Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-30 / 100. szám

Somogyi Néplap 1985. április 30., kedd A közélet | hírei Személyi változások Országos parancsnoki ér­tekezletet tartottak hétfőn a Belügyminisztériumban. Az értekezleten részt vett és felszólalt Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, majd az Elnöki Tanács és a Minisztertanács szemé­lyi ügyekben hozott dönté­seit ismertette. A Minisztertanács fölmen­tette belügyminiszter-he­lyettesi tisztségéből Földesi Jenő rendőr altábornagyot, s ugyancsak felmentette — nyugállományba vonulása miatt — dr. Pál Antal rend­őr vezérőrnagy miniszterhe­lyettest. Az Elnöki Tanács Földesi Jenőt belügyminisztériumi ál­lamtitkárrá nevezte ki, Kiss Sándor rendőr ezredest pe­dig rendőr vezérőrnaggyá. Dr. Pál Antalnak a Ma­gyar Népköztársaság arany­koszorúval díszített Csillag- rendjét adományozta az El­nöki Tanács. A Minisztertanács Haran­gozó Szilveszter rendőr ve­zérőrnagyot és Kiss Sándor rendőr vezérőrnagyot bel­ügyminiszter-helyettessé ne­vezte ki. A német fasizmus és a japán militarizmus felett aratott győzelem 40. évfordulója al­kalmából szovjet—japán békedemonstráció színhelye volt Habarovszk. A képen: a ja­pán küldöttség tagjai a szovjet városban (Telefotó — TASZSZ—MTI—KS) A baráti kapcsolatok továbbfejlesztése Szovjet—nicaraguai tárgyalás Reagan ma indul Bonnba Moszkva, 1985. április 29. Moszkvában tegnap meg­beszélést tartott Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtit­kára és Dániel Ortega köz- társasági elnök, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front országos vezetőségének tágja, valamint az általuk vezetett két küldöttség. A találkozón mindkét részről elégedetten állapították meg, hogy erő­södik a Szovjetunió és Ni­caragua együttműködése. Megerősítették, hogy mindkét fél á baráti kapcsolatok to­vábbfejlesztésére törekszik. Daniel Ortega beszámolt tárgyalópartnereinek arról a harcról, amelyet a nicaraguai nép vív szabadságának, füg­getlenségének, az önálló fej­Mihail Gorbacsov a megbe­szélések kezdetekor üdvözli Daniel Ortega nicaraguai el­nököt. (Telefotó — TASZSZ— MTI—KS) lődéshez való jogának védelmében. Dániel Or­tega ugyanakkor megerő­sítette, hogy a nicara­guai kormány az egyenlő jogok tiszteletbentartása mel­lett kész tárgyalásokat foly­tatni az Egyesült Államok­kal a kétoldalú kapcsolatok normalizálása érdekében. Ki­emelte, hogy Nicaragua újabb erőfeszítéseket tesz az igazságos közép-amerikai po­litikai rendezés megvalósítá­sáért. A találkozó irészitvevői hangsúlyozták, hogy a kö­zép-amerikai problémák ren­dezésének egyetlen reális és a nemzetközi jog normáinak megfelelő módja a tárgyalá­sok útján létrejövő békés rendezés, amely figyelembe veszi a térség minden or­szágának érdekeit, s tiszte­letben tartja ezen államok szuverenitását. Mihail Gorbacsov a talál­kozón hangsúlyozta: a Szov­jetunió határozottan védel­mezi a nicaraguai népnek azt a jogát, hogy békében, demokratikusan és szabadon fejlődjön. Szolidáris azzal a harccal, amlit Nicaragua az imperializmus agresszív ter­véi ellen vív. A Szovjetunió a jövőben is baráti támoga­tást nyújt Nicaraguának ah­hoz, hogy megoldhassa gaz­dasági fejlődésének halaszt­hatatlan feladatait, s politi­kai és diplomáciai támoga­tásban részesíti a szuvereni­tása védelméért vívott küz­delmet. (MTI) Ma indul el tíznapos nyu­gat-európai kőrútjára Ronald Reagan amérikai elnök. Rea­gan részt vesz a hét vezető