Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-16 / 39. szám

1985. február 16., szombat Somogyi Néplap 3 A pártról mindenkinek Jogok és kötelességek A BELVÁROSI REKONSTRUKCIÓ HELYZETE A tömbrehabilitációkon a sor Minden társadalmi szerve­zet életében lényegibevágó kérdés, hogy milyen jogok­kal ruházza fel tagjait és miféle kötelezettségeket há­rít rájuk. Ha a jogokról be­szélünk, mindenekelőtt azt szükséges kiemelni, hogy a párttag semmiféle olyan jog­gal nem rendelkezik, ami őt a többi állampolgár fölé emelné, azokhoz képest: ki­váltságos, előnyös helyzetbe hozná. A párttagsági könyv egyetlen állami jogszabály betartása alól sem mentesít, nem jelent előnyt valamely funkció, vezető tisztség be­töltésében. (Csak a párt­tisztség betöltésének feltéte­le a párthoz való tartozás.) Sőt, bizonyos esetekben a párt kifejezetten azt kéri tagjaitól, hogy ne éljenek teljes mértékben azokkal a jogokkal, amelyek állampol­gárként megilletnék őket (ez főként az anyagi érvényesü­léssel kapcsolatos lehetősé­gek kihasználását illetően ve­tődik fel.) A párttagok jogai a párt szervezeti életében, tágabban a közéletben való részvéte­lükkel kapcsolatosak. Ilyen jog, hogy a párttag részt vehet a párt különböző szer­veinek megválasztásában, s maga is megválasztható bár­mely tisztségre. Ez utóbbi esetben csupán annyi a kor­lát, hogy a tisztségek egy részének betöltéséhez meg­határozott idejű párttagság szükséges; ez biztosítja szer­vezetileg az adott funkció­hoz minimálisan elvárható politikai tapasztalat meglétét. Joga a párttagnak, hogy részt vegyen a párt elméle­ti, politikai és szervezeti kér­déseinek pártfórumokon tör­ténő megvitatásában, a dön­tések meghozatalában. Eze­ken a fórumokon joga van bírálni bármely pártszerv vagy párttag tevékenységét. Kérésssed, javaslattal, bead­vánnyal fordulhat bármely pártszervihez, s ebben nem kell betartania semmiféle „szolgálati utat”, a társada­lom érdekeit sértő jelenség láttán (azonnal fordulhat — mi több, köteles is fordulni — bármely felsőbb szervhez. (Más kérdés, hogy amiben helyileg illetékesek, azzal célszerűbb először az érin­tett alsóbb párt- vagy álla­mi szervet fölkeresni; ez gyorsítja az ügyintézést, se­A hét krónikájának élére a tél újabb nagy hideghul­láma 'kívánkozik. Február közepén természetes a fagy, a hó, a meleg télikabátok, bundasapkák, ,a fázósan to- poirgó emberek látványa. Az utóbbi egy-másfél évtizedben elszoktunk már ettől. Oly- annyia-a', hogy a meglepetés erejével hatott: a, magas technikára és teljesítőképes­ségre alapozott civilizációnk sebezhető. A korábbinál job­ban össze kellett szedni erő­inket, átgondolni a bonyo­lult háttérágazat — amely egész civilizációnkat fenntart­ja és élteti — működését. Hideg mindig volt és min­dig lesz, számítani kell be­fagyott váltókra, a fagytál széttört vezetékekre, az ener­giafogyasztás váratlan meg­ugrására — nyáron, a beru­házás idején is. Nem vélet­len, hogy ezekben a napok­ban szaporodnak a viták: szabad-e, lehet-e az utak tö­meges sózásával védekezni a síkosság ellen? Nagy a ve­szélye, hogy az olvadás után visszamaradt só jóvátehetet­gít elkerülni a fölösleges levelezgetése'ket.) Pártfó­rumon elhangzó vagy írás­ban beadott észrevételeire érdemi választ kell kapnia. S ha úgy érzi, hogy bírá­lata miatt hátrányos helyzet­be