Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-08 / 32. szám

1985. február 8., péntek Somogyi Néplap 3 ORSZÁGOS ELMÉLETI TANÁCSKOZÁS KAPOSVÁRON Hitelesebb kép a kapitalizmusról öt szakéi óban folytatódott szerdán és csütörtökön a nyolcvanas évek kapitaliz­musának jellemzőit 'taglaló országos elméleti tanácsko­zás. A kutatók, főiskolai, egyetemi tanárok véleménye — olykor heves vitáik után — megegyezett abban, hogy a mai kapitalizmussal a szo­cialista társadalomnak hosz- szútávú együttműködésre kell fölkészülnie. „Globális tárábérlet”-nek nevezte fé­lig tréfásan Nagy János kül- ügyminisztériumi államtitkár ezt a viszonyt. A tanácskozás szüneteiben 'is élénk eszme­csere folyit a folyosókon, s talán könnyebben közeled­tek így az álláspontok egy­máshoz. A szünet utáni vi­tákban már gyakori „hivat­kozási” pont volt: — A fo­lyosón is beszéltünk róla. A szekciók munkáját és a kétnapos tanácskozást lezá­ró plenáris ülésen a szek­cióvezetőik beszámoltak ar­ról, mire jutott csoportjuk. Kozma Ferenc, a közgazda­ságtudományok doktora, az MSZMP Politikai Főiskolájá­nak tanára, a nyolcvanas évék kapitalizmusának gaz­daságát 'tárgyaló szekció el­nöke azt elemezte, hogy az elmúlt évtized válsága ho­gyan illeszkedett be a ha­sonló kapitalista válságok sorába. Ezt a jelenséget nem a klasszikus, a termelőerők és a termelési viszonyok konfliktusából következő je­lenségnek, hanem alkalmaz­kodási válságnak fogja föl. A kivezető út is nemzetközi megoldás; regionális integ­ráció, illetve globális mér­tékű kibontakozás felé mu­tat. De — figyelmeztetett —. a változások akármennyire is nemzetközi irányban fej­lődnék, a nemzetgazdaságok a következő évtizedekben 's reális tényezők maradnák. A világgazdaság egyik nagy problémája az eladóso­dás. A világ ezermüliárd dolláros adósságállománya Damoklész-kardként függ adósOk és hitelezők feje fö­lött. A csőd folyamatosan fenyeget. E roppant erők új szerveződési formákét, me­chanizmusokat kényszeríte­nek ki. Ezekből — figyel­meztetnek a közgazdászok — a szocialista országoknak nem szaibad kimaradniuk. Viszont reális veszély, hogy a sokoldalú gazdasági füg­gőség újjátenmeli a világ­méretű kizsákmányolást. A szekcióban olyan vélemény is megfogalmazódott: vajon nem ezzel nyeri-e el végső formáját a neokölonializ- mus? A szekció munkájának végső következtetése, hogy a modem gazdaságok termelő­erői a magúik mozgásfor­máit óriási integrációs for­mákban találják meg, ezt erők 'hálózata. Ezeket a szo­cialista kutatásnak — min­denkor éles, kritikus szem­mel — rendszeresen figye­lemmel kell kísérnie. Esztergályos Károly kül­ügyminiszter-helyettes. a nemzetközi politika-katona- pdlitika szekció elnöke sze­rint nem a reagani politika fejlesztette ki a ma jól ész­lelhető agressziós irányzato­kat. A korábbi években tért erre az útra az Egyesült Ál­lamok külpolitikája. Tíz év­vel ezelőtt kitűzték a célt, az Egyesült Államok szerepé­nek visszaszerzését, rendcsi­nálást a szövetségesek köré­ben és a szocialista orszá­gok deffenzívába szorítását. Amikor Washingtonban el­döntötték, hogy az enyhülés nem megfelelő kerete törek­véseiknek, ez nemcsak a szocialista országok elleni politikára, hanem a szövetsé­ges rendszerekre is vonat­kozott. A hét legfejlettebb tőkés ország évenkénti ta­lálkozói is egyre inkább az amerikai (fölérendeltséget biztosítják. A kapitalista világ nem egységes — értettek egyet e kérdésben a szekció föl­szólalói. Három erőpólius al­kotja döntő erőit: az Egye­sült Államok, (Nyugat-Euró- pa és Japán. Nemcsak gaz­daságii érdekeik térnek el alkalmanként, hanem poli­tikai és kulturális érdekel­lentétek is feszülnek közöt­tük. Ezek részletes tanul­mányozása a jövő egyik nagy feladata. Kutatók és szakértők úgy vélik, hogy az elméleti tanácskozás lénye­gében az első lépcső, ahol a nézeteket kölcsönösen meg­ismerhették. Ennek folytatá­sát — az offenzívabb elmé­leti munka érdekében — szintén biztosítani kell. A kapitalizmus társadal­mi-politikai rendszerének elemzését végző szekció el­nöke, Huszár István, az MSZMP KB Társadalomtu­dományi Intézetének főigaz­gatója, summázva a munkát a régi értelmezések átérté­kelését, új, sokoldalú meg­közelítések fontosságát hang­súlyozta. Sokismeretlenes egyenletrendszerhez hason­lította a jelenkori kapitaliz­mus valóságát. Az ezt értel­mező módszerek, elméleteik, mondotta: „bontott anyagból nem építkezhetnek”. Az utóbbi években nagy társa­dalmi szerkezetváltozás ment végbe a fejlett tőkés orszá­gokban. A munkásosztály és az ipari proletáiriátus is megváltozott, hagyományos értelemben már nem beszél­hetünk róluk. A kapitaliz­mus alapellentéte — a tőke és a munka között — azon­ban a régi maradt. Vagyis: á változatlan mindig más­képpen ugyanaz. Ezt nem módosította az erős közép­osztályosodás! folyamat és az osztályok differenciáló­dásának csökkenése. 'A ka­pitalizmusnak erősen tagolt, soktényezős vizsgálati mo­dellje vált általánossá a társadalomkutatásban. En­nek lényegét kell a szocia­lista kutatásnak is megra­gadnia. A szekcióban részletesen elemezték a tőkés országok politikai mechanizmusait. Nem lehet ugyanis minden politikai magatartást leve­zetni a gazdasági fejlődés •tényeiből, sem a társadalmi átrétegződés új vonásaiból, önálló elemzést is igényel a politikai intézményrendszer működése. Ezt tették meg a szekcióban, természetesen nem elszakítva a gazdasági változásoktól, hiszen ezek szoros kölcsön hatásban van­nak. A politikai mechaniz­mus zavarai mögött mindig fölfedezhetek a gazdasági zavarok is. A szekcióban dolgozó szakértők egyetér­tettek abban, hogy a jelen­kori kapitalizmus képe nem befejezett, állandóan módo­sul; vizsgálata, elemzése mindennapi folyamatos fel­adat. A fejlett tőkés országok ideológiai változásait, hely­zetképét vizsgáló szekcióel­nöke, Hermán József akadé­mikus, az MTA Nyelvtudo­mányi Intézetének igazgató­ja összefoglalta az újkonzer­vatív irányzatok térnyerésé­nek okait, következményeit. Befolyásuk növekedésének ellensúlyozó szerepe is van; a kapitalista országok több módszert alkalmaznak, ne­hogy a gazdasági válság ál­tal sújtott tömegek radika- lizálódjanak. Az újkonzer­vatív áramlatok azonban nem egységesek és kizáróla­gosak, a helyzet sókkal bo­nyolultabb. Lebecsülnénk tényleges szerepüket, eszmei mozgékonyságukat, ha nem a maguk sökszínűségében értelmeznénk ezeket. Jel­lemző például, hogy míg az új konzervativizmus tagadja az ész, a racionalizmus sze­repét, a különböző intéz­ményekben a racionalista szellem fönnmarad és erő­teljesen tovább ól. A tőkés országok életének közvetlen, mindennapi szín­tereire is érdemes a kuta­tásnak tekinteni. Itt, koráb­ban kevésbé figyelemre mél­tatott jelenségek bontakoz­nak ki: privatizálás, helyi és területi érdekek megerősö­dése, terjedő