüktől függetlenül. Közös mindenekelőtt abban, hogy kezük vagy agyuk értékteremtő munkája ne a pusztítás mind tökéletesebb és mind fenyegetőbb arzenálját gyarapítsa, hanem a béke, a kölcsönös biztonság, a fejlődés, az élet anyagi és szellemi feltételeit. Szabadon és békében ünnepelhetjük a r unkát az idén is, mint né ;y évtized óta immár minden évben. S ahogy az nálunk szokás: színes, vidám, derűs légkörben. Ára egyúttal azzal az eltökéltséggel, hogy minden erőfeszítésünket, minden fizikai és szellemi képességünket latba kell vetnünk a következő években munkánk színvonalának emeléséért, eredményességének fokozásáért. A munka ünnepének ma ez a legidőszerűbb üzenete számunkra. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1985. április 29-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1985. április 29-én ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai. A Központi Bizottság kegyelettel megemlékezett a közelmúltban elhunyt tagjairól, Nemes Dezső és Révész Ferenc elvtársról, valamint Takács Imre elvtársról, a Fejér megyei pártbizottság első titkáráról, a Központi Ellenőrző Bizottság tagjáról. A Központi Bizottság meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Kádár János elvtársnak, a párt főtitkárának tájékoztatóját az időszerű politikai kérdésekről. 1 A Központi Bizottság, * áttekintve a nemzetközi helyzetet, elfogadta a Varsói Szerződés tagállamai párt- és állami vezetőinek varsói tanácskozásán részt vett magyar párt- és kormányküldöttség tevékenységéről szóló tájékoztatót. Tudomásul veitte, hogy Kádár János elvtárs, az MSZMP főtitkára, küldöttségünk vezetője az országgyűlés felhatalmazásával a Magyar Népköztársaság nevében aláírta a szerződés hatályának meghosszabbításáról rendelkező jegyzőkönyvet. A Központi Bizottság megállapította: a Varsói Szerződés hatályának meghosszabbítását a nemzetközi helyzet alakulása, a NATO léte és tevékenysége, a békét fenyegető veszélyek tették szükségessé. Változatlanul érvényes a Varsói Szerződés tagállamainak az a közös javaslata, amely a két katonai szövetségi rendszer egyidejű megszüntetését szorgalmazza. A Varsói Szerződés szervezete megbízhatóan garantálja a tagállamok biztonságát és függetlenségét, jól szolgálja békeszerető külpolitikai tevékenységük összehangolását, a béke védelmét Európában és az egész világon. Három évtizedes fennállása alatt következetesen fellépett és a jövőben is síkraszáll a világháború veszélyének elhárításáért, a katonai erőegyensúly fenntartásáért, a fegyverzet lehető legalacsonyabb szintjén. Tevékenyen fellép a különböző társadalmi berendezkedésű államok békés egymás mellett éléséért, együttműködésük bővítéséért, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján történő rendezéséért, az enyhülési folyamat eredményeinek megőrzéséért. A Magyar Népköztársaság teljesíti a szerződésből ráháruló kötelezettségeket. Hozzájárul politikai és védelmi szervezetünk működésének tökéletesítéséhez, védelmi képességének fejlesztéséhez. A magyar nép nemzeti érdekeit és a szocializmus közös ügyét szolgálva részt vállal a tagállamok külpolitikai tevékenységének összehangolásában, a közös békekezdeményezések érvényre juttatásában. O A Központi Bizottság ** megállapította, hogy a XIII. kongresszus állásfoglalásainak széliemében, a fel- szabadulás 40. évfordulójának méltó megünneplése nyomán jó politikai légkörben, élénk társadalmi érdeklődés közepette folyik az 1985. június 8-ra kitűzött országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztások előkészítése. A magyar dolgozók a kongresszusi és a felszabadulási munkaversenyben tettekkel bizonyítják elkötelezettségüket az eltelt négy évtized vívmányai, a szocializmus mellett. A Hazafias Népfront választási felhívásában támogatja a párt XIII. kongresz- szusán elfogadott országépítő