Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-06 / 30. szám

2 Somogyi Néplap 1985. február 6., szerda Kinyílt a zöld vaskapu Jalta, 1945. február Keddre virradóra — pon­tosabban nulla óia fél pere­ikor — a Gibraltárt Spanyol- országtól elválasztó kapu megnyitásával újra megin­dulhatott a közúti forgalom a ,,szikla” és Spanyolország között. A határt még Fran­co diktátor záratta le 1969. június 9-én. A zöld vaskaput egy spa­Folytatódnak a Szovjet­unióban a február végére kiírt köztársasági legfelsőbb tanácsi választások előké­születei. A doni Rosztovban talál­kozott választóival Konsz- tantyin Ruszakov, aiz SZKP Központi Bizottságának tit­kára. A választási gyűlésen mondott beszédében Rusza­kov hangsúlyozta, hogy a szocialista közösség vala­mennyi országában az új étet építésével kapcsolatos problémák megoldásán gaz­dagé és több szempontból is sajátos tapasztalatai hal­mozódtak fel. Ezek a ta­pasztalatok összességükben valamennyi forradalmi erő közös kincsét alkotják. Az együttműködés erő­sebbé teszi a szocialista or­szágok népeinek barátságát, egységét és összeforrottsá- gát. Ez különösen fontos, mivel az osztályéi fenség ko­moly erőfeszítéseket tesz a szocialista világrendszer visszaszorítása, fejlődésé­nek hátráltatása céljából. A szocialista országok népei mindennél jobban szeret­nék, ha véget érne a fegy­verzetek növelése, megkez­dődne a teljes felszámolásig A válások legfőbb oka az ital és a lakáshiány A hetvenes évek demográ­fiai hullámvölgyét követően az utóbbi években valame­lyest növekedett a Szovjet­unióban a születések száma. A népesség növekedési üte­mét azonban a szakemberek még mindig aggasztóan las­súnak tartják. A legfrissebb statisztikai adat szerint a Szovjetunió lakosainak szá­mla 276,3 millió. Igor Besztuzsev-Lada pro­fesszor, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének osztályve­zetője az Izvesztyijában fej­nyol hivatalos személyiség nyitotta meg némi küszkö­dés után, talán ezért volt a fél perces késedelem, ugyan­is a korábbi spanyol—brit megállapodás szerint pont­ban hétfő éjféltől vált sza­baddá a Spanyolország es Gibraltár közti közúti for­galom. A gyalogos közleke­vezető csökkentésük — mu­tatott rá Komsztantyin Ru­szakov. Az SZKP titkára végeze­tül szólt a márciusban Géni­ben kezdődő szovjet—ame­rikai tárgyalásokról, ame­lyeken — mint mondotta — a Szovjetunió szövetségeseit is képviselni fogja. A Szov­jetunió véleménye szerint ugyanis a testvéri szocialis­ta államok biztonsági érde­keit ugyanúgy meg kell vé­delmezni, mint saját biz­tonsági érdekeit. A jaroszlavi terület őt jelölő választóival találko­zott kedden Pjotr Gyemi- csev, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Szovjetunió kulturális mi­nisztere. Beszédében hang­súlyozta, hogy a szocialista szovjet kultúra fejlődését jelenleg az jellemzi, hogy a nemzeti kultúrák egyre na-- gyobb hatást gyakorolnak egymásra és kölcsönösen gazdagítják egymást. A mindennapi élet elválaszt­hatatlan részévé váltak az országos zenei fesztiválok, előadói versenyek, képző- és népművészeti kiállítások, amelyek a szocialista kultú­ra eszmei egységét, a nem­zeti és internacionalista vo­tette ki a demográfiai hely­zettel kapcsolatos vélemé­nyét. Gond a Szovjetunióban a válások magas aránya. Egy korábbi felmérés szerint a nagyvárosokban közel jár az ötven százalékhoz. Az okok között a professzor első he­lyen említi az italt. A há­zasságok felbomlásának má­sik fő oka a megfelelő la­kásviszonyok hiánya. A leg­több fiatal család vagy al­bérletben lakik, lakást bérel, vagy a szülőkkel lakik együtt. A megoldás egyik dés korlátozása már két év­vel ezelőtt megszűnt. Kedden Genfben a spa­nyol és a brit külügymi­niszter további tárgyaláso­kat kezdett a brit gyarmat jövőjéről. Diplomáciai for­rások nem várnak gyors át­törést az ügyben, ugyanis Nagy-Britannia ragaszko­dik gyarmattartói jogaihoz nások szerves egybefoinódá- sát bizonyítják, s tanúskod­nak arról is, hogy az. inter­nacionalizmus elvei ’tenmé- kenyítőleg hatnak a társa­dalom egészének szellemi fejlődésére. Voronyezsben jelölték az OSZSZSZK Legfelsőbb Ta­nácsának küldöttjévé Miha­il Zimjanyint, az SZKP Központi Bizottságának tit­kárát. A Don menti nagy ipar­városban hétfőn megtartott választási gyűlésen Zimja- nyin a szovjet belpolitikai élet kérdései közül kiemel­ten szólt az ideológiai mun­ka feladatairól. A gazdasá­gi építőmunka és az ideoló­giai tevékenység közötti kapcsolatot elemezve hang­súlyozta, hogy a pártszerve­zeteknek az írott sajtónak, a rádiónak és a televízió­nak különösen nagy figyel­met kell szentelniük a gaz­dasági fejesztési programok végrehajtása ideológiai megalapozásának. Arra kell törekedni, hogy a dolgozók elsajátítsák az új típusú gazdasági gondolkodásmó­dot, s a termelés jelenlegi körülményei között képesek legyenek a hatékony mun­kára. járható útja lehet a kizáró­lag fiatal házasok részére tervezett lakások, garzoni) a- zalk építése. Besztuzsev-Lada a házassá­gok felbomlásának okai közé sorol egy olyan tényezőt is, amely független az anyagi helyzettől és amelynek meg­oldása sem igényel beruhá­zást. Megállapítása szerint nincs férfi murnika és női munlka, hanem közös felada­tok vannak, s ezeket közösen együttes erőfeszítéssel kell megoldani — hangsúlyozza a professzor. 2. 1945. február 4-e, 17 óra. A Liivádiaü-palota. A kormányfők értekezletét az elnöklő Roosevelt nyitotta meg: „A három nagyhatalom vezetői jól megértik egymást, s a kölcsönös megértés csak fokozódik. Valamennyien a háború mielőbbi befejezésé­re 'és tartós békére vágy­nak.” E szavak jól tükrözik a Jaltában uralkodó légkört: a konferencia volt a három nagyhatalom együttműködé­sének csúcsa. Később, ami­kor Churchill azokra a vá­dakra feleit, hogy állítólag a Szovjetunióval való együtt­működés (túlságosan szoros voöjt, ésszerű kérdést tett fel: „Mii történt volna, ha össze­veszünk Oroszországgal ab­ban az időben, amikor a né­meteknek még 300—400 had­osztályuk volt a harctere­ken?” A konferencia katonai tár­gyalásokkal kezdődött. Meg­állapították a teljes egyetér­tést a közös katonai hadmű­veleteket illetően' a náci Németország elleni háború befejező szakaszában. A fő kérdés azonban már az volt, hogy mi legyen Németor­szággal annak teljes veresége után, és hogyan rendezzék be a háború utáni világot. A résztvevők megállapodtak az általános politikában, Né­metország feltétel nélküli ka­pitulációja ügyében, a meg­szállási zónákban, Nagy-Ber- lin irányításában, és a né­metországi szövetséges ellen­őrző mechanizmus kérdései­ben. Az egyeztetett politikai és gazdasági elvek, amelyeket a Németországhoz való viszony megalapozására lefektettek, előirányozták az ország de- miMtariz'áilását, demokratizá­lását és