Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-26 / 71. szám
1985. március 26., kedd Somogyi Néplap 9 Szellemi export vagy hazai hasznosítás Az ötlet mellé bába kell A kisüzemi innovációs iroda tevékenységi körében szerepel hazai szellemi alkotások. exportja is. Egyelőre több külkereskedelmi vállalattal tart kapcsolatot a No- viiki, ám azon igyekeznek vezetői, hogy az iroda önálló exportjogot kapjon. Balogh Istvánt, a szervezet nemrég létrejött kaposvári kirendeltségének vezetőjét kértük rá, hogy beszéljen a Növik i exportlehetőségeiről, céljairól. — A dél-dunántúli iroda — mivel csak néhány hónapja működik — még kevés tapasztalattal rendelkezik e téren, ám ahhoz már elegendővel, hogy körvonalazódjanak a lehetőségek. Az egész országnak természetesen az a legjobb, ha az itt megszülető szellemi alkotásokat, találmányokat a hazai ipar használja föl, és majdan a termékben is megtestesülő szellemi munkát exportáljuk. De születhetnek itthon olyan ötletek is, amilyenek nagyobbak, mint a hazai technológiai teljesítő- képesség. Ilyenkor azután nehéz a mérlegelés. Eladni a találmányt külföldre? Ez is hoz bevételt, nem is keveset, de azután előfordulhat, hogy egy magyar találmány alapján készült külföldi terméket igen drágán kénytelen megvenni az ország. Aszalni a találmányt, amíg itthon is fölhasználható lesz? Ezt is meg lehet tenni, de félő, hogy mire fölkészülünk az ipari fölhasználásra, addigra mások másutt megelőznek egy hasonlóval, s akkor még a találmány értékesítéséből származó bevételűéi is elesünk... — E két határesetnél a valós kép bizonyára még jóval bonyolultabb. Hiszen előfordulhat, hogy a találmány is létezik, a gyártási képesség is, csak épp nem találkozik a kettő. — Sok példát lehetne találni erre a közelebbi múltból, de még régebbről is. A Novilki egyik legfontosabb célja épp a szellemi termékek hazai hasznosításának fölgyorsítása. A találmány és az ipari termelés nem szerencsés találkozására van somogyi példa. A Hatos-féle csővágógép sorsa volt ilyen. (Lapunkban is többször foglalkoztunk vele. A szerk.) Ezt igyekeztünk fölkarolni, s most ott tartunk, hogy a GOV meg kívánja bízni a Novikit a gyártással és a forgalmazással. Ha minden jól álakul, akkor a fejlesztett csővágógép exportálható is lesz, annak ellenére, hogy megszületése óta sok év eltelt, miég' mindig nem késett el, de ez csák véletlen szerencse. Ha pedig most „bejön”, akkor a legjobb eredményt értük el: hazai találmány, hazai termékben megtestesülve hoz bevételt az országnak. — Ez aZ egyetlen példa szőkébb hazánkból? — Nem. De a többiről nehéz beszélni. Magyarán: semmit sem akarok elkiabálni. így talán még egyet említenék, de nevek és adatok nélkül. Behozott hozzám egy ember egy karburátort. Ilyen porlasztót én még nem láttam. Az is nagyon valószínű, hogy a hazai járműipar nem tudna vele mit kezdeni. Viszont abban az állapotban, amilyenben én láttam, a Noviki sem vinné vele sokra. Kidolgozatlan, házilag összeállított valami. Viszont az elv, mely szerint működik meglepő, új, nagyon érdekes. Jobban ki kellene dolgozni, komoly műszaki szakember részvételével. — Ez már önmagában a kedélyeket borzongató kijelentés. — Tudom. Több újdonság kerékkötője volt már, hogy az alkotó ötletét elirigyelték, „be akarták szállni” a várható haszon reményében mások, s ezért azt mondták, ez így kidolgozatlan, fejleszteni kell... De a porlasztó esetében — becsületemre — valóban ez a helyzet. Én arra szegődtem, hogy támogassam a feltalálókat. Nem dicsekvésképpen mondom: magam is aranyjelvényes újító