Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-25 / 70. szám

1985. március 25., hétfő Somogyi Néplap 7 kötelező,végrehajtása alól. Az e téren ta­pasztalható lazaságokat meg kell szüntet­ni. Feladatunk, hogy egyidejűleg erősítsük a párton belüli demokráciát és a végrehaj­tásban a minden kommunistára kötelező fegyelmet. A pártban az a megítélés, hogy a Köz­ponti Bizottság és szervei betöltik hivatá­sukat. Tartalmilag javult, szervezetileg kor­szerűsödött a különböző szintű pártbizott­ságok irányító, ellenőrző munkája. A bu­dapesti, a megyei, a megyei jogú pártbi­zottságok nagy önállósággal, felelősség­gel, hozzáértéssel, eredményesen irányí­tották és ellenőrizték a területükön folyó politikai munkát. A pártirányítás rendsze­rében is jelentős változások történtek. Megszűntek a járási pártbizottságok, ame­lyek csaknem négy évtizeden át fontos "szerepet töltöttek be a párt és az ország életében. Feladataikat a városi és a városi jogú pártbizottságok vették át. Politikánk elfogadtatásában, végrehaj­tásának szervezésében nagy szerepe van a párta lapszervezeteknek. A beszámolási időszakban hatékonyabbá vált az alapszer­vezetek irányítása, tájékoztatása, közvetlen segítése, és kedvezőbbek lettek működé­sük tárgyi és személyi feltételei. Az alap­szervezetek felelősségteljes, eredményes munkát végeztek, de a fejlődés nem álta­lános, tevékenységük színvonalában na­gyok a különbségek. Nem kielégítő az alapszervezetek kommunista közösségeket formáló ereje, nevelő hatása. A termelés területén működő pártszer­vezeteknek a korábbinál bonyolultabb fel­adatok megoldására kell felkészülniük. A párt politikájának helyi érvényesítése a kultúra, a művészet, a tudomány területén dolgozó pártszervezetektől nagyobb poli­tikai érzékenységet, határozottabb kiállást igényel. A párttagságnak mintegy húsz százalékát tömörítő lakóterületi, körzeti alapszervezetek munkája fejlődött, egy ré­szük azonban még nem tudja kellő szín­vonalon elvégezni feladatait. Az irányító pártszervek fordítsanak mindenütt kellő figyelmet munkájuk segítésére. A párt­munkát meg kell szabadítanunk a formális elemektől, az önállóságot és a felelőssé­get háttérbe szorító indokolatlan szabályo­zástól. A párt szervezetileg erősödött. Taglét­száma 871 ezer, mintegy 59 ezerrel több, mint a XII. kongresszus idején volt. Sorai­ban minden társadalmi osztály és réteg megfelelő arányban van jelen. Eredeti fog­lalkozás szerint a párttagságnak csaknem háromnegyede, jelenlegi foglalkozás sze­rint több mint a fele munkás és szövetke­zeti paraszt. Kedvezően alakult a nők ará­nya. Emelkedett a párttagság politikai, szakmai és általános műveltsége. A taglétszám növekedési üteme megfe­lelő, de továbbra sem kielégítő a pártépí­tő munka egyes értelmiségi rétegek és a fiatalok között. Helyenként még él a me­rev statisztikai szemlélet, ami miatt eluta­sítanak a párthoz őszintén, meggyőződés­ből közeledőket. Sok pártszervezet még nem jutott el annak a felismeréséig, hogy a pártépítés nemcsak az utánpótlást, ha­nem a párttagok folyamatos nevelését és a párt öntisztulását is jelenti. A párt és a tömegek közötti kapcsolói­nak és kölcsönös bizalomnak legfontosabb záloga a párttagok személyes munkája, helytállása, áldozatkészsége és szocialista életvitele. A Központi Bizottság ezért tart­ja fontosnak a szervezeti szabályzatban is a kommunisták kötelességeinek pontosabb körülhatárolását. A párttagok példamutató tevékenysége megsokszorozhatja a párt erejét, szélesítheti politikája megvalósítá­sának tömegbázisát. A beszámolási időszakban javult a ká­dermunka. A vezetők többségükben meg­felelnek a velük szemben támasztott nö­vekvő követelményeknek. Az utóbbi évek­ben fokozódott önállóságuk, kezdeménye­zőkészségük, és érzékenyebben, gyorsab­ban reagálnak a gazdasági, társadalmi környezet változásaira. Ugyanakkor több­ször fel kellett lépni olyan jelenségekkel szemben, mint a hatalommal való vissza­élés, a jogtalan anyagi előnyök szerzésére törekvés, a szerénytelenség, az önelégült­ség, a kritika megtorlása. A Központi Bizottság tudatában van, hogy a vezetői munka minden területen lé­nyegesen nehezebbé, felelősségteljesebbé vált. Nagyra értékeli azoknak a vezetők­nek a munkáját, akik az átlagosnál többet teljesítenek, kezdeményeznek, képesek a tömegek megnyerésére és mozgósítására, s politikai és erkölcsi magatartásukkal is példát mutatnak. A pártszervezetek támo­gatják a kezdeményező, az újat felkaroló, a rendet és a fegyelmet megkövetelő ve­zetőket. A káderpolitikai elvek következetes ér­Pártunk aktív nemzetközi tevékenységet folytatott, hogy előmozdítsa a kommunista és munkáspártok összefogásának erősíté­sét, a közös célokért vívott küzdelem sike­rét. Tevékenyen részt vettünk a nemzetkö­zi kommunista mozgalom közös fórumai­nak, rendezvényeinek munkájában. Pár­tunk képviselői több mint négyszáz alka­lommal, összesen 85 kommunista, marxista- leninista párt vezetőivel folytattak megbe­széléseket. Több mint 50 nemzeti demok­ratikus párttal, nemzeti felszabadító moz­galommal, továbbá szocialista, szociálde­mokrata, illetve polgári párttal tartottunk fenn rendszeres kapcsolatot. A szocialista országok kommunista és munkáspártjai a szocializmus általános, közös törvényszerűségeit, egymás tapasz­talatait figyelembe véve és ezeket orszá­gunk konkrét adottságaira értelmezve igyekeznek megtalálni a megfelelő formá­kat, amelyek alkalmazásával növelni lehet a gazdasági munka hatékonyságát, to­vább lehet fejleszteni a szocialista demok­ráciát. Az elmúlt időszakban erősítették összefogásukat és az élet minden területé­re kiterjedő együttműködésüket. A tőkés országok kommunistái és mun­káspártjai figyelmüket olyan konkrét prog­ramok kialakítására összpontosítják, ame­lyek választ adnak a tömegeket érintő gazdasági, szociális problémákra, elősegí­tik a munkásosztály, a dolgozók kemény harcokban elért vívmányainak megvédé­sét. A szocialista orientációjú fejlődő or­szágok marxista-leninista pártjai további erőfeszítéseket tesznek az öröklött elma­radottság felszámolásáért, az új társada­lom alapjainak megteremtéséért. Helyzetü­ket, rendkívül bonyolult feladataik megol­dását nehezíti, hogy az imperialista táma­dás, a politikai, gazdasági nyomás, a ka­vényesülésének továbbra is egyik akadá­lya a szubjektivizmus, a személyi összefo­nódás, a tényleges teljesítmény figyelmen kívül hagyása. A szükségesnél és a lehet­ségesnél kevesebb alkalmas fiatalt bíznak meg erőt próbáló és nevelésüket szolgáló feladattal. Egyes vezetők nehezen tűrik magük mellett az önállóan gondolkodó és tevékenykedő munkatársakat. Káderpoli­tikai elveink érvényesítését szigorúbban meg kell követelni. A hatáskör gyakorlását olyan irányban kell továbbfejleszteni, hogy fokozza a javaslattevők felelősségét, és ne sértse a választó, kinevező szervek jogait. A Magyar Szocialista Munkáspárt szer­vezeti szabályzata betölti szerepét, megfe­lelő biztosítékot nyújt ahhoz, hogy a párt szervei és szervezetei rendeltetésszerűen működjenek, a párttagság eredményesen végezze munkáját, Az előterjesztett változ­tatások nem érintik a párt szervezeti éle­tének főbb elveit, de növelik a pártszerve­zetekkel és a párttagsággal szemben tá­masztott követelményeket. Kedvezőbb fel­tételeket teremtenek a pártdemokrácia fejlesztéséhez, a pártmunka mozgalmi jel­legének erősítéséhez. Bővítik a pártszer­vek, az alapszervezetek, a fegyelmi bizott­ságok jogait, önállóságát. Világosabbá, egyértelműbbé teszik az állami szervekben és a tömegszervezetekben a párt irányító munkáját, az e területen dolgozó kommu­nisták feladatait és felelősségét. tonai fenyegetés közepette tevékenyked­nek. Ennek ellensúlyozása érdekében nö­vekvő mértékben támaszkodnak a szocia­lista országok pártjainak tapasztalataira. Hasonló módon építhetnek a szocialista közösség elvi és gyakorlati szolidaritására más fejlődő országok kommunista pártjai is, amelyek rendkívül nehéz körülmények között, több országban még ma is illegali­tásban - helyenként fegyverrel is — har­colnak népük szabadságáért, a nemzeti függetlenségért, a társadalmi felemelke­désért. A kommunista pártok - a marxizmus-le- ninizmus elméletét, a szocialista forrada­lom és építés általános törvényszerűségeit a nemzeti sajátosságoknak, a konkrét fel­tételeknek megfelelően alkalmazva — önál­lóan határozzák meg politikájukat. Helyze­tük különbözőségéből is adódik, hogy kü­lönféle megoldásokat tartanak célraveze­tőnek. A pártok között az elmúlt években lényegében folyamatos volt a véleménycse­re a szocializmushoz vezető lehetséges utakról, illetve a létező szocializmus eddigi fejlődéséről, mai viszonyairól és távlatairól, úton, s népünk alapvető érdekeit képvisel­Pártunk tevékenyen részt vállalt az új elméleti-politikai kérdések megválaszolá­sában, a nézetkülönbségek tisztázásában, s ezzel a kommunista és munkáspártok közös fellépéséhez nélkülözhetetlen felté­telek megteremtésében. Támogatjuk a többoldalú együttműködés minden olyan formáját, amely megfelel a kommunista mozgalom mai helyzetének, követelményei­nek, a pártok közötti viszony általánosan elfogadott normáinak, s amely eredménye­sen szolgálja a közös ügynek, a társadal­mi haladásnak és a béke védelmének si­kerét. A beszámolási időszakban is fejlődtek kapcsolataink a Szovjetunió Kommunista Pártjával, amelynek nemzetközi szerepe, a szocialista építésben szerzett történelmi tapasztalatai segítséget adnak feladata­ink megoldásához. A magyar-szovjet párt­közi kapcsolatok folyamatos bővülése jól szolgálta országaink politikai, gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális együtt­működésének erősítését, népeink barátsá­gának elmélyítését. A kölcsönös törekvé­seknek megfelelően fejlődtek tovább pár­tunk kapcsolatai a többi testvéri szocialis­ta ország kommunista és munkáspártjai­val. Az internacionalista szolidaritás jegyé­ben erősítettük együttműködésünket a tő­kés és a fejlődő országokban dolgozó kommunista és munkáspártokkal. Igyekez­tünk elérni, hogy kapcsolataink révén mi­nél alaposabban megismerjék a létező szo­cializmus valóságát, és minél reálisabban ítéljék meg távlatait. Arra törekedtünk, hogy azokkal a pár­tokkal is rendszeres maradjon az érintke­zés, amelyek tőlünk eltérő módon ítélik meg a kommunista mozgalomban vitatott kérdéseket. Tapasztalataink szerint az őszinte véleménycsere, a türelmes érvelés erősíti az egymás álláspontja iránti tiszte­letet, az egymás helyzetének megértésére való törekvés kölcsönösségét, javítja a pár­tok közötti összefogás feltételeit. Pártunk felfogása szerint az ideológiai különbségek, ellentétek nem zárják ki bi­zonyos alapvető érdekek egybeesését és ezzel összhangban a különböző politikai pártok, mozgalmak összefogását az embe­riség előtt álló legfontosabb kérdések megoldásáért. Ennek megfelelően — az imperialista törekvések visszaszorításához fűződő közös érdekeink alapján - az el­múlt években is bővítettük kapcsolatainkat a fejlődő országok nemzeti demokratikus pártjaival, a nemzeti felszabadító mozgal­makkal. A világ békéjének megőrzése, a fegyverkezés korlátozása, a különböző tár­sadalmi rendszerű államok közötti együtt­működés fenntartása érdekében folytattuk a párbeszédet, a rendszeres véleménycse­rét a szocialista, szociáldemokrata pártok­kal. Ugyanezen célok szolgálatában vettük fel a kapcsolatot több nyugat-európai tő­kés ország realista külpolitikai irányzatú polgári pártjaival is. * * * Pártunk XIII. kongresszusa felelősségtel­jes döntések előtt áll. Párttagságunk, né­pünk azt várja a kongresszustól, hogy reá­lisan, a közös munka eredményeit elismer­ve, a megoldatlan problémákat gondosan számba véve jelölje ki szocialista építő­munkánk legfontosabb feladatait, s dol­gozzon ki a következő öt évre előremutató, megvalósítható, mozgósító programot. A Központi Bizottság javasolja, hogy a kongresszus erősítse meg a szocializmus, a társadalmi haladás és a béke egyete­mes ügye melletti elkötelezettségünket; nyilvánítsa ki pártunk szilárd elhatározott­ságát, hogy tovább halad előre a lenini úton, s népünk alapvető érdekeit képvisel­ve folytatja áldozatos munkáját a fejlett szocialista társadalom megteremtése ér­dekében. A párt nemzetközi tevékenysége Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának jelentése (RÖVIDÍTETT VÁLTOZAT) A Magyar Szocialista Munkáspárt híven történelmi múltjához, küldetéséhez, az el­múlt öt esztendőben is felelősséggel tel­jesítette kötelezettségét, szolgálta a ma­gyar nép érdekeit, a szocializmus építését. Politikánkban és végrehajtásában egy­aránt kifejeződik az elvi szilárdság és a rugalmasság. Pártunk ügyelt arra, hogy érvényesüljenek a politikai időt álló, vál­tozatlan alapelemei, ugyanakkor a válto­zás és fejlődés követelményeinek megfe­lelően megújította önmagát, nem enged­ve, hogy a politikát akár jobb-, akár „bal­oldali” irányba eltorzíthassák. A Magyar Szocialista Munkáspárt mint marxista-leninista párt, a lenini normák, a demokratikus centralizmus elvei alapján tevékenykedik. Érvényesül eszmei, politi­kai, szervezeti és cselekvési egysége. Pár­tunk erős, a pártfegyelem alapvetően szi­lárd, jóllehet a párt egysége, a párt fe­gyelme, a párttagság helytállása az el­múlt években is és ma is nagyobb próbá­nak van kitéve, mint a XII. kongresszust megelőzően. A párttagság túlnyomó többsége eleget tesz önként vállalt kötelességeinek, gyako­rolja jogait, fegyelmezetten dolgozik, meg­felel a tagsággal járó nagyobb követelmé­nyeknek. A Központi Ellenőrző Bizottság állás­pontja az, hogy azok a követelmények, amelyeket a párt szervezeti szabályzata a tagsággal szemben támaszt, reálisak és teljesíthetők. A kommunista elveknek és a vállalt normáknak a párttagok cselekvé­sében és magatartásában kell kifejeződ­niük. A párttagsággal járó jogok és köte­lezettségek olyan értékek érvényesülését, erősítését, elismertetését foglalják maguk­ban, mint a becsületes munka, a felelős­ségtudat, a fegyelmezettség, a szerénység. a társadalom, a közösség hű szolgálata. A pártfegyelemnek e fontos kritériumai azon­ban a gyakorlatban nem mindig érvénye­sülnek zökkenőmentesen és konfliktus nél­kül a tagság életében és magatartásában. Noha a kommunisták túlnyomó többsége helytállt, voltak, akik nem tettek eleget az önként vállalt fegyelem követelményének. A XII. kongresszus óta a pártfegyelem megsértése miatt 28 739 párttagot, a tag­ság 3,4 százalékát kellett felelősségre von­ni és pártbüntetésben részesíteni. A jelen­tés ezek után a párt fegyelmi helyzetét vizsgálva megállapította, hogy pártunk az alapvető kérdésekben eszmeileg, politikai­lag egységes. E megállapítás akkor is ér­vényes, ha akadtak olyan párttagok is, akik a párt politikájának egy-egy részkér­désében más véleményen voltak, illetve fenntartással fogadták a párt egyes hatá­rozatait vagy a végrehajtásra hozott intéz­kedéseket. Pártéletünk rendjének, a pártdemokrá­cia érvényesülésének fontos követelménye, hogy az eltérő vélemények pártszerű kifej­tését ne tévesszük össze a pártfegyelem megsértésével. A párt cselekvési egységének minősége a határozatok végrehajtásában, a pártta­gok aktivitásában, a pártmegbízatások tel­jesítésében fejeződik ki. A párthatározatok elfogadásában általában minden szinten nagyobb az egyetértés, az egység, mint a

Next

/
Oldalképek
Tartalom