Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-20 / 92. szám
\ AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyom, 92. szám____________________________ Ára: 2,20 Ft 1985. április 20., szombat BEFEJEZTE MUNKÁJÁT ▲ PARLAMENT TAVASZI ÜLÉSSZAKA Három törvényt módosított az országgyűlés Pénteken délelőtt a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól szóló javaslat vitájával folytatódott az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A Parlament üléstermében helyet foglalt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, valamint az MSZMP Politikai Bizottságának több más tagja. Jelen volt a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, ott voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai, továbbá — az emeleti páholyokban — a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülésszak második napjának első felszólalója Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter volt. Somogyi László elöljáróban emlékeztetett azokra a szavaikban nehezen, képekkel sokkal inkább felidézhető eredményekre, amelyeket hazánk az elmúlt évtizedekben ért el környezetének, arculatának formálásában, majd a legfontosabb konkrét építésügyi, építészeti teendőkről szólt, s ezek sorában az első helyen említette az ország meglevő értékeinek megvédését. Ebben a munkában támaszkodni kell a társadalmi erőforrásokra, a különböző társaságok, tudományos egyesületek, városszépítő egyletek dicséretes munkájára — mondotta. A miniszter ezután azt elemezte, hogy a módosuló te- lepüléspolitika, a decentralizálás és az önirányítás, az ezekből adódó helyi társadalmi döntések új lehetőségeket nyújtanak az építészeti kultúra fejlődéséhez. Magának az építészetnek is nagyobb, összetettebb szerepe lesz. Nagy a jelentősége a társadalmi szervezetek, a tanácsi önigazgatás és az állami irányítás kapcsolatrendszerének — mutatott rá. — Világosan számolnunk kell a nyílt érdekütközéssel, s az egyeztetés az építésügyi, építészeti munka egyik legfontosabb elemévé válik. Hazánkban fontos tényező az üdülés és az idegenforgalom. Még ebben az évben befejezzük az országos üdülőkörzeti tervkoncepció kidolgozását. Célunk az, hogy a Balaton tehermentesítésével egyidejűleg új térségeket tárjunk fel, amelyek fogadó- készségét tovább tudjuk növelni a bővülő belföldi és külföldi igények jobb kielégítése érdekében. Terveinknek figyelembe kell venniük a településeken működő gazdálkodó szervezetek, intézmények és az ott lakók közös érdekeit, a reálisan kitűzhető célokat és a rendelkezésre álló erőforrásokat egyaránt. A továbbiakban a miniszter a településfejlesztést megalapozó város- és községrendezési tervekről szólt. Ez év végéig 109 város és 71 kiemelt üdülőkörzetben levő település felülvizsgált, általános rendezési terve illetve programja készül el. Az ország 3 065 településéből 1 855 jelenleg is rendelkezik már korábban jóváhagyott rendezési tervvel, amelyeknek korszerűsítése és karbantartása folyamatban van. A megyei tanácsok ütemezése szerint a VII. ötéves tervben további hétszáz település rendezési terve készül el. Kiemelt feladat a budapesti agglomeráció fejlesztése. Az idén elkészül a rendezési terv, s az elkövetkező években a fővárosra és a kerületeire, valamint az agglomeráció településcsoportjaira vonatkozó általános rendelkezési terv is. — Az a oélunk, hogy javuljon az építésügyi szak- igazgatási szervezet szakmai és hatósági munkája, szilárduljon meg az építési fegyelem. Azért, hogy az épített emberi környezet kialakításában anyagi erőnkhöz, szervezeti felkészültségünkhöz mérten társadalmi szintű közmegegyezésre jussunk, fel kell oldanunk az építési szándék és az építési kapacitás, valamint az építő- amyagi-'eülátás közötti feszültséget. Remélem, hogy az év végére a lakosság által is jól érzékelhető változás lesz ezen a téren — hangsúlyozta a miniszter. Nyers Rezső (Bács-Kiskun m. 1. vk.), az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója gyakorlatias és helyes megoldásnak tekintette, hogy a terület- és településfejlesztésre vonatkozó javaslat elfogadtatásával a kormány a követendő politikai irányt kívánja e témában meghatározni, utat mutatva az ál- Damá, a társadlailmi és a helyi cselekvéshez. Helyeselte, hogy a szóban forgó fejlesztési koncepció nem csupán kormányhatározat formájában, hanem országgyűlés határozatként kerül be közéletünkbe. Ha az ilyen nagy horderejű politikai kérdésekben a kormány megosztja az elvi döntés jogát lés ezzel a felelősséget az országgyűléssel: jobban érvényre juttathatjuk a demokrácia elvét — anélkül, hogy csorbítani kellene a szakszerűség szempontját. A képviselő megemlített néhány olyan kérdést, amelyek megoldására — mint mondta — ma nincs vagy csak kevés pénzünk van, de azért tervezésben készülni kell a jövőre. Stadinger István (Budapest, 6. vk.), az országgyűlés Ipari Bizottságának titkára, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese beszámolt arról, hogy a főváros az utóbbi 15 év során igen jelentősen fejlődött: több mint kétszázezer lakás épült, s magas színvonalú tömegközlekedés jött létre. Számottevően kiterjedt a közműellátás, a kereskedelmi és az egészségügyi ellátás. Az agglomerációs tervezés kérdéseivel