Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-14 / 37. szám
4 Somogyi Néplap 1985. február 14., csütörtök A pártról mindenkinek Az irányító szervek A demokratikus centralizmus elvéből adódóan a pártnak itöbb szintre tagolt felépítése, szervezeti rendszere van. Ez a tagoltság lényegéiben véve az ország köz- igazgatási rendjét, illetve a gazdálkodó szervek, az intézmények felépítését követi, ahhoz igazodik. Az MSZMP legfelső szerve a kongresszus, amely ötévenként ül_ össze tanács- koizásrá. (A soron következő XIII. éppen most március végén.) ‘Küldötteit a budapesti és*a megyei pártértekezleteken, továbbá a legnagyobb üzemek és egyes intézmények pártértekezletein Választják. A kongresszus megvitatja az általa választott vezető testületek beszámolóit, átfogóan értékeli, minősíti az előző ciklusban végzett munkát, meghatározza a következő időszak legfőbb tennivalóit, dönt a már korábban nyilvánosságra hozott, széles .körben megvitatott és kiegészített javaslatokról, továbbá pártfegyelmi ügyekkel kapcsolatos fellebbezésekről, megválasztja a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjait. A kongresszus hatáskörébe tartozik a párt programjának (programnyilatkozatának) és szervezeti szabályzatának elfogadása, illetve módosítása. A Központi Bizottság két kongresszus között irányítja és ellenőrzi a párt valamennyi szervét és szervezetét. dönt a párt politikájának minden alapvető kérdésében és a hatáskörébe tartozó személyi ügyekben, képviseli a pártot az állami és a társadalmi szervek előtt, valamint a nemzetközi kapcsolatokban. A legutóbbi kongresszuson 127 személyt választottak a Központi Bizottság tagjává. A dolog természetéből adódóan többségükben felelős politikai, társadalmi tisztségek betöltői, de ez nem feltétele a központi bizottsági tagságnak: a testület soraiban több fizikai munkás, közvetlen termelésirányító, beosztott értelmiségi is található. A Központi Bizottság évente többször — legalább négyszer — összeül; ülésein folyamatosan napirendre tűzi az időszerű nemzetközi és belpolitikai kérdéseket. Elhatározásairól, állásfoglalásairól általában közleményt tesz közzé; számos esetben határozatát a párt sajtójában, kiadványaiban teljes egészében nyilvánosságra hozza. A Központi Bizottság választja meg a Politikai Bizottság tagjait. Ez .a testület irányítja a KB két ülése között a párt munkáját. Kéthetenként tart ülést, ahol dönt vagy állást foglal a fontos politikai, társadalmi, gazdaságpolitikai kérdésekben, a hatáskörébe tartozó személyi ügyekben. Az MSZMP Politikai Bizottságának jelenleg 13 tagja van. A határozatok végrehajtásának megszervezése a Központi Bizottság Titkárságára hárul. Ez a szerv a KB titkáraiból áll. A Központi Bizottságnak jelenleg hét tit- kára van. Az első titkár — Kádár János, aki a párt újjászerveződése óta, vagyis több mint 28 éve megszakítás nélkül áll ezen a poszton — a munka általános irányítója, a többiek egy-egy munkaterület (gazdaság, államélet, a párt belső élete, nemzetközi kérdések, kulturális élet, agitáció-propagan- da) irányítását látják el. A kongresszus választja meg a Központi Ellenőrző Bizottságolt, amely a pártfegyelem megőrzésének legfőbb szerveként munkálkodik a pártegység erősítésén, a párttagság számára előírt normák betartásán. Ez a szerv bírálja el az alsóbb szervek fegyelmi határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket, szükség esetén saját hatáskörében is felelősségre vonja a pártfegyelem, a szervezeti szabályzat megsértőit. Feladatai közé tartozik a párt belső gazdálkodásának ellenőrzése