Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-07 / 31. szám
XLI. évfolyam, 31. szám Ára: 1,80 Ft 1985. február 7., csütörtök ORSZÁGOS ELMÉLETI TANÁCSKOZÁS KAPOSVÁRON A nyolcvanas évek kapitalizmusa A nyolcvanas évek kapitalizmusa: válság és kiútkeresés címmel kétnapos országos elméleti tanácskozás kezdődött tegnap Kaposváron a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának székházában. Az MSZMP Központi Bizottságának agitácios és propagandaosztálya, valamint a megyei pártbizottság által rendezett tanácskozáson a tudományos élet, az oktatás és a propagandamunka képviselői vettek részt. A vendégeket Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte. Bevezetőjében utalt arra, hogy amikor a megyei pártbizottság 1983. őszén a közgondolkodás helyzetét értékelte, tapasztalta, hogy a kapitalizmusról alkotott kép tárgyilagosabbá, belső összefüggéseit tekintve árnyaltabbá vált, ugyanakkor sok a megválaszolásra váró kérdés is. A tanácskozás megnyitójában Lakatos Ernő, a Központi Bizottság agitációs és propagandaosztályának vezetője elmondta: vizsgálni és elemezni kívánják a kapitalista társadalmi rendszer jelenségeit, tendenciáit, összpontosítani szeretnék az elméleti ismereteket a kapitalizmus valóságáról. Friss érvek birtokában az emberekben erősödjék a szocializmus melletti tudatos, meggyőződéssel válllailt állásfoglalás. — A kapitalizmusról szóló oktatásban és a tömegtájékoztatásban — mond ta a KB osztályvezetője — felerősödtek olyan pragmatikus módszerek, amelyek csak ritkán lépnek túl az események és a folyamatok tiszta regisztrálásán, nélkülözik a mélyebb összefüggések feltárását, az osztályalapon történő megközelítést. Tanácskozásunkat azzal a céllal hívtuk össze, hogy segítsen a megértésben, az eligazodásban. Elméleti igényű választ adjon az új, vagy új formában jelentkező régi kérdésekre. Azt reméljük a konferenciától, hogy a tőkés valóság legfontosabb belső és nemzetközi összetevőinek elemzésévéi módot ad elméleti és politikai következtetések levonására. Ezzel pedig hozzásegíti az oktatást, a tömegtájékoztatást, általában a propagandát ahhoz, hogy korszerűbben, hitelesebben ábrázolja a kapitalizmust: megbízható tények, friss érvek birtokában tudja folytatni tudatformáló munkáját. Ságban levő társudallmi rendszer, amelyet soha többé nem akar a szocializmust építő nép. A két rendszer valósághű bemutatásával tehát azt kívánjuk elősegíteni, hogy Az előadó kifejtette: ehhez arra is szükség van, hogy idejében és lényegre törően válaszoljuk meg azokat a kérdéseket, amelyeket a világ fejlődése, a két szembenálló társadalmi rendszer küzdelme és versengése felvet. Időtállónak, helyesnek bizonyult elveinket, értékeléseinket megőrizve meg kell újhodnunk. A kétnapos kaposvári tanácskozás négy plenáris előadása és a szekcióülések tizennégy korreferátuma, valamint az ezekhez kapcsolódó vita segíthet a jelenkori kapitalizmus leglényegesebb gazdasági, társadalmi. politikai és katonapolitikai folyamatainak felvázolásában, azoknak az új anyagi és szellemi folyamatoknak a megértésében, amelyek ott végbemennek, és a dolgok logikája következtében ránk is hatással vannak. A válság a tőkés rend történelmi hanyatlása A társadalmi tucüat formálása, célszerű alakítása és befolyásolása elképzelhetetlen valós, önmagáért beszélő szocializmus- és kapitalizmus-felfogás nélkül. Az embereknek minél többet kell tudniuk a szocializmusról és a vele egyidő- ben jelenlevő másik rendszerről, a kapitalizmusról. Valós, igaz kapitalizmuskép nélkül nem érthetik meg saját utunk, a szocializmus történelmi elhivatottságát. Mélyebb, sokoldalúbb felfogást kell kialakítani a mai kapitalizmusról. Arra van szükség, hogy az ideológiai munka kiküszöbölje meglevő hiányosságait és illúziók, illetve leegyszerűsítések nélkül mutassa be a tőkés társadalom lényegi folyamatait, tendenciáit. Tudatosítsa, hogy a kapitalizmus minden változása ellenére az ember kizsákmányolásán alapuló, történelmileg válA kapitalizmus a történelmi fejlődésben'. A kapitalizmus válsága, jövője címmel Simái Mihály akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutató Intézetének igazgatóhelyettese előadásában kifejtette: a mai kapitalizmusról folyó elméleti viták, valamint a tőkés gazdaság és társadalom fejlődésének konkrét elemzése gyakran elszakad egymástól. Ez nemegyszer súlyos tévedések és félreértések forrása. Elmondta: hazánkban is több szinten folyik és több célú a mai kapitalizmus viszonyainak elemzése. Az előadó részletesen foglalkozott a szakasz- és korszakváltás értelmezésével, és kifejtette saját véleményét. — Én a világgazdasági fejlődési szakaszokat úgy értelmezem, hogy a nagy, hosszú történelmi, gazdaság- történeti korszakokon belül kerül sor a szakaszváltozásokra. Üj szakasz kibontakozása