Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-25 / 70. szám
8 Somogyi Néplap 1985. március 25., hétfő végrehajtásban. Ezért is fontos a párttagság tájékoztatása, meggyőzése, a határozatok, állásfoglalások megértetése, elfogadtatása, a végrehajtás állandó segítése és ellenőrzése. A párttagok igénylik a párthatározatok és az állami rendeletek következetes végrehajtását. Azt tartják, hogy a jogokat és a kötelességeket összefüggő egységnek kell tekinteni, és ezek mindenkire egyformán érvényesek. Hiányolják a kötelesség- mulasztások számonkérését. A tudatos meggyőződésen alapuló pártfegyelem megköveteli a demokratikus centralizmus helyes értelmezését és alkalmazását. Némelyek nem látják: a demokratikus centralizmusban az össztársadalmi célokkal és érdekekkel együtt a helyi szükségletek és törekvések is kellőképpen kifejeződhetnek. A párt a politika alakításában és végrehajtásában nem nélkülözheti a határozatok, a döntések előtti pórtszerű vitát, a párttagság véleményét. A pártélet normái között kiemelkedő jelentőségű a bírálat és az önbírálat. Ez a pártfegyelem erősítésének nélkülözhetetlen eszköze. E kérdésben a pártban alapvetően rend van. Helyenként azonban rossz néven veszik a bírálatot. A bírálat elfojtása és megtorlása sérti a párt normáit - állapította meg a Központi Ellenőrző Bizottság, vizsgálva a pártfegyelem megsértésének néhány jelenségét és azok okait. Ezekután rámutatott: A rend és> a fegyelem szempontjából is kulcsszerepet töltenek be a vezető munkakörökben dolgozó kommunisták, hiszen bennük a párttagok és pártonkívüliek is a szocialista hatalom személyes képviselőit látják. A kommunista vezetők - kevés kivételtől eltekintve - helytálltak, példamutatóan dolgoztak, és magatartásuk is megfelelt a követelményeknek. Beosztásuk miatt több figyelmet, megbecsülést érdemelnek, de ha szükséges, védelmet is, mert az ő esetükben fordul elő leggyakrabban a hibás általánosítás. A dolgozók túlnyomó többsége értékeli, igényli a rendet és a fegyelmet, s becsüli azt a vezetőt, akinek var erkölcsi alapja ahhoz, hogy ezt számon is kérje. A párt- szervezeteknek támogatniuk és védelmezniük kell azokat a vezetőket, akik a követelményeknek megfelelően rendet és fegyelmet tartanak. Egészséges gondolkodású és magatar- tású nemzedékeket csak úgy nevelhetünk, ha népünk munkáját, eredményeit és vívmányait becsüljük, a történelmi útunkat, haladó hagyományainkat, az elődök küzdelmét a valósághoz hűen értékeljük. A tényekkel, a történelmi igazsággal ellenkezik egyeseknek az a kísérletezése, hogy megszépítsék, megmásítsák a két világháború közötti Magyarország képét. A fel- szabadulás utáni első évtizedet viszont úgy állítják be, mintha csak a hibák, a törvénysértések, a bűnök jellemeznék azokat az éveket, és nem akkor ment volna végbe döntő történelmi fordulat a hatalom osztályjellegében és a tulajdonviszonyokban. Lebecsülik a nép és a párt korábbi országépítő munkáját, sót olykor mai erőfeszítéseit, szocialista hitét is. Ez okkal váltja ki sok kommunista és pártonkívüli ellenérzését és felháborodását, ezért indokolt e nézetek ellen fellépni. A felszabadulásunk óta eltelt négy évtizedben hazánkban olyan társadalmi, gazdasági, kulturális és szociális fejlődés ment végbe, amely hatalmas, történelmi változást hozott az egész magyar nép életében. Ez vitathatatlan történelmi tény és nem feledtetheti azt sem, hogy az 1950-es évek elején az akkori vezetés súlyos hibákat és bűnöket követett el. A Magyar Szocialista Munkáspárt ezt az időszakot értékelte, a hibákat kijavította, a tanulságokat levonva közel három évtizede töretlenül folytatja politikáját. Párttagságunk és népünk túlnyomó többsége azonosul pártunk nemzetközi tevékenységével, a Magyar Népköztársaság külpolitikájával. Helyesli és támogatja a nemzetiségek kérdésében kialakított álláspontját, akadnak azonban, akik nemzeti múltunkra, jelenünkre joggal érzékeny közvéleményünkben megpróbálnak kétséget ébreszteni e politika iránt, s a szocialista hazafiság, a proletár internacionalizmus megkérdőjelezésével, a veszélyes bur- zsoá nacionalizmus felélesztésével kísérleteznek. Az ilyen törekvések ellen következetes küzdelmet kell folytatnunk. Felgyorsultak a változások társadalmi életünk minden területén, különösen a gazdasági életben. Új feladatok, jelenségek, problémák kerültek felszínre, amelyeknek megértetése fokozottabb politikai felvilágosító, meggyőző, nevelő munkát igényel. A pártszervek és -szervezetek jelentős erőfeszítéseket tettek a párttagság eszmei, politikai nevelése érdekében, azonban nem minden új jelenség megválaszolására voltak felkészítve, illetve felkészülve. Ez is oka annak, hogy vannak párttagok, akik elbizonytalanodtak, gyengült a párt eszméi melletti kiállásuk, tartózkodtak a téves nézetekkel szembeni fellépéstől. Ideológiai vitákban felkészült, képzett kommunisták sem képviselték mindig elég határozottan és kellő időben a párt álláspontját. A pártfegyelmi munka a pártpolitikai munka szerves része. Célja, hogy segítse, védje és erősítse a párt egységét és a párttagság fegyelmét. A Központi Ellenőrző Bizottság tapasztalatai szerint a tevékenység a XII. pártkongresszus határozatainak, a szervezeti szabályzat előírásainak megfelelően, jól szolgálta a párt érdekeit. A pártfegyelmi munkában érvényesült a párt egységének, tisztaságának védelme, a pártfegyelem erősítése, az egyének nevelése és a hibák megelőzése. A jelentés a továbbiakban a Központi Ellenőrző Bizottság tevékenységével foglalkozik és megállapítja, hogy a KEB a beszámolási időszakban a párt rendje szerint, a szervezeti szabályzat és a XII. kongresszus határozata alapján végezte munkáját. A párt vezető szerveivel összhangban dolgozott, azok határozatainak végrehajtása érdekében tevékenykedett. A KEB vizsgálatai pártszerűen folytak, a párt védelmét, erősítését, az érintett párttagok nevelését szolgálták. A Központi Ellenőrző Bizottsághoz párttagoktól és pártonkívüliektől 3770 bejelentés, panasz, kérelem érkezett. Ezekre nagy figyelmet fordított. A bejelentések egy részét saját hatáskörben megvizsgálta és intézkedett. A panaszok, kérelmek többségét — intézkedés céljából — illetékes párt- és állami szervekhez továbbította. A Központi Ellenőrző Bizottság a szervezeti szabályzatnak megfelelően ellenőrizte a Központi Bizottság pénzgazdálkodását. A gazdálkodás megfelelt a párt normáinak, az állami rendeleteknek és előírásoknak. Rátérve a pártegység és a pártfegyelem erősítésével, a pártfegyelmi munka továbbfejlesztésével kapcsolatos főbb feladatokra, a Központi Ellenőrző Bizottság hangsúlyozta azt a meggyőződését, hogy pártunk képes a szocialista társadalom továbbfejlődését nehezítő, gátló gyengeségek, hibák leküzdésére, a kedvezőtlen jelenségek elleni határozottabb és következetesebb harcra. Ennek alapja a párt vezető, szervező és ellenőrző szerepének fokozott erősítése, a kommunisták és a pártonkívüliek összefogása, közös cselekvése és fellépése. Pártunk sikeres munkájának, vezető, irányító szerepe érvényesülésének fő feltétele a párt eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egysége, összeforrottsága. A pártegység megteremtésének, megőrzésének és erősítésének legfőbb módszere és eszköze a pártdemokrácia fejlesztése. A párt-, a társadalmi és az állami ellenőrzést összehangoltabbá kell tenni. Következetesebb alkalmazásával tovább erősíthető a társadalmi fegyelem, a közmorál. A társadalmi, a gazdasági élet minden területén, az irányítás minden szintjén szükséges és elengedhetetlen a felelősség és a hozzáértés növelése, ezzel együtt az ellenőrzés hatékonyságának biztosítása. A magyar kommunisták eszméjükből fakadó meggyőződéssel, a győzelem hitével vállalják a harcot, az útkeresés nehézségeit és kockázatát. A kemény küzdelmekkel teli negyven év e hányatott sorsú ország felemelkedésének történelmileg páratlan időszaka. Eredményeink megerősítenek bennünket meggyőződésünkben, hogy helyes úton járunk. Hibáinkat, gyengeségeinket ismerjük. Leküzdésükre újabb és újabb erőfeszítéseket kell tenni. Pártunk ereje abban van, hogy a marxiz- mus-leninizmus tudományos elmélete vezérli, tagjai ennek alapján cselekednek. A négy évtized alatt felhalmozott tapasztalatok alapul szolgálnak a jövőbeli tennivalókhoz, a XIII. kongresszus határozatainak megvalósításához. A Pravda és az Izvesztyija cikke Magyarországról Terjedelmes cikket közölt a hét végén Magyar ország- r”, : - MSZMP XIII. komg- ■es_.: . k előkészületeiről s. K:; aertebb szovjet l.czpor.'. 1 ap, a Pravda és az I ’ ".-.a. Anat< ■ Karpicsev, a Pravda iósítója, aki a köze'múl!' m egy szovjet új- ságíró-k úldottség tagjaként járt hazánkban, hogy megismerkedjék a kongresszusi ielkészüléssel, a lap szombati számálban számol be tapasztalatairól. Idézi Övári Miklóst, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, aki a szovjet újságírókkal beszélgetve elmondta, hogy a XIII. kongresszusit megelőzően bonyolultabb helyzet alakult ki az országban, mint a XII. kongresszus előlit. Ennek részben a nemzetközi helyzet, másrészt a 'magyar gazdaság állapota volt az oka. „Nem mondanám, hogy a gazdasági helyzete rossz, de gondok azért vannak. Januárban például áremelés volt. Hia mértéke nem is volt nagy, mégis hatással volt az errtberek egy részének hangulatára. Másrészt akkor, öt évvel ezelőtt nem volit módunk nagy gazdaság- fejlesztési döntéseket hozni. Az ország bevételei nem fedezték volna a kiadásokat. A párt által tett erőfeszítések zonbam eredményt hoztak. A kongresszus előtt az ország elme nem annyira az elért eredményekre, mint inkább a miég megoldandó problémákra irányul. Mint a szovjet megfigyelő írja, a VII. ötéves tervben a legfontosabb feladat a termelőmunka minden elemének intenzívvé tétele lesz. A nyereséges gazdálkodásnak általános követelménnyé kéll válnia. A beruházási összegeket úgy fogják felhasználni, hogy elősegítsék a gazdaság gyorsabb ütemű intenzívvé válását, a műszaki haladást. Szergej Dardikin, az Izvesztyija állandó budapesti tudósítója azt állapítja meg a lap pénteki számában megjeflenit cikkében, hogy az MSZM PKB kongresszusi téziseinek vitájában a fő figyelmet a gazdaságpolitika kérdéseinek szentelték. Ez érthető is, hiszen a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején Magyarország gazdasága bonyolult helyzetbe került. Szerepet játszottak ebben a világpiacon jelentkezett objektív nehézségek, a válságjelek, s a Magyarország számára kedvezőtlen árarány-változások, de a szubjektív tévedések is. Az MSZMP XII. kongresz- szusa 1980 tavaszán úgy döntött, hogy mindent alá kell rendelni a legfőbb célnak, a magyar népgazdaság külső egyensúlya megőrzésének. Kényszerűen mérsékelték tehát a gazdasági növekedés ütemét, csökkentették a beruházások nagyságát, szigorú 'takarékosságot vezettek be és energikus intézkedéseket tettek az export növelésére, az import mérséklésére. Az életszínvonal-politikában az a cél fogalmazódott meg, hogy meg kell őrizni a már elért szintet. E nem könnyű szakaszon túljutva Magyarországon ma megállapítják, hogy a gazdaság egészében megbirkózott a kijelölt feladatokkal, s megteremtődtek a feltételei a jövő dinamikusabb fejlődésének — írja az Izvesztyija tudósítója. A BUDAPEST KONGRESSZUSI KÖZPONT A Novotel-szólió szomszédságában épült Budapest Kongresszusi Központ ünnepi díszbe öltözve fogadja a párt XIII. kongresszusának 935 küldöttét és a meghívottakat. Ma délelőtt tíz órakor itt kezdi meg tanácskozását az MSZMP legmagasabb fóruma.