került, védelmet, orvos­lást kérhet alapszervezete kollektívájától vagy a fel­sőbb pártszervtől'. A párttagsági könyv meg­határozott kötelezettségeket is ró birtokosára. Ezek min­denekelőtt a párt tekinté­lyének, politikai befolyásának megóvásával ós gyarapításá­val függnek össze, a párt cselekvőképességének meg­őrzését célozzák. Az élet ta­núsága szerint egy politikai szervezet tekintélye — poli­tikai irányvonala mellett — mindenekelőtt tagjainak magatartásától, helytállásától függ. Az MSZMP ezért el­engedhetetlennek tartja, hogy tagjai mutassanak pél­dát a munkában, hivatásuk teljesítésében, cselekvőén vegyenek részt a szocialista építés feladatainak megoldá­sában. Az is kötelessége a párt­tagnak, hogy fegyelmezett le­gyen, pontosan tartsa meg a párt fegyelmét, rendjét, az áLlam törvényes rendelke­zéseit. Képesnek kell lennie arra, hogy eligazodjon a világ, az ország dolgaiban, ezért rendszeresen fejleszte­nie szükséges politikai, elmé­leti tudását, gazdagítania műveltségét. Az önképzés, az ismeretszerzés nem öncélú dolog, nem a különböző tan­folyami végzettséget tanúsító oklevelek felmutatásáért va­ló, ihanem a hatékony köz­életi tevékenység feltételé. A párt szükség esetén, fe­gyelmi rendszabályokkal is gondoskodik arról, hogy tagjai teljesítsék kötelezett­ségeiket. A hangsúly azon­ban . nem ezen van. Leg­főbb eszköze ennek a kom­munista közösségek folyama­tos nevelő hatása, a közös munkában való részvétel, az egyes párttagok tevékenysé­gének rendszeres figyelem­mel kísérése és értékelése, a pártszervezetekben uralkodó ■elvtársias, egymással törődő légkör és szellem. Gyen es László lenül 'károsítja a környeze­tet. Alapos mérések, a károk korrekt számbavétele nélkül e kérdésben állást foglalni nem érdemes. Mégis arra bíztatnám az illetékeseket: ne csak vitatkozzanak, hanem mielőbb döntsenek erről. Hiszen tél — jövőre is lesz. Örömhírt olvashattunk a héten. Befejeződött a siófoki telefonközpont bővítése, a kapacitás megkétszereződött. A háztartásokban, vállalati központoknál fölszerelt tele­fonkészülék nem luxus, hanem mai világunk nélkü­lözhetetlen, tartozéka. Ma már világos, hogy a népgazdaság is megérzi a teleion,h álózat fejlettségében [tapasztalható elmaradottságunkat. (Euró­pában a sereghajtók között vagyunk.) Értékes percek, fél­órák mennek el a munkaidő­ből vonalira várva, hiábavaló tárcsázással Somogybán is. Különösen Kaposváron kriti­kus a helyzet, a túlterhelt központok téves kapcsolása miatt drágább a telefonálás a hivatalos tarifánál. Sok vál­1982 novemberében zár­ták le a kaposvári főutcát, mondván: ezentúl sétálóut­ca lesz. Igaz, azóta is köz­lekednek ott autók és a Május 1. utca küllemének mindmáig csak egyes rész­letei méltók a városi korzó vágyott rangjához. Sokak szerint a félmegoldás is több a semminél, és a lezá­rás, mégiscsak elmozdította' a hosszú évek óta húzódó ügyet a holtpontról. A fő­utcán megkezdett munka egyben az egész belvárosi átalakulást is jelzi, s ami­kor a városmag rekonstruk­ciójáról beszélünk, akkor mindig ezt az utcát emle­getjük elsősorban. Ám a megújítandó „kör” ennél jóval nagyobb. Virányi István városi fő­építészt és Németh Zoltánt, a tanács műszaki osztályve­zetőjét arra kértük, hogy segítsenek eligazodni a majdnem nyílegyenes utca elméleti útvesztőiben, s a belvárosi