nácitlanítását. „Meg­másíthatatlan célunk — je­lentették ki a három szövet­séges nagyhatalom legfelső vezetői — a német miliitariz- mus és nácizmus megsemmi­sítése, és olyan biztosíték megteremtése, hogy Német­ország soha többé ne zavar­hassa meg a világ békéjét.” E célból konkrét intézkedé­seket dolgozták ki, „amelyek szükségesnek mutatkoznak a jövő békéjének és a világ biztonságának érdekében”. Ezzel egyidőben kijelentet­ték: „Nem célunk a német nép megsemmisítése”. A konferencia figyelmet fordított a Németország megosztására tett angol— amerikai javaslatdkira. Ang­lia és az Egyesült Államok ékkor még Németország ma­ximális meggyengítéséire tö­rekedett, bár egyeseik már akkor azt tervezték, hogy Németország katonai és gaz­dasági potenciálját meg kell őrizni. E szempontból figyel­met érdemel a brit fegyveres erők vezérkari bizottsága el­nökének feljegyzése, amelyet a háború utáni európai poli­tikával foglalkozó megbeszé­lésen 1944. július 27-én ké­szített. „Szét kell-e tagolni Németországot, vagy fokoza­tosan szövetségessé kell ten­ni, hogy felfogja az orosz fenyegetést 20 év múlva?” A feljegyzés szerzője amellett állít ki, hogy „ösztönözni kell Németországot, fokozatosan erősíteni kell, és a nyugat- európai föderáció tagjává kell tenni”. A Szovjetunió sohasem azonosította Hitler klikkjét a német néppel. A Szovjetunió álláspontjának köszönheitően a krími konferenciát köve­tően Németország széttagolá- sának kérdését levették a ELVESZETT a Kaposvári 37 HÚSKOMBINÁT Aruátadója feliratú bélyegző, használata 1985. január 29-től ÉRVÉNYTELEN! (264551) napirendről. 1945. május 9- én Sztálin győzelmi felhívá­sában kijelentette: „A Szov­jetunió diadalt ül, ám nem akarja Németországot sem széttagolni, sem megsemmisí­teni”. A szovjet küldöttség javas­latára megvitatták a német jóvátétel kérdését, mely kü­lönösen fontos volt a Szov­jetunió számára, hiszen ha­talmas ember- ‘és anyagi veszteségeket szenvedett. Emellett aláírtak egy kü­lönleges jegyzőkönyvei, * amelyben kifejtették a jóvá­tétel elveit, és a jóvátétel egyez/tetettt szovjet—amerikai formuláját. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének megteremtésé­ről folyó viiita eredménye­képpen a nemzetközi biz­tonságnak a háború utáni szavatolására megállapodás született a Biztonsági Tanács állandó tagjai egyetértési el­véről (másképpen a vétó­jogról), ami feltételezte a nagyhatalmak együttműkö­dését, és elutasította a diktá­tumot a nemzetközi viták megoldásában. Elhatároztok, hogy az ENSZ alapító konfe- randája 1945. április 25-én San Frandscóban nyílik. Az Egyesült Államok és Anglia támogatta a szovjet kormány javaslatát Ukrajna és Belo- ruszia ENSiZ-felVételéről. Éles vitát váltott ki a len­gyel probléma, amellyel a nyolc plenáris ülés közül ha­ton foglalkoztak, és amely a külügyminiszterek csaknem minden tanácskozásán előke­rült. A problémának két as­pektusa volt: Lengyelország haltárai és a lengyed kor­mány. A Szovjetunió következete­sen síkraszállt azért, hogy Lengyelország független de­mokratikus államként, igaz­ságos határok között szüles­sen újjá. 1945. január 4-én > közölte, hogy elismeri az ideiglenes lengyel kormányi, és felvette vele a diplomá­ciai kapcsolatokat. Ez a fon­tos döntés történelmi fordu­lópont volt a Ikét ország kö­zötti kapcsolatokban, megfe­lelt mindkét fél alapvető érdekeinek. A kormányfők helyenként éles hangú véleménycseréjé­nek eredményeképpen meg­erősítették, hogy közös kí­vánságuk egy erős, szabad, független és demokratikus Lengyelország, és megálla­podtak a nemzeti egység ideiglenes kormányának meg­alakulás! feltételeiben. A konferencia résztvevői a Szovjetunió javaslatára kife­jezték azt a közös vélemé­nyüket, hogy Lengyelország nyugati határának az úgyne­vezett Curzon-vonal mentén kell húzódnia. (E vonalat 1919. december 9-én a győz­tes antanlt Lengyelország ke­leti határaként ajánlotta, ab­ból kiindulva, hogy az or­szág területéhez csupán len­gyel lakosságú részek tartoz­zanak.) Az államfők elis­merték, hogy ászaikon és nyugaton jelentős mértékben növelni keli Lengyelország területét. Ez teljes mértékben megfelelt a lengyel nép, a béke és az európai bizton­ság érdekeinek. A konferencia résztvevői megállapodtak a távol-kel éti kérdésekben. Megvizsgálták a Szovjetunió Japán elleni hadbal'épésének politikai és területi felitételeit. A konferencián megvizs­gálták annak kérdését is, hogy Franciaországot egyen­lő jogok alapján a szövet­séges nagyhatalmak közé sorolják, amit ezt megelő­zően az Egyesült Államok ellenzett. Megvizsgálták Ju­goszlávia kérdését és néhány más problémát is. A kormányfők jóváhagyták a felszabadított Európáról szóló nyilatkozatot, amely előirányozta politikájuk egyeztetését, közös erőfeszí­téseiket a felszabadított Európa politikai és gazdasá­gi problémája megoldására, a demokratikus elveknek meg­felelően. Figyelemre méltó az a megállapodás is, hogy meg kell teremteni a három nagyhatalom külügyminiszte­rei közötti rendszeres kon­zultáció állandó kereteit. Az elért döntések és meg­állapodásók a felek érde­keinek figyelembevételén és egyensúlyán alapultak, kompromisszumos és kölcsö­nösen elfogadható, jellegűek ''álltak. Az egyhangúlag elfogadott nyilatkozat zárórészében hangsúlyozták: „Csak a há­rom ország és az összes bé­keszerető népek közötti ál­landó és egyre erősödő együttműködés és kölcsönös megértés útján valósítható meg az emberiség legma- gasztosabb törekvése: a szi­lárd és tartós béke...” A krímii konferencia mint­egy továbbadta a politikai realizmus és a konstruktív együttműködés stafétabotját az őt követő sokoldalú dip­lomáciai fórumnak, az Egye­sült Nemzetek Szervezetének. A konferencia határozataitól egyenes út vezetett a pots­dami megállapodáshoz, a Szovjetuniónak, Lengyelor­szágnak, laz NDK-nak és Csehszlovákiának az NSZK- val kötött szerződéseihez, és végül az európai biztonsági és együttműködési tanácsko­zás záróökmiányához. „Csak a 'rövidlátó emberek támad­hatják azit, amin immáron 40 éve nyugszik az európai és a világibéke, csak ők kí­sérelhetik meg kétségbevon­ni a történelmi jaltai és potsdami egyezményt — mondatta Gromiko, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 67. évfordulójának tisz­teletére rendezett ünnepi ülé­sen. ■— E határozatok meg­kötik a revansisták kezét. Elsősorban ebben rejlik rendeltetésük”. Andrej Sztyepanov a történelemtudományok doktora i Vállalat' évi 30 millió Ft forgalmat lebonyolító kaposvári vas-edényáru boltjába több éves gyakorlattal rendelkező szakképzett boltvezetőt keres Jelentkezés a vállalat személyzeti vezetőjénél (Kaposvár, Ady E, u. 2. III. emelet). _________(73164) A Somogy Kereskedelm Választási kampány a Szovjetunióban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom