Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-02 / 27. szám

■■0^^ Világ proletárjai, egyesüljetek! Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁMAK LAPJA XLI. évfolyam, 27. szám Ára: 2,20 Ft 1985. február 2., szombat Titoktartás Az élet jó néhány terü­letét lengi át a titoktar­tás. Ezekhez a területekhez számítjuk többek között a pénzügyeket. Nem állunk egyedül e té­ren a titoktartással. Nyu­gati országokban az egyik legnagyobb illetlenségek közé tartozik valakinek a fizetése felől érdeklődni. A pénzügyek bizonyos fajtáit pedig államilag garantált diszkréció övezi. (Gondol­junk csak Svájcra, ahol nemrég népszavazás erősí­tette meg a bankbetétek titkosságát!) A takarékbeté­tek nálunk is titkosak, fel­fedésük csak körülhatárolt esetekben lehetséges. Sajnos, ez a titkosság csak onnan kezdődik, ahon­nan a pénz elindul OTP- beli útjára, amikor valame­lyik fiók felveszi a pénzt. Mert vajon diszkrét körül­ményeket jelent-e az az üvegkalicka, amely mögött a kedves kartársnő dolgo­zik, aki átveszi vagy kifi­zeti a pénzünket? Egy csöppet sem. A sorban ál­lók mindent látnak. Azt is, mennyit teszünk be, azt is, mennyit veszünk ki on­nan. Hogy mennyit teszünk be, abból legfeljebb csak következteti lehet anya­gi helyzetükre. Ez ta­lán az adóhivatalnak je­lenthetne valamit, bár alig­ha van (lesz) emberük ar­ra, hogy az OTP-fiókban leselkedjen, úgy ítélje meg eltitkolt jövedelmeinket. De hogy mennyit veszünk ki, az már mások kíváncsisá­gát is felcsigázhatja. S ezzel máris félretehet- jük a ironikus hangnemet. Mi van akkor — és ki zárhatja ki ezt? — ha rosszra kapható ember áll hátunk mögött, a lakos­ság bankjának pénztára előtti sorban? Aki eredeti­leg személyi kölcsönt akart csupán fölvenni, szorult helyzetét enyhítendő. S ez az ember — látván, hogy előtte valaki ezresekből álló köteget vesz át — hirtelen más módját talál­ja ki a pénzszerzésnek. A nyugati bankokban — amelyek amúgy is a pénz templomai — jobban ügyel­nek. Ott aligha nyílik al­kalma illetéktelennek be­pillantania a pénzkivevők és betevők pénzügyeibe. Igaz, ott nagyobb össze­gek forognak, amelyek ka­mataiból inkább telik a biztonságot szolgáló beren­dezésekre, de azért mi is tehetnénk valamit e téren, amíg az elektronikus pénz­kivételi módszerek nálunk is elterjednek. Félreértés ne essék, nem azt kívánom, hogy a je­lenlegi, takarékosságra intő gazdasági helyzetben — amelyben persze az OTP- nek is jól jön, ha minél több a betétes — külön helyiségeket alakítanának ki, amelyekben csak az OTP-alkalmazottak és a pénzét hozo-vivő ügyfél tartózkodik a művelet le­bonyolításának időpontjá­ban. De azt igen, hogy tegyék lehetetlenné a be- kukkantást a jelenleg al­kalmazott üvegkalickákba az illetéktelenek számára. Akár a szerkezeti anyag megválasztásával, akár pél­dául fényt visszaverő, tük­röző fólia felragasztásával. S akkor majd nem za­varja az ügyfeleket, hogy boldog-boldogtalan belelát pénzügyi műveleteibe. Ta­lán még a forgalom is emelkedhet attól, ha a be­tétesek látják, valóban tit­kos a titkos takarékbetét. Gőz József Á genfi tárgyalásokról, a két ország kapcsolatáról Csernyenko-interjú az amerikai tévében A március 12-én Genfben kezdődő szovjet—amerikai tárgyalások kilátásaival, va­lamint a két ország kapcso­lataival foglalkozott a Cable News Network (GNN) ame­rikai televíziós társaságnak adott interjújában Konsz- tantyin Csernyenko. Az SZKP főtitkára, a leg­felsőbb tanács elnökségének elnöke a kábeltelevíziós tár­saság moszkvai tudósítójá­hoz eljuttatott válaszaiban megállapítja: a Szovjetunió számára nem kétséges, hogy a küszöbönálló szovjet— amerikai tárgyalások céljai­ról és tárgyáról született megállapodás objektív lehe­tőséget teremt a világűr mi- litarizálásának megakadá­lyozásával, valamint a föl­dön folyó fegyverkezési haj­sza megfékezésével össze­függő kérdések komoly és eredményes megvizsgálásá­ra, A tárgyalásokról szóló megállapodás 'kijelölte az adott körülmények között az egyetlen