természetkul­túra. Ezeket kihasználják az újkonzervatív irányzatok, ugyanakkor a városiasodat t társadalom természetes reak­cióinak is megfelelnek. Sok erőfeszítés történt a munkakultúra javítására a tőkés gazdaságban. Ezeket sem szabad leegyszerűsítve értelmezni; sok manipulativ elemet, de új, fontos, a ter­melékenységet fokozó moz­zanatokat is tartalmaznak. A kapitalizmus és a pro­paganda viszonyát az ötö­dik szekcióban tárgyalták. Elnöke Köves Tibor, az MTI Külpolitikai Főosztályának vezetője foglalta össze, mire jutottak. Sajnos, nálunk a tömegtájékoztatás még nem önálló politikai szakágazat. Az Egyesült AlLamokban a tömegkommunikációs gépe­zet hatalmas üzlet, és a vé­leménybefolyásolás, politika- formálás hatékony, segítője. Az informatikai forradalom a legmodernebb eszközöket adja e gépezet kezébe, s még az igen differenciált, nyíltan még nem jelentkező igénye­ket is ki tudja elégíteni. Eb­ben a szocialista társada­lomnak is van még tenni­valója, A kétnapos tanácskozást ár. Simái Mihály előadása zárta. A szerdai előadásokon és a szekcióüléseken árnyal­tabb, kerekebb lett korunk kapitalizmusának képe. Min­dennapi munkánk szempont­jából nagy tanulság, hogy korszerű kapitalizmus-kép nincs hiteles szocializmus­kép nélkül. Emlékmű helyett Ez is negyven éve tör­tént ... A németek, mi­után dunántúli frontjuk összeomlott, minden hajót és más vízi járművet el­süllyesztettek. A Sióban, a zsilip alatt ide menekült, majd szétroncsolt dunai hajók hevertek. A füredi vizeken süllyesztették el a kikötőfelügyelőség négy uszályát, két kotróját, és a Csobánc, a Szigliget, a Jókai nevű, valamint a többi kedves balatoni ha­jót. A tó és környéke télé volt aknával. Később a szakemberek kiderítették, hogy a ma­gyar folyamőrség német nyomásra lerakta ugyan az aknákat, de szabotálta is a parancsot. Ügy he­lyezték el a robbanószer- kezeteket, hogy azokat könnyen ártalmatlanná lehessen tenni, s az álta­luk elsüllyesztett hajók ki­emelése, megjavítása sem került nagy fáradságba. Annál alaposabb munkát végeztek a német flotillá- sok, élükön egy Hiemstädt nevű hannoveri patikus­sal. A Csobánc és a Szig- liget nevű hajókat is ők robbantották, gyújtották fel a többi között, és pa- tikusi precizitással rakták aknáikat a tó jegére, de még a paríti házak kály­háiba, sőt a tihanyi temp­lom barokk orgonájába is... Malinovszkij marsall parancsára önként vállal­kozó magyar katonákból — a volt folyamőrség ak­nász és hajós állomány á­A közművelődés helyzeté­ről szóló és továbbfejleszté­sére hozott párthatározatok, valamint a Hazafias Nép­front VII. kongresszusának állásifoglalása és az országos közművelődési tanácskozáson megfogalmazottak alapján másfél évvel ezelőtt kezdett anyaggyűjtéshez a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a megyei művelődési köz­pont és a pedagógiai intézet segítségével. Az apró falvak művelődését és kulturális el­látottságát vizsgáló felmérés tapasztalatait vitatta meg külön napirendi pontként tegnap a népfront megyei bizottsága. Az írásos anyagot szóban egészítette ki Sándor Mária megyei titkárhelyettes — eL- mondlta, hogy a vizsgálat el­sősorban a közösségi kultúra formáit vette górcső alá, a családi, 'iskola, munkahely kultúraközvetítő kapcsolatát. Az apró falvaik kulturális ellátottságának vizsgálata azért is jelentős, mert me­gyénkre éppen ez a telepü­lésszerkezet a jellemző. So­mogy összlakosságának a kilenc százaléka ugyanis öt­száz lélekszámnál kisebb te­lepülésen iél. Az írásos anyag előterjesz­tését követően a nagyon sok kiegészítés és ötlet felve­tése jelezte, hogy a résztve­vők átérzik az apró falvak Havasi Ferencnek, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjá­nak. a Központi Bizottság titkárának 1977 és 1984‘kö­zött eümondott beszédeiből és megjelent cikkeiből ad válogatást a Kossuth könyv­kiadó új kötete, amely most került a könyvüzleteikbe. A szerző beszédeiből, cik­ból — megalakították a balatoni aknakereső cso­portot. A parancsnokuk Petneházy Zalán százados volt. összesen 31 hajót és sok munkagépet emeltek ki a tóból, s a tihanyi fél­szigeten valamint a déli parton körülbelül 26 ezer robbanótestet és a három aknamezőben 201 darab 500 kilós vízi érintő ak­nát hatástalanítottak. Az alakulat egykori írnok őr­mestere. Rigó Sándor így írt naplójában a még vész­terhes, hallgatag tóról: „Aligánál megpillantot­tuk a Balatont. Már söté­tedett, amikor begördül­tünk a kőröshegyi állo­másra. Parancsnokommal — három-négy ember tár­saságában — lesétáltunk a tóhoz. Igen óvatosan lép­kedtünk, mert az állomás- főnöktől kapott tájékozta­tás szerint itt minden el van aknásítva. Csendes és kihalt volt minden, az ifit lefolyt ádáz harcok min­den emlékével. A komp beton őrbódéján orosz fel­irat, magyar befejezéssel: .Szeretlek!’.” Mindössze hetvenen vol­tak. Hetven magyar kato­na ... Ez is negyven éve tör­tént ... A hősök, akik éle­tük feláldozásával (öten haltak meg), ültetve koc­káztatásával (12 sebesülés történt) megtisztították a tavat, még nem kaptak emlékművet. Emlékezzünk rájuk! ténő erőfeszítések szükséges­ségét. A hetvenes évektől felgyorsult a lakosság elván­dorlása. 1970-lhez képest hu­szonhárom százalék a népes­ségcsökkenés, ezzel egyidejű­leg viszont a városok lélek- száma felduzzadt. Ennek a kedvezőtlen jelenségnek egyiik megakadólyozóija lehet, ha a kultúra és a mű­velődés a legkisebb települé­sen is megkapja azt a szín­teret, amely a szűkebb kö­zösségek megteremtésének pillérévé válhat. Többen amellett itették le a voksu- kat, hogy ezen a téren de­centralizálásra lenne szük­ség, vagyis az apró falvak lakosságának a véleményét kellene kikérni, ment a je­lenlegi helyzetből központi határozatokkal nehéz kiutat találni. Annál is inkább kö- vethetőnek látszik ez az út, rriivdl mindegyik falu hely­zete más, így egyetlen re­cept szerint változást remél­ni túlzott derűlátás lenne. Az apró failvak — és kivált ezeknek t kulturális helyzete — sok összetevőből eredez­tethető problémakört alkot. Az egyre gyakrabban meg­fogalmazott tennivalók kö­zött fontos hélyet foglal el a Hazafias Népfront tegnapi ülése. Mert — ahogy azt az ülés megerősítette — az ap­ró falvak kultúrájukkal együtt az Olyan értékeink közé tartoznak, amelyek őr­zése közös ügyünk. keiből feltárulnak az utóbbi években bekövetkezett vál­tozások körülményei, a gaz­dasági tevékenység nehe­zebb és bonyolultabb külső és belső feltételei, valamint az intenzív fejlődési pályá­ra történő átállás kénysze­re, amely különösen nagy erőpróba elé állította a ma­gyar népgazdaságot. kívánja a korszerű termelő­Sz. A. A népfront megyei bizottságának ülése Az apró falvak kultúrájáért kuLturailis ellátottságáért tör­Gazdaságpolitika gazdaságirányítás Havasi Ferenc kötete

Next

/
Oldalképek
Tartalom