Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-15 / 87. szám

2 Somogyi Néplap 1985. április 15., hétfő Merénylet a Pihenőben Szovjet—amerikai viszony Itt terveztek vacsorát az amerikai kongresszus elnökének Merénylet okozta a madri­di tragédiát, erősítette meg Jósé Barrionuevo spanyol belügyminiszter tegnap dél­előtt. A tettesek kiléte nem ismeretes. Egyedül az biz­tos, hogy a merénylők olyan típusú robbanóanyagot hasz­náltak, amilyet az ETA baszk terrorista szervezet eddig még sohasem alkalma­zott. Pénteken este Madrid kül­városában — közel a torre- joni amerikai támaszpont­hoz — a Pihenő nevű étte­remben bombát robbantot­tak. Hivatalos adatok sze­rint a brutális akciónak 18 halottja és 82 sebesültje van. A sérültek között 15 amerikai állampolgár talál­ható. A kórházban ápolt sé­rültek közül tíznek az álla­pota válságos. A háromeme­letes épület teljesen össze­omlott. A különböző terrorszerve­zetek nevében több ismeret­len telefonáló vállalta magá­ra a tett elkövetését. A kor­mány szóvivője szerint több megbízható jel mutat arra, hogy az időzített bombát az „Iszlám Szent Háború” nevű síita terrorszervezet helyez­te el. Ugyanakkor nem zár­ják ki azt a lehetőséget sem, hogy a nemzetközi terror­szervezetek amerikaellenes sorozatának újabb akciójá­ról van szó. Madridban elterjedt az a — hivatalosan meg nem erősített hír —, hogy a Spanyolországban tartózko­dó Thomas O’Neill-nek, az amerikai kongresszus elnö­kének a felrobbantott étte­remben terveztek vacsorát, de néhány órával a robban­tás előtt megváltozott a program. A merényletet valamennyi spanyol politikai párt elítél­te és erélyes intézkedést kö­vetelt a kormánytól a terro­rizmus megfékezésére. Spa­nyolországban az elmúlt évti­zed során 40 étteremben rob­bant pokolgép, de a pénteki akció követelte a legtöbb áldozatot. A témához kapcsolódik, hogy a hét végén San Se- bastianban az ETA négy ál­arcos tagja a város raktár- negyedében felgyújtotta a Koipe nevű francia érdekelt­ségű cég négy hatalmas rak­tárépületét. Csaknem 200 ezer liter étolaj vált a lán­gok martalékává. Az épüle­tek földig égtek. Az anyagi kár megközelíti az egymil- liárd pesetát (körülbelül 350 millió forint.) Az ETA baszk terrorista szervezet nyilat­kozatban vállalta magára az akciót. Politikai foglyokat engedtek ki Szudánban Szuvár ed-Dahab altábor­nagy, a szudáni ideiglenes katonai tanács vezetője megerősítette, hogy az or­szág új ikatonai vezetése kapcsolatba lépett John Ga- ranggal, a Szudáni Népi Felszabadító Hadsereg pa­rancsnokával, a hadsereg londoni irodáján keresztül. Bővebbet a jelentések ez­zel kapcsolatban nem kö­zöltek, de mint emlékezetes, Garang, a déli felkelők ve­zére azt követelte, hogy a kartúmi katonai junta egy héten belül adja át a hatal­mat polgári politikusoknak. Ezt ed-Dahab elutasította. A hatalom átadását egy polgá­ri vezetésnek, a juntaegyéb­ként egy év múlva helyezte kilátásba. Az Akbar el Jóm című kairói lap szombati számá­ban megjelent interjújában Szudán katonai vezetője hangoztatta, hogy az ország valamennyi szomszédjával a kapcsolatok javítására tö­rekszik az egymás iránti kölcsönös tisztelet elve alap­ján. Eközben folynak a tár­gyalások az új polgári ügy­Ramlx Álla az albán párt első titkára Az Albán Munkapárt Köz­ponti Bizottságának szomba­ton tartott ülésén egyhangú­lag a kb első titkárává vá­lasztották Ramiz Aliát. vezető kabinet összetételéről. Ennek 15 posztjából a fran­cia hírügynökség jelen,tése szerint állítólag három jut­na a déli országrészek kép­viselőinek. Korábban olyan értesüléseket közöltek, hogy egy személy képviselné a kabinetben a déli ország­részt. Szudánból érkezett jelen­tés szerint az új vezetés eddig 36 volt minisztert, a hatalomból eltávolított Ni- mari államfő munkatársait tartóztatta le. A Suna szu­dáni hírügynökség ugyanak­kor a börtönhatóságok igaz­gatójának bejelentésére hi­vatkozva közölte, hogy 506 politikai foglyot engedtek szabadon Szudánban. Jaime Gama életrajza Dr. Jaime Jósé Matos de Gama 1947-ben született az Azori-szigetcsoporthoz tarto­zó S. Miguel-szigeten, Faja de Baixaban. A lisszaboni egyetem filozófia szakán szerzett diplomát és tanári képesítést. Tanulmányai alatt a Diák- társaságok Mozgalmának ve­zetője volt. Mario Soares száműzetését követően a Portugál Szocialista Akció főtitkárhelyettese lett. Az if­júsági mozgalomban végzett tevékenységéért letartóztat­ták, majd házi őrizetbe ke­rült. Jaime Gama a Szocialista Párt — PS — alapító tag­ja volt, s részese lett a dik­tatúrát megdöntő április 25-i forradalmi események­nek Foz-ban, ahol katonai szolgálatot teljesített. A Szo­cialista Párt 1974 decembe­ri kongresszusán a párt Or­szágos Titkárságának és Ta­nácsának tagjává választot­ták. Ezt követően 1975 áp­rilisában a Ponta Delgada-i körzet jelöltjeként az Alkot­mány ózó Nemzetgyűlés kép­viselőjévé választották. Egy évvel később a Köztársasági Gyűlés képviselője lett, s azóta a Szocialista Párt par­lamenti csoportjának elnök- helyettesi posztját is betöl­ti; 1978 februárjában bel­ügyminiszterré nevezték ki, a tisztségét 1978 augusztus végéig látta el. A portugál külügyminisz­ter nős. egy gyermeki■ van ja, aki egykor maga is a tábor foglya volt, beszédé­ben arra emlékezett, ho­gyan tettek hitet a fegyve­res felkelés eredményeként 40 évvel ezelőtt kiszabadul­tak a tartás béke megterem­tése mellett. Szólt a máso­dik világháború nemzetközi politikai tanulságairól és a békemozgalmak felelőssé­gét hangsúlyozta a máj fe­szült nemzetközi helyzetben. A szovjet háborús veterá­nok és antifasiszták üdvöz­letét Iván Mednyikov ve­zérezredes, a szovjet hábo­rús veteránok bizottságának elnöke tolmácsolta. A nagygyűlés résztvevői koszorút helyzetek el a bu­chenwaldi emlékműnél. VALASZRA VARVA Az amerikai lap (karikatúrája Busch Gorbacsovval Az U.S. News and World Report című amerikai heti­lap legutóbbi száma első lá­tásra kissé sematikusnak tűnő karikatúrát közölt amelynek mondandója azonban ezúttal egész kommentárral felér. Reagan elnök egy MX-raké­tán ül és ezt mondja a há­ta mögött kapaszkodó Uncle Sam-nek: „Bízz bennem — ez a leggyorsabb paripa Genfbe.” A rakéta gyújtó­zsinórjához épp hozzáérinti a gyufát egy jelképes figu­ra, amelyre a karikaturista ezt írta: „Szenátus”. Való­ban különös és ellentmondá­sos helyzet alakult ki a szovjet-amerikai kapcsola­tokban, és az MX-rakéta ügye is ezt tanúsítja a maga módján. Egyrészről nem lehet ta­gadni azt, hogy a kapcsola­tok korábbi mélypontjához képest most, legalábbis, új lehetőségek mutatkoznak. Ezek mindenekelőtt azzal függenek össze, hogy a két ország között megállapodás jött létre a genfi tárgyalá­sok megkezdéséről, s a meg­beszélések elkezdődtek. Gro- miko szovjet külügyminisz­ter januárban kétségtelen eredménynek minősítette azt, hogy az Egyesült Álla­mok hajlandóságot mutatott az űrbéli fegyverzet és a föl­di atomfegyverzet elválaszt­hatatlanul összefüggő témái­nak átfogó vizsgálatára egy új tárgyalási szakaszban. A genfi tárgyalások jelentősé­gét aligha lehet túlbecsülni: tárgyalások nélkül nem le­het megegyezést elérni, s az eszmecserék ténye már ön­magában is javítja az at­moszférát. Másrészt: az is tény, hogy a hosszú „mosolyszünet” alatt felgyülemlett kérdé­sek konkrét válaszokat és megoldásokat követelnek. Ilyen megoldásra kívánt le­hetőséget adni a Szovjetunió az Egyesült Államoknak a méltányosság alapján. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára a Szovjetunió részé­ről moratóriumot jelentett be a közepes hatótávolságú rakéták további telepítésére. Az amerikai negatív vá­lasz — reméljük, nem a végleges feleletadás — azon­ban újra aláhúzza, hogy a tárgyalások adta lehetősé­gekből nem következik auto­matikusan a megegyezés. Egyelőre nem látni egyértel­mű jelét annak, hogy az amerikai vezetés politikai döntést hozott volna a fegy­verkezési hajsza korlátozá­sáról. S nemcsak a Szov­jetunió látja ezt így, hanem az Egyesült Államok NATO szövetségeseinek többsége, akiket a legutóbbi időben Washingtonból a csillaghá­borús tervekben való rész­vételre szólítottak fel. (Ezeknek az országoknak — különösen némely vezető nyugat-európai szövetséges­nek — Janus arcú a maga­tartása. Egyrészről a közös kutatás részesedést jelent a csúcstechnológiából. Más­részt azonban a közös kuta­tás nem homályosíthatja el, hogy ha a kutatásból rend­szeresítés lesz, akkor az Egyesült Államok saját szö­vetségeseivel szemben is elő­nyösebb helyzetre tesz szert. Emellett a nyugat-európai országok politikai vezető kö­reiben is érzékelik, hogy az űrfegyverkezés folytatása veszélyeztetheti a szovjet— amerikai enyhülés perspek­tíváit. S természetesen ez a lényeg.. .) Szovjet részről a kom­mentárok azt hangoztatják, hogy a tárgyalásokat nem lehet a fegyverkezési prog­ramok folytatására és fo­kozására felhasználni. Az MX-szavazást épp ezért ve­szik komolyan: a törvény- hozás a következő költség- vetési évre 21 ilyen új ra­kéta építését hagyta jóvá. A tíz robbanófejes MX nagy célzási pontosságú, tipikus elsőcsapás-mérő eszköz; a kormányzat 223 ilyen hadá­szati rakéta rendszeresítését tervezi. Az MX más; ugyan­csak feszített ütemben fej­lesztett hadászati eszközök­kel együtt különös jelentő­séget nyer, ha folytatódik és konkrét fázisba lép a „csillagiháborús” program. Mert ha a belátható jövő­ben nem is képzelhető el százszázalékos biztonságot nyújtó rendszer, az említett új, nagypontosságú hadá­szati csapásmérő eszközök birtokában egy nyolcvan százalékos szisztéma is csá­bítást jelenthet. (Emlékeze­tes, hogy Brzeziinski volt nemzetbiztonsági főtanács­adó több tízmillió áldozatot is elviselhetőnek minősí­tett ...) És ha nehéz is ilyen szán­dékot feltételezni, a poten­ciált kell figyelembe venni. Ezért figyelmeztetnek Moszkvában újból és újból: a két ország kapcsolatainak javításában nem lehet a lé­nyegi kérdéseket megke­rülni. Az MX ügyében eh­hez még Moszkvában azt is hozzátették, hogy az új raké­tákra nem lehet új engedmé­nyékkel válaszolni. Mindez nem jelenti azt, hogy a többi kérdésnek nincs jelentősége. Van jelentősége például an­nak, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának kül­döttsége nemrégiben ered­ményes és jó légkörű láto­gatást tett az Egyesült Ál­lamokban, amelynek viszon­záséra most került sor. Van bizonyos súlyuk azoknak a konstruktív nyilatkozatok­nak, amelyeket Bush aáel- nök és Shultz külügyminisz­ter tettek Mihail Gorba- csowail, az SZKP főtitkárá­val történt megbeszélésük után. És persze ennél is na­gyobb jelentősége lehet a csúcstalálkozónak, amely­nek lehetőségéről Mihail Gorbacsov a Pravdának adott interjújában ugyan­csak pozitívan nyilatkozott. Reagan elnök és köre sok mindent kénytelen figye­lembe venni. Azt is, hogy az elnöki terminus vége kö­zeledik (Reagan talán még­sem csak „hálborús elnök­ként” akar szerepelni a tör­ténelemkönyvekben.) Azt is, hogy a NATO-szövetségesek is csúcstalálkozó-pártiak. Washingtonban azonban az alapvető kérdésre egyelőre még adósak a válasszal. S ez a kérdés így hangzik: vajon' készek-e arra, hogy az egyenlőség és az egyen­lő biztonság elvei alapján lépjenek előre azon az úton, amelyet a genfi tár­gyalásokról szóló megállapo­dás körvonalazott? Vajon készek-e arra, hogy a Szov­jetunióval együtt cseleked­jenek azért, hogy a világ­űrben egyáltalán ne legyen, s a földön véget érjen a fegyverkezési hajsza? A Szovjetunió, mint a Gorba- csov-nyilatikozat is tükrözi, mindent megtesz azért, hogy a felelet pozitív legyen. Az emberiség reménykedve várja a választ. Talán a na­pokban bejelentett Gromiko —Shultz találkozó is táplál­hatja ezt a reményt. Vajda Péter Buchenwaldi koszorúzás 16 európai országból ér­kezett 2600 antifasiszta el­lenálló és Erfurt megye 60 ezer lakója részvétel nagygyűlést tartottak szom­baton a Weimar közelében lévő buchenwaldi emlékmű­nél a koncentrációs tábor 40 évvel ezelőtti felszabadulása alkalmából. 1937—1945 között 35 or­szágból 250 ezren sínylőd­tek ebben a koncentrációs táborban, 65 ezren pedig, köztük Ernst Thälmann, a német munkásmozgalom ve­zetője, itt estek a fasiszták barbarizmusának áldozatá­ul. Hermann Axen, a Német Szocialista Egységpárt KB Politikai Bizottságának tag-

Next

/
Oldalképek
Tartalom