Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-26 / 71. szám

8 Somogyi Néplap 1985. március 26., kedd ^TANÁCSKOZIK AZ MSZMP XIII KONGRESSZUSA ___________ t apasztaljuk, hogy a gazda­ságirányítás továbbfejlesz­tésének törekvései — a pá­lyázati rendszer, a vezetők választása — nemcsak gaz­dasági hatásukban jelentő­sek, hanem gondolati-szemlé­leti szempontból is. Erősítik a kollektíva, és személy fele­lősségét. Megkell tanulnunk ezeket a módszereket az élet más területein is alkalmazni. — A felelősséghez szoro­san hozzátartozó ideológiai kérdés a fegyelem kérdése — mondotta a továb­biakban. A hajdú-bihari kommunisták egyértelmű véleménye, hogy társadal­munk tudati, szemléleti állapotának egyik központi feladata ma az, hogy erősít­sük a pártfegyelmet, az ál­lampolgári fegyelmet, a munkafegyelmet. A párttag­ság igényli, hogy a szocialis­ta fegyelem együtt erősödjön a szocialista demokráciával, azzal együtt legyen a köz­erkölcs, a közgondolkodás meghatározó része. Lényeges társadalmi kér­désnek tartjuk a becsülete­sen végzett munka eredmé­nyének, a megszerzett tu­dás mennyiségének és minő­ségének nagyobb megbecsü­lését, és a társadalmi ér­tékrend ilyen alapú reális helyreállítását a közvéle­mény minden szintjén — hangsúlyozta befejezésül a felszólaló. Gerezdes János, a moson­magyaróvári timföldgyár igiazgatója. Győr-Sopron me­gye küldötte felszólalásában a beszámolónak ahhoz a megállapításához kapcso­lódott, amely szerint nem kielégítő a műszaki fejlesz­tés. Ügy vélekedett, hogy e helyzet hatását különösen az exportorientált vállalatok érzik meg. Nem sikerült csökkenteni a technológiai lemaradást, az úgynevezett technológiai rés nem lett kisebb. — A munkamegosztásból adódóan természetes, hogy vannak, akiknek a szabá­lyozók kidolgozása és azok betartásának ellenőrzése a feladatuk, ugyanakkor van­nak, akik a végrehajtásban dolgoznak — hangsúlyozta. — Ez utóbbi munka haté­konyságának vizsgálata már kialakult, de a fejlődést be­folyásoló szabályozóelemek hatékonyságvizsgálata még nem kielégítő. Ezért öröm­mel olvastam a beszámoló­ban: fordulatot ‘kell elérni a műszak i fejlődés szerepé­nek, jelentőségének társa­dalmi megítélésében. Ez legyen mind a végrehajtás­ban. mind a szabályozók megalkotásában résztvevők közös kötelessége. Az elkö­vetett hibákért pedig mind­két területen legyen ará­ny«* a felei ősségrevonás. Az elmondottakkal asat szeret­tem volna erősíteni, hogy a hatékony munlka követel­ménye ne csak a vállalatok­nál, a gazdálkodó egységek­nél, hanem az irányítás és a döntést hozó minden szin­ten erősödjék — tette hoz­zá. Befejezésül arról szólt, hogy Mosonmagyaróvár ipa­rának dolgozóit áthatja a holnapért vállalt felelősség, tisztában vannak a velük szemben támasztott elvárá­sokkal, .és igyekeznek azok­nak megfelelni. A tanácskozás soros el­nöke bejelentette, hogy a mandátumvizsgáló, a jelölő és a szerkesztő bizottság megkezdte munkáját. Ezt követően tájékoztatta a kongresszust arról, hogy fo­lyamatosan érkeznek a ter­melésben. a szolgáltatásban, a kulturális életben tevé­kenykedő kollektívák, szo­cialista brigádok, párt- és KISZ -sze rveze tek üdvözle­tei. A táviratok beszámol­nak a kongresszusi és fel- szabadulási munkiaverseny- ben, valamint a kommunis­ta műszakok során elért eredményekről. Sók sikert kívánnak a kongresszus munkájához. Miként az üd­vözletekből kitűnik, a mun­káskollektívák azt várják, hogy a tanácskozás reális, előremutató programot ad­jon a kommunisták, az egész magyar nép számára. Hangsúlyozzák, hogy készek tevékenyen kivenni részüket az elfogadásra váró kong­resszusi program teljesíté­séből. Ilyen üzenet érkezett — többek között — a miskol­ci Lenin Kohászati Művek Ifi ezer dolgozójától, a gyár három és lei ezer kommu­nistájától, a paksi atom­erőmű kollektívájától, a Mecseki Szénbányák, a Zrí­nyi nyomda és az angyal­földi Közért Vállalat dolgo­zóitól, a Szigetvári Kon­zervgyár if iúkommuni stái- 161. a Bács-Kiskun megye‘ munkásőrség alapító tagjai­tól és a Nemzeti Színház társulatától. Köszöntötték a tanácskozást a bét végén Záhonyban tartott komgresz- szusi műszakban részt vevő magyar, szovjet és csehszlo­vák vasutasok is. Juscsák György, a Mátra­aljai Állami Gazdaság igaz­gatója, Nógrád megye kül­dötte úgy ítélte meg, hogy az elmúlt öt év munkájának értékelését, az irányelvek vitáját magas fokú aktivitás, a korábbi időszakhoz képest kritikusabb hangvétel jelle­mezte. Egyes kérdésekben érzékelhető véleménykülönb­ségek is kialakultak, de ab­ban mindenütt egyetértés volt, hogy a megoldást a párt csaknem három évti­zedes, kiegyensúlyozott, elvi politikájának következetes folytatása jelenti. — Pár­tunk politikai gyakorlata azt bizonyította, hogy ha gon­dosan és pontosan számba vettük munkáink eredmé­nyeit, de hibáit is, ha reá­lisan mérlegeltük helyzetün­ket, lehetőségeinket, akkor a megoldást is megtaláltuk — hangsúlyozta. A gazdálkodó szervezetek társadalompolitikai felelős­ségéről szólva a felszólaló kiemelte: egyetlen vállalat­nak, szövetkezetnek sem le­het közömbös, hogyan fej­lődnek településeinek, gyer­mek- és szociális intézmé­nyeink. Ez nemcsak érzelmi kérdés — mondta —, hiszen ezeken a helyeken nevelke­dik a jövő generációja. Már az iskolákban meg kell te­remteni azokat a körülmé­nyeket, amelyek az ifjúság felkészülését, helytállását az életben az eddigieknél job­ban segítik. Az, hogy kör­nyezetünkben milyenek a művelődési, sportolási, szó­rakozási lehetőségek, milyen az egészségügyi ellátás, nap mint nap befolyásolja az emberek hangulatát. Hat munkájuk eredményességé­re, és egyúttal a vállalat eredményére is. Bizonyos vagyok benne — hangsú­lyozta —, hogy az a vállalat jár helyes úton, amely együtt él környezetével, kül­ső kapcsolataira is építve teremti meg az eredményes gazdálkodás feltételeit. Osztafi Béla csoportveze­tő, az Özdi Kohászati Üze­mek küldötte elmondta, hogy vállalata gazdálkodá­sát a XII. kongresszus óta jelentős változások befolyá­solták : az acél világpiaci ára fokozatosan csökkent, az alapanyag- és energiaárak nőttek. Ez a tendencia csök­kentette a vállalat jövede­lemteremtő képességét, saját erőből kevesebb pénz jutott fejlesztésére. Az állami hi­telek visszafizetése súlyos terhet jelent. Az új ár- és szabályozórendszerrel együtt mindez lényegesen nagyobb követelményeket támasztott a vállalati gazdálkodással, a párttagokkal, a dolgozókkal szemben. Ebben a helyzetben a vál­lalat legfontosabb feladata volt a gazdasági stabilitás megőrzése, a versenyképes­ség megtartása. A népgaz­dasági egyensúly javítása érdekében növelték az ex­Kiküldött tudósítójának és budapesti állandó tudósí­tójának cikkét közölte hét­fői számában a Pravda ha­zánk pártkongresszus előtti helyzetéről. A cikkírók megállapítják, hogy az MSZMP XIII. kong­resszusa fontos időszak eredményeit összegzi. Bár Magyarország kénytelen volt csökkenteni a fejlesztési ütemet, de javult az ország külgazdasági egyensúlya. Az MSZMP észlelte a felmerü­lő nehézségeket, józanul ér­tékelte a helyzetet. A tudósítók rámutattak, hogy beszélgetéseiken érez­ték a párt politikájának he­lyességébe vetett hitet, opti­mizmust. Megállapították, hogy a dolgozók hatalma szilárd, az ország belpoliti­kai helyzete jó és stabil, a párt iránti bizalom erős. A Pravda a továbbiakban Gyenes Andrást, a KEB el­nökét és Grósz Károlyt, a budapesti pártbizottság első titkárát idézve beszámol az MSZMP-ben a két kong­resszus között végzett párt­építési munkáról, a pártegy­ség