programot, s ez a választások politikai alapja. Az eddigi előkészítő munka tanúsága szerint az állampolgárok a szocialista demokrácia gazdagításaként, a szövetségi politika érvényesítéseként értékelik a választási rendszer korszerűsítését, az országos választási lista bevezetését és a többes jelölés általánossá tételét az egyéni választókerületekben. A jelölőgyűlések, a választási gyűlések, a rétegtalálkozók és más rendezvények lehetőséget nyújtanak a lakossággal való széles körű párbeszédre, az országos választási program ismertetésére, a helyi ügyek és tennivalók megvitatására, valamint olyan jelöltek választására, akik várhatóan a legeredményesebben képviselik a választók érdekeit és a legtöbbet tudják tenni az országos és a helyi célokat kifejező programért. Az országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztások fejlesszék tovább a szocialista nemzeti összefogást, járuljanak hozzá rendszerünk demokraltizmusának további kibontakozásához; a rendeltetésüknek megfelelő ország- gyűlés és tanácstestületek létrehozásával erősítsék a dolgozó nép hatalmát. 3 A Központi Bizottság * fontosnak tartja, hogy a kiemelkedő belpolitikai események során kialakult társadalmi aktivitás segítse az 1985. évi népgazdasági terv sikeres teljesítését. A Központi Bizottság köszönetét fejezi ki a dolgozóknak a zord időjárás miatt keletkezett gondok és nehézségek léküzdésében tanúsított helytállásért. Felhívja a pártszervezeteket, a társadalmi, állami, gazdasági vezetőket, az üzemi, munkahelyi kollektívákat, a dolgozókat, hogy a maguk területén kövessenek el mindent a szokatlanul kemény tél kedvezőtlen gazdasági hatásainak ellensúlyozásáért, az első negyedévi termeléskiesés pótlásáért. Széles körű társadalmi összefogással, fegyelmezett munkával, jó gazdálkodással, az éves népgazdasági terv teljesítésével kell biztosítani az ország töretlen társadalmi-gazdasági fejlődésének feltételeit. Hétfőn az Ikarus mátyásföldi telepén tartott munkásgyűlésen Vlagyimir Ba- zovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete ünnepélyesen átadta a nagy- vállalat kollektívájának a hazánk felszabadulása és a hitleri fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulója tiszteletére alapított vörös zászlót, amelyet a nemzetközi munkaverseny élenjárói számára adományoz a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa. Az ünnepi eseményen jelen volt Bukta László, a SZOT titkára. Megjelent Konsztantyin Kocsetov vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka. Az Ikarusban tavaly 12 848 autóbusz gördült le a futószalagokról, ebből 8 ezret szovjet partnerünknek szállítottak, valamennyit jó minőségben és határidőre. Ezekben a napokban adták át a 100 ezredik, szovjet megrendelésre gyártott járművet. Az Ikarus szorosan együttműködik a szovjet gyárakkal, a közúti jármű- gyártás fejlesztésében, új autóbuszcsaládok kialakításában. Az autóbuszgyár és a magyar járműipar elismerését jelenti, hogy az Ikarus megbízást kapott a likinoi autóbuszgyár rekonstrukciójában való közreműködésre Tudományos kutatók párizsi kollokviuma A Sorbonne egyetemen a hét végén kollokviumot tartottak mintegy száz tudományos kutató részvételével a nukleáris háború veszélyeiről. A kollokvium résztvevői felszólalásaikban rámutattak: a nukleáris háború beláthatatlan következményekkel járna az egész emberiségre. Azt sürgették, hogy a közvéleményben jobban tudatosítsák ezeket a veszélyeket, mert Francia- országban eddig édeskevés történt ezen a téren. új rakodógép A Mezőgép kaposvári gyárában ticenc alapján kezdődött meg a csuklós rakodógép sorozatgyártása. Ez a berendezés nagy teljesítményű univerzális gép, amelyet jól használhatnak a mezőgazdasági üzemek, éppen úgy, mint az építő- vagy útépítő vállalatok. Május 1 üzenete KÖZLEMÉNY I Vörös zászló az Karosnak
