Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-20 / 92. szám

2 Somogyi Néplap 1985. április 20., szombat Befejezte munkáját a parlament tavaszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) si építkezések. Mindezek te­kintetében fontos, hogy az elképzeléseket egyrészt a terviben kell rögzíteni, emel­lett azonban szükség lenne arra, hogy a kapcsolatokat szerződésben szabályozzák — mondotta végezetül. Weiszböck Rezsőné (Győr- Sopron m., 15. vk.), a Sop­roni Szőnyeggyár igazgatója hozzászólásában a törvény- javaslatnak ahhoz á részé­hez kapcsolódott, amely cél­ként határozza meg az üdü­lési és az idegenforgalmi ér­tékek megóvását, s egyben az ország határmenti térsé­gének fejlesztésében a nem­zetközi együttműködés elő­nyeinek erőteljesebb haszno­sítását. Tar Imre (Szabolcs-Szat- már m., 13. vk.), a Szabolcs- Szatmár megyei pártbizott­ság nyugalmazott első titká­ra felszólalásában péhány megyei gondot említett. Simon Ernőné (Somogy m. 11. vk.) a Nagyatádi Oéma- gyár munkása, áruátnéző. egyebek között a városok és a községek kapcsolatával foglalkozott. Elmondta, hogy választókerülete egy közép­fokú ellátó szerepet betöltő kisváros: Nagyatád és annak vonzáskörzete, tizenöt tele­püléssel. Az országos tapasz­talatokkal egyezően itt is a város közvetlen vonzásában levő településeken erőtelje­sebb, míg a távolabbi és a társközségeikben kisebb mér­tékű volt a fejlődés. A fal­vak fejlesztésében alapvető tényező a mezőgazdasági üzemeik helyzete: aholl a fo­lyamatos foglalkoztatást — kiegészítő és melléküzemági tevékenység révén is — biz­tosítani tudták, ott érezhe­tően megállt, vagy mérséklő­dött a népesség számának csökkenése. — A községi önállóság, ön- tevékenység és felelősség korszakát éljük — mondta a képviselő. — Az alig egy éve lezajlott közigazgaitás- korszarűsítés új viszonyokat teremtett az irányításban. Erősödött a megye és a köz­ség közvetlen .kapcsolata, ugyanakkor új módon fogai- miazódott meg a város és a községek együttműködése. Előtérbe kerültek a kölcsö­nös érdeken és érdekeltségen alapuló mellérendeltséget je­lentő kapcsolati formák. Megnőtt tehát a jelentősé­ge annak, hogy a város és környéke jobban megismer­je egymás gondjait, felada­tait — ez adja az alapot az együttműködés tudatosabbá, szervezettebbé, tervszerűbbé formálásához. Nagyatád ve­zetői már megtették ezen az úton az első lépéseket: a helyszínen ismerkedtek meg a községeik és társközségek helyzetével, ugyanakikor ők is ismertették e települések vezetőivel a város gondjait, feladatait. A kis felépülések népes­ségmegtartó képességének javításával kapcsolatban Si­mon Ernőmé azt a vélemé­nyét fejtette kii, hogy ezt 1986-tól, az új tanácsi szabá­lyozórendszer keretében a fejlesztési összegek eddiginél arányosabb — így igazságo­sabb — felhasználásával le­het' elérni. Kérdésként tette föl: vajon milyen mérteikben veszlilk ki majd részüket a Balaton-part településfejlesz­téséből azok, ákik ott nem állandó lakosok, de üdülőjük vagy egyéb ingatlanul van a tó partján. Kádár János IMaróthy (Lászlóval, Bugár Mihály Szolnok és megyei (képviselővel beszélget Várhelyi József (Zala m. 9. vk.) a Zalai Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság igazga­tója képviselőcsoportjának véleményét tolmácsolta, amely szerint a javaslatban reálisan szerepel az a törek­vés, hogy a sajátos adottsá­gú térségek — az apró fal­vak, a tanyák, az agglome­rációs, a kedvezőtlen mező- gazdasági adottságú, vala­mint a határmenti területek és az üdülőkörzetek — fej­lesztésére megkülönböztetett figyelem irányuljon. Mesterházi Mária (Vas m. 9. vk.) az Eglis Gyógyszer- gyár körmendi gyáregysége szakszervezeti bizottságának titkára a falvak unbaniizáló- dásániaik egyik legfontosabb feltételeként az egészséges ivóvíz-élllátást nevezte meg. Hódosi Jenőné (Bárány m. 14. vk.), a Fővárosi Kézmű­ipari Vállalat szentlőrinci részlegének kesztyűvarrónő­je felszólalásában kitért azokra a gondokra, amelyek választókerülete egyenetlen település- és demográfiai struktúrájából adódnák. Kapinya Miklósáé (Tolna m. 2. vlk.), a Magyar Selyem­ipar Vállalat tolnai fonógyá­rának üzemitechnifcusa kife­jezte egyetértését azzal, hogy a következő 15 éves telepü­lésfejlesztési koncepció alap­ján a községiek kapjanak többet a településfejlesztésre. Nagy László (Bonsod-Aba- új-Zemplén m. 16. vk.), a krasznofcvajdai Bástya tsz elnöke egyebek között el­mondta, hogy megdöbbent az előterjesztésnek azon a meg­állapításán, miszerint a köz­ségek inépességszáma a ter­mészetes fogyás és a belső elvándorlás következménye­ként várhatóan nyolcszázezer —egymillió fővel csökken az ezredfordulóig. Szerinte — mint kifejtette — ellentmon­dásos az előterjesztésnek ez a része, mert ha nagyobb részben megvalósulnak azok Az országgyűlés ezután a népgazdasági tervezésről szóló 1972. évi VII. törvény módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényja­vaslat tárgyalásával folytat­ta munkáját. Ismét Faluvégi Lajos emelkedett szólásra. A Minisztertanács ezen az ülésszakon a népgazdasági tervezésről, az állami pénz­ügyekről és a tanácsokról szóló törvény módosítását is javasolja az országgyűlésnek. E három — a gazdálkodás szempontjából fontos, egy­mással szorosan összefüggő — törvény módosítása szer­ves része annak a kormány­zati munkának, amely gaz­daságirányítási rendszerünk továbbfejlesztésére irányul — mondotta elöljáróban. — Az 19Í2. évi VII. tör­vény a népgazdasági terve­zésben minőségi változást hozott. A törvény alapelvei a gyakorlatban jól beváltak. Társadalmunk és gazdaság- irányítási rendszerünk fej­lődése és fejlesztése azon­ban időszerűvé teszi a tör­vény néhány rendelkezésé­nek változtatását: a módo­sítási javaslatok kimondják, hogy a társadalmi szerveze­teket, az érdekképviseleti szerveket, a szakmai és a tudományos testületeket be kell vonni a népgazdasági tervek készítésébe. Ugyanez a szándék fejeződik ki azok­ban a módosításokban, ame­lyek a népgazdasági terve­zéstől azt igénylik, hogy job­ban, megalapozottabban ve­gye figyelembe a gazdaság­hoz szorosan kapcsolódó tár­sadalmi folyamatokat. Faluvégi Lajos végezetül a Minisztertanács nevében kér­te, hogy a törvényjavaslatot — miiként azt az illetékes bizottságok állásfoglalása is megerősítette — az ország- gyűlés változtatás nélkül fo­gadja el. Ezután — mivel a tör­vényjavaslathoz hozzászó­lásra senki nem jelentkezett — határozathozatal követke­zett: az országgyűlés a nép- gazdasági tervezésről szóló 1972. évi VII. törvény mó­a célok,, amelyeket a javas­lat felvázol, akkor a falvak népességmegtartó ereje lé­nyegesen javul — ezért nem indokolt ez a pesszimista prognózis. Tóth József (S zab öles- szatmár m., 17. vk.), a ba­rabási Béke Tsz gépesítési főágazatvezetője a megye ipartelepítéséről beszélt. Boros László (Budapest, 26. vk.), a Posta Kísérleti Intézetének híradásipari technikusa a hazai hírköz­lés hálózat problémáiról szólt. Többek között megál­lapította, hogy az informa­tika egyre növekvő gazda­sági és társadalmi szerepe indokolja a távbeszélő-, táv- adatközlő-hálózat technikai korszerűsítéssel párosuló ki­emelt fejlesztését. Mivel több hozzászóló nem jelentkezett, Faluvégi Lajios miniszterelnök-he­lyettes, az Országos Tervhi­vatal elnöke — élve jogával — válaszolt a vitában el­hangzottakra. Elöljáróban ígéretet tett arra, hogy az országgyűlés határozatát megalapozó munkaokmányt gondosan át­tekintik, és a képviselők ész­revételei, javaslatai alapján helyesbítik is, ahol kell. — Valószínűleg több alkalom­mal vissza kell térnünk an­nak áttekintésére: nem kényszerülünk-e céljainkat kiigazítani, s az adott sza­kasznak megfelelően változ­tatni a követelményeket. Eb­ben a szellemben fogadom el a kormány megbízásából azt a módosító javaslatot, amely a Minisztertanács be­számolási kötelezettségére vonatkozik. — A kormányzat — mon­dotta — az elmúlt időszak­ban is behatóan foglalkozott a népesedés kérdésével, s újra napirendre fogja tűzni, hiszen nem nyugodhatunk bele a demográfusok előre­dosításáról és egységes szö­vegéről szóló törvényjavas­latot egyhangúlag elfogadta. A napirend szerint követ­kezett a tanácsi gazdasági irányítási rendszer korszerű­sítésével összefüggésben az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módo­sításáról, valamint a taná­csokról szóló 1971. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes tár­gyalása. Hetényi István pénzügy­miniszter a kormány nevé­ben előterjesztette a két tör­vény módosítására irányuló javaslatot. Elismerve a ta­nácsok eddigi eredményes munkáját a társadalmi élet szervezésében, a társadalmi demokratizálódás és a gaz­daságirányítás fejlődése egy­aránt megköveteli, hogy új szakaszt nyissunk a tanácsi gazdálkodásban — mondot­(Folytatás az 1. oldalról) — Pártunk XIII. kong­resszusának, mint aho­gyan már több előző kongresszusunkon is, köz­ponti gondolata az volt, hogy haladjunk tovább előre a lenini úton — emllékezte- tett Övári Miklós. — Ha nem akarjuk, hogy legfonto­sabb jelszavaink üres szó­lammá váljanak, időnként érdemes átgondolni azok tar­talmát. Ünnepi megemléke­zésünk ilyen alkalom arra, hogy gondolkozzunk azon, mit jelent ez a lenini út, amely meltatt az MSZMP most már évtizedeken át el­kötelezte miagát. — A lenini út Marxnak és Enjgelsnek, a tudományos szocializmus megalapítóinak az útja. Lenin ezen az úton előrehaladva tudta megra­gadni és megválaszolni egy egész történelmi korszaknak. jelzéseibe, márpedig vizsgá­lataikat komolyan kell ven­ni. A kormányzat a kistelepü­lések fejlődési lehetőségé­nek biztosítása érdekében tört lándzsát egy olyan tá­mogatási rendszer mellett, amelynek előnyeit a kistele­pülések közvetlenül élvezhe­tik, függetlenül attól, hogy az adott időszakban hogyan fejlődött gazdaságunk. Szá­mításaink szerint a VII. öt­éves tervidőszakban a la­kosság számával arányos fejlesztési célú eszközzel rendelkeznek majd a telepü­lések. — A kormány az irány­elvek valóraváltása során a legfontosabb állomásának azt a tervezőmunkát tekinti, amely a -VII. ötéves terv előkészítéseként folyik a nép- gazdasági és a megyei ter­vezés keretében. ta. — Célunk az, hogy a helyi és megyei tanácsok növekvő feladataikat még inkább a helyi lehetőségek és igények alapján, azokat önállóan mérlegelve oldják meg. A tanácsi gazdálkodás fej­lesztése igényli az állami pénzügyekről szóló törvény módosítását is. Űj módon kell szabályozni a tanácsok bevételi és kiadási lehetősé­geit, jogosultságait és kap­csolatukat az állami költség- vetéssel. Az előterjesztett javasla­tok alapgondolataként a mi­niszter kiemelte: — Lényegesen javítsuk a helyi önállóság anyagi hát­terét. A jövőben döntően a helyi tanácsok rendelkezze­nek a működési és fejlesz­tési eszközökkel, és a kiadá­sok nagyobb részét norma­tív juttatások, pályázati úton a kapitalizmusból a szocia­lizmusba való átmenet kor- szakánák legfontosabb kér­déseit. — A lenini út nemcsak a forradalmi elmélet, hanem a forradalmi gyakolíat útja is. A lenini út az éles osztály- harcdk, a szocialista forra­dalom útja volt, de ugyanez az út a volt uralkodó osztály veresége, a mnulkásosztály győzelme után a dolgozó osz­tályok és rétegek összefogá­sának, a dolgozó nép egysé­gének az útjává vált. Mi, magyar kommunisták ezen az úton járva, amikor kel­lett, harcoltunk, hogy meg­törjük a volt uralkodó osz­tályok hatalmát, megakadá­lyozzuk restaurációs törekvé­seiket, s amikor lehetett, megteremtettük népünk egy­ségét a szocialista társadalom építésének fő kérdéseiben. Szem előtt tartottuk, hogy a szocializmus nemcsak a kom­munisták, hanem az egész elnyerhető céltámogatások és a helyi bevételek fedez­zék együttesen. Szűnjön meg a tanácsi gazdálkodással kapcsolatos központi kötöttségek minél nagyabb része. A (tanácsok lehetőséget kapnak gazdasági társulások­ban való részvételre, pénz­eszközeiket .más tanácsok­nak átengedhetik. A jövőbein az alap- és középfokú lakos­sági infrastrukturális ellá­tás fejlesztése, valamint az ilyen létesítmények fenntar­tása, létrehozása — hacsak jogszabály másképp nem rendelkezik — általában a helyi tanács feladata lesz. Mivel a törvényjavaslatok­hoz