Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-27 / 48. szám
4 Somogyi Néplap 1985. február 27., szerda Az út kezdetén Nem nagy lelkesedéssel vállalkozott a beszélgetésre Putics Zsuzsa, az iharosbe- rényi közös tanács vb-titká- ra. Amikor mégis szóba került a székhelyközség és a három másik település — Pogányszentpéter, Iharos, Inke — s az itt élő négyezernél valamivel több ember sorsa, a jelen és a jövő, megértettem őt. — Dicsekedni nem sokkal tudok. Talán inkább a gondokról kellene szólnom, mert az van elegendő. Budapesten végeztem a hároméves államigazgatási főiskolát, Nagyatádon a járási hivatalnál dolgoztam, s tavaly márciusban kerültem ebbe a beosztásba. Az ősszel magamra maradtam, a tanácselnök leköszönt, s most az egymás után következő nagy feladatok rengeteg munkát adnak nekem., Szerencsére Ihász Jenő, a községi pártbizottság titkára és László Lajos, valamint Kulcsár Lajos tanácselnökhelyettesek nagyon sokat segítenek. Az út kezdetén van tehát a fiatal vb-titkárnő. Amikor az államigazgatás gyakorlati, elméleti feladatait tanulta, a mostaninál bizonyára ideá- lisabb képet képzelt el magának. Szerencséje, hogy Berzencén született, ismeri az e környéken élőket, s viszonylag hamar feltalálta magát Iharosberényben, az ide tartozó településeken. — Tarthatatlan az az állandó baleseti veszély, amelyet Inkén, Iharos és Iharos- berény között a járda hiánya okoz. Az emberek az úttesten közlekednek, nagy a járműforgalom, s ezzel együtt az aggodalom is. Pénz kevés áll rendelkezésünkre. Nagyon számítunk a két termelőszövetkezetre és a lakosság társadalmi összefogására. A feladatokat sorolja Putics Zsuzsa. Megkezdeni Inkán a vízműtársulat szervezését, Pogányszentpéteren óvoda kellene, Iharosberényben központi fűtés az orvosi rendelőbe, s mind a négy községben felújítani, korszerűsíteni az elhanyagolt művelődési házakat. Képviselőjük, Radnóti László közbenjárására kaptak 100 ezer forintot a megyei tanácstól, ebből Pogányszentpéteren egy helyiséggel bővítik a művelődési házat, s ezt a II. Rákóczi Ferenc közművelődési egyesület rendelkezésére bocsátják. Nagyon bántja, hogy szeptembertől nincs Inkén orvos. Dr. Erőss Sándor iha- rosberényi orvos szinte emberfeletti feladatot Iáit el, hogy gondoskodjon a lakosság egészségügyi ellátásáról. Tavaly azt az ígéretet kapta a Medicor Művektől, hogy a gyermek-, illetve oktatási intézményeknek évente adott 50 000 forintot az idén a kétszeresére emelik. Ez sem lenne sok, de ez is elmaradt. S bizonyára benne is felötlött; egy ilyen országos nagyvállalat nagyobb részt vállalhatna a vidéki telephelyen dolgozók életkörülményeinek javításában. Tavaly szerették volna Iharosberényt és Iharost közös néven egyesíteni, ám ez a patrióták ellenállásán meghiúsult. Pedig a két község közt mindössze néhány száz méternyi a távolság, könnyebb lenne a háztelkek kialakítása, a településfejlesztés is. Neki és másoknak is szembetűnik, hogy míg Iharos öregszik, lakói Nagykanizsára, Csurgóra költöznek, addig Pogányszentpéter szemmellátható- lag fiatalodik, szép új házak sokasága épül. A négy településen a múlt évben a társadalmi munka értéke meghaladta a két és fél millió forintot. Főként a két téesz, a Medicor szocialista brigádjai és a lakosság közreműködésével sikerült ezt elérni. Utak, járdák épültek, parkok, terek szépültek meg. A vb-titkár mégsem elégedett. — E téren változtatni kell az emberek szemléletén, hogy a közösséget gazdagító feladatokat készségesebben vállalják. Sajnos, elég nagy a közömbösség, a befelé fordulás. Ezért nagyon várom a választásokat, hogy betöltsék az elnöki tisztséget és létrejöjjenek az elöljáróságok. Ezek majd segítenék szót érteni. Szavaiból a gondok ellenére bizakodás árad. Főként amikor arról beszél, hogy a pártbizottsággal közösen a tanács versenyt indít a négy község művelődési házának megszépítéséért. Bevonják ebbe a gazdasági egységeket, a kisiparosokat és természetesen a településük sorsát szívükön viselő lakókat is. Búcsúzóul azt kéri, hogy az év végén térjünk vissza a tanulságokra. — Előrelépni csak így tudunk, s remélem, ebben szót tudunk érteni az emberekkel. Szálai László A hómezők „rabszolgái” Az északi népek számára nélkülözhetetlen a megszelídített rénszarvas. Képünk tanúsága szerint szánjaik elé fogják az állatokat, de húsuk táplálékul is szolgál, s jóformán minden porcikájukat hasznosítani tudják. Édes élet két műszakban Cukrászok szerződésben A (selymes fényű 'krémek, frissen sült tészták látványa nagy csábítás annak, aki szereti az édességet. A csábítás annál erősébb, minél több torta,, pislkótajtekercs és egyéb cukrászsütemény kínálja magát nap nap után. A marcali oukrászüzemben dolgozó asszonyok csak nevetnek azon a (feltételezésen, hogy ők kedvük szerint, nyáktó nélkül eszik a sok finomságot. — Nem szeretjük az édességet. Ez nálunk (szakmai ártalom — mondja Bencze Béla üzemvezető. — Kóstolni persze kell, hiszen ez egyben a minőség ellenőrzése is, de ez valóban csak kóstolás. Az üzemvezető éppen útról érkezett, süteményt szállított az egyik boltba. —Amióta az áfész kiadta szerződésibe ezt az üzemet, egy kicsit más a munkarend, mint korábban volt. A vezetői feladatok mellett példáiul a kiszállításról . is én gondoskodom. Vettem egy furgont, és azzal járom a várost lés a (környékbeli üzleteket. 1967 óta dolgozom itt, telhát össze tudom hasonlítani a szerződéses üzemeltetés előtti időszakkal1 a mostanit. A (Marcali és’ Vidéke Áfész, ahova jelenleg is tartozunk, éjveken át veszteségesen tudlta csak fenntartani ezt az üzemet. A múlt év októberétől dolgozunk szerződéses formában és úgy számítom, hogy elérjük a 60—70 ezer forint nyereséget. — Ez csak az üzemelte- tésii forma változásának köszönhető? — Főként annak. A szabályozók korábban nem tették 'érdekeltté a dolgozókat abban, hogy többet és többféle süteményt készítsenek. Most többet dolgozunk, de van ,is ilátszata. A cukrószüzemben az üzemvezetővel együtt hatan dolgoznák. A délelőtti műszákiban 'egy szakképzett cukrász lés két kisegítő. Őket ketten váltják, és ha kell, délután az üzemvezető is beáll a sorba a keverőgép és a sütő mellé. A hét minden napján egy- egy munkafolyamatot végzünk — mondja Berkes Ibolya cukrász. — Péntekre mindennel készen vagyunk, két, de ezzel még nincs vége a hétnek; szombaton a délelőttösök nagytakarítással fejezik be a munkát. — |Mi a legnehezebb a oukráiszszakmában ? — Szakmai oldalról talán a díszítés, merit az adja meg a végső formáit. De van egy másik nehézsége lis. Itt nem lehet ülve dolgozni. Egyik társa vékony, középkorú asszony. Sürög-fo- rog, hozzáértően, nézegeti* a sütőbe rakott kerek torta- lapokat. — Nyolc 'éve költöztünk Marcaliba, rá egy évre jelentkeztem, hogy szeretnék itt dolgozni. Azóta márany- nyira belejöttem a munkába, hogy a főnököm szerint a szakmunkásvizsgát is le.te- hetném — mondja Bázel Gyulámé. — Nem ördöngösség ez, csak (figyelni fcelll az arányokra és a sütésre, nehogy elégjen a tószita. A ouknászüzembian hétről hétre mlinitegy 40 féle süteményt 'készítenek, de ha igény v,an rá, akkor ennél többet is. Ugyancsak igény szerint szállítják a város és a környező települések boltjaiba az 'édességeket Legnagyobb keletjük a krérne- seknek, a fcépviselőfánkok- nak és a sarobházaknak van, de sikere van a Ferike nevet Viselő süteménynek is. Ez új termékük, ezen kívül még 8-10 félé itt készült Újdonsággal is találkozhatnak a vásárlók. Tervezik kelt tészták sütésiét is, Ebben Izsák Lászlónénak már niagy gyakorlata van: — Október óta dolgozom itt, de nem volt ismeretlen ez a munka számomra. Ellőtte a Bagdasban tésztákat is sütöttem. Nem vagyok szakképzett cukrász, ám a gyakorlatban már sok mindent elsajátítottam a szakmából. Itt egyébként is mindenhez kell érteni, sütéshez, töltéshez, krémkeveréshez, díszítéshez egyformán, mert szükség van (minden kézre. — Szeretnénk a hagyományos sütemények, torták mellett az. újdonságokat 'is megszerettetni a vásárlókkal — mondja az üzemvezető. — A kelt tészták mellett hamarosan gyümölcstoritákat is ajánlunk a boltvezetőknek. Jielanlleg 50 üzletibe szállítják készítményeiket. Elsősorban tőlük függ, hogy a vásárlókör miként bővül. Nagy Zsóka lehet számítani a süteményei^S Nem lesz a te talpadnak nyugalma A forint rangja VALUTAKEDVEZMÉNYES UTAZÁSOK Ha igaz a mondás — Az idegenforgalom a béke nehézipara — akkor Magyar- ország ebben egyre inkább nagyiparos lesz. A héten ismételtein ekt állapították meg, ezúttal Ausztria és a Német Szövetségi Köztársaság turisztikai szakemberei. Egy évvel ezelőtt ugyanis szerződést kötött a Budapest Tourist, a Nackenmann Ös- terrecilh és a Blaguss utazási iodia: együttműködnek az idegenforgalomban. A Ne- ckermann cég ugyanis Ausztriában leányvállalattal rendelkezik, a Blaguss pedig az osztrákok Magyarországra irányuló legnagyobb turistaforgalmát bonyolítja le, immár fél évszázados magyarországi utazási tapasztalatai alapján. Az ötletes együttműködésből mindenkinek haszna származott. A külföldi irodák számára utasokat szervezetit a Budapest Tourist, s ezéket Bécáből Vitték nyugat-európai vagy más országba, turistaú'tira. Ezért 10 százalék árengedményt adtak a Budapest Touristnak. Utóbbi pedig továbbadta ezt az engedményt a magyar utasoknak, akik ezáltal a nyugati valutának csak 90 százalékát fizették ki. Az osztrákok növelték a Magyarországra hozott turisták számát. Mégpedig elsősor24. Mayer Nikolaus -oda is ment hozzájuk. Rátétté kezét Rupert váLlárá. — Kedves szomszéd, egye- tek-igyatok, érezzétek jól magáitokat a lányunk lakodalmán. Ne rontsátok a fiatalok kedvét! — Maga is őket pártolja meg, Nikolaus bácsi — mondta Nyári Péter. — fMlajd küldenek hálából egy meghívót a következő gyűlésükre. — Nem vagyok én gyűlé- sező ember, te Péter. (Á világ sorsát úgyis mások döntik el iá fejünk fölött. — Egészségiedre, szomszéd — emelte poharát Bittner. — Légy nyugodt, mi nem rontjuk el a lányod (lakodalmát! — Hiszen nem (is azért... Isten éltessen! Éva réigli szokás szerint akkor már küldözgette a lány- barátnók felé a cukorral meghintett pohár borokat, hogy azok ki'hörpintve pengőt csengessenek a pohár fenekére, úgy játsszák vissza. Éppen Stagl Marianne szür- csölte az édes bort, amikor Neitzer Lizü felcsattant. •Szatócsboltj ában — Nekem ne is küldjön... ! Zsidócukorral édesített bort ién nem iszok! Ki tudja, mibe hempergette meg a culkroszsákot a Számi? Ne is erőltessétek, nem kell a borotok! Gyanúsan csillogott a szeme. Az 'apja tavasszal nyitotta meg apró fűszerüzletét Rosenberg Számi kereskedésével átellenben. — De, Liszlka — nyugtatgatta riadtan Frech Matthäus, akivel egy párba osztatták. — Mindenki minket néz... — Van is mit: ide nézzetek! Hát 'görbébb vagy púposabb VagyOk én a menyasszonynál ? Mondjátok meg ősaimtén a záidöbérencnek .. ! Mart az, zsidópárti, aki a Számi torájzlerájában* vásárol ... A vőlegénnyel akarók gyorspolkát táncolni! Nyári Péter rúgta ki maga alól a széket. Odalépett Neiitzer Lizi mögé. Fehér volt, mint a fial. Hallani lehetett a falióra ketyegését, Olyan mély kút volt a csend. Lizi ímegórezhetett valamit, írnert ihátrakapta a fejét. Akkor Nyári ráérősen az ujjal közé fogta a lány lorrát. Szoríthatta, mert Lizi szeme könnybelábadt. — Mi van odaírva arra a táblára a falon? — Nyári a fogai között szűrte a szavakat. — ,jNe köpködj”! Hát ehhez tartsd magad! Elengedte. — Na de (kérlek — hebegte Frech Matthäus, Lizi koszorús párja. — Akarsz valamit mondani, Máté? Odakint megbeszélhetjük ... |— Kérlek, én csak... Semmit. De azért... Nyári ügyet sem vetve rá Visszaült Hauser Henrik mellé. — Az 'anyád úristemit, te állat I— fújta a zsebkendőjébe dühét Niéitger Lizi. — Tudod te, kibe kötöttél bele?! Jól jegyezd meg, mert egyszer felelni fogsz ezért. A népi német ifjúsági szervezet leendő iányesqportvezétő- jére emeltél kezet! Mintha az egész színjátékot csak azért rendezte volna, Ihogy ezt a falu tudtára adja. Bieber Lorenz végre felocsúdott, és nagy handa- bandázássial igyekezett eleget tenni első vőfélyi tisztének. — Húzzátok, Willy! Susz- terpol'ka, kop-kop,ikop! Éva egészen elveszettnek érezte magát ebben a hangzavarban. Miközben ráfegyelmezte magát, hogy a párok forgását, szökelléseit figyelje, a homályból felderengett benne, hogy ezzel a novemberi nappal nemcsak lánysága zárult be mögötte, hanem valami más is. Mindnyájuk mögött. III. 1. „Somogyvármegyében is megkezdődött a magyarországi svábok kitelepítésével kapcsolatos összeírás és intézkedés a kitelepítés gyors megkezdéséről. Kisberkiben, Szabadiban és Kercseligeten már olyannyira előrehaladott a bizottság munkája, hogy Botéba már be is érkezett a szerelvény, amely a volksbnudistákat Németországba fogja szállítani. 40 kocsiból álló szerelvény cca. 1000 embert fog elszállítani, és ezzel az első lépés megtörténik a törvény által előírt folyamat megindítására Somogy megyében.” (Somogyvármegye, 1946. június 8.) 2. Én mentem el a községházára. A kitelepítési listát egy plakát sarkához goimbos- tűzték. Ez van a plakáton szép piros és fehér betűkkel: „És mégis1 lesz kenyér!” (Folytatjuk.) ban nem az osztrákokét, hanem ausztriai szervezésben más országok dákodnak szerveztek magyarországi utakat. A itőlü'k szerzett valuta révén további magyar állampolgároknak nyílt lehetőségűik külföldi útra. Ennek az együttműködésnek most újabb lehetőségei nyíltak. Például megszervezik, hogy Budapestről az amerikai légitársaság, a Pa- nam járatával lehessen tengerentúlra utazni, méghozzá forintért. Az osztrák idegenforgalom átszerveződése révén belépett a gazdasági együttműködésbe a „Reisen und Freizéit” iroda is. Utóbbinak Salzburgban működő irodája a jövőben két magyar alkalmazottat is foglalkoztat, hogy Salzburgon keresztül még több turistát szervezzenek a nyugati országokból Magyarországra. A „békebeli nehézipar” tehát nagy erőre kapott Magyarországon. A szocialista államok közül e tekintetben elsők vagyunk. S ebben nemcsak a magyar lakosság mozgékony," érdeklődő természete, nemcsak a Magyar Népköztársaság valuta- és idegenforgalmi politikája, közbiztonsága, az ország vonzereje van benne, (hanem az az egyre erősödő rang, ami pénzünké — a forinté,
