Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-30 / 100. szám
Somogyi Néplap 1985. április 30., kedd A közélet | hírei Személyi változások Országos parancsnoki értekezletet tartottak hétfőn a Belügyminisztériumban. Az értekezleten részt vett és felszólalt Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, majd az Elnöki Tanács és a Minisztertanács személyi ügyekben hozott döntéseit ismertette. A Minisztertanács fölmentette belügyminiszter-helyettesi tisztségéből Földesi Jenő rendőr altábornagyot, s ugyancsak felmentette — nyugállományba vonulása miatt — dr. Pál Antal rendőr vezérőrnagy miniszterhelyettest. Az Elnöki Tanács Földesi Jenőt belügyminisztériumi államtitkárrá nevezte ki, Kiss Sándor rendőr ezredest pedig rendőr vezérőrnaggyá. Dr. Pál Antalnak a Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillag- rendjét adományozta az Elnöki Tanács. A Minisztertanács Harangozó Szilveszter rendőr vezérőrnagyot és Kiss Sándor rendőr vezérőrnagyot belügyminiszter-helyettessé nevezte ki. A német fasizmus és a japán militarizmus felett aratott győzelem 40. évfordulója alkalmából szovjet—japán békedemonstráció színhelye volt Habarovszk. A képen: a japán küldöttség tagjai a szovjet városban (Telefotó — TASZSZ—MTI—KS) A baráti kapcsolatok továbbfejlesztése Szovjet—nicaraguai tárgyalás Reagan ma indul Bonnba Moszkva, 1985. április 29. Moszkvában tegnap megbeszélést tartott Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Dániel Ortega köz- társasági elnök, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front országos vezetőségének tágja, valamint az általuk vezetett két küldöttség. A találkozón mindkét részről elégedetten állapították meg, hogy erősödik a Szovjetunió és Nicaragua együttműködése. Megerősítették, hogy mindkét fél á baráti kapcsolatok továbbfejlesztésére törekszik. Daniel Ortega beszámolt tárgyalópartnereinek arról a harcról, amelyet a nicaraguai nép vív szabadságának, függetlenségének, az önálló fejMihail Gorbacsov a megbeszélések kezdetekor üdvözli Daniel Ortega nicaraguai elnököt. (Telefotó — TASZSZ— MTI—KS) lődéshez való jogának védelmében. Dániel Ortega ugyanakkor megerősítette, hogy a nicaraguai kormány az egyenlő jogok tiszteletbentartása mellett kész tárgyalásokat folytatni az Egyesült Államokkal a kétoldalú kapcsolatok normalizálása érdekében. Kiemelte, hogy Nicaragua újabb erőfeszítéseket tesz az igazságos közép-amerikai politikai rendezés megvalósításáért. A találkozó irészitvevői hangsúlyozták, hogy a közép-amerikai problémák rendezésének egyetlen reális és a nemzetközi jog normáinak megfelelő módja a tárgyalások útján létrejövő békés rendezés, amely figyelembe veszi a térség minden országának érdekeit, s tiszteletben tartja ezen államok szuverenitását. Mihail Gorbacsov a találkozón hangsúlyozta: a Szovjetunió határozottan védelmezi a nicaraguai népnek azt a jogát, hogy békében, demokratikusan és szabadon fejlődjön. Szolidáris azzal a harccal, amlit Nicaragua az imperializmus agresszív tervéi ellen vív. A Szovjetunió a jövőben is baráti támogatást nyújt Nicaraguának ahhoz, hogy megoldhassa gazdasági fejlődésének halaszthatatlan feladatait, s politikai és diplomáciai támogatásban részesíti a szuverenitása védelméért vívott küzdelmet. (MTI) Ma indul el tíznapos nyugat-európai kőrútjára Ronald Reagan amérikai elnök. Reagan részt vesz a hét vezető tőkés ország Bonnban sorra kerülő évi csúcsértekezletén, hivatalos látogatást tesz az NSZK-bain, Spanyolországban és Portugáliában s felszólal az EGK-országok európai parlamentjében, a franciaországi Strasbourgban. Az utat eredetileg úgy tervezték, hogy az — a fasiszta Németország felett aratott győzelem 40. évfordulóján — az Egyesült Államok és Nyugat-Németország „megbékélésének' ünnepe” legyen. Washington és Bonn együttes döntése azonban arról, hogy az évforduló küszöbén Reagan koszorúzzon meg ennek jelképeként egy német katonai temetőt, nagyszabású politikai vihart váltott ki — különösen, amikor kiderült, hogy a temetőben SS-katonák sírjai is vannak. Reagan ugyan ennek ellensúlyozására beiktatta programjába a bergen- belseni koncentrációs tábor meglátogatását is — de az egykori üldözöttek és az amerikai háborús veteránok változatlanul tiltakoznak a katonai temető meglátogatása ellen, mert az SS-katonák sírjának megkoszorúzását az áldozatok emléke meggyalá- zásánaik tekintik. Ellentmondások kísérik az elnök strasbourgi látogatását is: Reagan a győzelem évfordulója alkalmából mond beszédet az európai parlamentiben. Rendszeres a légijárat Varsó és New York között Amerikai űrrepülőgép Héttagú személyzettel hétfőn a floridai űrrepülőtérről egyhetes útra indították a Challenger amerikai űrrepülőgépet. A gép rakodóterében ezúttal a Spacelab űr- laboratóriumot helyezték el s a személyzet öt tagja az út során elsősorban tudományos kutatásokat végez. Ezek egy része azonban szorosan kapcsolódik az Egyesült Államok űrfegyverkezési programjához: egy kristálynövesztési kísérlet célja például az, hogy szupertiszta kristályokat állítsanak elő a rendszer célfelkutató eszközeihez. Az űrlaboratóriumban állatkísérleteket is folytatnak annak további vizsgálatára, hogyan alkalmazkodik a szervezet az űrutazás körülményeihez. Ebből a célból két majom és 24 patkány is űrutazásra indul az emberekkel együtt. A kísérletek további programjában asztronómiai megfigyelések, szerepelnek. Scipiades Iván, az MTI tudósítója jelenti: Három és fél évi megszakítás után felújították a rendszeres légiforgalmat Lengyelország és az Egyesült Államok között. A Varsó— New York vonalon vasárnap óta ismét repülnek a LÓT lengyel és a Pan Am amerikai légitársaság gépei. A két ország között 1981 végén szakadt meg a rendszeres légi összeköttetés, amikor az amerikai hatóságok „megtorlásul” a lengyelországi szükségállapot bevezetéséért — az érvényes kétoldalú megállapodást megszegve — visszavonták a lengyel repülőgépek leszállási engedélyét. A lengyel kormány nemzetközi döntőbíróság elé terjesztette az ügyet. Még mielőtt azonban a bíróság foglalkozni kezdett volna vele, az Egyesült Államok tárgyalásokba kezdett Lengyelországgal. Ennek eredményeként tavaly több tucatnyi charterjáratot indítottak a két ország között, 1984 végén parafálták is az új lengyel—amerikai megállapodást, s végül ez év áprilisában írták alá. A megállapodás aláírását Varsóban egyértelműen előremutató lépésnek tartják, a légi összeköttetés tekintetében ugyanis normálisakká váltak a lengyel—amerikai kapcsolatok. A lengyel állampolgárok ismét zlotyért vásárolhatják a New Yorkba szóló repülőjegyet: a LÓT gépeire teljesen, a Pan Am járataira pedig a jegy árának 3/4-e erejéig. A Varsó— New York vonalon a jegy ára tarifáiktól függően 81— 162 ezer zloty (100 zloty: 22,35 forint). Az új megállapodás értelmében egyébként mindkét légitársasáig a másik ország még egy városába közlekedtethet járatokat. A lengyel LÓT valószínűleg Chicagóba fog repülni, ott él ugyanis a legtöbb lengyel származású amerikai. Varsóban azonban felhívták a figyelmet arra a körülményre is, hogy a rendszeres légiforgalom leállítása a Genfi tárgyalások Az első forduló Az „új enyhülés” szülötteként március 12-én megkezdett szovjet—amerikai tárgyalások első fordulója április 23-án menetrendszerűen lezárult. Május 30-ig búcsút vett Génitől a két küldöttség, amely hat hét alatt húsz plenáris és munkacsoport-ülésen ötven órát töltött egymással, nehéz, intenzív, hivatalos és nem- hivatalos, mindenesetre bizalmasnak minősített tárgyalásokon. A kiizzadt statisztikák és a mosollyal kisért nyilatkozati közhelyek mögött izgalmas vállalkozás húzódik meg: a két nagyhatalom bátor és nagynatörő eszmecserét kezdett jóformán egész rakétaállományáról, atom- bombázó légierejéről, támadó és védelmi nukleáris fegyverzetéről, tehát arról, ami van, és arról is, ami ne legyen — a kozmikus fegyverrendszerekről. Ezek az erőltetett statisztikáik és közhelyszerű nyilatkozatok egyszersmind azt is jelzik, hogy a tárgyalások részleteibe keveseket avatnak be, s nyilatkozniuk érdemben csalk a legmagasabb vezetőknek lehet. A genfi szovjet—amerikai tárgyalásokról a legfontosabb dolgok tehát Moszkvából és Washingtonból hangzottak el. Mihail Gorbacsov már április 7-én lényegében mindent elmondott a genfi tárgyalásokról. Az amerikai fél a diplomáciát és a tárgyalásokat alárendeli a rakétáknak és a repülőgépeknek, kozmikus pajzsot reklámoz és kozmikus kardot kovácsol. A genfi tárgyalások első fordulója alatt nem érvényesült az a logikus szovjet okfejtés, hogy ha már leültek a tárgyalóasztalhoz azzal a szándékkal, hogy _ a fegyverzet csökkentéséről állapodjianak meg, akkor legalábbis nem kell azt növelni. Gorbacsov főtitkár hasztalan javasolta, hogy a tárgyalások teljes időtartamára mindkét fél vezessen be moratóriumot a csapás- mérő (és nem más) kozmikus fegyverzetnek a tudományos kutatótevékenységet is magába foglaló létrehozására, kipróbálására és rendszerbe állítására, „fagyassza be” hadászati támadó (és nem más) fegyverzetét, „eurohadászati” telepítéseit, Washington szertelen sietséggel elvetette a javaslatot. Magyarán: elvetette, hogy a genfi tárgyalások kedvező mederben folyjanak. Amikor pedig a Szovjetunió, amely 1983. augusztus 18-án vállalta, hogy elsőnek nem állít Dályára műholdelhárító fegyvert, bejelentette, hogy egyelőre 1985 novemberig nem telepít újabb kö- zéphatótávolsáeú rakétákat és leállítja a NATO-rakéta- telepítésre válaszul foganatosított egyéb ellenintézkelengyelellenes amerikai korlátozó intézkedéseknek csak egyike — és nem is a legfontosabbika — volt. Emlékeztetnek rá, hogyaReagan- kormány eddig csak a Lengyelország számára kisebb jelentőségű tilalmakat szüntette meg, viszont mindmáig érvényben vannak azok az intézkedések, amelyek a legsúlyosabb károkat okozzák a lengyel gazdaságnak. Az amerikai piacra érkező lengyel exportcikkeket továbbra is diszkriminatív vámokkal sújtják; még mindig tilos amerikai cégeknek mezőgazdasági cikkeket és magas műszaki színvonalú ipari termékeket Lengyelországba vinni és a Lengyelországba irányuló export nem kaphat hiteltámogatást. Lengyel számítások szerint ezek a korlátozó intézkedések 1981 végétől mostanáig körülbelül 15 milliárd dollárnyi kárt okoztak Lengyelországnak, déseit is, a Fehér Ház „propagandafogásnak” minősítette az egyoldalú szovjet intézkedést... Fölvetődik a kérdés, miért ment bele Shultz amerikai külügyminiszter január 8- ó.n, hogy Genfben a hadászati és a k özéph a t ó távola á - gú atomfegyverekről, valamint az űrfegyverzetről komplex tárgyalások kezdődjenek, amikor az Egyesült Államok évek óta ellenzi a fegyverzetkonlátozás kiterjesztésiét a világűrre, az MX-esetből ítélve rendületlenül folytatja hadászati fegyverkezési programját, és nem hajlandó leállítani „eurorakétáinak” telepítését, ha csak nem jön közbe egy heilforonnj típusú Pershing-katasztrófa. Az ENSZ világűr-bizottságának tavaly júniusi ülésén az Egyesült Államok egyszerűen nem volt hajlandó részt venni a világűr dernj litarizálásáról folytatott vitában, s az így zsákutcába jutott. Az ENSZ- közgyűlés XXXIX. ülésszakán egyhangúlag hoztak határozatát ugyanerről a témáról. Egyetlen küldöttség tartózkodott: az Egyesült Államoké. Az amerikai delegátus azt hangoztatta, hogy a megfelelő tárgyaló fórum a negyven ország képviselőiből álló genfi leszerelési bizottság. Ott ugyancsak amerikai obstruik- ció akadályozta a munkát. Április 13-án George Shultz egy interjúban azt mondta: „Érdekes javaslatokat tettünk le az asztalra.”. Ezeket a javaslatokat nem hozták nyilvánosságra, de genfi megfigyelők utaltak arra, hogy Washington ismét a szovjet hadászati nehézrakéták, valamint a közép-hatótávolságú rakéták lényeges csökkentését követelte, utóbbiakét nemcsak Európában, hanem Ázsiában is, függetlenül a Szovjetuniót keletről—nyugatról körül ölelő amerikai előretolt nukleáris rendszerektől. A tárgyalások „még nem mentek bele a téma elevenébe” — mondta az amerikai diplomácia vezetője, nem igen részletezve, hogyan is áll a szavak és a tettek egysége a Pentagon érdekképviselőinél. Egymás álláspontjának jobb megismerése, amit minden tárgyaláson el lehet könyvelni az első forduló eredményeként, fontos dolog, de a szovjet küldöttség aligha kezdhet valamit a megegyezés-ellenes amerikai álláspont jobb megismerésével. Május 15-én, amikor Gromiko Bécsben ismét találkozik Shutzcal, a szovjet külügyminiszter kénytelen lesz amerikai kollégáját nyomatékosan emlékeztetni januári megállapodásukra), amelyet az Egyesült Államok azóta nemcsak megbánt, hanem szeretne feledésbe is meríteni. A Szovjetunió nem azért menl el Genfbe, hogy delegációja senkit semmire nem kötelező filozófiai csevegést folytasson elvont, a gyakorlattól elszakított fegyverzetellenőrzési témákról, akár kétes hadászati „kezdeményezéseik” állítólagos előnyeiről. A szovjet küldöttség arra kapott megbízást, hogy a "januári megegyezés szellemében .törekedjék azatom- és űrfegyverzet oroblémájárnak komplex megoldására, mégpedig elfogadható, észszerű időn belül, mindkét hatalom egyenlősége és azonosan megközelíthető biz- toniságla alapján. A világ az utóbbi napokban megdöbbenéssel értesült arról, hogy 1983 végén az Egyesült Államok közveszélyesen selejtes Pershing-ra- kéták Európába telepítésével hiúsította meg a szovjet amerikai tárgyalások folytatását. A fegyverzetkorlátozási tárgyalások azonban az „abszolútnak” és „tökéletesnek” kikiáltott fegyverekre is érzékenyek. Pirityi Sándor