rekonstrukció zeg- zugaiban. A főépítész a közelebbi tervekről elmondta: — Az idén átépítik a Má­jus 1. utoában a 21-es szá­mú házat, a ruhagyári min­tabolt épületét, amely fontos átjáróházként az egész bel­város egyik gyalogút-csomó- pontja lesz. Remélhetőleg megkezdődik a Május 1., a Tanácsház és a Megyeház utca háromszögének tömb­rehabilitációja i s. A jövő út­ja egyébként ;s ez: az egye­di felújítások helyett egész tömbökkel kell majd dol­Inigylem Heiler Lászlót, az igali erdészet műszaki vezetőjét, mert egy életen át azt a hivatást gyakorolhatta, ami az álma volt gyermek­korában. — Édesapámtól kaptam kedvet. Szenvedélyesen sze­retett vadászni, s .mert anya­giakkal nem bírta, ,ezért vad­őri állást vállalt. Ezért is költöztünk, még gyermekko­romban Tabról Bonnyára. Erdészekkel, vadászokkal is­merkedtem ímeg . 'édesapám hivatása révén. Köztük a most már több mint tíz esztendeje nyugdíjban lévő 'lalat termelési rendszer meg­bízható telefonösszeköttetés híjén 'gépkocsival tartja a kapcsolatot telephelyeivel, kirendeltségeivel. A méreg­drága auitósöSHzaköttetés a mai takarékos világiban több mint pazarlás. Mégis rákény­szerülnék. Néhány hónapja kormányhatározat született a telefonhálózat gyorsabb ütemű fejlesztésé­ről-. A megyében is több te­lepülésen (Habon, Fonyódon, Balatonszent.györgyön) folyik a korszerűsítés, és épül a kaposvári központ is. Itt az ideje. A héten tartotta ülését a Hazafias Népfront megyei környezetvédelmi munkabi­zottsága. Itt hangzott el, hogy sóikat várnak á közterületi felügyelőik tevékenységéitől. Ezt a munkakört tavaly lé­tesítették, s remélhetően, a felügyelők jelenléte jótéko­nyan hat a városok és a Ba- laton-pairt tisztaságára, s nem a hivatalok száma szaporo­dik eggyel. A felügyelők) hely­színi bírságot is kiróhatnak, vagyis: ezután senki sem ron­gálni. Bár az idén még több egyedi munkát is kell kezdeni, reméljük, utoljára nézünk szembe a szétszórt­ság nehézkességével. — A következő ötéves tervre jutnak tehát a na­gyobb munkakezdések. Ho­gyan áll ezek előkészítése? — Készül az egész belvá­ros részletes rendezési ter­ve a legutóbb elfogadott el­képzelés alapján. Az idén több régi terv felülvizsgála­tát és megújítását is el kell végezni. A kivitelezésben valódi előrelépést csak a 'következő ötéves tervben várhatunk. 1986 őszén pél­dául területet kell biztosí­tani aiz építendő Centrum áruháznak az Irányi Dániel utca és a Dózsa György ut­ca által határolt tömbben. Ezt a munkát össze kell kötni az egész tömb re- konstrukci ój ával. — Az embernek olyan érzése támad, hogy a ter­vezési folyamat végelátha­tatlan, újabb és újabb el­képzelések alapján az át­tervezett terveket is át kell tervezni, s közben a mind tovább tolódó kivitelezés egyre drágább lesz. Mi erről a véleményük? ,Német,h Zoltán vette föl a „kesztyűt”: — Tudjuk, hogy a kapos­váriak valódi sétálóutcát igényelnének, és szemüket szúrja a bélváros rendezet­lensége. Egy-másfél éve ki­kristályosodott az elképze­lés; most már következetes a tervezés és a kivitelezés rendje. Kaposvár valóban elkésett a belvárosi rekonst­somogyacsai erdésszel, Né­meth Jánossal, aki beosztás­ban elődöm volt, s akitől rengeteget tanultam. Vala­mikor 1941-ben erdészgya- koimokként kezdtem a veszp­rémi püspökség k'isbárapáti gondnokságán. Azután két esztendő