kezdődött meg a világgazdaságban a második világháború után, amelyik a hatvanas évek végéig, a hetvenes évek elejéig tartott. A világgazdasági fejlődés új szakaszának kibontakozása ebben az értelemben tehát hosszú történelmi korszakon belül megy végbe. A hosszabb korszakok egyes elemeinek változása egybeeshet a rövidebb fejlődési szakaszváltással. - Véleményem szerint a rövidebb szakaszokat a következő fontos tényezők „rendezőerők” határozzák meg: 1. az adott időszak nemzetközi politikai és gazdasági hatalmi viszonyai, 2. a tudományosműszaki fejlődés sajátosságai és kibontakozásának körülményei, 3. a gazdasági növekedés feltételei általában, és különösen a vezető szerepet játszó országokban, 4. a nemzetközi együttműködés jellege, feltételei és követelményei. Az új szakasz rendezőerőinek kibontakozása a hatvanas évek végén kezdődött meg és ezek nyomán a régi keretek fennmaradása és az új feltételek követelményei között létrejött konfliktusok súlyos feszültségekhez és válsághelyzetekhez vezethetnek. A két olajárrobbanás — az 1973-as és az 1979-es — részben a világgazdasági korszakváltás következménye. De a gazdasági fejlődés alakulása szemszögéből önálló tényezőként is hatott. A fejlődés új szakaszában kibontakozott két gazdasági válság, az 1974—75-ös és az 1980-as évek elején, különösen szemléltetően mutatták meg a problémák súlyosbodását. Ezzel összefüggésben az előadó kitért a kapitalizmus válságának problémakörére. Kifejtette, hogy egyesek a válságot úgy értelmezik, mint különböző problémák egybeesését, amelyeket meg lehet oldani megfelelő körülmények között és meghatározott eszközökkel. Mások olyan súlyos helyzetnek tekintik, amelyből nincs kiút. Nyilvánvaló az is, hogy minden válság jellege, sajátossága függ attól a rendszertől, amelyből kialakul. Hiszen a válság az adott rendszer súlyos és lényeges zavara, amelyik nehezíti, vagy ha kiéleződik, lehetetlenné teszi a rendszer normális működését, képes an- tagonisztikus ellentmondások kialakítására, vagy a meglévő, nem antagonisztikus ellentmondásokat azzá teheti. (Folytatás a 3. oldalon.) Együttműködés a gépgyártásban Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szerdán Moszkvában fogadta a KGST-tagországok miniszterelnök-hely ettesei.t, köztük Maróthy Lászlót, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, A Minisztertanács elnökhelyettesét, akik részt vesznek a KGST gépipari együttműködési bizottságának első, alakuló ülésén. A találkozón áttekintették, hogyan fejlődik és mélyül a KGST-országok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködése a gépgyártás területén, a népgazdaságok magas műszaki színvonalú gépekkel és berendezésekkel való ellátásában, a gépgyártás szerkezetének tökéletesítésében és műszaki újrafel- szerelésében. Nyikolaj Tyihonov a beszélgetés során részletesen szólt a szovjet népgazdaság fejlődésével kapcsolatos kérdésekről, a társadalmi termelés hatékonyságának a növeléséről. Hangsúlyozta, hogy az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa nagy jelentőséget tulajdonít a testvéri szocialista országokhoz fűződő sokoldalú együttműködés elmélyítésének. Az OBT elfogadta munkaprogramját Párbeszéd a békéért Az Országos Béketar.ács tegnap Budapesten tartott ülésén tájékoztatót hallgatott meg időszerű nemzetközi kérdésekről, majd megvitatta az OBT 1985. évi munkaprogramját. A tanácskozást Sebestyén Nándorné, az OBT elnöke nyitotta meg. Külpolitikai kérdésekről szólva Péter János, az országgyűlés aielnöke a többi között arról beszélt, hogy a békemozgalom szempontjából jelentős esztendőnek ígérkezik 1985. Üj jelenségek figyelhetők meg a nemzetközi kapcsolatokban — állapította meg. Utalt a közelmúltban lezajlott athéni konferenciára, amelyen fontos eredmények születtek. A jelenlevők egyetértettek abban, hogy pillanatnyilag nincs fontosabb feladat a nukleáris katasztrófa elhárításánál, és mindent meg kívánnak tenni ennek érdekében. Mint az ülésen elhangzott, az OBT 1985. évi munka- programja a mozgalom idei tevékenysége a X. országos békekonferencia útmutatásain és állásfoglalásán alapul. Az OBT arra törekszik, hogy megfeleljen a konferencia előkészítése során országszerte tapasztalt figyelemnek és várakozásnak. Az ülésen felszólalók utaltak arra, hogy az idei munkaprogramban jól érzékelhető a törekvés: a magyar békemozgalom meg akarja őrizni nemzetközi tekintélyét és eleget kíván tenni a fokozódó érdeíklődésnek. Rámutattak arra, hogy a fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulójával kapcsolatos hazai és külföldi megemlékezések jó alkalmat adnak a békemozgalomnak a párbeszédre is. A Rcanal Finomvegyszergyár és az EGIS Gyógyszervegyészeti Gyár új üzemrészében. Itt gyógyszeripari közbenső termékeket, ún. intermediereket gyártanak majd