lehetséges és helyes módozatot a nukleá­ris és a kozmikus fegyverek problémájának megoldásá­ra. Jelenleg elképzelhetetlen a nukleáris fegyverzet kor­látozása. illetve csökkentése a világűr militarizálásának megakadályozását biztosító hatékony intézkedések nél­kül. Ezt a szerves összefüg­gést pontosan rögzíti a kö­zös szovjet—amerikai ok­mány. A szovjet vezető emlékez­tet arra, hogy a fontos megállapodás egyértelműen kimondja: azoknak az erő­Felmentés, kinevezés, kitüntetés A Minisztertanács dr. Sei- ieci Lajosné bellkereskedel- i,i miniszterhelyettest ér­eméi elismerése mellett, aj át kérésére, nyugállo- íányba vonulására (tekin- sttel; Garai Róbert külügymi- iszter-helyettest érdemei lismerése mellett, saját ké- ésére. nyugállományba vo- ulására tekintettel; dr. Vincze Imre pénzügy­im íszter-helyettest itisztsé- éből felmentette, egyide- űleg dr. Vincze Imrét belke- eskedelmi miniszter-he- •ettessé; dr. Bényi Józsefet külügy- úniszter-helyettessé Ikine­Az Elnöki Tanács dr. Selmeci Lajosnénak több év­tizedes kiemelkedő gazdasá­gi és társadalmi tevékeny­sége elismeréséül a Szocia­lista Magyarországért Ér­demrend kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetést Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese ad­ta át; jelen volt Ballai Lász­ló, az MSZMP KB osztály- vezetője. Garai Róbertét a külügyi munka területén végzett több évtizedes, eredményes munkássága elismeréseként az Elnöki Tanács ugyancsak a Szocialista Magyarorszá­gért Érdemrend kitünte­tésben részesítette. feszítéseknek a végeredmé­nye, amelyeket a felek a fegyverzetkorlátozás és csökkentés terén tesznek, a nukleáris fegyverek teljes felszámolása kell legyen. A Szovjetunió következetesen szorgalmazza ezt. amióta csak az atomfegyver megje­lent, — hangsúlyozta Cser- r.yenko, s rámutatott arra, hogy az Egyesült Államom mindezideig tárgyalni sem kívánt a nukleáris fegyve­rek teljes felszámolásáról. A komoly, célratörő tár­gyalásoknak minden alapja megvan, s a legfontosabb feladat, hogy a gyakorlat­ban becsületesen és követ­kezetesen — minden részle­tében — betartsuk a genfi megállapodás előírásait. A Szovjetunió ennek a köve­telménynek megfelelő uta­sításokkal látja el küldött­ségét és ugyanezt várja el az amerikai féltől is — hangsúlyozta Konsztan- tyin Csernyenko. (Folytatás a 2. oldalon.) Megkezdődtek a pártértekezletek A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresz- szusát előkészítő munka újabb szákaszához érkezett: az alapszervezeti taggyűlé­seket követően február 1. és 10. között üzemi, hiva­tali, intézményi, nagyközsé­gi és községi, valamint ága­zati pártértekezleteket tar­tanak. A tanácskozásokon a pártbizottságok beszámol­nak a XII. kongresszus óta végzett munkájukról, állást foglalnak a további tennivalókról. Megvitatják a kongresszusi irányelveket, il­letve összegezik az alap­szervezeti taggyűléseken el­hangzott észrevételeket. A pártértekezletek napi­rendjén szerepel a pártbi­zottságok tagjainak meg­választása is; s itt dönte­nek arról, hogy a felsőbb szintű pártértekezleten kik képviseljék küldöttként az üzemek, intézmények, tele­pülések kommunistáit. Azokban a nagyüzemi párt- szervezetekben, ahol meg­van a kongresszusi kül­döttek megválasztásához szükséges taglétszám, a pártértekezleten kongresz- szusi küldöttet is választa­nak. Ezeket a tanácskozá­sokat követően február 10 és 24 között tartják meg a városi, városi jogú, a ke­rületi és a kerületi jogú pártértekezleteket. Jó évzárás, megvalósult célok Közgyűlés Kisbárapátiban Megyénk mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben megkezdődtek az 1984. évi eredményeket összegező zárszámadó közgyűlések. Tegnap a lábodi és a kis- bárapáti téesz tagsága ismerkedett a tavalyi gaz­dálkodás mérlegével, vitatta meg a főbb tapasztala­tokat. 