Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-02 / 27. szám
6 Somogyi Néplap 1985. február 2., szombat TUDOMÁNY, TECHNIKA A ragasztás rangja Mutasd, az írásod, megmondom, ki vagy EGYÉNISÉGÜNK LENYOMATA Fotométeres alkoholszonda A tea termesztése Egy tudomány fél. Ország- szén te rangos orvosprofesz- szorok foglalkoznak a grafológiával, biológiával, élettani, ideggyógyászati kutatásokban, sőt, a gyógyító munka segédleteként is támaszkodnak az emberi kézírásra. Mégis — a többségük elzárkózik a nyilatkozat elől. Pedig valamennyien tudománynak lismerik el: tapasztalati tudománynak. Ráadásul e tapasztalatok nélkülözhetetlenék egyes tudományok működéséihez, és a köz- niapli életben az ember megismeréséhez. Mondhatnánk talán, hogy a mai ember természettudományos műveltségétől idegen az ilyen „okkult” kutatás. Csakhogy valahány grafológiával foglalkozó szakember — mind éppen orvos. Vagyis éppen a természettudomány világéiban él és dolgozik. Mi is a grafológia? — Azt már közhely volna leírni, hogy nem jóslat. Jóslattal ugyanis csak nagyon primitív emberi kapcsolatban lehet valakit becsapni. A grafológia viszont az ember egyéniségének, gondolkodás- rendszerének megnyilatkozása, kézírás formájában. A nyelv, a beszéd is az emberi egyéniség jelentkezése a külvilág ingereire, ugyanúgy az ember egyénisége taglej- itósében, arcjátékában, mozgásában is megmutatkozik. Az írás is ilyen árulkodó mozgás. Belső világunk jelentkezése a kéz mozgása révén. A személyiség pedig nemcsak a külvilágtól érkező — tudományosan: exogén —, hanem a belső világunkból eredő — ugyancsak tudományos kifejezéssel: endogén — hatásokra is válaszol. A mélyen bennünk élő — a tudomány nyelvén: endopszichikus — világ pedig nem mindig tudatos. Mindez kifejeződik a kézírásban is. Igaz, gyermekkorban még nagyon szabályozott, „iskolás” ez a (tevékenységünk. Később azonban fizikailag rutinná vált, és pszichikai- Lag egyre kevésbé ellenőrizhetően válik belső világunk lenyomatává. Minden korszak minden írásrendszere más-más azonosságot hordoz. Mégsem lé- teáik egyetlen kodban, egyetlen írásrendszerben sem két azonos kézírás. A grafológia fontosságát elsősorban két dolog adja. Egyik: hogy az írás — mint az emberi egyéniség megnyilvánulása — rögzített, nem száll el, mint a szó, később is vizsgálható. Másik: viszonylag igen távol állnak tőle a törvényszerűségek, vagyis az általánosítás veszélye alig fenyegeti. Éppen mert nincsen két azonos kézírás. Igaz, minden ember dialektikusán változó történelmi, gazdasági, élettani, pszichológiai folyamatok gyújtópontjában él; maga is dialektikusán változik. Mégis — mindig van megkülönböztethető egyénisége. Az már a grafológus vizsgálati (taktikája, hogy többféle hangulatban készült írásokat szerez ugyanattól az embertől, s ezen kívül másolást is kér. I A grafológia végülás — tudomány. Wundt-tól, a pszichológia egyik ága, a szociálpszichológia megalapítójától, a Völlkerpsichológia című hatalmas alapvető mű szerzőjétől kezdve olyan neves hazai ideggyógyászokig, mint Nyírő vagy Ramsch- bu-rg — sokan alkalmazták. Az elmúlt évtizedek egyoldalú természettudományos szemlélete idején azonban sokan nem merték, s úgy látszik, még ma sem merik vállalni az igen hasznos és gyakorlatias grafológiát. Pedig még ezek alatt az évtizedek alatt is fejlődött. Egyebek között tisztább a kép abban a tekintetben, hogy mennyi a genotípus és mennyi az endotípus szerepe az ember kézírásában. Vagyis mennyi az öröklött szellemi vonás és annak ve- tülete, s mennyi alakult ki az élet során. Az egypetéjű ikrek esetében például — az örökléstan szerint — a kézírásban csupán 10—15 százalékos arányban fedezhető fel öröklött azonos tulajdonság. A többi az élet során szerzett mozgásforma. Szemben más vonások, tulajdonságok megoszlási arányával. Például hajszín tekintetében minden pár egypetéjű ikerből 70 azonos és csak 30 eltérő. A grafológia azonban nagyon bonyolult, minit az emberi személyiség általában. Lehet valakinek ötéves korában egyéni írása és lehet 60 évesen is iskolás. Ami persze már sok mindent el-* árul. Mindenesetre az ember megismeréséhez, az emberi személyiség vizsgálatához — az empátia, vagyis a beleélés és sok egyéb hasznos, de nehezebben megfogalmazható módszer mellett —, a mindig rögzített kézírás is elengedhetetlen eszköz. Kár, hogy a tudományos közéletben még mindig tartózkodnak az elismeréstől. F. D. Ma már alig van anyag — a papírtól a fán, a fémeken és műanyagokon át az emberi szervekig —, amely így vagy úgy ne kerülne kapcsolatba ragasztókkal. Vegyük csak a repülőgépet: kinek nem fut végig a hátán a hideg, ha egy gépmadárban ülve, néhány ezer méter magasságban megtudja, hogy a légi jármű részeit nem csavarok, szegecsek vagy hegesztés tartja össze, hanem ragasztó? Hogy ilyképp néhány itonnával könnyebbre lehetett konstruálni a gépet, az aligha nyugtatja meg az ijedős utast, akit elsősorban az érdekel, hogy tart-e a ragasztó? És ki ne vélné szolidabb megoldásnak a sebészetben a tű és a fonál használatát a ragasztóénál, amellyel pedig a tüdő és vese vágott sebeit is össze lehet ragasztani? Pedig nem A vér alkoholtartalmának ellenőrzésére angol kutatók egy újabb eljárást dolgoztak ki. A leheletet egy kálium- bikromátat is (tartalmazó sárga színű oldatba nyeletik el, amely az alkohollal reagálva káliumszullfáttá és krómszulfáttá alakul (köziben kénsav, ecetsav és víz keletkezik), s a folyadék színe az eredeti sárgáról zöldre változik. Áz oldatot küvettá- ba (párhuzamos falú üvegedény) öntik, majd összehasonlító oldatnak egy másik A kisebb fajlagos fogyasztás miatt, s a jelenleg még olcsóbban kapható Dieselolaj miatt egyre nagyobb az érdeklődés a Diesel-motoros személygépkocsik iránt. Az energiaválságban persze a Diesel-autók uralma sem jelentene végleges megoldást, mert a Diesel-olaj ára az üzemanyagellátásban hamarosan túlhaladná a benzinét, s a hiány a Diesel-olajra tolódna át. Az igazi megoldás egy olyan motor lehetne, amely a Diesel-motor előnyeit megtartva mindenfajta üzemanyaggal működik. Ilyen motort szerkesztett az amerikai J. Witzky. Bár a szárazföldi sebességi rekord elérésének nincs nagyobb gyakorlati jelentősége, mint a Mount Everest megmászásának, vagy a Föld körülhajózásának egyszemélyes vitorláshajón, az ez irányú kísérleteket és eredményeket mégis figyelemmel kíséri a világ. A járművek kialakításában, minél nagyabb teljesítményű erőforrással való ellátásában a nagy autógyárak egymással vívott élet-halál harca tükröződik. jóllehet ezek a kocsik valójában már nem közlekedési eszközök; hektókétséges, hogy amit összeragasztottak, az nem ritkán tartósabb, mint az, ami természetes úton nőtt össze. Ha például két fadarabot ragasztunk össze egymással előírás szerint, megállapíthatjuk, hogy bármely más ponton könnyebben tudjuk elválasztani egymástól a darabokat, mint a ragasztás helyén. A ragasztókkal szemben támasztott követelmények persze sokfélék. így nem csodálható, hogy a nyolcszázat is meghaladja a különféle kis- és nagyipari, illetve háztartási célokra készülő ragasztók száma. Az állandóan folyó kutatómunkák eredményeként előállított új ragasztók közé tartoznak azdk a vulkanizáló hatású, önragasztó szalagok és masszák, amelyeket szintetikus kaucsukból nyernek. Ezeket autókarosszériák tömítésére használják. Képünk bizonysága szerint ma már a vasúti síneket is lehet — hegesztés helyett — ragasztani. küvettába leheletet nem tartalmazó kálium-bikromát oldatot öntenek. Mindkét kü- vettát egy műszerbe — fotométerbe — helyezik és átvilágítják. A műszer megméri, hogy változott-e a szín, és hogy a színváltozás milyen mértékű. Minél több a véralkohol, annál erősebb a színváltozás. A szubjektív körülményeket a módszer teljesen kizárja. A vér alkoholtartalmát a műszer skálájából közvetlenül le lehet olvasni. A „mindenevő” Diesel-motor a szokásos benzinüzemű Ottó-motortól elsősorban a gyújtás módjában és ezzel összefüggésben a sűrítési viszonyban tér el. Induláskora gyújtógyertya végzi a gyújtást. A már felmelegedett és rendes fordulatszámon dolgozó motor öngyulladással működik, de csak 12:1 sűrítési viszonnyal. Ezt a feltaláló úgy érte el, hogy az üzemanyag-levegő százalékos összetétele és elkeveredése nem egyforma az egész égéstérben. A hengert és a hengerfejet olymódon alakította ki, hogy a gyújtás tulajdonképpeni pontján mindig robliterszám fogyasztják az üzemanyagot a néhány perces futás alatt, fékútjuk több kilométer, s számycsonkok szorítják őket a földhöz, nehogy felemelkedjenek. Napjainkban, amikor a szárazföldi sebességi rekord már elérte a hanghatárt, érdemes visszapillantani a fejlődés egyes fokozataira. Az első, hivatalosan is mért gépjárműrekordot 1894-ben Franciaországban érték el (20,5 fem/óra). Az első hitelesített világcsúcsot ugyancsak egy francia állította fel, Jelenleg a föld lakosságáénak legalább fele teaivó. Ebben annak is szerepe van, hogy a trópusokon és Kelet- Ázsiában ivóvízként fogyasztják, hogy elkerüljék a forralatlan vízzel terjedő trópusi fertőzéseket. A teanövény örökzöld cserje, vagy kis termetű fa, de a teálevél nyeréséhez a növényeket rendszeresen nyesik. A teacserje termesztési területén igen sokféle a termesztés és a feldolgozás. Teaültetvény magról vagy hajtásdugványról telepíthető. A magvakat háromtól harminc napig melegen tartott nedves zsákrétegek 'között előcsíráztatják, majd a csírázó magvakat megfelelően előkészített ágyúsokba ültetik. A magoncokat fél-másfél évig itt gondozzák, rendbanóképes keverék legyen. A hengeres gyújtótér körha- gyóan van kialakítva a hengerfejben: ebben az üzemanyagot oldalirányból fecskendezik be, ezért a szembeáramló friss levegő erős örvénylő mozgással lép be a térbe, s ennek eredményeként a gyújtótér közepén robbanóképes keverék alakul ki. Az új motor kísérleti üzemben Diesel-olajjal, benzin— gázolaj keverékkel, alkohollal, benzin—gázolaj—alkohol keverékkel, sőt könnyű nyersolajjal is kifogástalanul működött. A szakemberek nagy jövőt jósolnak a Witz- ky-motornak. 1898-ban, 40 lóerős, akkumulátor táplálta villamos kocsiján (62,3 km/óra). A „bűvös 100”-ait még a múlt század utolsó éveiben sikerült átlépni, q — ki hinné! — 1909- ben már túl voltak a 200-as határon is a versenyzők. Az 500 kilométeres sebességet először egy angol lépte túl, 1938-ban. A 600 km/óra sebesség túlszárnyalására már újabb kilenc évet kellett várni (1947, 634 km/óra, s a további rekordokra csak 17 éves szünet után került sor, a gázturbinák és rakétahajtóművek alkalmazásával. Az szeresen öntözik és árnyékolják, majd a megerősödött csemetéket a teaültetvényen végleges helyükre telepítik. Gondos munkát igényel a hajtásdugványokkal történő szaporítás is. A szaporításra kiválasztott egyedeket a dugványok elkészítése előtt fél évvel visszavágják. A dugványokat a fejlődő új hajtások fásodott részéből készítik. Egy-egy dugvány egy csomóból, az ott eredő levélből, a hónaljában levő rügyből és az ezekhez tartozó rövid hajtásrészből áll. Az elkészített dugványokat azonnal szaporíitóágyásokba helyezik, 'tápanyagokban szegény, laza, homokos és savanyú talajba. A hajtásdugvánnyal szaporított teacserjét fél-egyéves korában ültethetik a végleges helyére. A következő feladat az ültetvényekbe kihelyezett növénykék formálása. Sorozatos nyeséssel vagy az ágak vízszintes helyzetbe rögzítésével kialakítják az ún. szedés! felületet. A termesztési folyamatban a legtöbb munkát a tea szedése igényli, ezért egyes országokban, például a Szovjetunióban és Indiában gépi szedésre alkalmas telepítésekkel és megfelelő szedést asztalok kialakításával gyorsítják ezt a munkafázist. A fejlődő országokban azonban még sokáig a kézi szedés lesz az elterjedtebb, mivel a gépesítés .rendkívül költséges, ezenkívül ott ez munkanélküliséghez vezetne. Képünkön azt látjuk, amint a 'teacserjét hajtásdugványokkal szaporítják: a hajtásdugványok készítését és azok fóliacsövekbe helyezését. 1001 'km/óra sebességű rekord felállítása 1970-ben sikerült. Amerikában — a „nagyok” árnyékában — nagy divat az úgynevezett „dragster” kocsikkal való versenyzés is. Egy könnyű alvázba beépítenek 300—500 lóerős motorokat, és kb. 500 méteres távon sebességi versenyeket rendeznek velük. Képünkön egy ilyen „ortopéd” versenyautót láthatunk, amely — rövid .távon — 320 km/óra csúcssebesség elérésére képes. . —> .... „MINDENEVŐ” WITZKY-MOTOROK
