Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-05 / 29. szám
2 Somogyi Néplap 1985. február 5., kedd Kamionossztrájk Svájci teherautósok tegnap reggel megbénították a forgalmat az ország határátkelőhelyeinek többségénél. így tiltakoztak az élten, hogy külföldön magas útadókat vetnek ki a svájci kamionosak- ra - a hasonló korábbi svájci lépés viszonzásaként. Svájc ez év elején magas útadót rótt ki a nyugat-európai államokból Svájcba érkező teherautókra. Annak idején a svájci rendelkezés bejelentésekor a határ túloldalán bénult meg a forgalom o ka- mionosok felháborodása miatt. Amerikai költségvetés Egy terv margójára A Centropress hétfő esti kommentárja. Az összeg kimondva és leírva egyaránt döbbenetét kelt: ezer milliárd dollár. Ennyit költött fegyverekre a Pentagon Ronald Reagan hatalomra jutása, 1980 óta. Ennek a meghökkentő ténynek a felidézését az teszi időszerűvé, hogy hétfőn terjesztette ia törvényhozás elé Ronald Reagan az Egyesüli Államok új, az 1986-os pénzügyi évre szóló költségvetésének tervezetét, amelynek világpolitikai hatású, fontos része a katonai kiadások programja. A szakértők szerint kél nagyon egyértelmű tendencia bontakozik ki a költség- vetési tervezet előirányzataiból: a tisztében újraválasztott elnök gyakorlatilag minden olyan szociális programot megnyirbál, amelynek fenntartására nem kötelezik törvényes rendelkezések a kormányzatot. A szociális kiadások csökkentése szinte minden területre kiterjed, a farmereknek nyújtott ártámogatástól kezdve az öregkori beteg- biztosításig. Ezzel szemben a katonai kiadások terén nemhogy csökkenésre nem lehet számítani, de még itz ütemnövekedés lassulása is ki van zárva. Az október 1- én kezdődő új pénzügyi évben az ideinél tíz százalékkal többet, összesen 313,7 milliárd dollárt szánnak a „jó étvágyú” Pentagonnak. Ezek az irányzatok — a küszöbön álló genfi tárgyalások tükrében — meglehetősen elgondolkodtatóak. Annál inkább, mivel Washington tudatosan terjeszti azokat az állításokat, miszerint szovjet részről megsértik a fegyverzet-ellenőrzésben vállalt kötelezettségeiket. Voltaképp ezzel próbálják magyarázni a rendkívül magas katonai kiadástervezetet. Megalapozatlan vádak egyfelől, rekord katonai kiadástervezet másfelől — mindez jócskán megzavarja a tárgyalások előtti hetek és napok légkörét. Változatlannak hat az amerikai alapállás, amely a Szovjetunióval való tárgyalásokat az erő pozíciójára kívánja építeni Maguk a washingtoni vezetők úgy fogalmaznak, hogy a stratégiai erők fejlesztése erősíti az amerikai pozíciót azokon a megbeszéléseken, amelyeken a nukleáris fegyverek csökkentésének reális útjait kutatják. De vajon miért kellenek újabb és újabb el- sőcsapás-mérő eszközök ahhoz az útkereséshez, amelytől végső soron az egész világ békéje függ? Gy. S. Reagan elnök tegnap a kongresszus elé terjesztette az 1986-os pénzügyi évre szóló költségvetés-tervezetet. A költségvetés „szelektív, egy éves befagyasztást” rendelne el a legtöbb szociális jellegű kiadásra — ezek egy részét jelentősen meg is szüntetné, — de csökkentené, vagy teljesen ugyanakkor az ideihez képest tovább emelné a katonai kiadásokat, amelyek újabb rekordmagasságba1 .kerülnének. A katonai kiadások növelését Reagan egyebek között azzlal indokolja, hogy „ a tiszteletreméltó erő helyzetéből” kell részt venni az eljövendő fegyverzet- korlátozási tárgyalásokon. „Nem lehet a költségvetés minden tételét egyenlő mértékben csökkenteni” — írja az elnök üzenete. A tervbe vett „takarékossági intézike- dések” ellenére - az új előirányzat csak kis mértékben csökkentené a hatalmas költségvetési hiányt: míg a jelenlegi pénzügyi évben ez várhatóan 220 milliárd lesz, addig aiz újban 180 milliárd, s az elnök, aki annak idején a kiegyensúlyozott költségvetés megteremtését ígérte a választóiknak, még hivatali ideje utolsó pénzüsvi évére is elmaradt attól: 1988-ra 144 milliárdos deficitet lát. Ennek oka egyebek között az, hogy a katonai kiadások az elkövetkező Veszelin Gyuranovios jugoszláv államfő tegnap baráti látogatásra Bukarestbe érkezett. Gyuranovicsot Ni- coiae Ceausescu, az RKP főtitkára, román államfő hívta meg. A délutáni órákban megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. AZ ENSZ FŐTITKÁRA felszólította a ciprusi görög és török közösség vezetőit, hogy .tartózkodjanak minden olyan lépéstől, amely nehezítené p ciprusi probléma megoldásának keresését. Az ENSZ diprusi tevékenységéről közzétett jelentésiben a világszervezet főtitkára hangsúlyozta: ha megvan a jószánriék, lehetséges a probléma átfogó rendelkezése. Kilencéves fiú életét oltotta (kai Belgrádban egy a második világháborúból visszamaradt bomba. A gyerm ek és testvére feltehetőleg megpróbálta felnyitni a talált robbanószerkezetet, amikor bekövetkezett a tragédia. A kisfiú testvére megsebesült. RICHARD VON WEIZSÄCKER nyugatnémet államfő hétfőn Jordániában sajtóértekezleten síkra szállt amellett, hogy a közel-keleti rendezésről folyó tárgyalásokon minden érdekelt fél vegyen részt. években is gyorsan nőnék: a kormányzat jelenlegi tervei szerint 1990-ig újabb kétezer milliárd dollárt fordítanának a fegyverkezésre. A katonai beszerzések listáján egyebek között 48 új MX-rakéta szerepel. A kongresszus korábban 21 ilyen rákéta építését zároltál, — a költségvetés a zárlat feloldását is előirányozza. Az úgynevezett hadászati védelmi kezdeményezés céljaira a jelenleginek mintegy háromszorosát. 3,7 milliárdot kér ' a Pentagon, amely 48 új B—1 hadászati bombázót, egy új Trident tengeralattjárót és sok más egyéb fegyvert akar az új pénzügyi évben hozzáadni az amerikai fegyvertárhoz. A szociális kiadások megnyirbálása kiterjed az iskolai étkeztetési programra, a főiskolai ösztöndíjakra — bár a kormány mindkét területen csak a (közepes kereset alsó határát meghaladó családoktól akarja megvonni a kedvezményeket. Csökkentik az oktatási előirányzatokat, megszüntetik az állami szakmai átképzés rendszerét, csökkentik a szegények ingyenes orvosi kezelésére fordított összeget stb. A külföldi segélyprogramban folytatják a katonai segélyek folyósítását az Egyesült Államok számos partnerének. Hírek a világból TITKOS FRANCIA—AMERIKAI megállapodásról ad hint több francia lap is — a Newisday című amerikai napilap cikke alapján. Eszerint 1978-tban titkos megállapodás jött létre az Egyesült Államok és Franciaország között. E megállapodást még Jimmy Carter és Giscard d’Estaing -kötötte. A lényege az, hogy az Egyesült Államok rendkívül fejlett számítógépeket bocsát Franciaország-rendelkezésére a franca nukleáris erők fejlesztésére. Bonnban megkezdődött a nyugatnémet—kínai -gazdasági vegyesbizattság három napig tartó 4. ülészaka. A két ország kereskedelme 1984-ben igen jelntősen fejlődött és elérte az ötmilliárd nyugatnémet márkát. Washington Elutasították a javaslatokat Az Egyesült Államok hétfőn elutasította azokat a javaslatokat, amelyeket Fidel Castro tett a két ország kapcsolatainak megjavítására. A Fehér Ház szóvivője most azt mondotta, hogy Castro kijelentései „csupán szavak és az Egyesült Államok tetteket vár Kubától”. Mint a szóvivő állásfoglalásából kiderült: az amerikai kormány változatlanul fenntartja azt a vádat — amelyet egyébként Castro ismét a leghatározottabban elutasított —, hogy Kuba támogatást nyújt -Latin-Amerikában az Egyesült Államokkal szövetséges országok ellenállási mozgalmainak, felszabadító erőinek. Kína fenyeget A vietnami—kínai határon egymást követő fegyveres provokációkkal egyidőben, Kínában Vietnam éllen irányuló fenyegetések hangzanak el — mutatott rá a vietnami külügyminisztérium szóvivője Hanoiban. A kínai külügyminisztérium képviselője pekingi sajtóértekezletén például a minap kijelentette: a határ kínai oldalán az egységeket harckészültségbe helyezték. A REAGAN-KORMANY- ZAT azt fontolgatja, hogy katonai úton oldja meg a közép-amerikai konfliktust — jelenítette ki Daniel Ortega nicaraguai államfő a The New York Times című amerikai lapnak adott interjújában. Ortega hangsúlyozta: ismét növekedett az a veszély, hogy az Egyesült Államok közvetlenül, katonailag avatkozik be Nicaraguáiban a sandinista kormány megdöntése érdekében. Nakaszone Jaszuhiro japán miniszterelnök néme- lyest engedett az ellenzék nyomásának, s ennek következében tegnap — négynapos szünet után — felújította munkáját a japán parlament. A kormányfő ugyanis reményét fejezte ki, hogy a szigetországi katonai kiadásokat sikerül a bruttó nemzeti termék 1 százaléka alatt tartani. A SZAÜD-ARÁBIAI KIRÁLY Rijadban fogadta Jasszer Arafatot, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet VB elnökét. Ellenállók pokolgépes akciókat hajtottak végre hétfőn Dél-Libanoniban a megszálló izraeli hadsereg katonái ellen. Három izraeli katona megsebesült. Jalta, 1945. február i. A Szovjetunió, a:; Egyesült Államok és Nagy-Bri- tiannia 1945. február 4-e és 11-e közötti, krími konferenciájának határozatai fontos szerepet játszottak a hitleri Németország és a militarista Japán szétzúzásában, a háború utáni demokratikus rendezésben. Együttműködésük bizonyította, hogy egy olyan tragikus pillanatban, amikor az egész emberiséget a fasiszta rabság fenyegette, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Bri- tannia számos nehézség és véleménykülönbség ellenére egyesíteni tudta erőfeszítéseit a Hitler-ellenes koalíció keretein belül és szoros, évről-évre erősödő katonapolitikai és diplomáciai együttműködésre volt képes. Egyesék Nyugaton hajlamosak a krími konferencia döntéseit úgy tekinteni, miint a Roosevelt elnök vezette amerikai politika gyengeségét, túlzott engedményeit, és támadják azt a felelősségteljes és reális megközelítési módot, amelyet a háborúnak ebben a szakaszában az Egyesült Államok és Anglia államférfi ai tanúsítottak. Sőt. az amerikai kormány egyes hivatalos képviselői is azt bangzotatják, hogy Jalta szülte „Európa szétszakadását”. és a jelenlegi európai politika és területi realitások elutasítására szólítanak fel. 1983 decemberében az USA kongresszusában olyan határozat tervezetet terjesztetlek elő, amely követeli, hogy a kormány utasítsa el a krími konferencia döntéseit. A kérdést a NATO Tanács 1984 májusi washingtoni ülésén is felvetették. A Jalta (és Potsdam) elleni támadásoknak messzire tekintő céljai vannak. Diszkreditálni akarják az ott hozott döntéséket, kétségbe akarják vonni a háború utáni politikai és területi kérdések szabályozásának helyességét, meg akarják alapozni a háború és a háború utáni fejlődés eredményeinek revízióját. Ebben a légkörben nem csoda, hogy az NSZK-ban aktivizálódtak bizonyos re- vunsista erők, néhány politikus fennen hangoztatja, hogy „a német kérdés nyitva marad,t”, a jelenlegi európai határok. pedig „ideiglenes jellegűek”. Bármennyire is igyekezzenek Nyugaton hallgatni a háború tanulságairól, azok léteznek. Akik figyelmen kívül akarják hagyni a történelem leckéjét, be akarják íeketíteni a krími konferencia döntéseit, nem árt, ha felidézik Anthony Eden angol külügyminiszter . 1945 februárjában mondott szavait: „Kételkedhet-e valaki jelenleg abban, hogy amennyiben az Oroszország, Britannia és az Egyesült Államok közötti Jaltában megalápozott egység 1939- ben meg lett volna, e háború soha nem 'tört volna ki.”