megőrzését szolgáló po­litikáról, a Központi Bizott­ság kongresszusi irányelvei­nek vitájáról. — A magyar dolgozók támogatják .a párt politikáját, s ennek bizonyí­téka a kongresszusi munka­verseny eredménye — mon­portot; ez évente 50—60 millió dollár aktívumot je­lentett. A továbbiakban arról be­szélt, hogy az 1984. évi bér- politikai intézkedések és a melegüzemi pótlék bevezeté­se javította a nagyüzemi munkásság egy részének anyagi elismerését, de a ki­alakult feszültségeket nem sikerült feloldani. Czinege Gyuláné, a karca­gi Zádor úti Általános Isko­la igazgatója, Szolnok megye küldötte az oktatás fejlesz­tésének társadalmi vitájáról szólva megállapította: nem volt mindig termékeny ez az eszmecsere, nem mindig se­gítette az iskola ügyét. Az Új tantervek módszertani szemléletváltást és pedagó­giai megújulást igényelnek. Az általános iskolában a de­mográfiai' hullámot követően ismét emelkedett a képesítés nélküli nevölőik száma; egy­szerre nőtt az igény a gye­rekekkel való törődésre, és csökkent a szülők erre for­dítható ideje. Az iskolák pe­dig nem képesék átvállalni a hagyományosan családi funkciókat. dották. Hangsúlyozták, hogy a magyar népnek van mi­vel büszkélkednie, az MSZMP-nek van miről szá­mot adni. 1950 óta több mint ötszörösére nőtt az or­szág nemzeti jövedelme s tízszeresére emelkedett az ipari termelés. Kiemelkedő eredményeket ért el a me­zőgazdaság. A párt tökélete­sítette a népgazdaság irá­nyítását. Fejlődött a szocia­lista demokrácia. Szilárd nemzeti egység jött létre. Alapvető változások követ­keztek be az emberek élet­módjában. Az ötéves terv első négy évében elért eredményeiről szólva a Pravda felhívja a figyelmet arra, hogy az is­mert nehézségek ellenére az ország tovább növelte gaz­dasági potenciálját. Magyar barátaink elmond­ták, hogy az MSZMP mun­kakongresszusra készül, amelyen összegezik az ered­ményeket, megvitatják hiá­nyosságok felszámolásának módját és az új feladatokat. Rámutattak, hogy most a becsületes, kitartó munka a legfontosabb. Magyarország továbbra is fejleszteni kí­vánja együttműködését a Szovjetunióval és más szo­cialista országokkal — eme­li ki a Pravda tudósítója. Végezetül a Pravda tudó­sítói hangsúlyozzák, hogy az A nevelőtestületeik jó lég­körének kialakításáról szólt, majd a pedagógusmunka na­gyabb megbecsüléséről. Szabó Gyula, a Láng gép­gyár állami-díjas művezető­je, Budapest küldötte emlé­keztetett rá, hogy a Közpon­ti Bizottság 1974. márciusi ülésén tárgyalta a munkás- osztály helyzetét és irányel­veket fogadott el annak to­vábbi javításáról. A kong­resszusi előkészületek során, az egyéni beszélgetéseknél, a taggyűléseken és a párt- esopart-értekezleteken gyak­ran és kritikusan kerültek szóiba a végrehajtással kap­csolatos tapasztalatok, észre­vételek. — A legnagyobb mulasz­tást akikor követtük ed, ami­kor a célok mellett ugyan­olyan erősen nem hangsú­lyoztuk, hogy a magasabb életszínvonalnak magasabb ára van, és ennek eléréséért jobb munkát kell végeznünk. Nem azt mondom, hogy ke­veset dolgozunk. Dolgozunk, fáradozunk mi éppen eleget, csak nem elég átgondoltan, ésszerűen. MSZMP XII. kongresszusa fő feladatát a nép érdekei­nek szolgálatában, a fejlett szocializmus magyarországi építésében látja. Hétfőn töob francia lap foglalkozott az MSZMP kongresszusával. A L'Huma- nité különtudósítója kom­mentárjában rámutatott: a magyar gazdaság öt nehéz esztendőn át, nagy erőfeszí­tésekre volt szükség, de tár­sadalmi méretekben sikerült megőrizni az életszínvonalat, biztosítani a teljes foglal­koztatottságot és csökkenteni a külföldi adósságokat. A Le Figaro azt írja, hogy a kongresszuson behatóan megvitatják majd a gazda­ságirányítás új mechaniz­musának kérdéseit. Kikül­dött tudósítója szerint