múlva jelentkeztem az esztergomi .alerdészéti szakiskolába, de a háború miatt csak 1946-ban tudtam befejezni. Kezdettől itt va­gyok a megyében, különbö­ző beosztásoikban. Negyed- százada, hogy visszakértem magam Kisbárapátiba, akkor még ott volt a központunk, .gálhatja a környezetet, snem szemetelhet büntetlenül. Antikvár könyvvásárt ren­deztek a héten Kaposváron. Sok szép régi mű cserélt, gaz­dát ezúttal ás. Többször föl­vetettük már: máért nem mű­ködik önálló antikvár köny­vesbolt Kaposvárion is? A megyeszékhelyen nemcsak régi műveket vásárló és kí­náló üzlet hiányzik, de a há­rom—öt éve raktárban, porosodó készlet mozgósítását sem sikerült megnyugtatóan megoldani. Tudom, mindez összefügg a hazai könyvszakma általános gondjaival, értékesítési ne­hézségeivel, a megfelelő ér­dekeltségi rendszer kimun- kálatiliansáigávál. Mégis úgy gondolom, a könyvkereskede­lemnek is érdeke volna, hogy az öt kaposvári könyvesbolt mellett böngészde, tallózó — másutt már van ilyen — lé­tesüljön, ahol a régebben el­fekvő készletek közt szaba­don válogathat az érdeklődő. (Esetleg együtt az antikvár árusítással.) A könyvkereske­delemnek ez gazdasági érde­ke is volna. Csupor Tibor rukcióval, ennek a terheit viseljük. ■ — Az egyik — krónikus­nak tetsző — gyermekbeteg­ség a lassúság. Sók mun,kát végeznek az építők egy idő­ben,, s az embernek az az érzése, hogy egyik sem ha­lad eléggé. Lehetne-e az erőket, a pénzt koncentrál­ni? E kérdésre Farkas István tervosztályvezétőtől kér­tünk választ. — Sajnos a tanácsnak nincs úgy elkülönítve sok­szor tízmillió forintja, hogy ez a pénz csak a belvárosi rekonstrukcióra áll rendel­kezésre. A felújításokhoz és a foghíjbeépítésékhez több helyről gyűlik össze a pénz, a megyei és a városi tanács is ad. Így ‘készül el egy-egy épület. Ezért fut egyszerre sok munka. A legjelentő­sebb hátráltató tényező, hogy a kivitelezői kapacitás mindeddig igen kicsi vo,l.t. Tehát mire sikerült a mun­katerületet biztosítani — ki­költöztetni a lakókat, avagy rendezni egy-egy üres telek sorsát —, addigira nem akadt vállalkozó az építés­re, a felújításra. Ezekkel az akadályozó tényékkel együtt is a lehetségesnél lassúbb­nak, akadozóbbnak minősít­hető a belvárosban tartó munka. A foghíjbeépítések­nél bízunk az alagútzsalus technológiában. A felújítás keményebb dió . .. Németh Zoltán példákat említett: — A megkezdett rekonst­rukciónak így is vannak s ezt követően kerültünk át Igalba. Az elmúlt több mint négy évtizedben a somogyi erdők gyarapításáért fára­doztam. Az iigali erdészet iá Somo­gyi Erdő- és Fafeldolgozó gazdasághoz tartozik, mint­egy 6000 hektárnyi területé­vel. A fakitermelésért, s an­nak elszállításáért, értékesí­téséért felel Hefler László mint műszaki vezető. Ahogyan arról beszél, hogy ez idő alatt milyen területek erdősítését, illetve a meglé­vő faállomány nevelővágását irányította, érezni: szerelme­se laz erdőnek. Ahogyan so­rolja a gerézdi, a fiasdi bük­köst, a marinkal fenyvese­ket, szavaiból az erdő, az ál­latok végtelen szeretetét ér­zem kicsiendülni. Hatvanadik életévét tölti be májusban. Az idei évben hivatalosan munkában lesz még. Nyugdíjba megy, ám nem búcsúzik teljesen az er­dőtől, az igali erdészettől, s az ott dolgozóktól: a párt- alapszervezet kommunistái ismét Hefler Lászlót vá­lasztották meg