. A jaltai egységhez vezető út azonban hosszú és nehéz volt. Az 1945 elejére kialakult katonai és politikai helyzet egy újabb, az 1943- as teheránihoz hasonló legfelsőbb szintű találkozó mielőbbi összehívását követelte. Mindenekelőtt ki kellett dolgozni a hitleri Németország elleni végső katonai akciók terveit. Egyeztetni kellett a legyőzött Németországgal szembeni bánásmód alapvető elveit, annak feltétel . nélküli 'kapitulációja után. Az Egyesült Államok és Anglia számára nagy jelentőségű volt a Szovjetunió együttműködése a Japán elleni háborúban. Végezetül döntéseket kellett hozni a háború utáni békés berendezkedés és a nemzetközi biztonság szavatolásának kérdéseiben, a felszabadított Európa politikai kérdéseiben. „Németország szétzúzásához szükségünk van a Szovjetunió támogatására. Rendkívüli mértekben rászorulunk a Szovjetunióra, az európai háború befejezése után a Japánnal folytatott háborúban” — mondja azaz „emlékeztető”, amelyet az amerikai kormányszervek készítettek az elnök számára 1945 januárjában, a krími konferencia előtt. S Halóban, a háborúban már addig is a Szovjetunió viselte a döntő terheket. A fasiszta német hadsereg személyi állományának 73 százaléka, harci technikájának háromnegyede a szovjet— német arcvonalon pusztult el. Az Egyesült Államok és Anglia vezető köreinek figyelembe kellett venniük a közvélemény széles köreinek háborúellem/es és szovjetbarát hangulatát, mely követelte a közös ellenség elleni egyeztetett tevékenységet. Az új találkozó politikai és szervezeti előkészítése 1944 júliusában kezdődött. A Szovjetunió javaslatára a konferencia helyéül a Krímet választották. Winston Churchill angol miniszterelnök azt javasolta!, hogy a „Három Nagy” találkozó.! ániaik fedőnevéül az „Argonautákat” válaszszák. Roosevelt megértette a fedőnév rejtett értelmét. Mint a régi görög hősök, akik a legenda szerint. Argó nevű hajójukon jutottak el Kolkhiszba, az Aranygyap- júért, úgy „közvetlen utódaik” (Roosevelt szavai), vagyis az Egyesült Államok és Anglia vezetői azért menték a Fekete-tenger partjára, mert abban bíztak, hogy a Szovjetuniótól katonai segítséget kapnák a németek Ardennekben indított támadása miatt szorongatott helyzetbe került csapataiknak, valamint végleges beleegyezést remélték a szovjet kormány részéről a Japán elleni háborúba való belépésre. Egyúttal azonban a győztes koalíció nyugati nagyhatalmainak a háború befejezése és az azt követő békés berendezkedés számos kérdésében is meg kellett egyezniük a Szovjetunióval. 1945. január 12-én a kitűzött határidő előtt a Bal.ti- tengiertői a Kárpátokig húzódó széles arcvonalon támadásba lendültek a szovjet csapatok. Berlin irányában 500 kilométert nyomultak előre, február 1-én Küstrim térségében elérték az Oderát. A hitleri birodalom fővárosa mindössze 60 kilométerre volt. Később a konferencia során Churchill „mély háláját és elragadtatását fejezte iki amiatt a segítség miatt, amelyet a Vörös Hadsereg tanúsított támadásával”. Sztálin ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az említett támadás ,a baráti kötelesség teljesítése volt”. A krími konferencia megnyitásáig néhány nap maradt hátra. Roosevelt útban Jaltába. Málta szigetén találkozott Churchillel. Véleményt cseréltek a küszöbön álló konferencián követendő közös irányvonalról. Február 3-ra virradó éjjel az Egyesült Államok és Anglia vezetői számos politikai és katonai személyiség kíséretében tanácsadókkal és tolmácsokkal repülőgépen a Krímbe indultak. Február 4-én megérkezett Jaltába Sztálinnal az élén a szovjet tárgyaló küldöttség is. Andrej Szityepanov, a történelemtudományok doktora (APN—KS) (Folytatjuk)