tőkés ország Bonnban sorra kerülő évi csúcsértekezletén, hivatalos látogatást tesz az NSZK-bain, Spanyolország­ban és Portugáliában s fel­szólal az EGK-országok eu­rópai parlamentjében, a fran­ciaországi Strasbourgban. Az utat eredetileg úgy ter­vezték, hogy az — a fasisz­ta Németország felett ara­tott győzelem 40. évforduló­ján — az Egyesült Államok és Nyugat-Németország „megbékélésének' ünnepe” legyen. Washington és Bonn együttes döntése azonban ar­ról, hogy az évforduló kü­szöbén Reagan koszorúzzon meg ennek jelképeként egy német katonai temetőt, nagy­szabású politikai vihart vál­tott ki — különösen, ami­kor kiderült, hogy a temető­ben SS-katonák sírjai is vannak. Reagan ugyan en­nek ellensúlyozására beiktat­ta programjába a bergen- belseni koncentrációs tábor meglátogatását is — de az egykori üldözöttek és az ame­rikai háborús veteránok vál­tozatlanul tiltakoznak a ka­tonai temető meglátogatása ellen, mert az SS-katonák sírjának megkoszorúzását az áldozatok emléke meggyalá- zásánaik tekintik. Ellentmondások kísérik az elnök strasbourgi látogatá­sát is: Reagan a győzelem évfordulója alkalmából mond beszédet az európai parla­mentiben. Rendszeres a légijárat Varsó és New York között Amerikai űrrepülőgép Héttagú személyzettel hét­főn a floridai űrrepülőtérről egyhetes útra indították a Challenger amerikai űrrepü­lőgépet. A gép rakodóteré­ben ezúttal a Spacelab űr- laboratóriumot helyezték el s a személyzet öt tagja az út során elsősorban tudomá­nyos kutatásokat végez. Ezek egy része azonban szorosan kapcsolódik az Egyesült Ál­lamok űrfegyverkezési prog­ramjához: egy kristálynö­vesztési kísérlet célja példá­ul az, hogy szupertiszta kris­tályokat állítsanak elő a rendszer célfelkutató eszkö­zeihez. Az űrlaboratóriumban ál­latkísérleteket is folytatnak annak további vizsgálatára, hogyan alkalmazkodik a szervezet az űrutazás körül­ményeihez. Ebből a célból két majom és 24 patkány is űrutazásra indul az em­berekkel együtt. A kísérle­tek további programjában asztronómiai megfigyelések, szerepelnek. Scipiades Iván, az MTI tudósítója jelenti: Három és fél évi megsza­kítás után felújították a rendszeres légiforgalmat Lengyelország és az Egyesült Államok között. A Varsó— New York vonalon vasárnap óta ismét repülnek a LÓT lengyel és a Pan Am ame­rikai légitársaság gépei. A két ország között 1981 végén szakadt meg a rend­szeres légi összeköttetés, amikor az amerikai hatósá­gok „megtorlásul” a len­gyelországi szükségállapot bevezetéséért — az érvényes kétoldalú megállapodást megszegve — visszavonták a lengyel repülőgépek leszál­lási engedélyét. A lengyel kormány nem­zetközi döntőbíróság elé ter­jesztette az ügyet. Még mi­előtt azonban a bíróság fog­lalkozni kezdett volna vele, az Egyesült Államok tárgya­lásokba kezdett Lengyelor­szággal. Ennek eredménye­ként tavaly több tucatnyi charterjáratot indítottak a két ország között, 1984 vé­gén parafálták is az új len­gyel—amerikai megállapo­dást, s végül ez év áprilisá­ban írták alá. A megállapodás aláírását Varsóban egyértelműen elő­remutató lépésnek tartják, a légi összeköttetés tekinte­tében ugyanis normálisakká váltak a lengyel—amerikai kapcsolatok. A lengyel ál­lampolgárok ismét zlotyért vásárolhatják a New Yorkba szóló repülőjegyet: a LÓT gépeire teljesen, a Pan Am járataira pedig a jegy árá­nak 3/4-e erejéig. A Varsó— New York vonalon a jegy ára tarifáiktól függően 81— 162 ezer zloty (100 zloty: 22,35 forint). Az új megálla­podás értelmében egyébként mindkét légitársasáig a má­sik ország még egy városá­ba közlekedtethet járatokat. A lengyel LÓT valószínűleg Chicagóba fog repülni, ott él ugyanis a legtöbb lengyel származású amerikai. Varsóban azonban felhív­ták a figyelmet arra a körül­ményre is, hogy a rendsze­res légiforgalom leállítása a Genfi tárgyalások Az első forduló Az „új enyhülés” szülöt­teként március 12-én meg­kezdett szovjet—amerikai tárgyalások első fordulója április 23-án menetrendsze­rűen lezárult. Május 30-ig búcsút vett Génitől a két küldöttség, amely hat hét alatt húsz plenáris és mun­kacsoport-ülésen ötven órát töltött egymással, nehéz, in­tenzív, hivatalos és nem- hivatalos, mindenesetre bi­zalmasnak minősített tár­gyalásokon. A kiizzadt statisztikák és a mosollyal kisért nyilatko­zati közhelyek mögött iz­galmas vállalkozás húzódik meg: a két nagyhatalom bá­tor és nagynatörő eszmecse­rét kezdett jóformán egész rakétaállományáról, atom- bombázó légierejéről, tá­madó és védelmi nukleáris fegyverzetéről, tehát arról, ami van, és arról is, ami ne legyen — a kozmikus fegy­verrendszerekről. Ezek az erőltetett statisz­tikáik és közhelyszerű nyi­latkozatok egyszersmind azt is jelzik, hogy a tárgya­lások részleteibe keveseket avatnak be, s nyilatkozniuk érdemben csalk a legmaga­sabb vezetőknek lehet. A genfi szovjet—amerikai tár­gyalásokról a legfontosabb dolgok tehát Moszkvából és Washingtonból hangzottak el. Mihail Gorbacsov már áp­rilis 7-én lényegében min­dent elmondott a genfi tár­gyalásokról. Az amerikai fél a diplomáciát és a tárgya­lásokat alárendeli a raké­táknak és a repülőgépek­nek, kozmikus pajzsot rek­lámoz és kozmikus kardot kovácsol. A genfi tárgyalások első fordulója alatt nem érvé­nyesült az a logikus szovjet okfejtés, hogy ha már leül­tek a tárgyalóasztalhoz az­zal a szándékkal, hogy _ a fegyverzet csökkentéséről állapodjianak meg, akkor legalábbis nem kell azt nö­velni. Gorbacsov főtitkár hasztalan javasolta, hogy a tárgyalások teljes időtarta­mára mindkét fél vezessen be moratóriumot a csapás- mérő (és nem más) kozmi­kus fegyverzetnek a tudo­mányos kutatótevékenysé­get is magába foglaló létre­hozására, kipróbálására és rendszerbe állítására, „fa­gyassza be” hadászati tá­madó (és nem más) fegy­verzetét, „eurohadászati” telepítéseit, Washington szertelen sietséggel elvetette a javaslatot. Magyarán: el­vetette, hogy a genfi tár­gyalások kedvező mederben folyjanak. Amikor pedig a Szovjet­unió, amely 1983. augusztus 18-án vállalta, hogy elsőnek nem állít Dályára műholdel­hárító fegyvert, bejelentette, hogy egyelőre 1985 novem­berig nem telepít újabb kö- zéphatótávolsáeú rakétákat és leállítja a NATO-rakéta- telepítésre válaszul fogana­tosított egyéb ellenintézke­lengyelellenes amerikai kor­látozó intézkedéseknek csak egyike — és nem is a leg­fontosabbika — volt. Emlé­keztetnek rá, hogyaReagan- kormány eddig csak a Len­gyelország számára kisebb jelentőségű tilalmakat szün­tette meg, viszont mindmáig érvényben vannak azok az intézkedések, amelyek a leg­súlyosabb károkat okozzák a lengyel gazdaságnak. Az amerikai piacra érkező len­gyel exportcikkeket tovább­ra is diszkriminatív vámok­kal sújtják; még mindig ti­los amerikai cégeknek me­zőgazdasági cikkeket és ma­gas műszaki színvonalú ipa­ri termékeket Lengyelor­szágba vinni és a Lengyelor­szágba irányuló export nem kaphat hiteltámogatást. Lengyel számítások sze­rint ezek a korlátozó intéz­kedések 1981 végétől mosta­náig körülbelül 15 milliárd dollárnyi kárt okoztak Len­gyelországnak, déseit is, a Fehér Ház „pro­pagandafogásnak” minősí­tette az egyoldalú szovjet intézkedést... Fölvetődik a kérdés, miért ment bele Shultz amerikai külügyminiszter január 8- ó.n, hogy Genfben a hadá­szati és a k özéph a t ó távola á - gú atomfegyverekről, vala­mint az űrfegyverzetről komplex tárgyalások kez­dődjenek, amikor az Egye­sült Államok évek óta el­lenzi a fegyverzetkonlátozás kiterjesztésiét a világűrre, az MX-esetből ítélve rendület­lenül folytatja hadászati fegyverkezési programját, és nem hajlandó leállítani „eurorakétáinak” telepíté­sét, ha csak nem jön közbe egy heilforonnj típusú Per­shing-katasztrófa. Az ENSZ világűr-bizott­ságának tavaly júniusi ülé­sén az Egyesült Államok egyszerűen nem volt haj­landó részt venni a világűr dernj litarizálásáról folyta­tott vitában, s az így zsák­utcába jutott. Az ENSZ- közgyűlés XXXIX. üléssza­kán egyhangúlag hoztak ha­tározatát ugyanerről a té­máról. Egyetlen küldöttség tartózkodott: az Egyesült Államoké. Az amerikai de­legátus azt hangoztatta, hogy a megfelelő tárgyaló fórum a negyven ország képviselőiből álló genfi le­szerelési bizottság. Ott ugyancsak amerikai obstruik- ció akadályozta a munkát. Április 13-án George Shultz egy interjúban azt mondta: „Érdekes javasla­tokat tettünk le az asztal­ra.”. Ezeket a javaslatokat nem hozták nyilvánosságra, de genfi megfigyelők utal­tak arra, hogy Washington ismét a szovjet hadászati nehézrakéták, valamint a közép-hatótávolságú raké­ták lényeges csökkentését követelte, utóbbiakét nem­csak Európában, hanem Ázsiában is, függetlenül a Szovjetuniót keletről—nyu­gatról körül ölelő amerikai előretolt nukleáris rendsze­rektől. A tárgyalások „még nem mentek bele a téma elevenébe” — mondta az amerikai diplomácia veze­tője, nem igen részletezve, hogyan is áll a szavak és a tettek egysége a Pentagon érdekképviselőinél. Egymás álláspontjának jobb megismerése, amit minden tárgyaláson el lehet könyvelni az első forduló eredményeként, fontos do­log, de a szovjet küldöttség aligha kezdhet valamit a megegyezés-ellenes ameri­kai álláspont jobb megisme­résével. Május 15-én, ami­kor Gromiko Bécsben ismét találkozik Shutzcal, a szov­jet külügyminiszter kényte­len lesz amerikai kollégáját nyomatékosan emlékeztet­ni januári megállapodásuk­ra), amelyet az Egyesült Államok azóta nemcsak megbánt, hanem szeretne feledésbe is meríteni. A Szovjetunió nem azért menl el Genfbe, hogy delegációja senkit semmire nem kötele­ző filozófiai csevegést foly­tasson elvont, a gyakorlat­tól elszakított fegyverzetel­lenőrzési témákról, akár ké­tes hadászati „kezdeménye­zéseik” állítólagos előnyei­ről. A szovjet küldöttség arra kapott megbízást, hogy a "januári megegyezés szel­lemében .törekedjék azatom- és űrfegyverzet oroblémájá­rnak komplex megoldására, mégpedig elfogadható, ész­szerű időn belül, mindkét hatalom egyenlősége és azo­nosan megközelíthető biz- toniságla alapján. A világ az utóbbi napok­ban megdöbbenéssel értesült arról, hogy 1983 végén az Egyesült Államok közveszé­lyesen selejtes Pershing-ra- kéták Európába telepítésé­vel hiúsította meg a szovjet amerikai tárgyalások folyta­tását. A fegyverzetkorláto­zási tárgyalások azonban az „abszolútnak” és „tökéletes­nek” kikiáltott fegyverekre is érzékenyek. Pirityi Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom