Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-15 / 87. szám
2 Somogyi Néplap 1985. április 15., hétfő Merénylet a Pihenőben Szovjet—amerikai viszony Itt terveztek vacsorát az amerikai kongresszus elnökének Merénylet okozta a madridi tragédiát, erősítette meg Jósé Barrionuevo spanyol belügyminiszter tegnap délelőtt. A tettesek kiléte nem ismeretes. Egyedül az biztos, hogy a merénylők olyan típusú robbanóanyagot használtak, amilyet az ETA baszk terrorista szervezet eddig még sohasem alkalmazott. Pénteken este Madrid külvárosában — közel a torre- joni amerikai támaszponthoz — a Pihenő nevű étteremben bombát robbantottak. Hivatalos adatok szerint a brutális akciónak 18 halottja és 82 sebesültje van. A sérültek között 15 amerikai állampolgár található. A kórházban ápolt sérültek közül tíznek az állapota válságos. A háromemeletes épület teljesen összeomlott. A különböző terrorszervezetek nevében több ismeretlen telefonáló vállalta magára a tett elkövetését. A kormány szóvivője szerint több megbízható jel mutat arra, hogy az időzített bombát az „Iszlám Szent Háború” nevű síita terrorszervezet helyezte el. Ugyanakkor nem zárják ki azt a lehetőséget sem, hogy a nemzetközi terrorszervezetek amerikaellenes sorozatának újabb akciójáról van szó. Madridban elterjedt az a — hivatalosan meg nem erősített hír —, hogy a Spanyolországban tartózkodó Thomas O’Neill-nek, az amerikai kongresszus elnökének a felrobbantott étteremben terveztek vacsorát, de néhány órával a robbantás előtt megváltozott a program. A merényletet valamennyi spanyol politikai párt elítélte és erélyes intézkedést követelt a kormánytól a terrorizmus megfékezésére. Spanyolországban az elmúlt évtized során 40 étteremben robbant pokolgép, de a pénteki akció követelte a legtöbb áldozatot. A témához kapcsolódik, hogy a hét végén San Se- bastianban az ETA négy álarcos tagja a város raktár- negyedében felgyújtotta a Koipe nevű francia érdekeltségű cég négy hatalmas raktárépületét. Csaknem 200 ezer liter étolaj vált a lángok martalékává. Az épületek földig égtek. Az anyagi kár megközelíti az egymil- liárd pesetát (körülbelül 350 millió forint.) Az ETA baszk terrorista szervezet nyilatkozatban vállalta magára az akciót. Politikai foglyokat engedtek ki Szudánban Szuvár ed-Dahab altábornagy, a szudáni ideiglenes katonai tanács vezetője megerősítette, hogy az ország új ikatonai vezetése kapcsolatba lépett John Ga- ranggal, a Szudáni Népi Felszabadító Hadsereg parancsnokával, a hadsereg londoni irodáján keresztül. Bővebbet a jelentések ezzel kapcsolatban nem közöltek, de mint emlékezetes, Garang, a déli felkelők vezére azt követelte, hogy a kartúmi katonai junta egy héten belül adja át a hatalmat polgári politikusoknak. Ezt ed-Dahab elutasította. A hatalom átadását egy polgári vezetésnek, a juntaegyébként egy év múlva helyezte kilátásba. Az Akbar el Jóm című kairói lap szombati számában megjelent interjújában Szudán katonai vezetője hangoztatta, hogy az ország valamennyi szomszédjával a kapcsolatok javítására törekszik az egymás iránti kölcsönös tisztelet elve alapján. Eközben folynak a tárgyalások az új polgári ügyRamlx Álla az albán párt első titkára Az Albán Munkapárt Központi Bizottságának szombaton tartott ülésén egyhangúlag a kb első titkárává választották Ramiz Aliát. vezető kabinet összetételéről. Ennek 15 posztjából a francia hírügynökség jelen,tése szerint állítólag három jutna a déli országrészek képviselőinek. Korábban olyan értesüléseket közöltek, hogy egy személy képviselné a kabinetben a déli országrészt. Szudánból érkezett jelentés szerint az új vezetés eddig 36 volt minisztert, a hatalomból eltávolított Ni- mari államfő munkatársait tartóztatta le. A Suna szudáni hírügynökség ugyanakkor a börtönhatóságok igazgatójának bejelentésére hivatkozva közölte, hogy 506 politikai foglyot engedtek szabadon Szudánban. Jaime Gama életrajza Dr. Jaime Jósé Matos de Gama 1947-ben született az Azori-szigetcsoporthoz tartozó S. Miguel-szigeten, Faja de Baixaban. A lisszaboni egyetem filozófia szakán szerzett diplomát és tanári képesítést. Tanulmányai alatt a Diák- társaságok Mozgalmának vezetője volt. Mario Soares száműzetését követően a Portugál Szocialista Akció főtitkárhelyettese lett. Az ifjúsági mozgalomban végzett tevékenységéért letartóztatták, majd házi őrizetbe került. Jaime Gama a Szocialista Párt — PS — alapító tagja volt, s részese lett a diktatúrát megdöntő április 25-i forradalmi eseményeknek Foz-ban, ahol katonai szolgálatot teljesített. A Szocialista Párt 1974 decemberi kongresszusán a párt Országos Titkárságának és Tanácsának tagjává választották. Ezt követően 1975 áprilisában a Ponta Delgada-i körzet jelöltjeként az Alkotmány ózó Nemzetgyűlés képviselőjévé választották. Egy évvel később a Köztársasági Gyűlés képviselője lett, s azóta a Szocialista Párt parlamenti csoportjának elnök- helyettesi posztját is betölti; 1978 februárjában belügyminiszterré nevezték ki, a tisztségét 1978 augusztus végéig látta el. A portugál külügyminiszter nős. egy gyermeki■ van ja, aki egykor maga is a tábor foglya volt, beszédében arra emlékezett, hogyan tettek hitet a fegyveres felkelés eredményeként 40 évvel ezelőtt kiszabadultak a tartás béke megteremtése mellett. Szólt a második világháború nemzetközi politikai tanulságairól és a békemozgalmak felelősségét hangsúlyozta a máj feszült nemzetközi helyzetben. A szovjet háborús veteránok és antifasiszták üdvözletét Iván Mednyikov vezérezredes, a szovjet háborús veteránok bizottságának elnöke tolmácsolta. A nagygyűlés résztvevői koszorút helyzetek el a buchenwaldi emlékműnél. VALASZRA VARVA Az amerikai lap (karikatúrája Busch Gorbacsovval Az U.S. News and World Report című amerikai hetilap legutóbbi száma első látásra kissé sematikusnak tűnő karikatúrát közölt amelynek mondandója azonban ezúttal egész kommentárral felér. Reagan elnök egy MX-rakétán ül és ezt mondja a háta mögött kapaszkodó Uncle Sam-nek: „Bízz bennem — ez a leggyorsabb paripa Genfbe.” A rakéta gyújtózsinórjához épp hozzáérinti a gyufát egy jelképes figura, amelyre a karikaturista ezt írta: „Szenátus”. Valóban különös és ellentmondásos helyzet alakult ki a szovjet-amerikai kapcsolatokban, és az MX-rakéta ügye is ezt tanúsítja a maga módján. Egyrészről nem lehet tagadni azt, hogy a kapcsolatok korábbi mélypontjához képest most, legalábbis, új lehetőségek mutatkoznak. Ezek mindenekelőtt azzal függenek össze, hogy a két ország között megállapodás jött létre a genfi tárgyalások megkezdéséről, s a megbeszélések elkezdődtek. Gro- miko szovjet külügyminiszter januárban kétségtelen eredménynek minősítette azt, hogy az Egyesült Államok hajlandóságot mutatott az űrbéli fegyverzet és a földi atomfegyverzet elválaszthatatlanul összefüggő témáinak átfogó vizsgálatára egy új tárgyalási szakaszban. A genfi tárgyalások jelentőségét aligha lehet túlbecsülni: tárgyalások nélkül nem lehet megegyezést elérni, s az eszmecserék ténye már önmagában is javítja az atmoszférát. Másrészt: az is tény, hogy a hosszú „mosolyszünet” alatt felgyülemlett kérdések konkrét válaszokat és megoldásokat követelnek. Ilyen megoldásra kívánt lehetőséget adni a Szovjetunió az Egyesült Államoknak a méltányosság alapján. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a Szovjetunió részéről moratóriumot jelentett be a közepes hatótávolságú rakéták további telepítésére. Az amerikai negatív válasz — reméljük, nem a végleges feleletadás — azonban újra aláhúzza, hogy a tárgyalások adta lehetőségekből nem következik automatikusan a megegyezés. Egyelőre nem látni egyértelmű jelét annak, hogy az amerikai vezetés politikai döntést hozott volna a fegyverkezési hajsza korlátozásáról. S nemcsak a Szovjetunió látja ezt így, hanem az Egyesült Államok NATO szövetségeseinek többsége, akiket a legutóbbi időben Washingtonból a csillagháborús tervekben való részvételre szólítottak fel. (Ezeknek az országoknak — különösen némely vezető nyugat-európai szövetségesnek — Janus arcú a magatartása. Egyrészről a közös kutatás részesedést jelent a csúcstechnológiából. Másrészt azonban a közös kutatás nem homályosíthatja el, hogy ha a kutatásból rendszeresítés lesz, akkor az Egyesült Államok saját szövetségeseivel szemben is előnyösebb helyzetre tesz szert. Emellett a nyugat-európai országok politikai vezető köreiben is érzékelik, hogy az űrfegyverkezés folytatása veszélyeztetheti a szovjet— amerikai enyhülés perspektíváit. S természetesen ez a lényeg.. .) Szovjet részről a kommentárok azt hangoztatják, hogy a tárgyalásokat nem lehet a fegyverkezési programok folytatására és fokozására felhasználni. Az MX-szavazást épp ezért veszik komolyan: a törvény- hozás a következő költség- vetési évre 21 ilyen új rakéta építését hagyta jóvá. A tíz robbanófejes MX nagy célzási pontosságú, tipikus elsőcsapás-mérő eszköz; a kormányzat 223 ilyen hadászati rakéta rendszeresítését tervezi. Az MX más; ugyancsak feszített ütemben fejlesztett hadászati eszközökkel együtt különös jelentőséget nyer, ha folytatódik és konkrét fázisba lép a „csillagiháborús” program. Mert ha a belátható jövőben nem is képzelhető el százszázalékos biztonságot nyújtó rendszer, az említett új, nagypontosságú hadászati csapásmérő eszközök birtokában egy nyolcvan százalékos szisztéma is csábítást jelenthet. (Emlékezetes, hogy Brzeziinski volt nemzetbiztonsági főtanácsadó több tízmillió áldozatot is elviselhetőnek minősített ...) És ha nehéz is ilyen szándékot feltételezni, a potenciált kell figyelembe venni. Ezért figyelmeztetnek Moszkvában újból és újból: a két ország kapcsolatainak javításában nem lehet a lényegi kérdéseket megkerülni. Az MX ügyében ehhez még Moszkvában azt is hozzátették, hogy az új rakétákra nem lehet új engedményékkel válaszolni. Mindez nem jelenti azt, hogy a többi kérdésnek nincs jelentősége. Van jelentősége például annak, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége nemrégiben eredményes és jó légkörű látogatást tett az Egyesült Államokban, amelynek viszonzáséra most került sor. Van bizonyos súlyuk azoknak a konstruktív nyilatkozatoknak, amelyeket Bush aáel- nök és Shultz külügyminiszter tettek Mihail Gorba- csowail, az SZKP főtitkárával történt megbeszélésük után. És persze ennél is nagyobb jelentősége lehet a csúcstalálkozónak, amelynek lehetőségéről Mihail Gorbacsov a Pravdának adott interjújában ugyancsak pozitívan nyilatkozott. Reagan elnök és köre sok mindent kénytelen figyelembe venni. Azt is, hogy az elnöki terminus vége közeledik (Reagan talán mégsem csak „hálborús elnökként” akar szerepelni a történelemkönyvekben.) Azt is, hogy a NATO-szövetségesek is csúcstalálkozó-pártiak. Washingtonban azonban az alapvető kérdésre egyelőre még adósak a válasszal. S ez a kérdés így hangzik: vajon' készek-e arra, hogy az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvei alapján lépjenek előre azon az úton, amelyet a genfi tárgyalásokról szóló megállapodás körvonalazott? Vajon készek-e arra, hogy a Szovjetunióval együtt cselekedjenek azért, hogy a világűrben egyáltalán ne legyen, s a földön véget érjen a fegyverkezési hajsza? A Szovjetunió, mint a Gorba- csov-nyilatikozat is tükrözi, mindent megtesz azért, hogy a felelet pozitív legyen. Az emberiség reménykedve várja a választ. Talán a napokban bejelentett Gromiko —Shultz találkozó is táplálhatja ezt a reményt. Vajda Péter Buchenwaldi koszorúzás 16 európai országból érkezett 2600 antifasiszta ellenálló és Erfurt megye 60 ezer lakója részvétel nagygyűlést tartottak szombaton a Weimar közelében lévő buchenwaldi emlékműnél a koncentrációs tábor 40 évvel ezelőtti felszabadulása alkalmából. 1937—1945 között 35 országból 250 ezren sínylődtek ebben a koncentrációs táborban, 65 ezren pedig, köztük Ernst Thälmann, a német munkásmozgalom vezetője, itt estek a fasiszták barbarizmusának áldozatául. Hermann Axen, a Német Szocialista Egységpárt KB Politikai Bizottságának tag-
