Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-15 / 62. szám
4 Somogyi Néplap 1985. március 15., péntek VIRÁGOS VÁLLALAT FELADATA Tisztán tartja a déli partot Virágai tették ismertté a Solmogy megyed Település- tisztasági és Kertészeti Vállalatot. Tavasz közeledtével nemcsak szépségükkel, hanem az áruikkal is magukra vonják a figyelmet. A siófoki székhelyű vállalat tevékenységéinek fontos része a viliágértékesítés, de a bevételednek nagyabb hányada nem ebből adódik. Meg is kérdezték a megyei tanács- Vb legutóbbi ülésén; miért nem fordít nagyobb figyelmet arra a vállalat, hogy mindig — kom este és vasárnap is — lelhessen vágott virágot kapni a megyeszékhelyen. A siófoki székhelyű vállalat két éve látja el' a korábbi településtisztiasági és szolgáltató vállalat tevékenységét is. A két vállalat egyesülésiéből létrejött új cég felelős a Balaton-part tisztaságáért, és évről évre nagyobb területet fog át a parti sáv mögött is. Ignáczy Györgyné igazgató arról számolt be a megyei tanács vfi-nek, hogy a déli partom r-iegfelelően ellenőrzött és a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő a településtisztasági tevékenység. Feladatuk jelentősen nőtt; 1982-iben 92 000 köbméter szemét elszállítása volt a munkájuk, tavaly ennek csaknem a kétszeresét, 154 000 köbmétert kellett összegyűjteni és olyan helyre szállítani, ahol nem jelent már veszélyt a Balatonra, a környezetre. A lerakó télepek regionális hálózatának kiépítésével megoldódik ez a gond is. A VI. ötéves terv időszaka alatt 12 millió forintot fordítottak korszerű szállítójárművek vásárlására, ennek ellenére — éppen a nagy igénybevétel miatt — a lakossági hulladékgyűjtést szolgáló eszközök műszaki állapota romlott. Feladataik ellátásait nehezíti, hogy egyes — az igazgatónő szavai szerint presztízs nélküli — munkaterületekre nehéz találni a nagy értékű és korszerű gépek kezeléséhez értő szakembereket. A biztonságos szemételhelyezést több bef ejezett beruházás is szolgálja a déli parton. A zamárdi és a ba- latonkeresztúri hulladéklerakó mellett forgalmi telep és központi javító is épül. A folyékony hulladékok környezetkímélő elhelyezésére alkalmas telepet négy helyien alakítottak ki. Az idén fejeződik be Siófokon a szennyvízelőkezeilő beruházás. Ezeknek a beruházás sóknak a megvalósításához háromszor nyert a vállalat a VI. öitéves tervben környezetvédelmi pályázatot. A vb megerősítette: a vállalat kiemelt szerepet játszik a balatoni környezetvédelemben, és ha megfelelően felkészül rá, hosszú évtizedekig biztos munkája lesz á déli parton. gazdasági területeik rendeltetésszerű használatának kötelezettségét. Ez az előírás kötelezi a magánszemélyeket (tehát az egyéni földtulajdonost is), valamint a személyi tulajdonú (háztáji) föld tekintetében a tsz-tagot Mező- gazdasági rendeltetésűnek ■kell telkinitená a külterületi — ezen bedül a zártkerti — földöket akkor is, ha jelenleg nincsenlak hasznosítva, de alkalmasak arra, valamint az 1500 négyzetméternél nagyobb, be nem épített, mezőgazdaságilag hasznosítható belterületi földeket. A föld rendeltetésszerű megművelése alatt a művelési ágnak megfelelő termelést értjük. A művelési kötelezettség teljesítésiéhez tartozik a föld termőképességének fenntartása, a növényápolása, gyom- taianítási, növényvédelmi munkák időben történő elr végzése is. A belterületi földek művelési kötelezettsége zöldterület létesítésiével is teljesíthető akkor, ha a körülmények miatt a mezőgazdasági művelés nem gazdaságos. A föld használója ebben az esetben is köteles rendszeresen elvégezni a gyomirtást, a gyepesített terültet és a növényzet gondozását. A