Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-06 / 30. szám

1985. február 6-, szerda Somogyi Néplap 3 Elméleti tanácskozás Kaposváron A kapitalizmus, hű tükörben A GYAKORLAT SOKKAL KÖNNYEBB Galvanizáló lányok K icsi a világ — szoktuk mondani, s ezt a rádió és a televízió nap mint nap igazolja. Segítségükkel fül- és szemtanúi lehetünk még a legtávo­labbi eseményeknek is, az elektronika ott­honunkba varázsolja a főidet. S amli ma csak felvillan előttünk, airról holnap sze­retünk részletesebben is tájékozódni a sajtóból. A mindennapi gyors hírközlés azonban elsősorban arra ad választ, hol, mikor és mi történt, s kik a résztvevők. De az ér­deklődőik rendszerint ennél többet akar­nak tudni: máért és hogyan, melyek a mé­lyebb összefüggések, mi van a háttérben, elméletileg miiként magyarázhatók, s mer­re fejlődnek vagy fejlődhetnek a szófoan- forgó események, jelenségek, folyamatok? Ilyen és ehhez hasonló kérdések sokasága hangzik el. Ennek a sdkirétű érdeklődés­nek a kielégítése már a társadalomtudó­sok, politikusok, oktatók, pártmunkások, újságírók szaros összefogását, együttműkö­dését igényli. Az adott téma elméleti _ és gyakorlat? megközelítésének egybevetese, megvitatása, s az ebből adódó következte­tések hasznosítása, a további kutatások­ban, a propagandában és a tömegtájékoz­tatásiban — ez ma a legcélravezetőbb módszer. De van-e fórumunk erre? Az elmúlt évek tapasztalatai alapján állíthatjuk, hogy igen, van, s ez az országos elméleti tanácskozások rendszere. Az eddigi, immár hagyományos találkozókon olyan társadal­mi, gazdaságii és ideológiai kérdésekről bocsátották közre a tudományos kutatások eredményeit és folytattak eszmecseréi, amelyek szorosan kapcsolódnak a mai hazai és nemzetközi viszonyokhoz. Ezáltal hatékonyan hozzájárulták ahhoz, hogy s propaganda felkészülten, egységes szemle­lettel, tudományos megalapozottsággal és a politikái gyakorlattal összhangban vála­szolja meg a lényeges kérdéseket. De ha­szonélvezője mindennek az elmélet >s. mert újább és újabb tényekkel, összefüg­gésekkel gazdagodhat gondolatvilága. Nem a puszta udvariasság, hanem 3 bevállt módszer és eszköz újabb alkalma­zása láttán az elégedettség szól tehát be­lőlünk, amikor üdvözöljük a Kaposváron ma megnyíló újabb országos elméleti ta­nácskozásit. A Miagyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának agitáűiós és propaganda osztálya és az MSZMP megyei Bizottsága a szakértőket ezúttal korunk egyik legizgalmasabb kérdésének vizsgá­latára hívta össze, s ez így hangzik: mi­lyen is a 80-as ^évek kapitalizmusa? A téma időszerűsége aligha igényel kü­lönösebb bizonyítást. A szocializmus szü­letése pillanatáltól kibékíthetetlen és kike­rülhetetlen oKzrtáliyharoöt vív a kapitaliz­mussal. Ebben a küzdelemben nem elegen­dő csák a saját céljainkat, eszméinket, tö­rekvéseinket ismerni. Tisztában kéül len­nünk a tőkés rendszerrel is. Miben jelent­kezik válsága ás hol keresi a kiutat, mi a jövője? Milyen helyet foglal el a n emzet - közli küzdőtéren, mi jellemzi küi- és kato­napolitikáját? Mit mondának róla nap­jaink legfontosabb ideológiai áramlatai? Hogyan működik társadalmi-poHitikai rendszere, vannak-e új jelenségek a mo- nopoltőke hatalmi viszonyaiban? Miként befolyásolják a tömegeket az, egyházak? Mikanit ábrázolja saját magát a kapitaliz­mus és milyen képet festünk róla mi? Megannyi sokakat foglalkoztató, nem