hozzászólásra senkii sem jelentkezett, határozathoza­talra került sor. Először az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módo­sításáról készült törvényja- vasiatőt egyhangúlag elfo­gadták a képviselők. Ezután a jogi, igazgatási és igaz­ságügyi, valamint a terv- és költségvetési bizottságnak a tanácstörvény módosításá­hoz beterjesztett további mó­dosító indítványát, majd a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény módosításának törvényjavaslatát általános­ságban és — a már megsza­vazott módosításokkal — részletéiben is egyhangúlag elfogadta az országgyűlés. Az elfogadott napirendnek megfelelően ezután Várkonyi Péter külügyminiszter emel­kedett szólásra, hogy felha­talmazást kérjen az ország­gyűléstől a Varsói Szerződés hatálya meghosszabbításáról szóló okmány aláírására. A Varsói Szerződés — mint mondotta — az eszmék, az alapvető célok és érdekek közössége alapján önkéntesen társult szuverén • szocialista államok olyan politikai vé­delmi szövetsége, amely egyetlen más ország ellen nép számára épül, és ezért megvalósítása is csak az egész nép közös műve lehet. Az ünnepi beszéd elhang­zása után Berecz János, a KB titKára a hagyományok­nak megfelelően állami ki­tüntetéseket és Lenin em­lékplaketteket adott át a kiváló propagandistáknak és agitátoroknak. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta Nádor György, a Nem­zetközi Kulturális Intézet fő­igazgatója és Tóth Béla al­ezredes. Tizenkilencen a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát, négyen pedig bronz fokozatát kapták meg. A Központi Bizottság 183 pro­pagandistát és agitátort Le- nin-emlékplakettel jutalma­zott. Az ünnepséget követően az MSZMP Központi Bi­zottsága fogadást adott a résztvevők tiszteletére. A fo­gadáson megjelent Kádár János. Szentkereszty Tamás Békés sem irányul. Maga a Szerző­dés tartálmazza azt is, hogy a szövetség megszűnik, ha létrejön a kollektív európai biztonsági rendszer. Sajnos ezt mindeddig nem sikerült elérni. — A Varsói Szerződés tag­államainak közösen kialakí­tott álláspontja — mondot­ta a továbbiakban Várkonyi Péter — az, hogy a világpo­litikái helyzetben meglevő súlyos gondok ellenére a kedvezőtlen folyamaitok nem wisszaifordíthatatlanok. Jelen­tős eseményként értékeljük, hogy márciusban Ganfben új szovjet—amerikai tárgyalá­sok kezdőditek a nukleáris és űrfegyverzetről. Támogat­juk a szovjet fél törekvéseit a tárgyalásokon, mert ha­zánk'is abban érdekelt, hogy elérjék a nukleáris fegy­verzet jélienitős csökkenté­sét, megakadályozzák a fegy­verkezési versenynek a koz­mikus térségre történő kiter­jesztését. Üdvözöljük Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának április 7-i be­jelentését, is, amely szerint ez év novemberéig szóló ha­tállyal a Szovjetunió mora­tóriumot hirdet közepes ha­tótávolságú rakétáinak tele­pítéséire és leállítja Európá­ban egyéb válaszintézkedé­seit is. Határozathozatal követke­zeit: az országgyűlés — egyhangú szavazással — fel­hatalmazta a Magyar Nép- köztársaság küldöttségének vezetőjét a Varsói Szerződés hatályának meghosszabbítá­sáról szóló okmány aláírásá­ra. Az elnöklő Sarlós István a napirend végeztével megkö­szönte a képviselőknek eddi­gi tevékenységüket. Az országgyűlés tavaszi ülésszaka — amelyen Sarlós István, Csiervenlka Ferenoné és Péter János felváltva el­nökölt — ezzel befejezte Véget ért a Lukács­konferencia Befejezte munkáját a Lu­kács György helye és szere­pe a marxista elmélet XX. századi fejlődésében címmel, a Budapest kongresszusi központban rendezett nem­zetközi tudományos konfe­rencia. A háromnapos esz­mecsere-sorozaton több mint tíz ország szakemberei vet­tek részt, a kutatók rész­ben plenáris, részben szek­cióüléseken fejtették ki a kiváló magyar filozófus mun­kásságával kapcsolatos né­zeteiket. A tanácskozás zárónap­ján Lukács György művé­szetfelfogásának etikai vo­natkozásairól Ancsel Éva, a filozófiai. tjidomány doktora tartott előadást. Három korábbi törvény módosítása munkáját. Lenin-emlékünnepség

Next

/
Oldalképek
Tartalom