Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-29 / 99. szám

2 Somogyi Néplap 1985. április 29., hétfő Texasi stílusú gazdaságpolitika A győzelem napja 40. évfordulójára A komputer-szakmában a Texas Instru- ments-nek, ennek a dallasi nagy cégnek a neve úgy cseng, mint — mondjuk — az autóiparban a Fordé. Az elektronika terén eddig állandó konjunktúra jelentkezett, most azonban éppen a Texas Instruments rohamosan fogyó profitról panaszkodik. 1985 első negyedében a cég nyeresége 88 százalékkal volt kevesebb, mint az elmúlit év azonos időszakában! Erre a tőkés világ­ban megszokott módon reagált a nagyvál­lalat: ezer emberét elbácsotta, miután ta­valy decemberben már kétezer dolgozónak felmondott. Különösen a félvezetők gyártá­sában jelentkezett visszaesés. A Texas Inst­ruments vezetői szerint ez nemcsak náluk van és lesz így, hanem világviszonylatban is:- 1985-ben — azt jósolják — a világban 15 százalékkal lesz kisebb a kereslet a fél­vezetők iránt, az USA-ban 19 százalékkal csökken. A félvezetők ügye önként kínálja a szó­játékot: nem azok miatt a vezetők miatt je­lentkezik-e a gond, akik a fegyverkezésre százmilliárdokat pazarolnak el, akik a költ­ségvetési hiányt államkölcsönökkel próbál­ják eltüntetni, s akik a hitelt úgy tudják, biztosítani, ha igen magas kamatlábat ál­lapítanak meg, s ennek következtében az­tán mesterségesen felértékelődik a dollár. Drága lesz a félvezető is, nem kell már ezen az áron. Szóval ide vezet a washingtoni vezetők „texasi stílusú” gazdaságpolitikája: még a Texas Instruments félvezetői is megsínylik. P. J. A Szovjetunióban amnesz­tiát hirdettek a második vi­lágháborúban aratott győ­zelem negyvenedik évfordu­lója alkalmából. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének ren­deleté értelmében mentesül­nek a további büntetés alól azok, akik a hadsereg köte­lékében, a partizánalakula­tokban, a népfelkelő egysé­gekben küzdöttek, vagy más formában vettek részt a há­borúban. Azoknak, akik az amnesztiarendelet értelmé­ben sem bocsáthatók szaba­don, büntetésük időtartamát csökkentik. Kiterjed az amnesztia azokra is, akik a háború ide­jén végzett odaadó munká­jukért kitüntetést kaptak. Kegyelemben részesülnek a háborús hadirokkantak fe­leségei és özvegyei, a hábo­rúban elesettek özvegyei, a terhes asszonyok, illetve azok, akiknek 16 évesnél fia­talabb gyermekük van, a 60 évesnél idősebb és a hadi­rokkant férfiak, valamint a fiatalkorúak. Nem terjed ki az amnesz­tia azokra, akik különösen veszélyes államellenes, vagy egyéb bűncselekményt kö­vettek el. Hétnapos útra indul az ame­rikai Challenger űrrepülő­gép. (TELEFOTO: AP—MTI—KS) Az események címszavakban Hétfő: Közleményt adtaik ki Moszkvában a szovjet—- kínai konzultációról. — Tancredo Neves Halála után Jósé Sarney lett az államfő Brazíliában. Kedd: Ülést tartott a Szovjet­unió Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága, jövő februárra összehív­ták a párt XXVII. kong­resszusát. — Véget ért a genfi tárgyalások első fordulója. Szerda: Erich Honecker Rómában tárgyalt, a Vatikánban pedig találkozott II. Já­nos Pál pápával. — Véget ért Budapesten a ma­gyar-román kormányfői találkozó. — Leszavazták a képviselőházban Rea­gan elnök nicaraguai se­gélyprogramját. Csütörtök: A bandumgi értekezlet 30. évfordulóján az Indonéz városban tárgyaltak az el nem kötelezettek képvi­selői. — Szudáni nyilat­kozatok az ország külpo­litikájának új alapjairól. Péntek: Ünnepélyesen meghosz-_ szabbították a Varsói’ Szerződést. — Egyiptomi —j ordán—ománi hármas csúcstalálkozó a közel- keleti válság ügyében. — A dél-koreai elnök az Egyesült Államokban. Szombat: Mihail Gorbacsov és Woj- ciech Jaruzelski megbe­szélése Varsóban a világ­politikai gondokról és a két ország kapcsolatáról. Vasárnap: Dániel Ortega — Kubát érintve — Moszkvába ér­kezett. A Szovjetunión kí­vül látogatást tesz több szocialista országban — köztük hazánkban is. A hét három kérdése (D Erich Honecker a hét elején Rómában tárgyalt. A NSZEP KB főtitkára, az NDK államfője a képen Bettino Craxi olasz miniszterelnökkel tanácskozik. ' Milyen jelzésekkel szolgált a hét kelet—nyugati viszony alakulására? Véget ért a szovjet—ame­rikai nukleáris és űrfegyver- korlátozási tárgyalások első szakasza. A genfi „első me­net” után a kommentátorok megállapítják: az egyedüli pozitívum eddig csak a tár­gyalás ténye, s a május 30-i folytatás ígérete. Mihail Gorbacsov főtitkár az SZKP Központi Bizottságának ülé­sén újból megállapította, hogy az imperializmus hibá­jából a nemzetközi helyzet továbbra is aggasztó. Az em­beriség válaszút előtt áll: vagy feszültség és konfron­táció, vagy pedig létrejönnek azok a kölcsönösen elfogad­ható megállapodások, ame­lyek felszámolják a nukleá­ris konfliktus növekvő ve­szélyét. Washingtonban vísz- szaütasították azt a szovjet megállapítást, hogy a kiala­kult helyzetért elsősorban az USA vezető köreit terhe­li a felelősség. Továbbra is sok szó esik egy esetleges szovjet—ame­rikai csúcstalálkozóról. Pérez de Cuellar, az ENSZ főtit­kára úgy nyilaitikozott, hogy az ENSZ-közgyűlés legköze­lebbi ülésszaka, amely egy­beesik a világszervezet fenn­állásának 40. évfordulójával, méltó keretet adhat a leg­magasabb szintű szovjet— amerikai párbeszéd számá­ra. Az NDK államfőjének, az NSZEP főtitkárának olasz­országi és vatikáni útja lát­ványosan bizonyította, hogy a kelet—nyugati párbeszéd eredményesen folytatódhat. A gazdasági, ipari, műsza­ki együttműködés fokozódik a két különböző rendszerű ország között, s a közös ér­dekű kérdésekben a politi­kai eszmecsere hasznosan egészíti ki a bővülő kapcso­latokat. ®L _ _ _ resége a képviselőházban? Az amerikai elnök 14 mil­lió dolláros „humanitárius” segélyt kívánt megszavaztat­ni a kongresszussal a nica­raguai ellenforradalmórók támogatására. Azért lett vol­na a segély csupán „ember- baráti”, mert ruházat, gyógy­szer, élelmiszer szállítására korlátozódott volna, a „kontrák” fegyverrel való ellátását a washingtoni hon: atyák már eleve kifogásol­ták. A szenátus kis több­séggel (53:46 arányban) meg­szavazta a 14 milliós össze­get, de a képviselőház már annál határozottabban uta­sította el- a kormányzat ja­vaslatát. Nemcsak a többségben le­vő demokraták tiltakoztak, hanem még Reagan saját pártjában is jócskán akad­tak, akik nemmel szavaztak az elnök tervére. A kong­resszus állásfoglalásában fel lehet ismerni a félelmet at­tól, hogy a végén egy újabb „vietnami típusú” kalandba bocsátkozhat az Egyesült Ál­lamok. Mind többen látják bizonyítottnak, hogy Közép- Amerika problémáit nem le­het katonai eszközökkel megoldani, hanem csak poli­tikai tárgyalásokkal, illetve az ínséget szenvedő népek tényleges ' megsegítésével. Nicaragua a hét elején újabb békefeezdeményezéssel lépett elő. Javasolta a man- zanillói tárgyalások felújítá­sát, vagyis az amerikai—ni­caraguai párbeszéd újrakez­dését. Nicaraguai részről ké­szek fegyverszünetre a kontrákkal, azok pedie vá­Hondurasban hadgyakorlat folyik a helyi hadsereg és az Egyesült Államok kato­naságának a részvételével. laszthaltnak: átadva fegyve­reikét a vöröskereszt kép­viselőinek vagy külföldre távoznak, vagy bekapcsolód­hatnak a nicaraguai polgári életibe. Shultz külügyminisz­ter nyomban elutasította a Managiuából érkezett javas­latot. Reagan elnök pedig megpróbálkozott az MX-ra- kéta. kongresszusi vitájánál egyszer már bevált módsze­rével, a honatyák külön-kü- lön „meggyúrásával”. Most nem sikerült. Több százan tüntettek Washingtonban a Fehéz Ház előtt a Reagan-kormányzat bel- és külpolitikája ellen. A képen: rendőrök távolítják el a tiltakozókat, Hogyan alakul a szov­jet—kínai viszony? Moszkváiban véget ért a szovjet—ikínai politikai kon­zultációk hatodik forduló­ja. Mint ismeretes, minden év tavaszán és őszén fel­váltva Moszkvában