Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-25 / 70. szám
6 Somogyi Néplap 1985. március 25., hétfő fejlesztését. Napirendre kell tűzni az egészségügyi ellátás irányításának, működési mechanizmusának korszerűsítését. A lakosság egészségesebb életmódjának kialakításához, a fiatalok fizikai erőnlétének javításához az eddiginél eredményesebben járuljon hozzá a testnevelési és sportmozgalom. A lakosság életkörülményeinek javítása megköveteli a szolgáltatások, a kereskedelmi hálózat fejlesztését. Nagyobb figyelmet kell fordítani az áruválaszték bővítésére, a minőségre, a fogyasztói érdekek védelmére, a kereskedelmi kultúrára. A településhálózat arányosabb fejlődése hozzájárult a termelőerők magasabb színvonalra emelkedéséhez, elősegítette a lakosság életkörülményeiben meglevő különbségek mérséklését. A városok és a falvak alapellátásának javításában a korábbinál nagyobb szerepet játszott az egyének és a közösségek növekvő anyagi hozzájárulása és társadalmi munkája. A jövőben a hosszú távra kialakított terület- és településfejlesztési követelményeknek megfelelően olyan gyakorlatot kell folytatni, amely kedvezőbb feltételeket teremt a területi aránytalanságok mérsékléséhez. Minden illetékes szervnek feladata, hogy kedvezőbb kereteket teremtsen az életkörülmények javításához; a kulturált életmódot elősegítő környezetet hozzon Pártunk a beszámolási időszakban is fontos feladatának tekintette az eszmei, ideológiai munkát, a társadalom műveltségi színvonalának emelését, a szocialista erkölcsi normák és életmód kialakítását és fejlesztését. Kezdeményezte a fejlődésünkkel összefüggésben felvetődő kérdése< elemzését, az új kérdések körül kibontakozó alkotó, előremutató eszmecserét, a gyakorlatot segítő elméleti válaszok kidolgozását. Népünk gondolkodását alapvetően a szocializmus céljaival való azonosulás jellemzi. Emelkedett a lakosság műveltsége, politikai, közgazdasági tájékozottsága és érdeklődése. Népünk reálisabban látja országunk belső helyzetét, a világban elfoglalt helyét, érzékenyebben reagál a szocialista eszményeinktől ldegen jelenségekre, tudatosabban kész munkálkodni történelmi vívmányaink megőrzésén és gyarapításán. A közgondolkodásban azonban zavarokat okoznak a szocialista társadalom fejlődésének ellentmondásai, a gazdasági nehézségek. E zavarok sok esetben valós problémákat tükröznek, de ideológiai és propagandamunkák fogyatékosságait is jelzik. Társadalmunk világnézetileg még nem egységes. Az alapvető szocialista célokban egyetértés van, de ez nem ment fel bennünket az alól a kötelezettség alól, hogy vitatkozzunk az eszméinktől idegen nézetekkel. Biztosítani kell, hogy a szocialista állam kulturális és tömegtájékoztatási intézményeiben meghatározó szerepe legyen a marxizmus-leninizmus eszmerendszerének, a szocialista értékeknek. Ideológiai pozícióinkat csak az új kérdések iránti fogékonyság, ezek tudományos igényű megválaszolása, tisztázó viták révén, a szellemi élet területén dolgozó kommunisták nyílt, egységes és következetes fellépésével tudjuk erősíteni. A szocializmusról korábban alkotott, sok esetben idealizált, esetenként illuzórikus felfogás és a mai valóság között eltérés mutatkozik. Még nem hódított kellően teret az a felismerés, hogy a szocializmusban is keletkeznek ellentmondások, s ezek feloldása révén fejlődik a társadalom. Az emberek általában helyesen látják a szocializmus és a kapitalizmus lényeges különbségeit, de többen a legfejlettebb tőkés országok által elért gazdasági, műszaki eredmények és színvonal alapján a valóságosnál kedvezőbbnek vélik a kapitalizmus mai helyzetét. Ez visszahat a kapitalizmus általános megítélésére, gyengíti az osztályalapokon álló marxista-leninista szemlélet érvényesülését, és nehezíti saját helyzetünk, lehetőségeink reális értékelését. Társadalmunkban a szocialista erkölcs fejlődését, térhódítását jelzik az erkölcsi igényesség bíztató jelei. Emellett azonban tapasztalható befeléfordulás, közömbösség és önzés is. létre; megfelelő jövedelemszerzési és infrastrukturális feltételek kialakításával erősítse a községek és a falvak népességmegtartó képességét; fokozottan segítse a város és a falu közlekedését, a települések, a városok és vonzáskörzetük kölcsönös érdekeken alapuló együttműködését. Hazánkban is fontos feladattá vált az emberi környezet megóvása, természeti értékeink megőrzése, a környezeti ártalmak elhárítása. A társadalmi részvétei, a lakosság öntevékeny közreműködése egyre jelentősebb településfejlesztő erő. A jövőben a tanácsi gazdálkodás szabályozása javítja a helyi önállóság anyagi hátterét. A települések fejlesztése még eredményesebb lehet, ha a helyi tanácsok önállóságának és döntési jogkörének növekedésével egyidejűleg tovább fokozódik a lakosság aktivitása, részvétele a helyi feladatok meghatározásában, végrehajtásában és ellenőrzésében. Az ideológiai munka segítse elő erkölcsi elveink, normáink, értékeink általánossá válását. Ilyenek; a munka megbecsülése és a dolgozó emberek tisztelete, a közösségi magatartás és felelősségvállalás, a köztulajdon védelme és a takarékos gazdálkodás, az önként vállalt fegyelem, az új iránti fogékonyság és a kezdeményezőkészség, a szocialista haza szeretete, más népek megbecsülése, a proletár internacionalizmus. Alakulóban, fejlődőben van a szocialista nemzeti tudat és nemzeti érzés; pártunk a haladó nemzeti hagyományok örököse és folytatója. A párt elméleti tevékenységében és gyakorlati politikájában továbbra is fellép mind a fejlődés nemzeti kereteinek lebecsülése, a nemzeti közömbösség és a koz- mopolitizmus ellen, mind pedig a nemzet igazi érdekeit sértő nacionalizmus megnyilvánulásaival szemben. A nacionalista nézetek és indulatok részben történelmileg öröklődtek, részben az antikommunis- ta ideológiai offenzíva hatására élednek újjá, de a szocializmus építése során keletkező ellentmondások is közrejátszanak továbbélésükben. Aki a nacionalizmusra nacionalizmussal válaszol, kárt okoz saját népének, nemzetének is. Az eszmei tisztázás révén is biztosítani kell a következetes, határozott és egységes fellépést a nacionalizmus megnyilvánulásaival szemben. Pártunk — híven hagyományaihoz - a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus elveire alapozza politikáját. Hazánk és népünk érdekeinek szolgálata, valamint a szocializmus és a társadalmi haladás egyetemes ügyének előmozdítása között szoros és kölcsönös a kapcsolat. Politikánkban ezért természetesen ötvöződik a nemzeti önbecsülésünk más népek tiszteletével, nemzeti érdekeink szolgálata a népek közötti barátság és szolidaritás ápolásával. A nemzetközi ideológiai harcban ellenfeleink minden lehetséges alkalmat és eszközt felhasználnak, hogy megkíséreljék aláásni a szocialista országok tekintélyét. Arra törekszenek, hogy csökkentsék a világ dolgozó tömegeinek szolidaritását a szocialista országok iránt, és megingassák az új társadalom felépítésének lehetőségébe vetett bizalmat. Bomlasztani igyekeznek a baráti szocialista országok egységét, eltúlozzák, és elvi különbségnek tüntetik fel a szocialista építés eltérő nemzeti sajátosságait. Az ideológiák harcát vállaltuk és vállaljuk. Tisztességes célokat és humánus eszméket vallunk és hirdetünk: az alkotó emberi munkát, a közösségben és a többi emberrel együtt megvalósuló boldogulást, a népek közötti békét és együttműködést. Ahhoz, hogy az eddiginél jobban kibontakozzon a tömegek alkotó tevékenysége, elmélyüljön a szocialista demokrácia, feltétlenül szükséges a nyílt, őszinte táiékoz- tatás, a meggyőzés. A propagandában, az agitációban, a tájékoztatásban tartalmilag összehangoltan törekedni kell a politikai tudat fejlesztésére, a politikát ismerő, megértő és cselekvőén támogató közvélemény kialakítására. A tájékoztatás legyen pontos, hiteles, gyors és elkötelezett. Törekedjen a lényeges politikai ösz- szefüggések megmagyarázására. A sajtó eredményesen segítette a párt politikájának megismertetését, hozzájárult a társadalmi közmegegyezés kialakításához. Fejlődött, korszerűsödött a tömegtájékoztatás rendszere. A televízió, a rádió, a sajtó vezetői, kollektívái nagyobb önállósággal és felelősséggel végezték munkájukat. Esetenként azonban nyilvánosságot kaptak egyoldalú, történelmietlen, politikai érdekeinket, erkölcsi normáinkat sértő publikációk is. Ez arra int, hogy folytatni kell az irányítás, a vezetés javítását és a politikai munka szinvonalának emelését. A párt nagy figyelmet fordít az oktatásügyre. Az új oktatási-nevelési tervek közelebb hozták az iskolát a társadalmi szükségletekhez, de az oktató-nevelő munka hatékonysága - a pedagógusok tiszteletre méltó erőfeszítései ellenére - elmarad a követelményektől. A jövőben gyorsítani kell a közoktatás és a felsőoktatás átfogó fejlesztését. Ennek fő iránya a tartalmi korszerűsítés, az oktató-nevelő munka minőségének javítása. Az oktatás valameny- nyi intézményében hangsúlyosabban fejeződjenek ki szocialista társadalmunk eszméi, értékei. Az oktatás tárgyi és személyi ellátottságának javítása elsőrangúan fontos feladat. Hathatós intézkedéseket kell tenni a pedagógushiány enyhítésére, a képzés és továbbképzés fejlesztésére. Az egyetemek és főiskolák neveljenek a társadalom iránti felelősségre, erősítsék az értelmiségi hivatástudat kialakítását. A társadalomtudományi, marxista tárgyak oktatása kötődjön szorosabban a szakmai képzéshez, vállalja bátrabban korunk és fejlődésünk legfontosabb ideológiai kérdéseinek feldolgozását. Az elmúlt időszakban a tudományok művelői számos területen eredményesen járultak hozzá társadalmunk feladatainak megoldásához. Növekedett a kutatási eredmények felhasználása, a kutatók, tudományos testületek részvétele a politikai döntések kialakításában. Javult, de nem elégséges a tudományok szerepe a társadalmi tudat, a közvélemény formálásában. A társadalmi jelenségek, a fejlődés átfogó problémáinak marxista értelmezése elmarad az igényektől, s ez helyenként elméleti elbizonytalanodáshoz vezet. A közvetlen gyakorlati célra irányuló kutatási-fejlesztési tevékenység növekedett, de a kutatás és a termelés kapcsolata nem éri el a kívánatos szintet és mértéket. Kedvezőbb a helyzet a mezőgazdaság és az agrártudományok, kedvezőtlenebb az ipar és a műszaki tudományok esetében. Pártunk folytatja a gyakorlatban igazolt tudománypolitikáját. A tudományt a szocializmus természetes szövetségesének tekinti, tiszteli a tudományos alkotás szabadságát, megbecsüli az eredményes munkát végző kutatókat. A következő években tovább kell növelni az igényeket a tudományos kutatással szemben, vissza kell szorítani a kevésbé Pártunk a munkásosztály forradalmi élcsapataként, a dolgozó nép pártjaként teljesítette a nép, a haza szolgálatában vállalt kötelezettségeit; eredményesen irányította és szervezte a szocialista építőmunkát. Vezető szerepe érvényesül a társadalmi élet minden fontos területén. A Központi Bizottság a XII. kongresszus határozatainak végrehajtása során a marxizmus-leninizmus tudományos elméletét követve, a társadalom reális helyzetéből kiindulva kezdeményezően lépett fel, meghatározta a szocializmus építésének soron következő feladatait. A vezető szerep érvényesítésének, a politika megvalósításának fő módszere változatlanul a meggyőzés, az eszmei ráhatás, az érvelés, a politikai irányító, szervező tevékenység, a tömegek mozgósítása. Politikájának alakításában és végrehajtásában a párt igényli a tömegek támogatását. A beszámolási időszakban a párt egysége a korábbinál nagyobb erőpróbának volt kitéve. A nemzetközi helyzet éleződése, a gazdasági problémák és a társadalmi feszültségek a párt soraiban is éreztették hatásukat, esetenként politikai bizonytalanságot is okoztak. Növekedett azoknak a száma, akik a párt vezető szerveinek eredményes vagy eredménytelen tevékenység támogatását. Elsősorban a társadalmi, gazdasági és műszaki fejlődésünket meghatározó tudományágak fejlesztését kell segíteni. Távlati fejlődésünk szempontjából nagy fontossága van az alapkutatásoknak. A társadalomtudományok művelőitől a valóság feltárása és a döntés-előkészítő tevékenység folytatása mellett azt kérjük, hogy alkalmazzák a marxizmus-leninizmus elméletét a mi viszonyainkra, vállaljanak nagyobb szerepet a mai magyar valóság elméleti és történeti tapasztalatainak marxista elemzésében, a társadalmi tudat helyes irányú befolyásolásában. Távlati érdekeink miatt továbbra is indokolt, hogy a kutatás-fejlesztés forrásait a nemzeti jövedelemnél gyorsabb ütemben növeljük; közvetlen feladat, a csökkenés fékezése és a kutatás eszközellátásának megjavítása. A beszámolási időszakban tovább szélesedtek népünk művelődési lehetőségei; a társadalmi viszonyok fejlesztésével összhangban további erőfeszítéseket kell tenni a kulturális egyenlőtlenségek csökkentésére. Fel kell lépni a közönség igényeinek lebecsülésével, de az igénytelenséggel szemben is. A társadalom és a kultúra viszonyában fontos szerepet tölt be az irodalom és a művészet. Az elmúlt években is létrejöttek színvonalas, szocialista, humanista szellemű alkotások, produkciók, melyek gazdagították a magyar kulturális életet, és határainkon kívül is megbecsülést szereztek népünknek. A közönség azonban joggal érzi, hogy az alkotások jelentős részében nem tükröződik eléggé szocializmust építő népünk és az egyes emberek küzdelme, munkája s ennek eredménye. A művészeti életben meghatározó szerepe van az alkotóműhelyeknek, szövetségeknek, egyesületeknek és a kritikai fórumoknak. Egy részük azonban az utóbbi években nem tudott megfelelő szinten eleget tenni feladatainak. Nem kielégítő az értékek szerinti tudatos válogatás, előfordulnak elvi-politikai engedmények, szerkesztői tévedések. Egyes művészkörök torz módon értelmezik a művészértelmiség társadalompolitikai illetékességét. Olykor indokolatlanul kapnak széles nyilvánosságot kiforratlan kísérletezések, érdektelen, Miete ve a közízlést sértő művek. Ezeken a tendenciákon a társadalom és a művészet érdekében változtatni kell. Erősíteni kell a párt irányító szerepét az ideológiai, a kulturális élet minden ágában. A párt alapvető jelentőséget tulajdonít az alkotói szabadság biztosításának, nem szól bele az egyéni ízlés, stílus kérdésébe. Támogatunk minden olyan törekvést, kísérletet, amely hozzájárul a kultúra humánus küldetésének teljesítéséhez, gazdagítja az embert, elősegíti múltunk és mai valóságunk reális megismerését. Ugyanakkor fellépünk a szocialista, humanista eszméinket, közösségi normáinkat sértő törekvések ellen. Az ideológiai és kulturális feladatok megoldása az emberi tényezők kibontakoztatásának, társadalmunk további fejlődésének nélkülözhetetlen feltétele. egyes döntéseit nem értették meg, vagy nem értettek velük egyet. A párt kiállta az elmúlt évek nehéz próbáját. Tisztelet és megbecsülés illeti a kommunistákat, akik önzetlenül, áldozatkészen szolgálják a párt és a dolgozó nép ügyét. A párt eredményes tevékenységének alapvető feltétele az eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egység folyamatos megújítása, védelme és erősítése. Nem elég az elvekkel általában egyetérteni, a valódi egység próbája a tett, a kommunisták kiállása a politika képviseletében s aktív részvételük a végrehajtásban. A beszámolási időszakban fejlődött a párton belüli demokrácia, növekedett a párttagság részvétele a politika formálásában. A kommunisták észrevételei, jelzései, javaslatai érezhetően befolyásolják a központi és más választott párttestületek döntéseit. Javult, bár még korántsem kielégítő mértékben, a párton belüli vitaszellem. A párt fórumain mindenki kifejtheti véleményét, elmondhatja észrevételeit, aggályait. A párt tagját megilleti a különvélemény fenntartásának joga, de ez nem adhat felmentést a többségi döntés Ideológia, tudomány, kultúra A párt helyzete és fejlődése
