Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-19 / 91. szám

Tisztelt Szerkesztőség! Horváth Lászióné és társai — Kaposvár, Micsurin utcai lakosok *— imárcius 19-én megjelent panaszára az alábbi tájékoztatást tadom. A Micsurin utca [déli, hegy Jelöli részének közlekedé­si viszonyai t— ja kecel-hegyi intézményközpont kapcsoló­dó útépítési beruházásai Jolytán i— p közeljövőben javul­ni fognak. Az intézményközpont előreláthatólag még az idén csatlakozni fog |a szilvásszentmártoni úthoz a Micsu­rin utca [déli részének kiépítésével. Az utca déli, völgy felőli részének közlekedési lehetőségei is kedvezőbbekké válnak az új keceli bejáró szilárd burkolatú kiépítésé­vel. Az út nyomvonala a Mátyás király utca folytatásá­ban lett kijelölve. A Micsurin utca középső részének út- és járdaburko­lattal történő kiépítését pénzügyi feltételek hiányában egyelőre nem tervezzük. Tisztelettel: Németh Zoltán osztályvezető Kaposvári Városi Tanács V B. műszáki osztály Tisztelt Szerkesztőség! Két egymást követő vasárnapon gyerekekkel és szá­mos kirándulóval túrát szerveztünk a töröcskei parker­dőbe. Legnagyobb meglepetésünkre azonban a néhány éve épített forrás környékét rendkívül feldúlt állapot­ban találtuk, a forrást a sok rádöntött fa miatt meg sem tudtuk közelíteni. Érthetetlen számunkra, hogy egy városhoz közeli ki­rándulóhelyen az egyetlen vízvételi lehetőségre miért nem vigyáznak jobban, miért nem takarítják el azon­nal a fák kivágása után az ágakat. Tudomásunk szerint a forrást társadalmi munkában építették, ezért nagyobb megbecsülést érdemelne. Most, amikor a tavasz bekö- szöntével kirándulásokra ösztönözzük a gyerekeket, és a közelgő madarak és fák napján is bizonyára sok isko­la kirándul az erdőbe, jó lenne, ha az erdőgazdaság mi­nél előbb rendet tenne a környéken. Tisztelettel: Bank Zoltán Kaposvár, Petőfi u. 62/a IV/2. ■és ill ‘aláírás Somogyi Néplap XLI. évfolyam, 91. szám 1985. április 19., péntek Barcsi kórustalálkozó Szállóból üdülő Meggyorsítják, a keszthelyi HulMlm-szál'Ió épületéinek felújítását. A csiakmiem 100 esztendős, alapos renoválás­ra szoruló hioitel üdülőként nyiit majd újra kaput. Mi­vel rendbdhozására a koráb­bi tulajdonosnak, a Danubius Szálloda- és Gyógyüdülő VálMaitnafc nem volt pénze, a Kőbányai Sörgyárnak adta át a patinás épületet. Az új gazda és társvállalkozói sa­ját dolgosaiknak 34 szabás — mintegy 100 személy fo­gadására méretezett — üdü­lőt, illeitiwe a varas lakóit, vendégeit is váró éttermet, sörözőt, borozót, sör-, illetve presszótenaszU valamint drink bárt akartak kialakí­tani benne. A romtalanítással 1982 őszén megkezdett munka: jó ideig meglehetősen döcögve folyt, majd nemrég le is állt, mert a rekonstrukció foly­tatásálhoz további tőkére volt szükség. Ekkor — érdekes fordulat — jelentkezett a-z épületről korábban lemondó Danubius, és anyagi segítsé­gével folytatódhatott a keszt­helyi Bafatanrpamt egyik épí­tészeti színfoltjának számító létesítmény helyreállítása. A hajdani Hullám már kezdi visszaszerezni eredeti külsejét, s ha az építők Itairüják ígéretüket, ákkar 1986 júniusában kaput nyit­hat az üdülő. Az úttörő művészeti szem­le keretében szerdán kórus- találkozót rendeztek Bar­cson, a művelődési házban. Hat kórus mutatta be mű­sorát, köztük a homokszent­györgyi általános iskola fia­tal énekkara is szerepelt. A barcsi iskolák öt kórussal vettek részt a találkozón, a megyei bemutatóra a II. szá­mú általános iskola ének­zenei tagozatának kórusát hívták meg. A kórustalál­kozó szakmai megbeszélés­sel, értékeléssel ért véget. TÖRTÉNETI JÁTSZÓHÁZ A KISZ KB, a Magyar Úttörők Szövetsége, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa és a Magyar Nemzeti Múzeum a fiatal népműve­lők és a pedagógusok szá­mára módszertani tábort szervez. Június 18-tól 25-i.g a ta­tai KISZ vezetőképző isko­lában történeti játszóházzal ismerkednek meg a résztve­vők. A tábor ideje alatt a Nemzeti Múzeum munka­csoportja bemutató prog­ramként megrendezi a hon. foglalás kori történeti ját­szót. A tábor résztvevői elő­adások és csoportfoglalko­zások során megismerked­hetnek a történeti játszó­ház egyes foglalkozásainak tartalmi kérdéseivel és a hozzá kapcsolódó tárgyké­szítéssel. Felkészülhetnek egy török kori játszóház ki­dolgozására, melyet a tábor zárásaként meg is rendez­hetnek. A történeti játszöház mód­szertani táborra 1985. ápri­lis 30-ig lehet jelentkezni a Magyar Nemzeti Múzeum közművelődési osztályán (Bp. VIII., Múzeum krt. 14—16. 1370). A jelentkezés tartalmazza a jelentkező személyi ada­tait (név, életkor, foglalko­zás, pontos cím, munkahe­lye és annak címe) és egy rövid „bemutatkozást”, melyben a jelentkező vá­zolja, hogy mi a célja a tá­borban való részvétellel, ed­digi munkája során szerve­zett-e hasonló fotglalkozáso- kat, s a tábor tapasztalatait hogyan kívánja hasznosíta­ni. Országos találkozó Kaposváron Tegnap országos találkozó színhelye volt Kaposváron a Somogy megyei Hadkiegé­szítési és Területvédelmi Parancsnokság. Azokat az egykori, ma már nyugállo­mányban levő megyei ki­egészítő parancsnokokat hív­ták meg, akik közül többen 15—25 éven át tevékenyked­tek e beosztásukban. Voltak közöttük olyanok is, akik már a néphadsereg létreho­zásában, a kezdeti sorozási, mozgósítási munkákban is közreműködtek. Fazekas László vezérőr­nagy, a néphadsereg vezér­kari főnökének szervezési- mozgósítási és hadkiegészí­tési helyettese köszöntötte a megjelenteket. A találkozó céljáról elmondta: megem­lékezni hazánk felszabadu­lásának 40. évfordulójáról, a Varsói Szerződés megkötésé­nek 30. és a kiegészítő pa­rancsnokságok létrejötté­nek ugyancsak 30. évfordu­lójáról. Ezután előadás hangzott el, amely méltatta a szovjet hadsereg felszabadító har­cának jelentőségét, s a ha­zánkban négy évtized alatt végbement fejlődést. Az elő­adó részletesen elemezte azt a munkát, melyet a Ma­gyar Néphadsereg létreho­zása, fejlesztése, a sorozá­sok, a tartalékosok mozgó­sítása érdekében a kiegészí­tők 1944 decemberétől kezd­ve ma is végeznek. Nap­jainkban — állapította meg az előadó — hazánknak korszerű mozgósítási és had­kiegészítési rendszere van. Részt vett a találkozón Kurucz Zoltán ezredes, moz­gósítási csoportfőnök és dr. Varga István ezredes, az MSZMP MNVK Hadkiegé­szítési és Területvédelmi Parancsnokságok pártbi­zottságának első titkára; ők a résztvevőknek bronzból készített, a budapesti fel- szabadulási emlékművet áb­rázoló emlékplakettet nyúj­tottak át. A Somogy megyei kiegé­szítő munkájáról Géró Sán­dor ezredes, megyei pa­rancsnok tartott tájékozta­tót. Délután ellátogattak a Ba­laton Fűszérthez, ahol ala­kosság ellátását végző vál­lalat munkájáról hallgattak meg ismertetőt s nézték meg a raktárbázist. Elmen­tek a Balatoniboglári Me­zőgazdasági Kombinátba is, s késő este köszöntek el egy - mástól, a megyétől. Műemlékek megmentéséért A budavári palota mun- kátsmozjgalmi múzeumában a nemzetközi műemléki na­pon; csiültölrtölkön tartotta "al­só közgyűlését a Műemlékek és Történeti Együtteslek Nemzetközi Tanáícsónak (ICOMOS) magyar nemzeti bizottságai. A közgyűlésen áttekintették a testület kiét évtizedes tevékenységéit, amellyel Magyarország a nemzetközi műemléki szer­vezet megalapítása óta segí­tette az épületteimllékék vi­lágméretű megmentésének ügyét. A magyar szakembe­rek tevékenyen részt vesz­nek a nemzetközi szervezet népi építészeti és kőnestau- rálási bizottságának mun­kájában, s íMiagyiarország adott otthont Egerben az ICOMOS történeti városok nemzetközi bizottságának. A tanács mintegy 70 tag­országai köziül az olasz és a francia tagozat után a ma­gyar nemzeti bizottság a legnagyobb. Az utóbbi más­fél évben 18-ról megközelí­tőleg 200-na növekedett az ICOMOS magyar tagjainak száma. A közgyűlésen megválasz­tották a vezetőséget. 