művelési kötelezettség teljesítését az államigazgatási szervek rendszeresem ellenőrzik olyan időpontban, amikor az elmulasztott időszerű mezőgazdasági munkák pótlásáról még gondoskodni lőhet. Állandó gyakorlattá vált a tavaszi határszemle. Azokat, akik művelési kötelezettségüknek nem tettek eleget, felhívják az időszerű mezőgazdasági munkák határidőhöz kötött elvégzésére. A felszólítást a föld használójának, valamint a tulajdonosnak (tulajdonosoknak) és a haszonélvezőnek küldik meg. Ha a lakcímük ismeretlen; a felszólítást közszemlére teszik ki a helyi tanácsnál. A határidő letelte után ellenőrzik, hogy eleget tettek-e a művelési kötelezettségnek. A magánszemélyiek felszólítás elleniére felróható okból műveletlenül hagyott mező- gazdasági rendeltetésű földjét kártalanítás nélkül állami tulajdonba kell venni. Erről a föld fekvése szerint illetékes helyi földhivatal hoz első fokú határozatot. Lényeges, hogy a kitűzött határidő után a föld megművelése már nem befolyásolja az eljárást, ezért akinél a határidő meghosszabbítása indokolt, ezt feltétlenül még a határidő letelte ellőtt kérje az ok megjelölésével. Dr. Kevy Ferenc A minőség ösztönzése Jogi szakértőnk írja A föld megművelésének kötelezettségéről Törvény írja elő a rnezőMódosult az állatok és állati termékek termelői ára 1985. január 14 hatállyal a mezőgazdasági ár- és szabályozórendszerben módosítás történt; az állatok és állati termékek termelői árában fontos változások következtek be. A 95—120 kilós súlyban értékesített hús- és húsjel- legű, élve minősített hízott sertéseik ára kilogrammonként 35,50 forint. Az alapár 1985. január 1-től kilónként 1 forint minőségi felárral1 egészül ki. Idén december 1-től kilónként 1 forinttal alacsonyabb árat fizetnek azokért a 95—120 kilós sertésekért, amelyek nem felelnek meg a minőségi felár fizetési feltételeinek. (Fekete színváltozatú, kiterjedtebb, összefüggő pigmentfoltos . sertések.) Nagyon lényeges szempont tehát a fehér színváltozatú sertésfajták, hibridek vagy a diuroc sertés keresztezéséből származó utódok optimális súlyra történő hizlalásának megszervezése. A 121—140 kilós sertések átvételi alapára ugyanis már csak 31,50 forint, a 140 kiló felettiekért pedig mindösz- sze 30 forint. A mezőgazdasági nagyüzemeiktől élő exportra vásárolt hússertések termelői ára — súlykategóriától függetlenül — 39 forint kilónként. Ez magába foglalja az egy forint mennyiségi felárat és három forint nagyüzemi prémiumot is. A hasított állapotban minősített (75—95 kg súlykategóriában) sertések ára I. o. esetén 52,10, II. o. esetén 49,40, III. o. esetén 46,70, IV. o. esetén pedig 44,00 forint 'kilónként. Az I—IV. osztályba sorolt, a minőségi követelményeket kielégítő sertések után kilónként 60 fillér minőségi árat fizetnek. A kistermelők részére 1985. december 31-ig kifizetésre kerül a második tenyésztői évre járó kilónfcénr ti 2 forint, valamint a harmadik és a további évekre járó 2,50, vagyis a többéves szerződéses felár. Ezt követően a több éves szerződéses felár beépül az árakba. A vágómarha termelői árában; az áralkalmazás feltételeiben változás nem történik. Súly- és minőségi kategóriától függetlenül a tejelő típusú (hungarofríz fajta, tiszta vérű hollstein- fríz) növendék és felnőtt marhákért 1 forinttal kevesebbet fizetnek. Az exportra átvett vágómarhák után a felvásárló külön felárat fizet. A tehéntej rögzített ára, az áralkalmazás szintén nem változott. A kistermelők által átadott I. o. fizikai tisztaságú tej termelői álra téli idényben literenként 7,15, nyári periódusban pedig 6,55 forint. A nagyüzemekben termelt I. o. tej (0,5 millió alatti csíraszámú) alapára „évszaktól” függően 7,25, illetve '6,65 forint. Mindkét esetben a termelői árak 3,6 százalék zsírtartalmú tejre vonatkoznak. A mezőgazdasági nagyüzemek az alapáron felül literenként 40 fillér felárat kapnak. A gyapjú termelői ára átlagosan 4 százalékkal emelkedett. Az átemelés elsődlegesen az ún. fésülhető minőségű osztályokban valósult meg. A legjobb minőségű (A/AA) hosszú fésűs, zsíros gyapjú ára 135,80, a fésűs gyapjúé 120,80, a kár- tolté pedig 71,70 forintra módosult kilónként. Mindezekből kitűnik, hogy az 1985-ös gazdasági évben elsődlegesen az optimális súlyra történő hizlalásra, a hízott sertéseknél — genetikailag megalapozott — minőségjavításra, a csíraszegény tej termelésére kell törekedni. Csak ilyen irányú tevékenységgel biztosítható az állattenyésztési főágazat — amúgy is szerény — jövedelempozíciójának megtartása. Varga Gábor Eletet- lehel a holt" anyagba bádogosszakma művésze Az apró előszobájából nyíló ajtón felirat; műterem. — Ez az én kis remetelakom — tessékel be a régi bútorokkal telerakott, ódon levegőjű szolbába Kovács Gy. József bádogosmester, iparművész. Körülnézek. A falakon rézdomborítások, oklevelek, munkásságának szerény elismerései. Amin tekintetem rögtön megakad, egy mesterien megmunkált fómszoboregyüttes. — A kínai mitológia sárkánygyíkját mintáztam meg — mondja —•„ eredeti dokumentumok alapján. Mellette a kicsinye, ez már az én fantáziám terméke. Elképzeltem, milyen is lehet. Amott, a sarokban a fatörzsne kapaszkodva egy őslény, szárnyakkal. Átmenet a hüllő és a szárnyas állatok között. Hárman alkotnak egy csoportot. Ez utóbbi rézmumka, tölbb mint harminc éve készítettem. A másik sarokban óriási hal, mellette a békakirály. Ez egy szökőkútegyüttes. Bár nem vagyok a fémmunkák művészetének értője, mégis megállapíthatom, ^9 Nem lesz a te talpadnak nyugalma 35. Gépelt papírlapokat osztogattak. A vízimolnár két kézzel kapott a röplap után. Éva pillantásával szintén végigbóklászott a sorokon. Néptársak! A mi népi német ifjúságunk menetelni fog. Minden szülő szívének örülnie kell, ha látja: a Német Birodalom katonáival — véreinkkel egy sorban lépdelünk a közös cél felé. Ma büszkeség németnek len,.': Ahogy Franz Basch mondotta: ma mindenki azt a csepp vért keresi magában, amelyik német, és addig vakarózik, amíg az ki nem serked belőle. Mi kiválasztott nép vagyunk. A Volksbund nem zárja ki a hazaszeretetei, de első a nép, aztán a haza! Az életünket csak a népközzös- ségért kell feláldoznunk, s ez a népközösség, amelyben az egész világon élő németek mind beletartoznak. Minden népi mémet gyereknek kötelessége megismernie a 100 milliós német nép szellemi világát, a nemzetiszocializmust, Hitler eszméit. Nem azt kell megtanulniuk, ki volt Arany János, Petőfi, hanem azt: ki volt Heine, Kant és Beethoven! Német fiú csak német lányt vegyen feleségül, német lány csak német fiút válasszon párjául! Ne keverjük vérünket más nemzetiségekével! Minden csepp német vérért kár, mely elvesz belőlünk. Éljen Franz Basch! Éljen Adolf Hitler! Éva feje zúgott az özönlő katonai járművek zajában olvasottaktól. Zavartan gyű- rögette a papírt, nem,tudta mihez kezdjen vele. — Add (tovább, lányom — mordult rá Derr molnár. — Hadd olvassa minden igaz német, akár a szentírást! 2. Fölfejtődött az idő kötése Apám klumpát farag, pedig ez téli mestersége. Reggel előkészítette a baltát, a cigányfúrót, a kamáilfúrót, a tollókést. Anyám nem kérdezett semmit, csak a fejét henrtergette az ajtófélfán: „Istenem, isteniem ...” Negyvenkettőben apám már szegény Szép ivei pádban faragta a facipőket. Kemény öt pengőket adtak értük Német- ladon, Soanogybárságyon. A jó klumpa puha harsból, fűzből készül. Az olyan melegtartó, hogy télen, amikor a gazda trágyát teríteni indul, nem fázik a szánkó bakján. Igaz, vastag fehér zoknit is húz alá, ezt meg az asszonynak kell megkéseltemé. Apám farigcsáló ember: egy- lovas földművesnek értenie kell a kocsirúd, a lőcs, a fürgető reparálásához, a kapanyél egyengetéséhez, ha nem akar az iparosnál eladósodni. Rájár a keze a famunkára. Szepimek szintúgy ráálltak az ujjai. Titkos vetélkedés volt köztük, kinek a klumpái fagynak jobban a szuloki vásárban. Bár vetélkedhetne még szegény öcsém! Azt még én is tudom, hogy a klumpacsinálás téli munka: a nyensfa lábbelit éppúgy füstre kell akasztani mint a sonkát, kolbászt, svartlit disznóölés után. Ha négy-öt pohár nyolcas, kilences, tíz és feles nyers klumpa elkészült — a tíz és feles felél meg az átlagos fér- filábméretnék —, csak akkor gyújtott be apám a füstölőbe. Szeretem a facipőt; az ember lánya bekloppog benne az istállóból, otthagyja az ajtó előtt és tiszta lábbal léphet be a konyhába. Csak az elsőnek kell megadni az árát — szokta mondogatni apám —, az töri fel a kényes sarkakat. (Folytatjuk.) nem mindennapi tehetségű ember munkáját láthatom. Hellyel kánál, beszélgetünk. Életéről, munkádról. — 1905-ben születtem Szegeden, az inaséveimet is ott töltöttem — kezdi. A húszas évék elején költöztem Pestre. Furcsa világ volt az kérem, még kenyérből sem ettünk elegét. A Horthy rendszer gyalázatát már csak az tudja, aki átélte. Emlékeit idéző gondolatai elcsaponganak. Emlékmor- zsáiból áll össze a kép. — 1930-iban még Ankarába is eljutottam. Nyolc hónapig dolgoztam kint, egy Seifert Rudolf nevű bádogosnál. Együtt munkálkodtunk egy épületen. Talán még ma is megvan ... Aztán hozzáfűzi: — Én naturalista voltam mündig. Ha az ember valamit .alkot, akkor ne kelljen hozzá kommentár. — Hogyan került Kaposvárra? — terelem vissza a beszélgetés fonalát. — Tudja, én amolyan vándorlegény voltam; az egész országot bejártam. A testvéremmel jöttünk le egyszer ide látogatóba, aztán megismerkedtem egy özvegyasz- szonnyal... Hát így. A félszabadulást is itt érte meg. — Az első kiállításom 1947- ben volt — folytatja —, a kaposvári megyeházán. Dr. Molnár Erik kétszer is gratulált nékem — mondja némi büszkeséggel. — Milyen munkákon dolgozott abban az időben? — Megterveztem és elkészítettem a kisiasszomdi kastély nyolc tetőablakát. Úgy kellett megcsinálnom, hogy a múlt századot idézze. Elkészítettem a kaposvári tanácsháza 1902-ben készült tornyának átfedését, a díszes gömböket, díszsárkányokat, majd a színház épületének bádogos-díszmunkáit és f émdomiborműveit. A kaposvári IKV-nak is már körülbelül 300 munkaórában készítettem fémmunkákat, plaketteket, fémdomiborításo- kat. Jelenleg is egy ilyen munkán dolgozom — mutat egy domborított fémtáblácskát. — Csak tudja, a korom és a szemem. Négy éve operálták a másik szememet is szünkehályoggal, akkor el kellett adnom a tévémet. Örökösöm nincs, szeretném, ha ezek az értékes munkák értő kezekbe kerülnének. Fölajánlanám a szökőkutat a kis békával a városnak a Latinca térre, a többit meg esetleg egy múzeumnak ... Asztalán dokumentumok, kiállítások bejegyzéséi. 1929- ben Siófokon az Iparosházban megrendezett kiállításon írta róla egy budapesti bá- dogosmester: „Az az ember, akit a jó Isten művészi tehetséggel áldott meg, az nem szegény. Legalábbis nem lelkiekben. A pénz, az anyagiakban való dúskálás, soha nem adhatja meg a léleknek azt a boldogságot, mint amit az anyagba öntött valóság nyújthat a művésznek.” Még nem késő rá figyelni. Várnai Ágnes