is. A Központi Bizottság különböző osztályai magas képzettségű hivatásos és társadalmi munkatársak segítségével közreműködnek a választott testületek határozatainak előkészítésében, figyelemmel kísérik, segítik és ellenőrzik azok végrehajtását, rendszeresen összegzik a gyakorlati munka tapasztalatait. Az osztályok vezetőit a Központi Bizottság nevezi ki. A párt felépítésének második szintjét a budapesti pártbizottság és a megyei pártbizottságok alkotják, valamint néhány olyan intézmény pártbizottsága, amely a megyeiekkel azonos jogokkal rendelkezik. (Tiyenek a néphadsereg és egyes minisztériumok párt- bizottságai.) Ezek irányításával .működnek a városi és a városi jogú nagyközségi, a fővárosban a kerületi, valamint a velük azonos jogállású vállalati, intézményi pártbizottságok. Az alattuk elhelyezkedő szint általában a területi és munkahelyi (községekben, vállalatoknál, üzemekben, szövetkezetekben, hivatalokban, intézményekben, a fegyveres erők és testületek egységeinél működő) pártbizottságoké és párt- vezetőségeké. Ahol a párttagok létszáma meghaladja a 200-,at (indokolt esetben ez alatt is), pártbizottság, egyéb esetben (ha az adott helyen tölbb alapszervezat létezik) pártwezetőség működik. A pártbizottságok nagyon fontos szerepet töltenek be az adott terület politikai irányításában. Ezért az ötévenként tartott küldöttértekezleten — a XIII. kongresszus előkészítésének menetében ezekre most februárban kerül sor — nagy gonddal elemzik munkájukat és választják újjá tagjaikat. Gyenes László (Folytatjuk.) A biztonságra törekszenek A pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezet fo- nyódi telepén új üzem működik január eleje óta; bőrdíszműves részleg, amelyben női divalttáskáikat készítenek. Mielőtt azonban részletesebben „körüljárnánk” az egyhónapos üzemet, érdemes a cég alaptevékenységéről néhány szót ejteni. Drága és nagyon igényes munkát követelő síkesztyűket gyártanak évek óta a fo- nyódiaík. A csúcsra 1978-ban jutottak, akikor 143 ezer pár kesztyű készült el. A mélypont tavaly volt, harmadannyi terméket vettek meg tőlük, mint a fölfutás idején. Érzékenyen érintetté a céget ez a visszaesés, mert a síkesztyű nyuglati exportra kerül, s a szövetkezet bevétele alaposan megcsappant a kevés megrendelés miatt. Viszont a hoisszú évek során összegyűlt tapasztalatok ösz- szegzése után be kelltht látniuk: a ikesztyűpiac mindig is ingadozó lesz, a hullámvölgyek és a hullámhegyek nagyok, s meglehetősen gyorsan váltakoznak. Pán- csics István üzemvezető mondta erről: — Rendkívül idegesítő ez a sűrű „hopp és kopp”. Az egyik évben sokat keresünk az üzlettel1, s ugyanaz a termék a másik évben eladhatatlan ... Nemcsak gazdaságilag hátrányos ez a hullámzás, hanem lelkileg és fizikailag is megviseli az embereket. A pangás idején is tudtuk ugyan, hogy lesz még kedvezőbb időszak is, de tartósan nem lehet erre berendezkedni, s nem várhattunk tovább a megoldással. A bőrdíszműüzem létrehozása egyenletes terhelést jelent, és biztonságossá teszi a munkások helyzetét. Még egy apróság a kesztyűkről: az idén a tavalyinál több megrendelés várható, méghozzá egy furcsasággal „fűszerezve”. A fo- nyódiak számára sióik keserűséget hozott, hogy tavaly egyik vevőjük csődbe ment. A csődöt jelenített céget átvették a piacon maradt kesztyűgyártók és kereskedők, s a tönkrejutott vállalkozás korábban megtervezett modelljeit futtatják... Lesz tehát kesztyűgyártás Fonyódon. De mi történik addig, míg meg nem érkeznek a tételtes megrendelésék? ■ — Átcsoportosítottuk a dolgozókat. Sóik kesztyűs lanök és kevesen fognak jelentkezni? — Ez föl sem merült. Nem félünk, mert tudtuk, hogy bizalmatlanok, s egy kész ténytől nem lehet félni, hanem be kell kalkulálni a tervekbe. így csak reméljük, hogy tán néhány régebbi, képzett munkásunk visszajön, de számítunk képzetlen jelentkezőkre is. A betanításra fölkészültünk, és hosszú távra ajánlunk munkát. Igaz: a rossz hírnevet igen nehéz eloszlatni, ám reméljük, hogy ha nem is gyorsan, de egy-két év alatt sikerül. L. P. táskát varr most. Ez köny- nyebb, kevésbé igényes munka, de a termék jól értékesíthető. Elsősorban szovjet exportra dolgozunk. Viszont várható, hogy a kesztyűhöz vissza kell vinni majd embereket, tehát a bőrdíszműüzembe új dolgozókat is szeretnének fölvenni. Meglehet, sokan furcsállják, hogy tőlünk egyszer elvándorolnak a munkások, máskor meg fölvételt hirdetünk .. . De reméljük, most történik ez utoljára így. A kesztyű és a női táska készítését úgy össze tudjuk hangolni, hogy mindig legyen elegendő munka, tehát egy stabil létszámmal működhet a telep. — Nem félnek tőle, hogy az emberek már bizalmatAZ ILLETÉKES VÁLASZOL Csak magukra vethetnek Az „Ágasvár” nem ágas- kodi az égig, ám a Somogyi Néplap január 30-i számában megjelent cikkre az alábbi észrevételt teszem. A vállalkozáshoz nem elég az, hogy valaki lehetőséget kap rá, hanem megfelelő nagyságú tőke és megfelelő szervezettség is kell. Cservenka és Kiszelné beleyágtak egy olyan vállalkozásba, amelyhez már az induláskor sem volt elég tőkéjük. A vállalkozás felelőtlenségét bizonyítja a több milliós magánkölcsön és az áfósz 2 millió forintja. Elképzelhető, hogy a magán- kölcsönt szálloda és étterem építésére adták, de az áfész pénzét jogtalanul fektette be .a. vállalkozásba, hiszen azt más cél érdekében bocsátottuk Cservenka rendelkezésére. (Szerződéses üzlet készletéből sajátította el jogtalanul.) Nem lesz a te talpadnak nyugalma 13. — Erdős .kis pont, ha önmagában nézem — mondta Erich Kessler. — De lakossága nagy nép része, ezt ne felejtsék el, barátaim! Bárki mocskolja is magukat! Mayer Éva hallotta, hogy Néitzer Lizi suttogja maga elé: — Senkiházi zalai csürhe, majd megmutatjuk még nektek! Erich Kessler nem emelte fel a hangját, mégis elhatolt minden szava a legtávolabbi zúgba is. — V.an valaki, aki itt Magyarországon is gondol minden népi némettel. Franz Basch ,az, barátaim! Benne van a mi bizalmunk, de a *a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület (Ungarländisch-Deutscher Volksbildungsverein) 1924 óta főként kulturális területen képviselte a nemzetiségi érdekeket. **Kártyázás közben gyakran idézett katonai szólasmon- dás: „Maul halten und weiter dienen!” népi németeké is Baranyában, Tolnában, Somogybán, mindenhol, ahol néptársaitok élnek. — Abban a -bánáti nem- zetgyalázőban, akit kivetettünk a imii Magyarországi Német Népművelődési Egyesületünk főtitkári székéből?!* Abban, aki íbörtöntöltelé'k lett?! — kiáltotta Bittner Rupert. — Egy pengő nem sok, annyit sem bíznék a kezére! Ketten-hárman lepisszegték, egy Koch jRudolf nevű villogó szemű legény rá is förlmedt: — Mukikanás nélkül tűrni, és tovább szolgálni** Rupi bátyám! Most másnak osztottak lapot. Az idegen belefúrta tekintetét a félhomályba, arrafelé nézett, ahonnan Bittner Rupert hangját hallotta. — Azt mondja, barátom, hogy Franz Basch börtönt viselt? Úgy van. Magukért szenvedett a pécsi börtönben ! A népi németekért.. Még hallanak majd róla. Annyit már most is elárulhatok, hogy Franz Basch, ez az igazi férfi, ez a vezetésre termett, nagyszerű ember a bajitársával ezekben a hónapokban is az önök érdekében .munkálkodik, ha nem is léphet még nyíltan színre. A német népművelődési egyesület ideje lejárt. Nem kol- dúsként kapuk elé szerénykedő képviseletre van szüksége a népi németeknek Magyarországon sem, hanem bátran szembenéző, egyenlő jogokat követelő, kemény férfiakra, olyanokra, mint Franz Karmasin Szlovákiában ! Egyet ne feledjenek, barátaim: a mi vezérünk, Adolf Hitler nyíltan kijelentette, hogy minden németnek egyformán gondját viseli, élj-en az a Birodalomban, vagy az Északi-sarkon! Valaki — talán Koch Rudolf — tapsolni kezdett, né- hányan bátortalanul követték. Neitzer Lizi is összeverte tenyerét. Mayer Éva szé- gyellte magát miatta; a politizálás a kalap dolga, ezt tanulta az anyjától. Lizi érzékelhetett valamit a néma rosszallásból, mert megpróbálta vicc mázába vonni lelkesedését. — Olyan szép férfi, hogy mát» csak ezért is meg kell tapsolni a telkemet! Éva az apját kereste pillantásával a férfiak között. Mayer Nikolaus hallgatagon pöfékelt ‘kurta pipájából. Ezerkileneszázharmmc- nyölc nyara volt. II. 1. „Az áttelepítésre kötelezett személyeket minden községben és városban lakóházanként össze kell írni és a közös háztartásban élő családonként csoportosítva jegyzékbe kell foglalni. Külön névjegyzékbe kell foglalni azokat, akik az összeíráskor lakóhelyükről távol vannak. Külön névjegyzéket kell készíteni azokról, akikre a rendelkezés az előbbiek szerint nem vonatkozik. Az át településre kötelezettek névjegyzékét a község (város) hirdetőtábláján ki kell függeszteni. A névjegyzékbe felvett személyek lakóhelyüket csak a községi rendőrség engedélyével hagyhatják el Ilyen engedély csak kivételes esetekben adható.” (Somogyvármegye, 1946. január 4.) (Folytatjuk.) Cser ven,káék nem azért nem tudták tartozásukat kifizetni, mert- az 1983-as nyári forgalom kiesett, vagy az árverés miatt elmaradt négy esküvő, hanem azért, mert akkor már nyilvánvalóvá vált, hogy a vállalkozást elméretezték, kölcsönkért pénzük elfogyott, és a hitelezők szóróngatták őket. Lehetetlen lett volna ezen időszak forgalmából a szövetkezetét kifizetni. Cser- venkáék kib. húszszor ígérték, hogy fizetési kötelezettségüknek eleget tesznek. Természetesen egyszer sem fizettek. Ezt követően került sor a végrehajtási eljárásra. Ügy gondolom, a szövetkezet kellő türelmiét tanúsított. Az árverést nem a bosszantásukra vagy hitelrontás miatt tűzték ki, hanem azért, mert nem fizették. A szövetkezet nincs olyan helyzetben, hogy kétmillió forintot befektethessen Cservenkáék. panziójába. 1. Nincs rá szüksége, nem is a működési területén van. 2. Senki nem várhatja, hogy valaki 2 millió forintos tartozását úgy rendezi, hogy még további 3 milliót fektet be, mert neki így lenne jó. 3. A szövetkezet ezt az összeget nem is fordíthatja beruházásra, mert a nyereségből hiányzik. A szövetkezet egyébként azért nem fogadta el a 3 éves fizetési részletet, mert az ajánlat .komolytalan volt, hiszen eltelt egy év és 2 hónap. Fizetési hajlandóságuk sem volt, nem fizettek semmit. Az ingatlan fedezet a szövetkezet számára, és remélhetőleg rövidesen ki lehiet tűzni az újabb árverést. Sajnálatos az a körülmény, hogy az érték kifogásolásával egy évig el lehel húzni a végrehajtási eljárást. Végül a többszöri szak- vélemény alapján szinte ugyanazt az értéket állapította meg a bíróság, amelyet a helyi tanács adó- és értékbizonyítványában megállapított. Sajnálatos, hogy a cikkből az derül ki: mindenki más hibás azért, mert ide jutottak, csak ők nem. Pedig csak saját magukra vethetnek... Bíró Zoltán a Siófok és Vidéke Áfész elnöke