vágyók, tehát isimerek minden nehézséget, amivel egy szellemi alkotás szembekerülhet. Távol álljon tőlem, hogy részt kiérjek más munkájából. Nekem és a Növik inak teljesen mindegy, hogy ki és miképpen fejleszti tovább azt a karburátort. Biztattam a föltalálót, mert valóban érdekes újdonságot hozott. Remélem is, hogy majd lesz belőle valami. De még dolgozni kell vele. — És ha tökéletes lesz? — Akikor majd érdemes lesz körülnézni nagyobb külföldi autógyáraknál, hátha ráharapnak. De hozzájuk csak úgy lehet odamenni: ezt ajánlóim, ezt és ezt tudja a találmány és ennyi mieg eny- nyi a várható haszna. Félkész ötletekkel nem foglalkoznak. így hát lehet, hogy ebből sem lesz semmi. Időközben bebizonyosodhat, hogy az újdonság csak úl> de nem jobb a régi holmiknál. .. Mindiegy. Nekünk többek között az a feladatunk, hogy akár itthoni használatim, akár exportra találmányokat gyújtsunk, a feltalálókat segítsük. Ha tíz közül csak egy hoz valódi sikert, akkor is mind a tízzel jól kell bánnunk. Luihár Péter A tél megroppantotta a fákat Még a tavalyi károk helyreállítása is tart Nem kell különösebb szakértelem ahhoz, hogy az erdők övezte utakat járók megállapítsák: a tél fokozta a tavalyi hó és fagy pusztításait. A derékba tört fenyőóriások láttán akaratlanul is felszisszen az ember, s latolgatja, meddig merednek még mementóként az ég felé a szálkás törzseik? Mennyi időbe, fáradtságba, pénzbe kerül a megtépázott erdők helyreállítása? Schvarcz Dezső, a Sefag fahasználati osztályvezetője nem emlékszik még egy ilyen nagy károkat okozó télre, pedig már 30 éve hivatalból is számon tartja az erdők fáit. — Tavaly 300 ezer, az idén újabb 30—40 ezer köb" méter fa esett áldozatul a hónak, fagynak. A gondjainkat még csak növeli, hogy a törött fák mellett még a lábon álló fákat is ki kell vágni, mivel egy megritkult állományt nem érdemes fönntartani. — Az erdők hány százaléka károsodott az elmúlt két télen? — A somogyi erdők mintegy 70—75 százaléka tartozik hozzánk. Ennek körülbelül 20—30 százaléka, tehát elég jelentős része károsodott. Hogy a helyreállítási munkákat megkezdhessük, á,t kellett ütemezni a fakitermelési tervünket, s az egyéb lombos fák és fenyők helyett a sérült állomány kitermelését megkezdtük. A fafajok közül a fenyő károsodott legjobban, főként Nagyatád, Nagybajom, Iharos környékén, illetve a zselici és a barcsi erdészet területén. — A tervek módosításán kívül milyen nehézségeket jelentett még a károk helyreállítása? — A sérült, töredezett, ledőlt fák kitermelése'sóikkal munkaigényesebb, lényegesen több élőmunkát kíván, de nem tudjuk optimálisan kihasználni a gépeket sem, s mivel többségében papírfa károsodott, ezt csak kér- gezett állapotban lehet értékesíteni, ami ismét csak élőmunkaigényes. Ha szá- moíkban akarnám Mfejezni a többletmunkát: egy köbBányabiztonsági együttműködés A szénbányászat biztonságának növelését célzó együttműködési megállapodást írtak alá hétfőn i Pécsen a Mecseki Szénbányák és a kanadai Novacorp International Consulting LTD. vezetői. Hazánk egyetlen feketeszén medencéjében — mint ismeretes — az egyik legfőbb bányaveszély a mély- művelésű széntelepekben lekötött — tonnánként száz köbméter — metángáz, amely a levegővel elegyedve alkotja a robbanásveszélyes sújtóléget. A kanadai cég élvonalbeli metán-lecsa- polási módszerének magyar- országi alkalmazására a mecseki szénbányákban tesznek elsőként kísérletet, s annak sikere esetén tovább szélesíti együttműködését a hazai és a kanadai vállalat. A szén- és gázki törés veszély megelőzését szolgáló kanadai metán-lecsapolási módszer mecseki alkalmazhatóságának vizsgálatát már a közeli napokban megkezdik a kanadai cég szakemberei. Az ennek alapján kínálkozó lehetőségek kihasználására — minden egyes közös vállalkozásra — külön üzleti szerződést köt majd a magyar és a kanadai vállalat. méter károsult fa kitermelése 150—200 forinttal többe kerül, mint a normális állományé. — Mit sikerült helyreállítani a múlt évben és mi maradt erre, illetve a következő évre? — A sérült faállomány felét 1984-ben sikerült fölszámolni. A munkát természetesen tovább folytatjuk, de a legnagyobb igyekezet ellenére sem tudjuk az idén valamennyi tél okozta kárunkat helyreállítani. — A mentési munkáik miatt volt-e gondjuk az üzemek al apan yage 1 Iá tásá ba n ? — Gondot jelentett a fűrészüzemek megfelelő alapanyag-ellátása is. hiszen a helyreállítások miatt elmaradt több mint százezer köbméter lombos fa kitermelése, Válogatnunk kellett tehát úgy is, hogy azokat a részeket hagyjuk el, ahol kevesebb a fűrésziparilag hasznosítható anyag. — Hogyan pótolják a kényszerűségből kivágott fákat? — Egyelőre sehogy. Volt olyan év, hogy már januárban, februárban megkezdhettük a csemeték ki ültetését, de mokt olyan fagyos a talaij, hogy lehetetlen ne- kiállni a munkának. Mintegy 4—5 millió csemetét kellene . kiültetni a tavaszi és az őszi idényben. Sok a munka, épp ezért jó lenne, ha mielőbb hozzákezdhetnénk. — Mikorra heveri ki a gazdaság a károkat? — A gazdaság dolgozói minden tőlük telhetőt megtettek a helyreállítás érdekében. Ennek ellenére a gondok még egy ideig elkísérnek bennünket. A megbontott állomány ugyanis kevésbé ellenálló, és köny- nyebben károsodik is. A jövőre áthúzódó helyreállítási munkák során kitermelt famennyiség pedig ugyancsak kevésbé hasznosítható. ^ Kisfalvak éléskamrája A hűtőszekrényt is beszerelték A hideg márciusi délelőt- tön tízméteres sorban toporogtak a homokszentgyörgyi asszonyok a mozgó ABC előtt. A falu önkiszolgáló élelmiszerboltja betegség miatt zárva. — A hideg a legnagyobb ellenségünk, ez ellen nincs mit tenni — mondja Csülök Jánosné boltvezető. — Egyszerre öten fémek el kosarakkal a boltunkban, így a többiek kénytelenek kivárni, amíg ők vásárolnak. Az emberek többsége szerencsére megszokta már ezt, így senki sem húzza az időt fölöslegesen idebent. A férjétől, aki a vállalkozás másik tagja, megtudom: egy éve indította a barcsi áfész a mozgóboltot. Kálmónesa, Homokszentgyörgy, Lad, Patosfa, Potony, Tót- újfalu, Szentborbás, Kom- lósd, Heresznye, Bélavár élelmiszer-ellátását, választékát bővítették ezáltal. A havi bevételük a 300 ezer forintot is meghaladja, az utóbbi öt és fél hónap forgalma több mint kétmillió forint volt. Mi ennek a titka? Saját maguk szerzik be az áurikat, így náluk sosem hiányzik a friss kenyér, tej, hús, gyümölcs, zöldség. Nagy választékban látják el a falvakat mirelit árukkal. — Ez persze a titok fele — teszi hozzá az asszonyka — megpróbálunk jó kapcsolatot kialakítani a falvak lakóival. A legtöbb vásárlónk idős ember, akiknek szívét talán régen melegítette át egy-egy jó szó. Igyekszünk teljesíteni kívánságaikat. Nálunk nem akadály, ha valaki negyvenötös gumicsizmát rendel, vagy más a boltjukba hiányzó cikket szeretné beszerezni. A múltkor Lajosházára egy hűtő- szekrényt hoztunk, amit a férjem szerelt be az idős háziaknak... ■ Hogy milyen a bolt választéka arról magam is meggyőződtem. Aznap reggel induláskor két kaposvári boltban sem találtam tíz- szelvényes papírzsehkendőt. A drávamenti mozgó ABC- ben két fajtából választhattam ... B. J.
