Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-27 / 48. szám

1985. február 27., szerda Somogyi Néplap 3 Negywenöiöaök A „hőskor” nem túlzás Párttagsági könyvük kelte 1945. Mit jelentett a kommunista párt tagjának lenni a felszabadulás évében és mit 45-ös párttagnak lenni ma? Mit tettek, hogyan éltek az eltelt négy évtizedben? Nem vittek véghez hőstetteket, nem töl­töttek be magas tisztségeket. Csupán segítenek megérteni, hogy miért megbecsülésre érdemes mai életünk. Utazó szarvasok A végállomás: Új-Zéland A jelentős üzletkötés mel­lett tudományos célokat is szolgál a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság és az új-zélandi Wrightson cég közötti szerződés. Fiatal, legföljebb 3 éves szarvasokat szállít a gazdaság a Mava­don keresztül a távoli or­szágba, ahol szabadon enge-, diiík az állatokat. A megállapodás értelmé­ben 50—70 szarvast telepíte­nek árt.. Befogásuk néhány hónapja kezdődött, a leg­több azonban az elmúlt két hónapban került „rabságba’’. Ott jártunkkor a nagyatádi erdészet zsitvapusztai kerü­letének központjában 30 va­dat tartottak „házáőmizetfoen” a külön erre a célra épített karámokban. — Nekünk ez az első ilyen feladatunk — mondja Sas E mii kerületvezető. — Az első néhány alkalommal még hiányzott a gyakorlat, de most már szereztünk né­mi tapasztalatot. Időközben változtattunk a befogások módszerén is. Először löve­dékkel kábítottuk el: az ál­latokat, de ez nagyon körül­ményes volt és nem is min­dig célravezető. Újabban nyugtatószeres takarmány- keveréket helyezünk ki az etetőhelyekre, másnap ki­megyünk, és behozzuk az el- kábulit állatokat. A Kaposvári Mezőgazdasá­gi Főiskola kutatója álltai kevert nyugtatószert először próbálják ki Somogybán, és eddig 17 vadat sikerült be­fogni ezzel a módszerrel. — Milyen hatása van en­nek a nyugtatónak? — Az általunk is alkalma­zott keveréket Gyula jón már jó eredménnyel kipróbálták — mondta Sugár László vadbioilógus. — A lövedékes kábítással szemben a nyug­tatószeres etetésnek többek között az az előnye, hogy nem sérti meg az állatot. A szarvasok néhány napig, esetleg egy hétig bódultak, ez megkönnyíti a fogsághoz való alkalmazkodásukat is. A karámba zárt állatokat Lovász Erzsébet és testvére, Lovász Gyula gondozza. — Nem mindennapi dolog szarvasokat etetni, de nem is ördöngösség — mondja a gondozónő. — Naponta kétszer kapnak enni és többször inni, mert nagyon vízigényesek. Az almozásfcor egyik boxfoói a másikba hajtjuk át az állatokat, ilyenkor vigyázni kell, mert könnyen feldönthetik az embert. Ezt a munkát in­kább a férfiakra hagyom. Azt megfigyeltem, hogy amíg egyedül voltak egy boxban, addig sakkal nyug­talanabbak, vadabbak vol­tak, most 3—4 szarvast zár­taik össze, és úgy létszák, egymás közelsége megnyug­tatja őket A szarvasak befogásait a nagyatádi erdészet vállalta, de a zselici erdészet is be­segít. Ebből a körzetből ed­dig négy vadat sikerült be­fogni, hármat nyugtatólöve­dékkel, egyet pedig, a leg­utolsót már a takarmányba kevert nyugtatószerrel. — Élővadbefogással már harmadik éve foglalkozunk — mondja Cseke Albert ke­rületvezető —, de most elő; szőr alkalmazzuk az etatéses módszert. Még nem tudjuk, mennyire válik be, de nagy reményt fűzünk hozzá. Van agy zárt vadaskertünk, ahol valamikor muflonokat neveltünk, ide próbáljuk szoktatni a szarvasakat, a beetetés után pedig végig­járjuk a területet. Ma az elsőt már sikerüHt befog­nunk, de még 4—5 kóborló állatot láttunk a kerítésen belül. A tavalyi esztendő is em­lékezetes marad a közleke­dési tárca történetében. Ta­karékos időkben jóval ke­vesebb a beruházás, s oly­kor nagyon nehéz eldönte­ni, hogy mit hagyjanak el az eredeti tervekből. Mind­ezek ellenére 1984 sem ese­ménytelenül telt el, felavat­ták az új metrószakaszt, a kibővített Árpád-hidat, az átépített Flórián teret, va­lamint a Kelenföldi pálya­udvart. A Ferihegyi repülő­téren is átadhatták az új irányítótornyot, és sok, ke­vésbé látványos építkezés fejeződött be szerte az or­szágban. Katona András, a Közlekedési Minisztérium műszaki fejlesztési főosztá­lyának vezetője fontos ered­ménynek könyveli el ezeket. — A záhonyi átrakó állo­mást például 35 éve épít­jük, s tavaly is 300 millió forintot költöttünk rá. Száz kilométernyi vasútvonalat villamosítottunk, így többek között átadhattuk a Sárbo- gárd—Dombóvár közötti sza­kaszt. Kereken 230 kilomé­ternyi pályát korszerűsítet­tünk, s így több vonalon gyorsulhatott a közlekedés. Az autópályákat csak sze­rény mértékben építhettük tovább, és mindössze nyolc kilométernyi utat korszerű­síthettünk. Ám a Kőszeget Az itt. befogott szarvaso­kat teherautóval szállítják Zsitvapusztára sorstársaik­hoz, ahol alapos és minden­re kiterjedő orvosi vizsgálat következik. Ebben angol ál­latorvosok is segédkeznek, mivel a szarvasok útja elő­ször Angliába vezet. Ott hat hónapig még fogságban tart­ják az állatokat, mielőtt el­indulnának Üj-Zéland felé. Ez a kis kerülő ugyancsak kívánalomként szerepel a szerződésben, mivel az ang­liai szigorú állategészségügyi elkerülő szakasz megépítése így is sikerként könyvelhe­tő el. A 16 kilométernyi be­kötőút ugyancsak kevésnek mondható, de az útvonal­rövidítés miatt jelentős mennyiségű energiát taka­ríthat meg az ország. — Milyen terveket készí­tettek az idei évre? Kezde­nek-e új beruházásokat? — Bár a vállalati terve­ket még nem ismerjük pon­tosan, az már bizonyosnak látszik, hogy a tavalyihoz hasonló esztendőt kezdtünk, s legfeljebb néhány terüle­ten számíthatunk emelke­désre. Üj beruházást nem indítunk, ellenben a régie­ket igyekszünk befejezni, hogy minél kevesebb beru­házás húzódjon át a követ­kező tervidőszakra. Folytat­juk a ferencvárosi rendező­pályaudvar korszerűsítését, és a Budapest—Pécs vonal villamosítását. Előkészítjük a Budapest—Székesfehér­vár—Nagykanizsa vonal vil­lamosítását is. A járműpar­kot a szűkös lehetőségek miatt a korábbinál lassab­ban tudjuk cserélni. A köz­utakat is hasonló tempóban építjük tovább. Az M 5-ös elkészül Örkényig, s Herceg­hálom és Bicske között épít­jük az M 1-est. Előkészít­jük a budapesti körgyűrű, az M 0 munkálatait, először előírások biztosítékot jelen­tenek az új-zólandii partne­reknek ahhoz, hogy terüle­tükre egészséges állatok ér­kezzenek. (Ez más országok­ká! kötött szerződésekben is kitétel.) Az első szállítmányt — a már korábban befogott szarvasok közül húszat — március közepén indítják útnak, és ezt követően a Szerződésben vállalt vala­mennyi állatot folyamatosan szállítják. Nagy Zsóka a 6-os út és az M 5-ös kö­zötti szakaszhoz fogunk hoz­zá. Az útkorszerűsítések és a bekötőutak építése is ha­sonló tempóban folytatódik, így például elkészül a 8-as út Veszprémet elkerülő sza­kasza, és a csanádapácai bekötőút. Átadhatjuk majd a felújított szekszárdi Sió- hidat is. — A MÁV gondjait már említette, de vajon a többi közlekedési vállalat képes-e nagyobb léptékkel fejleszte­ni? — A helyzetük, s így a lehetőségük is sajnos ha­sonló. Ferihegyen elkészül az új forgalmi épület, s így már két csarnokban fogad­hatják a vendégeket. A MALÉV egyébként áruszál­lító konténereket és a moz­gássérültek részére két autó­buszt kíván vásárolni. A MAHART-nak különösen hátrányos a helyzete. Hiába olcsó a vízi szállítás, kikötő­építésre nem telik. A jár­műparkjuk is mindössze egy szovjet szárnyashajóval bő­vül. A Volán-vállalatoknál a legnagyobb vállalkozásnak továbbra is a Zil teherko­csik diesel-üzeműre való átállítása számít. A Hunga- rocamion speciális jármű­vekkel bővíti parkját, s év Dr: Ferenczy Pálné sugár­zó egyéniség; sorsa megha­ladja a regényírók képzele­tét. — Olykor Ihialílom, ami 'a ,tv-ben vagy a rádióban va­laki a bombázások borzal­mairól beszél. Azt hiszem, sokan csak utódáig gondolják, hogv a bombázás volt a legrosszabb. Igaz, hogyan is mérhetnénk a metsző féle- diem borzalmát, amikor a Gestapo autója megállt a ház előtt... Polgárcsaládból származom. Szüléimét Ausch­witzba deportálták, ott hal­ták meg. Még 1928-ban Né­metországba kerültem, ott tanultaim és mentem férj­hez. Fiatal lányként megis­merkedett a kommunista párt eszméivel, s eredetiben olvasta Marxot. Hitler ha­talomra jutása után a Szov­jetunióba emigráltak, ahon­nan a háború alatt férje né­met állampolgársága miatt kiutasították őket. i— Hazugságok sorának kö­szönhettük a túlélést, s an­nak, hogy voltak elvtársak, akik bújtatták és segítettek. Aligha lehet elmondani, mi­lyen az, amikor az ember attól fél, hogy a ruhán is átlátszó szívdobogás lesz az árulója... A város felszabadulását követő napokiban kerültünk Kaposvárra. A szovjet pa­rancsnokságon voltam tol­mács. Szinte magától érte­tődő volt, hogy a kommunis­ta párt (tagja lettem. Dr. Fereinczyné politikai­lag képzett volt, s egyre újább közéleti tisztségbe vá­lasztották. — Nem érzem túlzásnak, ha azokat az időket hőskor­ként említik. Akkoriban szinte hegyeket mozgatott meg a lelkesedés. Hóvihar­ban szovjet katonai kocsi­val imianitünik az Új Szót ter­jeszteni. Szigetvárról csak egy hé,t után jutottam Visz- sza Kaposvárra. Akkor azon­ban az ilyen eseteket sem éreztük tehernek. Természe­tes kötelességünknek .tartot­tuk a falujárást, és minden pártimunkát. Egy időben vol­tam városi pb-'tag, tanácstag elején átadta új telepét Bu­dapest határában. — Már említette a követ­kező ötéves tervet, s hama­rosan dönteniük is kell, hogy milyen beruházások­nak, fejlesztéseknek biztosí­tanak szabad utat? — Sajnos, nem nagyon léphetjük túl a mostani ke­reteket. Ha szerény mérték­ben, de mégis többet költ- hetnénk, akkor is csak a mostani színvonalat tarthat­nánk. Megőriznénk a mos­tani szállító kapacitást, s a közlekedési hálózat sem rosszabbodna. Ez a közle­kedés biztonsága miatt is fontos volna, hiszen a köz­úti és a vasúti pályák álla­pota a forgalom biztonságát is meghatározza. Márpedig jelenleg nem 'történik sok baleset, s ezt a kedvező helyzetet jó volna tartani. — Mire nem telik majd? — A hidak építésére, fel­újítására keveset költhetünk. Pedig vasúton és közúton is kis teherbírású hidak áll­nak, amelyek korlátozzák a vonal forgalmát, s a szűk keresztmetszeten a követke­ző öt évben sem nagyon si­kerül majd változtatni. Meg­épül viszont a polgári Tisza- híd, Szekszárd térségében egy új Duna-híd építéséhez fogunk, és kedvező esetben még Szolnokon is felépülhet /■ és propagandista. Szívesen csináltam. Az ötvenes évek elején egyre több politikai lépés feedvetilení'tett el. Kis­gyermekemre hivatkozva le­mondtam társadalmi meg­bízatásaimról és kértem, hogy laborasszisztensként dolgozhassak. Hátat for­dítottam volna a pántnak? Soha. Mindig hittem az esz­mében; ma sem tudok el­képzelni ennél igazságosabb .társadalmi rendet. Az akko­ri hibák okát sem a párt eszméiben láttam, hanem az emberekben. Mint ahogy a mai társadalom is olyan, amilyenné formáljuk. A párt­ban sohasem csalódtam. Éle­tem legnagyobb politikai csalódása még Németország­ban ért. Sohasem hittem volna, hogy Hitler akkora tömegbázisra tehet szert. Még az elvtársak között is akadt, aki eüitántorodott. 1956 után azt éreztem, mint amikor ablakot nyit­nak egy áporodott .levegőjű szobában. 78 éves vagyok,, továbbra is részt veszek a körzeti alapszervezet tag­gyűlésein. Igaz, sok új jelen­séget nem értek, mégis jól érzem magam. Sokszor vitat­kozom azokkal, aki a mai fiatalokat bírálják. Szerin­tem nem foglalkozunk velük eleget. Számukra is vonzób­bá kellene tenni a mozgal­mat [úgy, hogy megérezzenek valamit a négy évtized előtti .lelkesedésből, a közösségért való munkálkodás szépségé­ből. Bíró Ferenc egy új Tisza-híd. A vasúti járműpark öregedését sajnos nem tudjuk megállítani, s ugyanígy a Volán járműveit sem lehet majd úgy cserél­ni, ahogy azt esztendőkkel ezelőtt tették. A kikötőkről már szóltam az idei gondoknál, és ez a tendencia ugyancsak tartós­nak ígérkezik. Hiába gaz­daságos a vízi szállítás. Pe­dig a kikötők építésére prog­ramot is készítettünk, de a költségek nagysága miatt egyelőre kivitelezhetetlen. A csepeli szabadkikötő re­konstrukciójára például 400— 500 millió forintot kellene költenünk. A közúti hálózat fejleszté­sénél egyelőre csak az M 0 körgyűrű 6-os úti és M 5-ös közötti szakaszának megépí­tése látszik biztosnak. A vasútvonalak korszerűsítése hasonló arányban folytató­dik, míg a villamosítást kedvező esetben 400 kilo­méteres szakaszon tudjuk majd elvégezni. Így elké­szülhet a Budapest—Székes- fehérvár—Nagykanizsa és a Győr—Sopron—Ebenfurt vo­nal kiépítése. Természetesen egyetlen lehetőséget sem kívánunk elszalasztani, ami­nek révén esetleg túlléphet­nénk a mostani szerény ter­veken. Dalia László Hoi, mi épül? | Közlekedési beruházásaink

Next

/
Oldalképek
Tartalom