könnyű probléma, amelyeknek már a megvitatása is érdekfeszítő lehet, s re­méljük lesz is. Jól káli ismernünk a kapitalizmust azért is, hogy még hitelesebben ítéljük meg a szocializmust. Ez első hallásra talán fur­csa, de igaz. A két világrendszer verse­nyében a szocializmus helyzete, történel­mi fölénye, távlata csak akkor értékelhető a maga teljes valóságában, ha megszaba­dulunk a tőkés társadalmi és gazdasági rendről alkotott hamlis, illúzióktól teli képtől, amely nem ritkán kísért a propa­gandában és a tájékoztatásban. A múltat, a jelent és a jövőt egyaránt számításba vevő reális elemzés alapján a szocializ­mus állja bármely összehasonlítás próbá­ját, következésképpen a kapitallizimust megszépítő burzsoá -propaganda legjobb el­lenszere, ha mi mondjuk el az igazságot a tőkés világról. Erre annál is inkább szükség van, mert két világrendszer bizonyos mértékben egy­másra van utalva: csak együttes vagy legalábbis azonos irányú erőfeszítésekkel oldhatják meg az emberiség létét, jövőjét érintő kérdéseket, csak így kerülhetik el a - világháborúit, őrizhétlik és építhetik a bé­két. Kő vétkezésképpen egyfelől a bur­zsoázia ideológiai és politikai ellenfelünk, másfelől a tőkés államok sok területen diplomáciai, gazdasági, tudományos és kul­turális partnereink. A szembenállás és az együttműködés jellemzi tehát a világrend- szerek viszonyát — ennek elemzése, érté­kelése és bemutatása a valóság alapos ismeretét igényli. Ugyanakkor meggyőző érveket, megfelelő módszereket, korsze­rű eszközöket követel. Amire ma nagy szükség van, az a marxista—leninista tu­dományit alkalmazó, hatásos, a sablonokat és a megcsontosodott gondolkodást elvető, megújulásra kész ideológiai munka. Ez csák növeli az elméleti és a propaganda- munka, valamint a tömegtájékoztatás je­lentőségét. S nagyobb követelményeket tá­maszt a ma kezdődő tanácskozással szem­ben is. Biiatosíitékalink vannak azonban arra, hogy a konferencia megfelel majd ezeknek a kö­vetelményeknek : a résztvevők, a ítéma leg­kiválóbb, Itthon és külföldön egyaránt nagyra becsült szakértői tartják a beve­zető előadásokat,. majd két napon keresz­tül az ismert társadalomtudósok, politiku­sok, pártmunkások, oktatók és újságírók széles köre öt szekaiőban fejti ki vélemé­nyét a mai kapitalizmusról. A meghívot­tak tudását ismerve joggal remélhetjük, hogy a tanácskozás igazi, pezsgő, sokat mondó. vitafórum lesz. Nyilvánvalóan nem fogalmaz majd meg az agitációs és pro­pagandamunka minden területen „fogyasz­tásra kész” nézeteket, s bizonyára elhang­zanak majd olyan állásfoglalások is, ame­lyék itovábbi vitát igényeinek. Sokminde­nen pedig a résztvevőknek hazatérve, sa­ját munkájuk közben kedd elgondolkod­niuk, hogy a hallottakat a legésszerűb­ben adják tovább az érdeklődőknek. K icsi a világ — kezdtem írásomat. Most hadd tegyem hozzá: szédüle­tes ütemben változik, s ha a meg­értéséhez szükséges ismeretekre gondolunk, akkor roppant nagynak tűnik Nagy, de nem beláthatatlan: feltárja ne­künk titkait a tudós, a propagandista, a tolll, a mikrofon és a kamera művésze. Pálos Tamás ALAGÚTZSALUT VÁSÁROLT A TANÉP Foghíjbeépítésekhez kiváló Űj videoterminál család A harmadik generáció Üjabb videoterrpinál csa­lád gyártását kezdték meg a székesfehérvári Videoton Elektronikai Vállalatnál. A VDN 52 500 típusú berende­zések megfelelnek a legkor­szerűbb ..műszaki, technoló­giai feltételeknek, formater­vezettek, kiváló ergonómiai tulajdonságaik vannak.. Kép­ernyőjük nagyobb, mint a korábban gyártott berende­zéséké volt, s mivel a keze­lő igénye szerint fordítható, illetve állítható, kényelme­sebben lehet velük dolgozni. A székesfehérvári nagy­üzemben másfél évtizede gyártanak videoterminálo- kat. s eddig csaknem ötven­ezer darabot készítettek. A VDN 52500 család már a harmadik generáció. Elődjét, a VDT 52100 terminálcsalá­dot az újabb típussal pár­huzamosan tovább gyártják mindaddig, amíg kereslet lesz iránta. A Franciaországból szár­mazó alagútzsalus módszer az idén meghonosodhat ná­lunk is: a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat kívánja alkalmazni. Farkas Géza műszaki fej­lesztési osztályvezetőt kér­deztük: egy sok gonddal küszködő vállalat miért al- kallmaz nagy anyagi áldoza­tokkal új, nálunk még is­meretlen technológiát? — Zalaegerszegen városké­pét meghatározó módszer leit az alagútzsalus építés. Az in­formációkat tehát a szom­szédból igyekeztünk megsze­rezni. A zaflai beruházási váEálat felmérése szerint alagútzsáluval 1981-lben ki­lenc nap alaitt készült el egy lakás, egyéb módszerekkel lassabban; olcsóbb is volt az alagútzsalus. — És biztos, hogy Ami ott jó volt, nálunk is az lesz? — Kaposváron elfogytak az építési területeink, a kis- gátti építés is a tervezettnél később kezdődik, viszont elő­térbe került a városközpont rekonstrukciója. A Tanép te­hát akkor számíthat megren­delésekre, ha versenyképes ajánlattal tud előrukkolni. Nagy élőmunkát ‘igénylő fel­újításokból nem lehet megél­ni, a foghíjbeépítéseket is csak akikor kaphatjuk meg, ha kevés élőmunkával, gyor­san és szépen tudunk építe­ni. Nekünk munka, munka és munka kell, az alagútzsa- lu pedlig megfelel az építési keresletnek. — Mire képes ez a mód­szer? — A szerkezetépítéssel e! lehet jutni a panelszereléssel azonos sebességre, de ennél a módszernél még a panelt sem kell ellőregyártani, ha­nem a helyszínen készül el a monolit valsbatonszerfkezet. Karcsú, könnyed megjelené­sű épületeket lehet csinálni alagútzsaluval. A falvastag­ság öt szintig 15—20 centi­méter, ennél magasabb há­zak esetében is maximum 25 centiméter. A technológia önálló rendszer, s a szerke­— Tíz évvel ezelőtt, az első osztály indulásakor a hét leendő szakmunkásból négyet, köztük engem is úgy (beszéltek rá a jelent­kezésre — meséli Kovács Ferenc, -aki két éve a gal­vanizáló tanulók szakokta­tója a Finommechanikai Vállalat 3. szánta kaposvá­ri gyáregységében. — Nem nagyon lehetett lányokat, asszonyokat látni, 1977-ben is még csak négyen voltak — ma tizenkilencen, ha a tanulókat is beszámítom. Sajnos, a pályaválasztás előtt áló fiatalok nem is­merik ezt a szakmát, a lá­nyok pedig eleinte kény­szerpályának tekintik, A galvanizálás a külön­böző fémek korrózióvédel­mét szolgáló, hosszabb élet­tartamot biztosító felületke­zelő eljárást jelöl. Ezt a munkafolyamatot betaní­tott munkások is jól e) itudják végezni — legalábbis egyelőre. — A galvanizálásnak azonban, vannak Olyan te­rületei, amelyek komoly vegyészeti és elektrotechni­kai ismereteket kívánnak — mondja Baranyai János üzemvezető, aki egyben a szakmunkástanulók első szakoktatója és az oktatás módszertanának egyik ki­dolgozója volt. — Tudtom­mal ez az egyetlen hely az országban, ahol galvanizá- tor szakmunkásokat képez­nék. A 70-es években a híradástechnika és az elekt­rotechnika elterjedésével fokozódott az igény a felü­letkezelt anyagok iránt, te­zetépíitósihez kifejlesztett al. rendszerékkel egyszerűsödött és javult a módszer. A vako­lás teljesen szükségtelen, glettelni kell csak a falakat, s azután festhetek. A hőszi­getelés megfeleli a rendkívül szigorú új előírásoknak. — Nem idegen az ilyen batonkdlosszus a foghíjbeépí­téseknél az évtizedes, évszá­zados környezetben? — Szó sincs betonkolos?- szusról. Említettem már, hogy a szerkezet karcsú: a falak vékonyak, az alagút- zsalu rendkívül változatos térformálásra ad lehetőséget. Példának, azt hiszem, nem rossz: a Buda-Penta szálló is alagútzsaluval készült. Az alagútzsaluval elérhető sok­féle téralakítás szerint készü­lő házak nagyon jól illenek a dimbes-dombos somogyi tájhoz. Elvileg családi ház. sorház is építhető alagútzsa­luval, de még közműalagutak készítéséhez — tehát a mély­építéshez — is jó ez a mód­C7Ar Luthár Péter hát érdekünk volt, hogy megkezdjük a szakmunkás- képzést, nem szólva a mér­nökök és technikusok át­képzéséről. Még nem sokan ismerik ezt a szakmát, de néhány év múlva — az itt dolgozó szakmunkásaik révén is — néha cseng majd ide­genül a galvanizáló szak­munkás neve. — Én azelőtt semmit sem tudtam erről a szak­máról — mondja Szalai Pi­roska, aki szeptemberben kezdje az első évet a szák- munkásképzőben. — Eladó szerettem volna lenni, de nem vettek fel. A pályavá­lasztási tanácsadóban java­solták, hogy legyek galvani- záitor, és most már nem is bánom, hogy ezt választot­tam. — Ügy itudomi, a fizika, a kémia és az elektrotech­nika a nehezebb tantár­gyaik közé tartozik az isko­lában. — Az biztos, hogy az el­mélet sokkal nehezebb mint a gyakorlat, de azért azt is meg lehet tanulni. — A szüleid és a baráta­id hogyan fogadták a vá­lasztásodat? — A szüleim először el­lenezték, mert azt hallot­ták, hogy itt vegyszerekkel kell dolgozni, de végül be­leegyeztek. A barátaim nem sokat judtaik erről a szak­máról, elmeséltem nekik, mit csinálok. Ügy gondo­lom, jól választottam. Hegedűs Erzsébet ugyan­csak elsőéves, és színjén a pályaválasztási tanácsadó intézet javaslatára válasz­totta a galvanizátor szak­mát. A vendéglátóiparban szeretett volna dolgozni, de hely hiányában nem vették fel. — Mikor a pályaválasz­tási tanácsadóban mondták, hogy ilyen szakma is van, a neve felkeltette az érdek­lődésemet. Nem bántam meg, hagy idejöttem. Arra a kérdésre, ‘hogy va­jon lányoknak való szak- ma-e a galvanizálás, mind­ketten bólintanak. — Könnyű munka és ér­dékes — mondja Szalai Pi­roslka. — Persze, van, nehe­zebb része i&, de azt nem a lányok csinálják. Hegiedűs Erzsébet egy ki­csit bizonytalankodik. — Inkább talán fiúknak való, de azért a lányok is helyitállhatnak. Én nem csa­lódtam ebben a szakmában, tehát mindenkinek ajánlha­tom. A lányok ismeretlenül vágtak bele a galvanizáló szakmába. Mások már több éves tapasztalattal is birto­kukban döntöttek így. Bogdánná Balogh Julian­na 36 évesen három gyer­mekét egyedül nevelve vál- lalkozott az átképző tanfo­lyamra. — 1977-ben jelentkeztem, és megszereztem a szaik- murkásbizonyítványt. Na­gyon sok segítséget kaptam a vállalaítól és a kollégá­imtól, nékik is köszönhe­tem, hogy sikerült. Bizton­ságérzetet adott a tanfo­lyam elvégzése, van bátor­ságom a fiataloknak taná­csot adni. Lehet, hogy még nem solkan ismerik ezt a szakmát, de van jövője, az biztos. Nagy Zsóka

Next

/
Oldalképek
Tartalom