az egyik legfontosabb reform az, hogy a vállalatok veze­tőit a vállalati tanácsok fog­ják megválasztani. Hangsú­lyozza továbbá, hogy az 1984-es év kielégítő gazda­sági eredményekkel zárult, különösen a külföldi adós­ságok csökkentése terén. Az Olasz Kommunista Párt lapja, a L’Uinitá, vala­mint a Corriere della Sara című nagy tekintélyű olasz polgári napilap hétfőn ter­jedelmes tudásításibam fog­lalkozott az MSZMP XIII. kongresszusával. A L’Uni/tá emlékeztette rá olvasóit: a Annak ellenére, hogy ak­tivistáink, így párttagjaink nagy része is tagja a kisvál­lalkozásoknak, a társadalmi és közéleti tevékenység te­rületén különösebb gondjaink nincsenek — folytatta. — A vállalkozások megítélésében a munka,helyi közvélemény jelentősen megváltozott. A közösségek ideiglenes létjo­gosultságát nem vitatják, hi­szen kirívó, negatív jelensé­gekkel nem találkoznak, mert ezt a vállalati szigorú szabályozás, a rendszeres el­lenőrzés megelőzi, kizárja. — A tapasztalatok összes­ségében kedvezőek — mon­dottak Szabó Gyula. Hozzá­tette: hosszaib távon azonban elengedhetetlen, hogy a fő­munkaidőben végzett becsü­letes, jó munkát is tisztessé­gesen megfizessük. Fodorné Birgés Katalin, a Szakszervezetek Békés me­gyei Tanácsának vezető tit­kára Békés megye küldötte elsősorban a vállalati önálló­ság, az érdekegyeztetés, a munka- és a lakóhelyi der mókrácia problémakörével és az ezzel kapcsolatos szak­szervezeti magatartással foglalkozott. Hangoztatta: — Feladataink megoldásá­hoz demokratikus vezetésre és a demokráciával jobban élni tudó munkásokra van szükség. Szakszervezeti tes- tületeink világosan látják, hogy valamennyiünk legfon­tosabb érdeke az ország gaz­dasági erejének növelése — mutatott rá. — Ennek ér­vényre jutását azonban csak úgy látjuk biztosítottnak, ha jobban felszínre kerül a gaz­dasági egységek érdeke és a munkások egyéni érdekelt­sége. Mert ennek révén erő­södhet felelősségük, aktivitá­suk, tenniiakarásuk. A felszólaló elmondta, hogy az érdekegyeztetést napjainkban még sok ténye­ző akadályozza. Megvalósí­tásához a szakszervezeti munkában is meg kell ta­lálni, hogy miként tudjuk a legjobban felismerni és kép­viselni az egyes rétegek, cso­portok sajátos érdekeit. Ezért is fontos, hogy a párt tes­tületed politikai állásfoglalá­saik előtt jobban hozzák fel­színre az eltérő érdekeket, ütköztessék az állami, tö- megszeirvezeti és érdekkép­viseleti szervek véleményét. Ezzel az MSZMP XIII. kongresszusának első mun­kanapja — amelyen Németh Károly, Kardos Ernőné és Varga Gyula elnökölt — be­fejeződött. A tanácskozás kedden folytatja munkáját. kongresszust a Központi Bi­zottság által kidolgozott Irányelvekről szóló viita előz­te meg. A lap hangsúlyoz­ta, hogy a vita a szocialis­ta társadalom és a gazdasá­gi reform fejlesztésével, az új választási rendszerrel, a demokrácia kiterjesztésével és a béke védelmével ösz- szefüggő kérdések körül bontakozott ki elsősorban. Megállapította: a mostani kongresszusnak különleges jelentősége van, mivel egy­beesik Magyarország felsza­badításának 40. évfordulójá­val. Igen jelentős, új moz­zanat az, hogy a kongresz- szus nem határozza meg a következő ötéves terv mu­tatóit, hanem csak a fő irá­nyait rögzíti. A Corriere della Sera azt emeli ki, hogy Magyaror­szág jelenlegi vezetői eltö­kélitek a gazdasági refor­mok folytatásában. A jugoszláv tömegtájékoz­tatás megkülönböztetett fi­gyelmet szentel az MSZMP hétfőn kezdődött XIII. kong- reszusának. Ezekben a kong­resszus megnyitása előtt a Politika, a Borba és az új­vidéki Magyar Szó minde­nekelőtt azt emeli ki, hogy a magyar kommunisták leg­felsőbb fóruma meg fogja erősíteni a párt eddigi irány­vonalát. A kongresszus visszhangja a világban

Next

/
Oldalképek
Tartalom