foglalkozva kiemelte, hogy a tervkészítés során .térségi szemléletben kell gondolkodni. E tekintetben Pest megye és a főváros közötti együttműködésnek jó formái alakultak ki. A kapcsolatok kiterjedtek olyan területekre, mint az oktatás, a betegellátás, a nagyobb területeket igénylő beruházások, az ehhez kapcsolódó parcellázások, közműépítések és a közlekedé(Folytatás a 2. oldalon) Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter Lenin-ünnepség Parlamenti tudósítónk jelenti LAKOSOK ÉS ÜDÜLŐK Lenin születésének 115. évfordulója alkalmából pénteken az MSZMP KB székihá- zálban ünnepi megemlékezést tartottak és kitüntetéseket adtak át a marxista—leninista eszmék terjesztésében kiemelkedő eredményt elért pártpropagandistáknalk és agitátoroknak. Az ünnepséget — amelyen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkára — Lakatos Ernő, a Központi Bizottság osztályvezetője nyitotta meg. Ezután Óvári Mliklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet, méltatta Vlagyimir Iljlics Lenin munkásságának történelmi jelentőségét. Bevezetőben hangsúlyozta: századunk forradalmi munkásmozgalmának legnagyobb alakjára emlékezünk, aki Marx és Engels, tanításait alkalmazta az imperializmus korára, aki győzelemre vezette a szocialista forradalmat a világ legnagyobb országában, aki megteremtette földünk első hatalmas szocialista államát, a Szovjetuniót. — Ha Leninről beszélünk, gondolataink lényege nem az ünnep és az emlékezés, hiszen Leniin a hétköznapi forradalmi tettek embere volt, hatalmas elméleti munkássága egyetlen célt szolgált: a munkásosztály felszabadítását a kapitalizmus igája álól — mondotta a továbbiakban. — Emlékezésünk Leninre nem a jelenti, hogy évente egy: /.er tisztelettel letesszük koszorúinkat szobra előtt, hanem azt, hogy megerősítjük elkötelezettségünket a szocializmus ügye, a szocializmus forradalmi elmélete és gyakorlata mellett, azt az elkötelezettséget, amely elsősorban nem az ünnepek sajátja, hanem áthatja hétköznapjainkat, gondolatainkat és tette inket a mindennapi munká bán. (Folytatás a 2. oldalon) j A képviselői munka fontos mércéje: miként tudja segíteni választókerülete településfejlesztési gondjainak orvoslását, és mennyiben képes választóival megértetni a fejlesztési lehetőségeket, összhangba hozni a helyi érdekeket és az országos törekvéseket. A terület- és településfejlesztés hosszú távú terveivel kapcsolatban nemcsak az ülésteremben, hanem a Parlament folyosóin is sokan mondtak véleményt. Szőkola Károlyné dr., a somogyi képviselőcsoport vezetője például azt, hogy. az elmúlt években a községek nem egyenlően fejlődtek, így eltérő alapokról indulnak az új tanácsi gazdálkodási rendben. Vannak olyan, az alapellátás területén is elmaradt települések, amelyek saját erőből képtelenek volnának kiegyenlíteni hátrányukat. Akadnak persze települések, amelyek csupán lakóik passzivitása vagy a helyi tanácsi munka fogyatékosságai miatt maradtak le a fejlődésben. Igazságtalan volna ilyen esetekben megkülönböztetett támogatást várni. Az alapellátást azonban ettől függetlenül is mindenütt biztosítani kell, mert csak így teremthető meg az esélyegyenlőség, a tervben is célul tűzött arányos településfejlesztés. E témával kapcsolatban délben szólalt föl Simon Er- nőné képviselő. Felszólalásában Faluvégi Lajoshoz intézett kérdés is szerepelt. Az ülésszak megkezdése előtt azonban képviselőtársai javaslatára egy másik kérdéssel is megtoldotta fölszóla- lását. Az új tanácsi gazdálkodási rendben az állandó lakosok száma alapján osztják majd fel az egyes települések fejlesztési forrásait. Kérdéses, hogy ebben a rendszerben hogyan oldható meg a Balaton-parti községek fejlesztése, melyeknek az üdülési szezonban az állandó lélekszámnál ötször- hatszor több ember ellátásáról kell gondoskodniuk. Az üdülővendégek mellett a nyaralótulajdonosok ezreiről is, akik nem állandó lakosként szerepelnek. Simon Er- nőné arról kérdezett: a kormánynak milyen elképzelései vannak e feszültségek föloldására? Pásztóhy András képviselőt egy, a terület- és településfejlesztési terv társadalmi vitájában élesen fölvetődött gond foglalkoztatta. — A székhely- és társközségek fejlődésében azért alakultak ki aránytalanságok, mert a társközségek lakóinak munkája nyomán keletkezett fejlesztési erő — például a tsz által befizetett községfejlesztési hozzájárulás arányos része — nem a társközségekbe áramlott vlsz- sza. Évek óta sok szó esett a kisközségek lakosságmegtartó képességének növeléséről. Sajnos — és ezt több felszólaló képviselő is érintette — a szavakat nem mindig követték tettek, ezért helyenként megrendült a kistelepülések lakóinak községük jövőjével kapcsolatos bizalma. Az egészséges lokálpatriotizmus is előbb ébredt a jól fejlődő székhelyközségekben, mint a kistelepüléseken. A mostani hosz- szú távú terv jó alapot ad arra, hogy a lakosságmegtartó képesség növelése ne csak jelszó legyen. A kedvezőtlen folyamatok megfordításában, ellensúlyozásában nagy szerepe van annak, hogy a társközségekben is működő gazdálkodó egységek milyen szerepet vállalnak a községpolitikában, az ott lakók összetartozás-érzésének erősítésében. Bíró Ferenc Erősödjék a szocializmust építő népek egysége!