és Pe- kingben ülésezik d két kül­döttség, amelynek élén kül­ügyminiszter-helyettesek áll­nak. Mindenekelőtt a tárgya­lássorozat folytatásának té­nyét kell- kiemelni. Minőikét részről hasznosnak tartják a konzultációt. A viszony nor-_ malizálásáról van szó a tár­gyalások során, ez áll a mostani közleményben is. Figyelmet érdemel a légkör minősítése: nyílt, nyugodt, érdemi megbeszéléseket foly­tattak. A világ felfigyelt ar­ra, hogy a kínai delegáció vezetőjét, Csien Csi-csent a mostani moszkvai megbeszé­lések után fogadta Gromiko külügyminiszter. A jövőről is szó esett ezen a találko- zón, s Gromiko hangsúlyoz­ta, hogy a Szovjetunió jó’ szomszédi, baráti viszonyt kíván Kínával. Emlékezte­tett arra. hogy Gorbacsov főtitkár kijelentette: kölcsö­nösség esetén a Kínával va­ló kapcsolatok komoly meg­javítása teljes mértékben le hetséges. Mi várható legközelebb ? A diplomáciai megfigyelők valószínűnek tartják, hogy Arhipov tavalyi pekingi lá­togatását rövidesen egy kí­nai miniszterelnök-helyiíttes viszonozza. Pálfy József Mihail Gorbacsov és Jaruzelski varsói találkozója A szívélyes barátság és egység légkörében folytatott szombaton Varsóban eszme­cserét Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára és Wojciech Jaruzelski, a DEMP KB el­ső titkára. A találkozón Gorbacsov kifejezésre juttat­ta, hogy az SZKP változat­lanul szolidáris azzal a küz­delemmel, amelyet a Len­gyel Egyesült Munkáspárt és a lengyel dolgozók a vál­ság következményeinek tel­jes felszámolásáért, a stabi­lizációért, a szocializmus po­zícióinak megszilárdításáért folytatnak. Wojciech Jaruzelski köszö­netét mondott a Szovjetunió­tól kapott segítségért és tá­mogatásért, ami ■ jelentősen hozzájárul a lengyelországi nehézségek legyőzéséhez. A szombati találkozón Wojciech Jaruzelski lengyel­országi baráti látogatásra hívta meg Mihail Gorbacso- vot, aki a meghívást köszö­nettel elfogadta. Az időpon­tot később fogják egyeztetni. Szombaton a lengyel fővá­rosban Stefan Olszowski, a LEMP KB PB tagja, kül­ügyminiszter, találkozott Andrej Gromikóval, az SZKP KB PB külügyminisz­terével. Közös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kér­déseket vitattak meg. Józef Czyrek, a LEMP KB PB tagja, a KB titkára Konsztantyin Ruszakovval, az SZKP KB titkárával foly­tatott megbeszéléseket a két párt közötti együttműködés­ről és annak továbbfejlesz­téséről. A szovjet párt- és állami vezetők szombaton haza­utaztak a lengyel fővárosból. Ortega Moszkvában Nicaraguai küldöttség ér­kezett munkalátogatásra teg­nap Moszkvába Daniel Orte­gának, Nicaragua köztársa­sági elnökének, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front Országos Vezetősége tagjá­nak vezetésével. Ortega elutazásakor a repü­lőtéren nyilatkozik az újság­íróknak. A delegációt a repülőtéren Gejdar Alijev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió Miniszter- tanácsa elnökének első he­lyettese és más hivatalos személyiségük fogadták. Ütőn a szovjet fővárosba a nicaraguai elnök Kubában találkozott Fidel Castróval is. Tömeges elbocsátás Dél-Afrikában A hétvégén 15 ezer bá­nyászt bocsátottak el Dél- Afrikában törvénytelen sztrájkakcióiban való részvé­tel ürügyével. Közülük 13 ezer bányász a világ legna­gyobb aranybányájában dol­gozott. A bányák alkalmazottai több társuk elbocsátása el­leni tiltakozásul, valamint a kedvezőbb élet- és munkakö­rülményekért kezdték sztrájkakciójukat. A Johannesburgtól délre fekvő bányavidéken napok óta feszült a helyzet, a bá­nyatársaságok a fekete dol­gozók egy részének kizárásá­val, azonnali elköltöztetésé- vel akar úrrá lenni a hely­zeten. A társaságok újabb munkabeszüntetésektől, az összeütközések kiterjedésé­től tartanak. Az elbocsátott dolgozóknak azonnal el kell hagyniok szállásaikat, és vissza kell térniök a feketék zárt településeibe. Amnesztiát hirdettek a Szovjetunióban

Next

/
Oldalképek
Tartalom