Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-09 / 57. szám
8 Somogyi Néplap 1985. március 9., szombat A mezőgazdasági és a tanítóképző főiskola szervezetileg korszerűsödött, tartalmi munkájuk javult. Főleg az agrárszakemberek képzésében folyt sikeres oktatónevelő munka. Kapcsolataik tovább bővültek más felsőoktatási intézményekkel, hallgatóik eredményesen vettek részt a tudományos diákköri munkában, a sport- és a kulturális életben. A tudományos élettel kapcsolatos megyei párthatározat jelentős fejlődést hozott. Az átgondoltabb irányítás, a jobb orientáció és koordináció elősegítette a kutatómunka feltételeinek javulását. Nőtt a szakemberek száma, közülük mind többen rendelkeznek tudományos fokozattal. Néhány tudományágban kimagasló eredmények születtek. Az agrárkutatós személyi és tárgyi feltételei a mezőgazdasági főiskolán dinamikusan fejlődtek; eredményeik, rendszerszervező munkájuk országosan is elismert. Elsőként szervezték meg a kutatási, fejlesztési és termelési együttműködést. A gyógyító-megelőző munka mellett az egészségügyi kutatások tudomány- közi területeken is folytak, együttműködve a mezőgazdasági főiskolával. A megyei levéltár és a megyei könyvtár tudományos kutatóintézeti rangot kapott. A levéltár elismerésre méltó tudományszervező tevékenységet fejtett ki; a helytörténeti kutatópublikációs munka központja. Fokozta a tudományos és a közművelődési élet elmélyítését (levéltári napok, konferenciák), s kiadványozására folyamatos ismeretterjesztés épült. Nagyberkiben befejeződik a szocialista kori levéltár kialakítása. Fejlődött a múzeumhálózat. (Karód; Szántód; Tabi Galéria; Bernáth-ház Marcaliban; Martyn Ferenc gyűjteménye; Kaposvári Galéria; Európa-Nostra-díjas Szenna stb.) A létesítmények gazdagodásához erőteljesebben zárkózott fel a kiterjedt muzeológiai munka. A hagyományosan eredményes régészet és néprajz mellett jelentékenyebbé vált a művészet- és a technikatörténet. A társadalomtudományi kutatásokban a korábbinál intenzívebb volt a jelen problémáinak történeti vizsgálata, mely több témában kapcsolódott az országos kutatási főirányhoz. Ebből a munkából részt vállalt a tanítóképző főiskola is. Megkezdődtek az idegenforgalmi és a környezetvédelmi kutatások. Az ipari területen változatlanul kevés kutató dolgozott. Jobban bevonták a kutatókat a döntések előkészítésébe, a politikai dokumentumok feldolgozásába. Fokozódott a találmányok, elfogadott szabadalmak hasznosítása a gazdaságban, főként az élelmiszeriparban. Szorosabbá vált a kapcsolat a Pécsi Akadémiai Bizottsággal; kedvezően hatott a megye szellemi életére a Somogyi Baráti Kör. A kaposvári MTESZ-szék- ház megnyitása lehetővé tette a műszakifejlesztési fórumok szervezését. A közművelődés feltételrendszere mérsékelten, a tartalmi tevékenység dinamikusabban fejlődött. A szolgáltatás bővülése, a művelődési mozgalmak színvonalának emelkedése azonban a kulturális szempontból hátrányos rétegek - a kistelepüléseken, a megyeszékhely lakótelepein, peremterületein élők, az ingázó dolgozók - körében helyenként a szükségesnél csekélyebb eredményt hozott, másutt tovább nőtt az elmaradás. A megyei bázisintézmények, a községekben, a falvakban pedig a művelődésiotthon- és könyvtárhálózat létesítményeinek feltételei nem fejlődtek kellőképpen. A tárgyi-technikai felszereltség, a működési költségek alakulása elsősorban a megyei és egyes városi intézményekben javult. Sokrétűbb a szervezeti felépítés. Főleg a közgyűjteményekben és a művészeti intézményekben nőtt a szakemberek száma. A művelődési otthonokban, a községi könyvtárakban nagy a képesítésnélküliek aránya. A fluktuáció alig csökkent; nem volt elég differenciált az anyagi ösztönzés, megbecsülés. Nagyok a színvonalkülönbségek a művelődési otthonok tevékenységében. Nincs megyei művelődési központ Kaposváron, csupán szervezeti feltételei alakultak ki. Ez gátolta a hagyományőrzésben, módszertani gondozásban megjelenő értékeinek elterjesztését. Eredményesebben végezte továbbképző, szervező munkáját. A termelési kultúrához, a politikai-közéleti fórumokhoz kötődő elemekkel együtt a tartalmi kibontakozás biztató jele volt a különböző művelődési körök, egyesületek létrejötte. Az amatőr művészeti közösségek számának apadása lelassult, bár több fontos együttes fenntartási gondokkal küzd. Szélesedett tevékenységük köre, erősödött a csoportok közösségi jellege, emelkedett munkájuk színvonala. Ezt igazolták a hagyományos művészeti szemlék mellett a regionális és az országos rendezvények, nemegyszer kórusaink, színpadaink, tánc- együtteseink, hagyományőrzőink, bábosaink, amatőr fotósaink és filmeseink külföldi sikerei. Gazdagodott az intézmények programkínálata. A tartalmas szórakozás iránti igényeket azonban nem sikerült kielégíteni. Elsősorban ott léptek előre, ahol az idegenforgalomban rejlő lehetőségeket is jobban kamatoztatták. A klubmozgalomban a korábbi számszerű fejlődéssel szemben nagyobb hangsúlyt kapott a tartalmi kibontakozás. Csaknem hatvan honismereti szakkörünk gyűjtőtevékenysége, szülő- földszeretete megérdemelt országos elismerésben részesült. Országos élvonalba tartozó arányt jelez, hogy a megye lakosságának közel egynegyede könyvtárba iratkozott olvasó. Bővült a könyvtári szolgáltatások köre. A megyei könyvtár magas színvonalon töltötte be a hálózati központ szerepét. Célirányosan működött együtt a szakszervezeti Megyénk társadalmi, politikai és gazdasági életében érvényesül a párt vezető szerepe. Az eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egység szilárd, a pártfegyelem jó, a párt befolyása és tömegkapcsolata erős. Érvényre jutottak a pártélet lenini normái. A politika alakításában és megvalósításában fokozódott a kommunisták részvétele, a lakosság bevonása. Fejlődött a pártdemokrácia, de a munkastílus és -módszer nem mindig igazodott a változó körülményekhez. Nagyobb figyelem irányult a döntések előkészítésére, egységes értelmezésére, a végrehajtás megszervezésére és ellenőrzésére. A testületi üléseket, a taggyűléseket demokratikusabb légkör jellemezte. Erősödött a pártmunka mozgalmi jellege. Jobban érvényesült a kollektív vezetés és a személyes felelősség. A szocialista építőmunka nehézségeinek fokozódásával nőtt a párttagok politikai érzékenysége. A pártéletet nemkívánatos jelenségek is kísérték. A társadalmi, politikai és gazdasági élet új elemeinek eltérő megítélése, a passzív párttagok számának növekedése, az időnként felbukkanó szélsőséges nézetek arra figyelmeztetnek bennünket, hogy a pártegységet folyamatosan meg kell újítani. A megyei pártbizottság irányító munkája A pártbizottság és a végrehajtó bizottság tervszerűen, eredményesen irányította, szervezte és ellenőrizte a pártpolitikai munkát. Betöltötte meghatározó szerepét a megye életében. A XII. kongresszus és a pártértekezlet útmutatásait követve elemezte a megye politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életének alapvető kérdéseit, megfelelő, hosszabb távra szóló határozatokat hozott. Felelősségteljesen szervezte, ellenőrizte a közpónti határozatok végrehajtását. Az eszmecserék demokratizmusa, nyíltsága, őszintesége, kritikai légköre - a testületi tagok aktivitása, a munkastílus fejlődése eredményeként — javult. Erősödött a kollektív vezetés. könyvtárakkal, kialakította az iskolai könyvtárak módszertani gondozását. A TIT megyei szervezetének kapcsolatai a közművelődési és a tudományos intézményekkel lassan fejlődtek, javult viszont az előadások belső aránya, elterjedtebbé váltak a különböző tanfolyamok. Elkészült a TIT kaposvári csillagvizsgáló állomása. Szellemi életünkben jelentősebbé vált a művészet. A magas színvonalú — esetenként vitákkal kísért - műhelymunka folytatódott a Csiky Gergely Színházban. Előadásai iránt növekedett az érdeklődés. A gyermekszínházi, a nyári és a stúdiószínházi produkciók a hagyományos évadbeli előadásokkal együtt nagy sikert arattak. Ezt a megyehatáron túli meghívások, a kül- és belföldi fesztiváldíjak is mutatják. A képzőművészeti életben átgondoltabbá, szelektívebbé váltak a kiállítások, a mecenatúrában is tapasztalható haladás. A Dunántúli Tárlat, a Kapoli-pályázat és -kiállítás, a népi kismesterségek országos tárlata rangos fórummá, eseménnyé vált. A nagyatádi szobrásztelep - a Hild-dí- jas városban - egy évtizedes múltra tekint vissza. A Somogy című negyedéves szemle kéthavonta megjelenő kulturális folyóirattá válásával lehetőség nyílt az irodalmi élet pezsgőbbé tételére. A Vaspróba című antológia mellett a különböző kiadványok és rendezvények szaporodása is kedvező folyamatra utal. Barcson nemzetközi hírű fúvószenei tábor jött létre. Viszont a zenei műveltség, a hangversenyélet, a megyében élő tehetséges művésztanárok képességeinek kibontakoztatása nem haladt kellőképpen. A filmforgalmazásban a hálózat- fejlesztés mellett figyelemre méltó a szervezési, közművelődési tevékenység. A vállalat létrehozta az ország első mozimúzeumát. Szellemi életünkre serkentőleg hatott a megyei díjak rendszeres adományozása. A testületek teljesítették középtávú tervüket. Elemezték a fő társadalmi, politikai, ideológiai és gazdasági folyamatokat, a dolgozók életszínvonalának, élet- és munkakörülményeinek alakulását. Néhány kivételtől eltek’ntve idejében feltárták a fejlődéssel járó nehézségeket, döntéseikkel az ellentmondások és a feszültségek feloldását szolgálták. A politikai irányító munka hatékonyságát kedvezőtlenül befolyásolta, hogy egyes központi döntéseket nem sikerült a helyi sajátosságokra alkalmazni. A megyei pártszervek a politikai döntések előkészítésében hasznosították a párttagság, az állami szervek, a társadalmi és tömeg szervezetek, -mozgalmak véleményét, javaslatait. A tájékoztatásban és a mozgósításban nőtt a megyei aktívaértekezletek szerepe. Javult a pártellenőrzés, bár nem volt mindig jól szervezett és következetes. A megyei pártbizottság tömegkapcsolatai tartalmasak. A politikai munka tervezésének demokratizmusa szélesedett, átgondoltabban rangsorolták a feladatokat. A testületi tagok többsége felelősségteljesen és következetesen képviselte a megyei pártbizottságot a közéletben. Az átfogó látogatások segítették őket fontos területek megismerésében, a döntéshozatalban. A párt- bizottság tervszerűen beszámoltatta az állami szervek, a társadalmi és tömegszervezetek, -mozgalmak kommunista vezetőit. A munkabizottságok részt vállaltak a döntések előkészítéséből és a végrehajtás ellenőrzéséből. A pártbizottsági üléseken a végrehajtó bizottság rendszeresen számot adott tevékenységéről. Az alsóbb szintű pártszervezeteket irányító, segítő, ellenőrző munka módszerei korszerűsödtek, hatékonyságuk azonban nem növekedett kielégítően. A végrehajtó bizottság ülésein a városi jogú pártszervek rendszeresen beszámoltak munkájukról. Az első titkári értekezletek ellenőrző és feladatmeghatározó funkciója mindig, tapasztalatcsere jellege viszont kevésbé érvényesült. A megyei párt- és állami szervek, a társadalmi és tömegszervezetek, -mozgalmak önállósága, felelőssége növekedett. A munkamegosztás, a feladatelhatárolás átgondoltabb, alaposabb lett, de még vannak átfedések és indokolatlan párhuzamosságok. A tömegszervezetek és-mozgalmak munkájának összehangolása rendszeressé vált, együttműködésük javult. A megyei pártbizottság apparátusa felkészülten, fegyelmezetten és eredményesen dolgozott. Munkastílusa, -módszere fejlődött, tevékenységében azonban még formális és bürokratikus vonások is fellelhetők. Az osztályok közötti együttműködés javult, a tartalékok azonban számottevőek. A Központi Bizottság apparátusával elvszerű, rendszeres a kapcsolat. A pártbizottságok és a pártszervezetek tevékenysége A városi, járási, községi, üzemi és intézményi pártszervek öntevékenyebben, eredményesebben dolgoztak. Középpontba a határozatok végrehajtásának szervezését, ellenőrzését, a pártszervek és az alapszervezetek munkájának fejlesztését és segítését állították. Munkájukban továbbra is tapasztalható volt a következetesség hiánya, az egyenetlenség, a mechanikus szemlélet és a felesleges adminisztráció. A városi pártbizottságok feladat- és hatásköre - a társadalmi, politikai és gazdasági fejlődés igényei szerint - bővült. Megfelelően foglalkoztak a pártszervek és az alapszervezetek tevékenységével, a várospolitikai, városfejlesztési feladatokkal. Rendszeresen elemezték a gazdasági, az ideológiai és a kulturális élet kérdéseit, a lakosság élet- és munkakörülményeit, a társadalmi aktivitást, a politikai és a szakmai műveltség gyarapodását. Elősegítették az országos, a megyei és a helyi érdekek összeegyeztetését. Politikai eszközökkel ösztönöztek a helyi tartalékok feltárására, a termelés, a gazdálkodás színvonalának emelésére. Esetenként még előfordult náluk átfedés, a feladatok nem kellő differenciálása, a pártmunka összehangolásának hiánya. A járási pártbizottságok hatékonyan közvetítették a központi és a megyei irányítás követelményeit, biztosították az alsó fokú szervek felügyeletét és segítését. Évtizedekig fontos szerepük volt a politika megvalósításában. 1984. január 1-én megszűntek; az állásfoglalás előírásait szervezetten, fegyelmezetten és körültekintően hajtottuk végre. A volt járási szervekben dolgozók sorsáról megfelelően gondoskodtunk. A közigazgatás területi beosztása szerint kiegészültek a városi, létrejöttek a városi jogú nagyközségi pártbizottságok, és átvették a megszűnt járási pártbizottságok feladatait. A városi jogú pártszervek kidolgozták feladat- és hatáskörüket, munkarendjüket, munkastílusuk, -módszerük fejlesztésének feladatait. Apparátusuk kialakult. Gondot okoz. hogy a városi jogú nagyközségi pártbizottságokon kevés a tapasztalt, a pártmunkában jártas politikai munkatárs. A községi és munkahelyi pártszervek érvényesítették a párt vezető szerepét. Nagyobb önállósággal, felelősséggel do'goz- tak, irányítottak. Eredményesen segítették az alapszervezeti munkát. Néhány pártszerv tevékenységének színvonala azonban még alatta maradt a követelményeknek; elsősorban káderhiány miatt nem fejlődött vagy visszaesett a községi pártvezetőségek egy részének munkája. Ez kedvezőtlenül hatott az alapszervezetek életére. A községi pártbizottságok által irányított pártvezetőségek működésében sok a formalitás; helyenként felesleges az áttétel az irányító szervek és az alapszervezetek között. Az alapszervezetek többsége eredményesen dolgozott, jól szervezte meg a politika helyi megvalósítását. Erősödött a vezetőségek kollektivitása, javult az ellenőrzés. Nőtt a taggyűlések szerepe. A kommunisták többsége pártmegbízatásként végezte munkáját. Az irányító pártszervek megkülönböztetetten foglalkoztak a lakó- területi, a községi és a társközségi alapszervezetekkel. A munkahelyi alapszervezetek egy része nem fejlődött eléggé. Az intézkedések ellenére több községi — különösen társközségi - és kisebb telephelyeken működő alapszervezet tevékenysége még nem elég erőteljes. A pártcsoportok ellátták feladatukat a politika képviseletében, a tömegkapcsolatok erősítésében, valamint a pártmegbízatások teljesítésének segítésében és ellenőrzésében. Egy részük azonban formálisan működött, illetve csak egy-egy politikai kampányhoz kapcsolódott. V. Párt- és tömegszervezeti munka