15 tehénnek 50 ikerborja Az utóbbi években tizenöt téhénnék volt hármas vagy annál is nagyobb számú áfcenelíésie a baranyai gazda­ságokban. A tizenötödik a mohácsi Üj Barázda Tsz te­hene, a Zeimai, amél(y három egészséges utódnak adott életet. A 600 liter tejet tér­Oktató­filmek Évente harminc okta­tófilmet készítenek a szombathelyi Berzse­nyi Dániel Tanárképző Főiskolán a testvérin­tézmények számára. A színes videofilmeket valamennyi tárgy ok­tatásánál, széles kör­ben használják. meliő anyaállat és a 110 ki­logramm összsúlyú borjúltrtó kitűnő egészségi állapotban van. Noha a rendkívüli szapo­rulat nem mindig öröm, hi­szen erősen megviseli a te­heneket, az ikereliések gya­korisága mindenképpen a céltudatos, magas színvonalú tenyésztői munkáit jelzi. A tizenöt rekordtehén közül egy hatos és kettő négyes ikret hozott a világra. A Kétújfalufoan történt hatos elles biológiai szenzációnak számított, hiszen azt meg­előzően nem volt példa ilyenre Magyarországon, s a világstatisztika is csupán egyetlen hatos ikerről tudott korábban. A 15 tehénnek ötven borja lett, összsúlyuk 1200 kilo­gramm volt, azaz átlagosan 24 kilóval j ötitok a világra a kis állatok. Hármas, négyes, illetve hatos ikereltésakről lévén szó, nem rassz átlag- súly ez. Kedvező továbbá az is, hogy többségben voltak az üsizőborjak, amelyek a to­vább tenyésztene alkalmas állományt gyarapították. Tarka sorok Félreértés A feleség reszketve feksizik a takaró alatt, és ezt suttogja: — Drágám, amikor gyerek voltam, az anyám mindig a karjaiba vett, amikor fáztam. — No és? Keljék most fel az éjszáka kellős kö­zepén és hívjam ide az anyádat? Tö-sö-cap Olvassa kérem a szem­ben levő táblát! — mondja a szemorvos az egyik Ibetegnék. — Tő, sö, cap, mösö — kezdi ia páciens, aztán elhal igáit. — Nem látja a töb­bit? — Hátam én, főorvos úr. De minek olvassam, miikor semmi .értelme sincs ... Nyert — Elveszett a szem­üvegem — telefonál a szórakozott professzor a feleségének. — Majd meglesz — bíztatja az asszony, aki imán megszokta, .hogy a szemüveg hol eltűnik, hol megkerül. Fertály óra múlva jvaidban újra tele­fonál a férjuram: — Megvan a szem­üveg! — Hol találtad meg? i— Az Orromon. — És hogy jöttél rá, hogy ott van? — Leültem, gondol­kodni kezdtem, és azt imonáitam magamnak: lá­tom, hogy seholsem lá­tom, tehát az orromon kell lennie. A szög — Nincs .magának semmi bája — mondja a szemész egy betegnek. — Egyszerűen szimulál. — Már hogy mondhat ilyet a doktor úr — ber­zenkedik a páciens. — Hiszen olyan gyenge a látásom, hogy még azt a szöget sem látom, ott szemben, a falon. Sebaj! Egy kapatos férfiú a hajnali órákban becsön­get a szemorvoshoz. — Doktor úr, segítsen rajtam! — könyörgi. — őrjítően fáj a fogam. — De kérem! Én nem vagyok - fogorvos — mondja a doktor ‘bosszú­san. — Én szemész va­gyok. A spicces beteg derű­sen ráviigyorog. — Sebaj, doktor úr! Ennek a fognak szemész !iis ,jó, ugyanis szem­fog ... Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pl. 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Telez: 13-360. Kiadja a Somogy megyai Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca S. u. 2. Telefon: 11-516. Postacím: Kaposvár, Pf.: 31. 7461 Felelős kiadó: Balajcza János Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél Előfizetési dij egy hónapra 43 Ft, negyedévre 129 Ft, félévre 258 Ft. ISSN 0133-0608 Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Ferenc igazgató

Next

/
Oldalképek
Tartalom