1984 nyarán igencsak bir­kóztak a meredek dombol­dalon a kombájnok az őszi árpával; nyomukban szalma- lehúzók szorgoskodtak, és alig üresedett meg a tábla, már szántották a tarlót a •traktorok. Góbéi Jánossal, a kisbárapáti Kossuth Tsz egyik komibájnosával akkor arról beszélgettünk, hogy gazdag hozammal fizet az ár­pa az éppen „munka alatt álló” táblán, gazdagabbal, mlint ahogyan azt tavasszal vagy a nyár elején várták. — Nem hittük akkor még, hogy összességében így ki­jön a lépés — mondta teg­nap Góbéi János a zárszám­adó közgyűlés szünetében. — Bizakodtunk, az igaz, de •egy-egy táblából még nem lehetett messzemenő követ­keztetést levonni. Később az­tán a kukorica volt az, ami különösen megnyomta a mérleg serpenyőjét a nö­vénytermesztésben, a terve­zettnél jóval magasabb át­lagterméssel ... Mindezt megerősítette Lu­kács Lajos, a kisbárapáti téesz elnöke, amikor a ve­zetőség nevében beszámolt az 1984. évi gazdálkodásról. Az elnök visszautalt az egy évvel ezelőtt tartott küldött­gyűlésre, amikor elhangzott a megállapítás: a tervek tel­jesítése biztosítja a szövet­kezet további fejlődését, a gazdaság dolgozói életszín­vonalának mérsékelt növelé­sét. Az azóta eltelt egy év igazolta, hogy megalapozott célokat tűztek maguk elé a múlt év elején, s következe­tesek voltak a megvalósítás­ban. Az elnök szerint 260 szö­vetkezeti gazda közös mun­kájának. példás összefogásá­nak az érdeme az eredmé­nyes évzárás. Az, hogy az egy-egy dolgozóira jutó, kö­zösből származó jövedelem megközelíti az 50 ezer fo­rintot — ez 8 százalékkal ■több az előző évinél —, a nyereség csaknem 7 millió forint, s ezen a közgyűlésen a Imáit évi eredmények alapján 7 százallék kiegészí­tő részesedést fizettek ki. Az egyes ágazatok között és azokon bélül iis megle­hetősen nagy volt a szóró­dás a hozamokban, illetve a jövedelmekben. Amíg példá­ul a már említett búza és árpa, de különösen a kuko­rica iá tervezettnél magasabb átlagot adott, napraforgóból az előirányzottnál jóval ke­vesebbéi kellett beérniük; a juhászat, a takarmánykeve­rő, az erdészet és a fafel­dolgozás, a varroda dicsére­tesen termelt, ugyanakkor a juhászat és a hízómarha-ér- tékesítés együttesen sem el­lensúlyozta az állattenyész­tési ágazaton belül a tehe­nészét „gyengélkedését”. Mindez természetesen nem kerülte el a vezetők és a tagság figyelmét, s erre utalt felszólalásában dr. Csima Fe­renc, a Somogy megyei Ta­nács VB mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője is: — Tiszteletre és elisme­résre méltó, ahogyan ez a szövetkezet alkalmazkodott a megváltozott közgazdasági körülményekhez, s ahogyan erre — terveikből következ­tetve — az idén is törek­szik. A tehenészetnél jelent­kező gondokból is keresik a kiutat, s jól látják például, hogy a probléma megoldásá­nak nem kizárólagos módja az ágazat felszámolása. Meg­szüntethető a veszteség — egyebek között — megfelelő takarmánygazdálkodással és más módon is, de minden­képpen be kellene bizonyíta­ni, hogy a viszonylag új te­henészeti szaiktelepen jobb eredményekkel is lehet ter­melni. Az elnök a közgyűlés résztvevőit emlékeztette arra, hogy a három falu — Bony- nya, Kisbárapáti, Fiad — la­kosságát tömörítő termelő­szövetkezetek negyedszázad­dal ezelőtt alakultak, s az­óta — például — a búza és a kukorica termésátlaga több mint háromszorosára, a dolgozók jövedelme pedig tizenkétszeresére nőtt. Az egykori alapítók közül 172- en még ma is rendszeres dolgozói a közösnek — ne­kik és az azóta már nyug­díjban levőknek mondott kö­szönetét Lukács Lajos ia hu­szonöt évi fáradozásért, azért, hogy segítették a szövetke­zetét arra a szintre emelni, ahova mostanra eljutott. Hat aktív dolgozó vette át az élnöktől a tegnapi köz­gyűlésen a Kiváló termelő­szövetkezeti dolgozó kitünte­tést: Fehér István munka- védelmi vezető, Spinda Já­nosáé állatgondozó, Märcz Konrád gépkocsivezető, Gáli Lászlóné könyvelő, Szaíai Já­nos rakodó és Androsovios János gépkocsivezető, ötven­négyen — köztük a nyári gábonalbétaikarításira emlé­kező kombiájmos, Gőbel Já­nos — pénzjutalmat kaptak múlt évi példamutató mun­kájúikért. Hernesz Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom