Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-08 / 32. szám
1985. február 8., péntek Somogyi Néplap 3 ORSZÁGOS ELMÉLETI TANÁCSKOZÁS KAPOSVÁRON Hitelesebb kép a kapitalizmusról öt szakéi óban folytatódott szerdán és csütörtökön a nyolcvanas évek kapitalizmusának jellemzőit 'taglaló országos elméleti tanácskozás. A kutatók, főiskolai, egyetemi tanárok véleménye — olykor heves vitáik után — megegyezett abban, hogy a mai kapitalizmussal a szocialista társadalomnak hosz- szútávú együttműködésre kell fölkészülnie. „Globális tárábérlet”-nek nevezte félig tréfásan Nagy János kül- ügyminisztériumi államtitkár ezt a viszonyt. A tanácskozás szüneteiben 'is élénk eszmecsere folyit a folyosókon, s talán könnyebben közeledtek így az álláspontok egymáshoz. A szünet utáni vitákban már gyakori „hivatkozási” pont volt: — A folyosón is beszéltünk róla. A szekciók munkáját és a kétnapos tanácskozást lezáró plenáris ülésen a szekcióvezetőik beszámoltak arról, mire jutott csoportjuk. Kozma Ferenc, a közgazdaságtudományok doktora, az MSZMP Politikai Főiskolájának tanára, a nyolcvanas évék kapitalizmusának gazdaságát 'tárgyaló szekció elnöke azt elemezte, hogy az elmúlt évtized válsága hogyan illeszkedett be a hasonló kapitalista válságok sorába. Ezt a jelenséget nem a klasszikus, a termelőerők és a termelési viszonyok konfliktusából következő jelenségnek, hanem alkalmazkodási válságnak fogja föl. A kivezető út is nemzetközi megoldás; regionális integráció, illetve globális mértékű kibontakozás felé mutat. De — figyelmeztetett —. a változások akármennyire is nemzetközi irányban fejlődnék, a nemzetgazdaságok a következő évtizedekben 's reális tényezők maradnák. A világgazdaság egyik nagy problémája az eladósodás. A világ ezermüliárd dolláros adósságállománya Damoklész-kardként függ adósOk és hitelezők feje fölött. A csőd folyamatosan fenyeget. E roppant erők új szerveződési formákét, mechanizmusokat kényszerítenek ki. Ezekből — figyelmeztetnek a közgazdászok — a szocialista országoknak nem szaibad kimaradniuk. Viszont reális veszély, hogy a sokoldalú gazdasági függőség újjátenmeli a világméretű kizsákmányolást. A szekcióban olyan vélemény is megfogalmazódott: vajon nem ezzel nyeri-e el végső formáját a neokölonializ- mus? A szekció munkájának végső következtetése, hogy a modem gazdaságok termelőerői a magúik mozgásformáit óriási integrációs formákban találják meg, ezt erők 'hálózata. Ezeket a szocialista kutatásnak — mindenkor éles, kritikus szemmel — rendszeresen figyelemmel kell kísérnie. Esztergályos Károly külügyminiszter-helyettes. a nemzetközi politika-katona- pdlitika szekció elnöke szerint nem a reagani politika fejlesztette ki a ma jól észlelhető agressziós irányzatokat. A korábbi években tért erre az útra az Egyesült Államok külpolitikája. Tíz évvel ezelőtt kitűzték a célt, az Egyesült Államok szerepének visszaszerzését, rendcsinálást a szövetségesek körében és a szocialista országok deffenzívába szorítását. Amikor Washingtonban eldöntötték, hogy az enyhülés nem megfelelő kerete törekvéseiknek, ez nemcsak a szocialista országok elleni politikára, hanem a szövetséges rendszerekre is vonatkozott. A hét legfejlettebb tőkés ország évenkénti találkozói is egyre inkább az amerikai (fölérendeltséget biztosítják. A kapitalista világ nem egységes — értettek egyet e kérdésben a szekció fölszólalói. Három erőpólius alkotja döntő erőit: az Egyesült Államok, (Nyugat-Euró- pa és Japán. Nemcsak gazdaságii érdekeik térnek el alkalmanként, hanem politikai és kulturális érdekellentétek is feszülnek közöttük. Ezek részletes tanulmányozása a jövő egyik nagy feladata. Kutatók és szakértők úgy vélik, hogy az elméleti tanácskozás lényegében az első lépcső, ahol a nézeteket kölcsönösen megismerhették. Ennek folytatását — az offenzívabb elméleti munka érdekében — szintén biztosítani kell. A kapitalizmus társadalmi-politikai rendszerének elemzését végző szekció elnöke, Huszár István, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója, summázva a munkát a régi értelmezések átértékelését, új, sokoldalú megközelítések fontosságát hangsúlyozta. Sokismeretlenes egyenletrendszerhez hasonlította a jelenkori kapitalizmus valóságát. Az ezt értelmező módszerek, elméleteik, mondotta: „bontott anyagból nem építkezhetnek”. Az utóbbi években nagy társadalmi szerkezetváltozás ment végbe a fejlett tőkés országokban. A munkásosztály és az ipari proletáiriátus is megváltozott, hagyományos értelemben már nem beszélhetünk róluk. A kapitalizmus alapellentéte — a tőke és a munka között — azonban a régi maradt. Vagyis: á változatlan mindig másképpen ugyanaz. Ezt nem módosította az erős középosztályosodás! folyamat és az osztályok differenciálódásának csökkenése. 'A kapitalizmusnak erősen tagolt, soktényezős vizsgálati modellje vált általánossá a társadalomkutatásban. Ennek lényegét kell a szocialista kutatásnak is megragadnia. A szekcióban részletesen elemezték a tőkés országok politikai mechanizmusait. Nem lehet ugyanis minden politikai magatartást levezetni a gazdasági fejlődés •tényeiből, sem a társadalmi átrétegződés új vonásaiból, önálló elemzést is igényel a politikai intézményrendszer működése. Ezt tették meg a szekcióban, természetesen nem elszakítva a gazdasági változásoktól, hiszen ezek szoros kölcsön hatásban vannak. A politikai mechanizmus zavarai mögött mindig fölfedezhetek a gazdasági zavarok is. A szekcióban dolgozó szakértők egyetértettek abban, hogy a jelenkori kapitalizmus képe nem befejezett, állandóan módosul; vizsgálata, elemzése mindennapi folyamatos feladat. A fejlett tőkés országok ideológiai változásait, helyzetképét vizsgáló szekcióelnöke, Hermán József akadémikus, az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója összefoglalta az újkonzervatív irányzatok térnyerésének okait, következményeit. Befolyásuk növekedésének ellensúlyozó szerepe is van; a kapitalista országok több módszert alkalmaznak, nehogy a gazdasági válság által sújtott tömegek radika- lizálódjanak. Az újkonzervatív áramlatok azonban nem egységesek és kizárólagosak, a helyzet sókkal bonyolultabb. Lebecsülnénk tényleges szerepüket, eszmei mozgékonyságukat, ha nem a maguk sökszínűségében értelmeznénk ezeket. Jellemző például, hogy míg az új konzervativizmus tagadja az ész, a racionalizmus szerepét, a különböző intézményekben a racionalista szellem fönnmarad és erőteljesen tovább ól. A tőkés országok életének közvetlen, mindennapi színtereire is érdemes a kutatásnak tekinteni. Itt, korábban kevésbé figyelemre méltatott jelenségek bontakoznak ki: privatizálás, helyi és területi érdekek megerősödése, terjedő természetkultúra. Ezeket kihasználják az újkonzervatív irányzatok, ugyanakkor a városiasodat t társadalom természetes reakcióinak is megfelelnek. Sok erőfeszítés történt a munkakultúra javítására a tőkés gazdaságban. Ezeket sem szabad leegyszerűsítve értelmezni; sok manipulativ elemet, de új, fontos, a termelékenységet fokozó mozzanatokat is tartalmaznak. A kapitalizmus és a propaganda viszonyát az ötödik szekcióban tárgyalták. Elnöke Köves Tibor, az MTI Külpolitikai Főosztályának vezetője foglalta össze, mire jutottak. Sajnos, nálunk a tömegtájékoztatás még nem önálló politikai szakágazat. Az Egyesült AlLamokban a tömegkommunikációs gépezet hatalmas üzlet, és a véleménybefolyásolás, politika- formálás hatékony, segítője. Az informatikai forradalom a legmodernebb eszközöket adja e gépezet kezébe, s még az igen differenciált, nyíltan még nem jelentkező igényeket is ki tudja elégíteni. Ebben a szocialista társadalomnak is van még tennivalója, A kétnapos tanácskozást ár. Simái Mihály előadása zárta. A szerdai előadásokon és a szekcióüléseken árnyaltabb, kerekebb lett korunk kapitalizmusának képe. Mindennapi munkánk szempontjából nagy tanulság, hogy korszerű kapitalizmus-kép nincs hiteles szocializmuskép nélkül. Emlékmű helyett Ez is negyven éve történt ... A németek, miután dunántúli frontjuk összeomlott, minden hajót és más vízi járművet elsüllyesztettek. A Sióban, a zsilip alatt ide menekült, majd szétroncsolt dunai hajók hevertek. A füredi vizeken süllyesztették el a kikötőfelügyelőség négy uszályát, két kotróját, és a Csobánc, a Szigliget, a Jókai nevű, valamint a többi kedves balatoni hajót. A tó és környéke télé volt aknával. Később a szakemberek kiderítették, hogy a magyar folyamőrség német nyomásra lerakta ugyan az aknákat, de szabotálta is a parancsot. Ügy helyezték el a robbanószer- kezeteket, hogy azokat könnyen ártalmatlanná lehessen tenni, s az általuk elsüllyesztett hajók kiemelése, megjavítása sem került nagy fáradságba. Annál alaposabb munkát végeztek a német flotillá- sok, élükön egy Hiemstädt nevű hannoveri patikussal. A Csobánc és a Szig- liget nevű hajókat is ők robbantották, gyújtották fel a többi között, és pa- tikusi precizitással rakták aknáikat a tó jegére, de még a paríti házak kályháiba, sőt a tihanyi templom barokk orgonájába is... Malinovszkij marsall parancsára önként vállalkozó magyar katonákból — a volt folyamőrség aknász és hajós állomány áA közművelődés helyzetéről szóló és továbbfejlesztésére hozott párthatározatok, valamint a Hazafias Népfront VII. kongresszusának állásifoglalása és az országos közművelődési tanácskozáson megfogalmazottak alapján másfél évvel ezelőtt kezdett anyaggyűjtéshez a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a megyei művelődési központ és a pedagógiai intézet segítségével. Az apró falvak művelődését és kulturális ellátottságát vizsgáló felmérés tapasztalatait vitatta meg külön napirendi pontként tegnap a népfront megyei bizottsága. Az írásos anyagot szóban egészítette ki Sándor Mária megyei titkárhelyettes — eL- mondlta, hogy a vizsgálat elsősorban a közösségi kultúra formáit vette górcső alá, a családi, 'iskola, munkahely kultúraközvetítő kapcsolatát. Az apró falvaik kulturális ellátottságának vizsgálata azért is jelentős, mert megyénkre éppen ez a településszerkezet a jellemző. Somogy összlakosságának a kilenc százaléka ugyanis ötszáz lélekszámnál kisebb településen iél. Az írásos anyag előterjesztését követően a nagyon sok kiegészítés és ötlet felvetése jelezte, hogy a résztvevők átérzik az apró falvak Havasi Ferencnek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának. a Központi Bizottság titkárának 1977 és 1984‘között eümondott beszédeiből és megjelent cikkeiből ad válogatást a Kossuth könyvkiadó új kötete, amely most került a könyvüzleteikbe. A szerző beszédeiből, cikból — megalakították a balatoni aknakereső csoportot. A parancsnokuk Petneházy Zalán százados volt. összesen 31 hajót és sok munkagépet emeltek ki a tóból, s a tihanyi félszigeten valamint a déli parton körülbelül 26 ezer robbanótestet és a három aknamezőben 201 darab 500 kilós vízi érintő aknát hatástalanítottak. Az alakulat egykori írnok őrmestere. Rigó Sándor így írt naplójában a még vészterhes, hallgatag tóról: „Aligánál megpillantottuk a Balatont. Már sötétedett, amikor begördültünk a kőröshegyi állomásra. Parancsnokommal — három-négy ember társaságában — lesétáltunk a tóhoz. Igen óvatosan lépkedtünk, mert az állomás- főnöktől kapott tájékoztatás szerint itt minden el van aknásítva. Csendes és kihalt volt minden, az ifit lefolyt ádáz harcok minden emlékével. A komp beton őrbódéján orosz felirat, magyar befejezéssel: .Szeretlek!’.” Mindössze hetvenen voltak. Hetven magyar katona ... Ez is negyven éve történt ... A hősök, akik életük feláldozásával (öten haltak meg), ültetve kockáztatásával (12 sebesülés történt) megtisztították a tavat, még nem kaptak emlékművet. Emlékezzünk rájuk! ténő erőfeszítések szükségességét. A hetvenes évektől felgyorsult a lakosság elvándorlása. 1970-lhez képest huszonhárom százalék a népességcsökkenés, ezzel egyidejűleg viszont a városok lélek- száma felduzzadt. Ennek a kedvezőtlen jelenségnek egyiik megakadólyozóija lehet, ha a kultúra és a művelődés a legkisebb településen is megkapja azt a színteret, amely a szűkebb közösségek megteremtésének pillérévé válhat. Többen amellett itették le a voksu- kat, hogy ezen a téren decentralizálásra lenne szükség, vagyis az apró falvak lakosságának a véleményét kellene kikérni, ment a jelenlegi helyzetből központi határozatokkal nehéz kiutat találni. Annál is inkább kö- vethetőnek látszik ez az út, rriivdl mindegyik falu helyzete más, így egyetlen recept szerint változást remélni túlzott derűlátás lenne. Az apró failvak — és kivált ezeknek t kulturális helyzete — sok összetevőből eredeztethető problémakört alkot. Az egyre gyakrabban megfogalmazott tennivalók között fontos hélyet foglal el a Hazafias Népfront tegnapi ülése. Mert — ahogy azt az ülés megerősítette — az apró falvak kultúrájukkal együtt az Olyan értékeink közé tartoznak, amelyek őrzése közös ügyünk. keiből feltárulnak az utóbbi években bekövetkezett változások körülményei, a gazdasági tevékenység nehezebb és bonyolultabb külső és belső feltételei, valamint az intenzív fejlődési pályára történő átállás kényszere, amely különösen nagy erőpróba elé állította a magyar népgazdaságot. kívánja a korszerű termelőSz. A. A népfront megyei bizottságának ülése Az apró falvak kultúrájáért kuLturailis ellátottságáért törGazdaságpolitika gazdaságirányítás Havasi Ferenc kötete