párttitkár­nak. i— Huszonötödik 'esztende­je látom el ezt a párttiszt­séget. Az erdészetek átszer­vezése előtt is pártvezetősé­gi tag voLtam nyolc éven keresztül. Nyugdíjasként is vállaltam ezt a pártmegbí- zatásit, s emiatt is mond­tam: nem búcsúzom el vég­legesen hiszen az erdőgazda­ság, az igali erdészet felada­tai maik megvalósítását csak akkor tudom segíteni, ha is­merem a terveket, céioikait. Ezért majd rendszeresen visszajárok, hogy politikai munkával, a kommunisták összefogásával segíteni tud­junk ezekben. Kis pártalapszer vezetet irányít, huszonkilenc kom­munista tartozik ide, közü­lük iheten már nyugdíjasok. De azok is szeretnék vissza­járni, beszélgetni az erdő­szép szigetei. A patika a Május 1. utcában, a volt zárda az Április 4. utcában, a •Csikász-domboirműves ház a Latinoa utcában:, és még sorolhatnám. Az idén elké­szül a Dorottya-ház, meg­kezdjük a bontást a Tanács- ház utcában, s indítunk még több munkát. Egyszó­val fölgyorsul a belvárosi megújulás. Virányi István hozzátette: — Ha mindenütt szorít a cipő, akikor hajlamosak va­gyunk rá, hogy kapkodjunk az egyik bajtól a másikhoz. Érzésem szerint a kapkodás­nak végs. „Nagy falat” len­ne például még az Ady Endre és az Áchim András utca 'közötti terület, szükség is volna a rendbetételéré. De ezt későbbre kell ha­lasztani, mert ha abba is belekapnánk, iáikkor megint csak szétforgácsolódnának a fölújításra rendelkezésre álló erők. Nem lesz tehát egy csapásra teljes a bel­városi rekonstrukció, de módszeresebb és következe­tesebb munka- várható, mint ahogy hozzákezd tünk. A terveik tehát tisztulnak, a tettek sokasodnak majd. A fölfordulás pedig néhány területen, ha lehet, az ed­diginél is nagyobb lesz. De ez a rekonstrukció természe­tes velejárója. Bízzunk ben­ne, hogy ez a fölfordulás mégis tükröz majd valódi belső rendet, ki látszódik be­lőle a. valóban célszerű szer­vezettség. Azaz kívánunk rendezett rendetlenséget a megyeszékhelyen. ről, az erdészíhivatás szép­ségeiről. Egyike a már em­lített Németh János erdész, aki ragaszkodásával is pél­dát mutat a nála fiatalab­baknak. — Harmincötödik eszten­deje lettem kommunista. Sorkatonaként a határőrök­nél szolgáltam, ott kerültem kiözei a párthoz, illetve .a marxista 'eszmékhez. Őrs- parancsnokon, az Ózd mel­letti Urayhoz tartozó hiatár- őrsön voltam, de néhány he­tet Kőszegen is töltöttem a Hét forrás környékén — Ta­mási István főtörzsőrmester engem bízott meg a politi­kai oktatás szervezésével, ve­zetésével. Megismertem a párt céljait is, azonosultam vele, így kerültem a kom­munisták közé, s 1953-tól látok el párttisztséget. Nyugodt, megfontolt em­ber. Hivatásának, a termé­szetnek szeretete kihat em­beri, munkahelyi kapcsola­tára is. Ez érződik amikor azokról az erdei dolgozókról, fakitermelőkről, rakodókról, darus gépkocsivezetőkről beszél — köztük Sovák Já- hosról, Frikton Mihályről — akik az elmúlt hetekben a nagy hidegekben is becsület­tel helytálltak. Ezért döntöttek úgy az igali erdészet kommunistái: továbbra is Hefler László legyen pártalapszervezetük titkára. S ezt a megbízatást jóleső örömmel vállalta és végzi. Szalai László (Folytatjuk.) A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA Luthár Péter Szerelme az erdő Nyugdíjaskéni búcsúzik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom