Somogyi Néplap, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-13 / 86. szám
6 Somogyi Néplap 1985. április 13., szombat KÖZGAZDASÁGI, MŰSZAKI ÉLET A gazdasági életben kulcsszerepet játszanak a beruházások. Mennyiségüktől és íőleg minőségi mutatóiktól függ, merre léphet, miként fejlődik tovább egy ország. A beruházás politikái döntések éppen ezért mindig a gazdaságpolitika elsőbbségéhez igazodnak, annak céljait tükrözik. A január elsejétől érvénybe lépett új jogszabályok is ennek szellemében változtak. A termelési szerkezet átalakítása, a versenyképesség javítása, a hatékonyság növelése megkövetelte ezt a lépésváltást. így a felsőbb szintről a vállalatokhoz kerül a döntések jelentős részének joga és felelősségei ezzel párhuzamosan megnő döntési szabadságuk is. A jogszabályok általános elve, hogy a beruházásokkal kapcsolatos döntéseket azon a szinten hozzák, ahol a szükséges információk rendelkezésre állnak, és viselhetik az ezzel járó felelősséget, valamint a kockázatot is. A rendszer változásait akkor tekinthetjük át — természetesen csak nagy vonalakban —, ha követve a jogszabályokat, négy csoportba osztjuk a fejlesztéseket. Az elsőbe a központi hatáskörbe tartozó beruházások tartoznak; a nagy, a cél- csoportos és az egyéb beruházások. A nagyberuházások olyan országos jelentőségű, az előkészítés során határozott állami szervezést és egyeztetést igénylő fejlesztések, amelyeknél rendkívül nagy a befektetés, és ebben az állami költségvetés számottevő szerepet játszik. (Ilyen például a villa- mosenergia-ipar, a bányászat nagyberuházásai.) A. célcsoportos körbe azok a nagy területet átfogó, kiemelkedő jelentőségű infrastrukturális jellegű beruházások tartoznak, amelyek előkészítésében, koordinálásában az államnak jelentős mértékben kell igénybe vennie, összesen kilenc célcsoportba osztják e beruházásokat. Az állami beruházások harmadik részébe az első kettőbe nem sorolható, döntően kommunális jellegű léFelmérés a népesség helyzetéről Az 1984. évi mikrocenzus adatai című kötet a Központi Statisztikai Hivatal két népszámlálás közötti, az 1984. október 1-i eszmei időpontra vonatkozó reprezentatív felmérésének főbb eredményeit teszi közzé. A felmérés a lakosság 2 százalékára terjedt ki. A feldolgozás a népesség demográfiai és foglalkozási összetételét, háztartás- és családviszonyait, valamint a társadalmi rétegződés legfrissebb adatait tartalmazza, lehetőséget nyújtva a visszatekintő összehasonlításokra is. Újdonságként számos, korábban még nem közölt információt is ad, a többi között a munkába, illetve iskolába járás módjárók az utazással eltöltött időről, a szakképzettség hasznosításának mértékéről, az időskorúak és a gyermekek napközbeni ellátásáról. A szöveges elemzést gazdag tábla- és grafikonanyag követi, a fontosabb mutatók több évtizedet ölelnek fel. A területi adatok a jelenleg érvényben lévő államigazgatási beosztás szerint kerültek összeállításra. A kiadvány a statisztikában kevésbé jártas olvasók számára az alkalmazott fogalmak ismertetésével egészül ki. tesítmények tartoznak. A népgazdasági terv ebben az esetben csak arról határoz, hogy mennyi pénzt juttathatunk erre a célra. A beruházások másik nagy kategóriájának tekintjük a tanácsi fejlesztéseket. A szabályozás tág teret enged a helyi döntési szabadságnak és növelte a tanácsok önállóságát. Nagy szerepet kap — elsősorban a kis településeken — a lakosság is: például egy-egy infrastrukturális beruházás eldöntése során. A tanácsok változatlanul számíthatnak anyagi támogatásukra is, de gondoskodni kell áriról, hogy nagyobb hozzájárulás esetén az érintettek meghatározhassák, mire adják a pénzüket. Természetesen csak a kisebb településeken lehet a családokhoz egyenként bekopogtatni és megkérdezni a véleményüket, legyen út, esetleg hol épüljön óvoda. Máshol inkább össze kell gyűjteni a javaslatokat és azokról a tanácsülés határoz. A fővárosi, illetve a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai és szakigazgatási szervei pedig olyan kérdésekben dönthetnek, amelyekben nem várható, hagy a lakosság felméri az összes hatást. A vállalati beruházások jövőjét alapvetően meghatározza az adók és befizetési kötelezettségek módosulása. Mint ismeretes, megszűnt a pénz dobozolása és ezentúl osztatlan érdekeltségi alapot képeznek. Eltörölték az építési adót t és a beruházási illetéket, ezek szerepét a 18 százalékos felhalmozási adó vette át. Változatlanul kaphatnak a gazdálkodók különböző formában támogatást és kedvezményt, de a beruházás teljes kockázata és felelőssége őket terheli. Amikor erről a szféráról beszélünk, nem feledkezhetünk meg a finanszírozási rendszer, a pénzügyi intézmények felépítésében bekövetkezett változásokról. Mind a hitelezésnek, mind a beruházásoknak üzleti jelleget kell ölteniük, ahol elsősorban az elért eredmény számít. Ezt segíti elő, hogy az újonnan alakult bankoktól is kaphatnak pénzt különböző célokra a gazdálkodók, s nem kell egyetlen ablaknál sorban állniuk. Az üzleti jelleg nagyobb terhet ró a vállalatokra, hiszen nemcsak a siker, hanem a bukás kockázatát is viselniük kell. Eddig három nagy csoport, a központi, a tanácsi és a vállalati beruházásokat tekintettük át. A negyedikbe a lakossági fejlesztéseket sorolják az új szabályok. Ez elsősorban a lakásépítéshez, -vásárláshoz kapcsolódik. Ebbe a csoportba tartoznak a mind nagyobb részarányt képviselő háztáji gazdaságok és a kisvállalkozások is. Lakatos Mária Az Alumíniumgyár budapesti üzemeiben az idén 210 ezer propán-bután gázpalackot gyártanak, 25 százalékkal többet, mint tavaly. A vállalat megkezdte idei exportszállításait is, megrendelői között osztrák, NSZK-beli, angol, holland, belga, svéd, finn és szingapúri cégek is szerepeinek. A képen: kiszállításra váró palackok. (MTI fotó: Varga László — KS) Mezőgazdasági termelés A mezőgazdaság sok tekintetben sajátos helyzetben van a népgazdasági ágazatok között, s ez tükröződik a közgazdasági szabályozásban is. Érthetőek a különbségek, hiszen a mező- gazdaságban az egyik legfontosabb termelőeszköz a föld, a termelőeszközök többsége szövetkezeti tulaj- donbán~van, és még lehetne sorolni az eltéréseket. A sajátosságokra mindig figyelemmel voltak a jogalkotók és közgazdászok s belőlük kiindulva igyekeztek szabályokat alkotni. Ilyen szabályozásbeli sajátosság daságukat. S ha a megkülönböztetett helyzetből adódó jövedelmeket maradéktalanul elvonnák, a gyorsabb fejlődés lehetőségétől is megfosztanák a jó gazdaságokat. A földadónak ma még az egyébként elavult aranykoronaértékben számított kataszteri tiszta jövedelem az alapja. Az adó művelési ágamként változik, s az aranyakorona-értéktől függően progresszíven növekszik. Indokolt esetben — például elemi csapás — az adóhatóság elengedheti vagy mérsékelheti a földadót. Eltér az ipari vállalatok gyakorlatától a a földadó, jövedeiemérdekeltség amely a föld minősége szerint különbözteti meg a gazdaságokat. Az eltérés oka, hogy a termelői árak az átlagos ráfordításokat veszik figyelembe, amelyek természetesen csak átlagos adottságok mellett tarthatók. Azok a gazdaságok, amelyek az átlagosnál jobb minőségű földekkel bírnak, többlet- jövedelmet érnek el, hiszen náluk — éppen a föld jobb minősége miatt — kevesebb ráfordítással is magasabbak a termésátlagok. Ez természetesen igazságtalan volna a kedvezőtlenebb körülmények között dolgozó gazdaságokkal szemben, ezért az állam a járadék jellegű jövedelmek egy részét földadó formájában elvonja. Természetesen csak egy részét, mert az is állami érdek, hogy a jobb földeken gazdálkodók az átlagosnál gyorsabban fejlesszék gazSzorgalmasan dolgoznak a jászfénysxarui kalapüzemben, ahol félkész kalapformáikat készítenek. Ezek aztán a budapesti kalapgyárban nyerik el végső formájukat. is a mezőgazdaságban. A termelőszövetkezetek az úgynevezett bruttó jövedelem növelésében érdekeltek, amely a nyereségen kívül magába foglalja a tagság munkabérét és kiegészítő részesedését is. A szövetkezeti bruttó jövedelemtől függ tehát a dolgozó személyi jövedelme és a felhalmozásra fordítható összeg is. Az elv gyakorlati alkalmazását azonban nehezíti, hogy a termelőszövetkezetekben foglalkoztatási kényszer van: a tagok, mint tulajdonosok, joggal elvárják, hogy számukra munkát adjon a szövetkezet, és tisztességes megélhetésüket is garantálja. Ugyancsak nehezíti a jövedelemérdekeltség érvényesülését a művelhető területek termelésben tartásának kényszere. A mi viszonyaink között nem engedhető meg ugyanis, hogy az átlagosnál rosszabb adottságú területeken ne termeljenek. A felmérések szerinte területeknek több mint egy- harmada kedvezőtlen adottságú, s a mezőgazdasági termékeknek ugyancsak harmadát exportáljuk. A külpiaci értékesítésről kellene tehát lemondani, ha a gyengébb adottságú területeken nem termelnének a gazdaságok. E térségekben viszont kisebb a területegységre jutó bruttó jövedelem, ezért indokolt vezőtlen termőhelyen gazdálkodó üzemek jelentős része az átlagosnál lényegesen alacsonyabb nyereséget ér el, szélsőséges esetben bevételeik nem térítik meg a ráfordításaikat. E pénzügyi problémák enyhítését szolgálja a kedvezőtlen adottságú üzemek úgynevezett külön támogatása. így az árkiegészítések, a fejlesztési támogatósok, a szakemberképzés és -ellátás, valamint a szakemberek jövedelmét kiegészítő támogatósok. Szükséges hangsúlyozni, hogy mindezek külön támogatást jelentenek, mert a kedvezőtlen adottságú gazdaságok is megkapják azokat a támogatósokat, amelyek a mezőgazdasági termelőket általánosságban megilletik. Januártól a 19 aranykoronánál kisebb értékű földeken gazdálkodókat a kedvezőtlen adottságúakhoz sorolták, így bővült a támogatott gazdaságok köre, de a támogatás összege nem növekedett. Érthetően, egy- egy gazdaságra kevesebb pénz jut, ami a nehéz helyzetben lévőket tovább sújtja. Sajátos a mezőgazdasági termelés abban is, hogy termékeinek több mint harmadát a háztáji a kedvezőtlen gazdaságok támogatása. A mezőgazdasági termelői áraknál drágábban, nagyobb ráfordítással termelő, kedés kisegítő gazdaságok állítják elő. Egyes ágazatokban meghatározó a jelentőségük, például a sertések felét hizlalják, a zöldségféléknek, gyümölcsöknek 60 százalékát termelik, a méznek pedig 100 százalékát ők pörgetik ki a kaptárakból. Mindezek indokolták a kistermelés támogatását, amely elsősorban a mezőgazdasági nagyüzemek és a fogyasztási szövetkezetek feladató. De segíti őket az állam is, egyebek között a felvásárlási árak karbantartásával, az értékesítési biztonság megteremtésével. Támogatóst nyújt az eszközök vásárlásakor, például a gépekhez mintegy 10 százalékos, a fólia és az előre gyártott váz- szerkezet beszerzéséhez 40 százalékos a támogatós. Az OTP, illetve a takarékszövetkezetek hitelt adnak a termelés fejlesztéséhez. A kistermelők azonban adót is fizetnek földjük, lovaik, gépeik után, ezen kívül a 150 ezer forintot meghaladó évi jövedelmük után. V. Farkas József Új utakon a beruházások Erős dollár, gyenge dollár A dollár ereje hozzájárult a nyugatnémet gazdaság megélénküléséhez és a világgazdaság számára is kedvezőbb az erős, mint a gyengélkedő dollár — jelentette ki Karl Otto Pöhl, a nyugatnémet központi bank elnöke a nyugatnémet banikárkongresszuson elhangzott beszédében. Az amerikai valuta jegyzésének azonban nem kell 3 márka fölött lennie. A Bundesbank elnöke ismételten leszögezte, hogy az Egyesült Államok egyre nagyobb költségvetési hiányának, valamint az ugyancsak növekvő folyó fizetési mérleghiánynak előbb-utóbb hatása lesz az amerikai valuta árfolyamára. Pöhl szerint a dollár lassú érték- csökkenése lenne a legjobb a világgazdaság számára, ehhez- azonban a magas amerikai kamatlábak, valamint az amerikai költségvetési mérleg hiányának fokozatos csökkentése szükséges. A túlságosan erős dollár egyre nagyobb nyugtalanságot kelt az Egyesült Államokon kívül és belül egyaránt. Az amerikai import jelentős növekedése, illetve a hazai gyártók versenyképességének csökkenése ugyanis egyre inkább fenyegeti az amerikai munkahelyeket — mondta Pöhl. A folyó fizetési mérleg növekvő hiányának rövid lejáratú hitelekkel történő finanszírozása pedig nettó adóssá változtatta az Egyesült Államokat, ami a nemzeti pénzügyi rendszer stabilitását veszélyezteti. Eladó atomerőmű Az osztrák zwentendorfi atomerőművet építő társaság részvényesei úgy döntöttek, hogy hivatalosan is kérik az erőmű felszámolását. Megfigyelők szerint ezzel nem ér véget Ausztriában a nukleáris energia szükségességéről és veszélyéről folyó vita, a parlamenti pártok között tart az egyeztetés népszavazás ügyben. A kormány adatai szerint az erőmű építési költsége 10 milliárd schillinget (500 millió dollár) tett ki. Az atomerőművet 1978-ban adták át, de működését azóta sem kezdte meg, mert az akkoriban megtartott népszavazáson az osztrákok nemet mondtak az atomenergiára. A létesítményt felügyelő osztrák elektromos társaságok a közelmúltban egyhangúlag az erőmű évi 50 millió schillinget felemésztő további fenntartása ellen szavaztak. A részvényesek megkezdik az előkészületeket a reaktor és az egyéb atom- erőművi berendezések külföldi értékesítésére, az épületek más célra történő felhasználására. E több hónapig tartó munka megszervezésével az erőmű kereskedelmi igazgatóját bízták meg. A döntés egy héttel azután született, hogy az ellenzéki osztrák néppárt leszavazta az osztrák szocialista pártnak egy újabb népszavazás megtartására vonatkozó javaslatát. A kormánykoalícióhoz tartozó osztrák szabadság párt szintén a javaslat ellen szavazott.
