Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-14 / 37. szám

1985. február 14., csütörtök Somogyi Néplap 5 Űj képzési formák Kiegészítés a felvételi tájékoztatóhoz Megyénkben hamarosan négy és fél ezer általános is­kolásnak kell eldöntenie, akar-e tovább tanulni és hol. A választás életük egyik vízválasztója lehet, ezért gyakran családi tanácskozás előzi meg, és bizony gyak­ran a szülők választanak gyermekeik helyett. Nagy se­gítséget nyújt ebben a to­vábbtanulási tájékoztató, mely — néhol szűkszavúan, de — felsorakoztatja a lehe­tőségekét. Igencsak a lé­nyegre szorítkozik — s ezért könnyen átsiklik a szem rajta —, mikor a Boglárlel- lei Kertészeti Szakközépisko­la és Mezőgazdasági Szak­munkásképző Intézet, vala­mint a fonyódi Karikás Fri­gyes Gimnázium és Postafor­galmi Szakközépiskolát mu­tatja be. Petrovics Jenőtől, a bog- lárlellei iskola igazgatójától megtudtuk, ,az intézményben két tagozaton folyik az ok­tatás. Az egyik a négyéves szakközépiskola, ahol ter­mesztő kertészéket és .kerté­szeti gépészeket képeznek. Ezék a diákok a képesítő vizsga mellett érettségi bi- zonyitvánnyal hagyják el az iskolát. A másik tagozat pe­dig a szakmunkásképző — szőlő- és gyümölcstermesztők —, ahol három év után szak­munkás-bizonyítványt kap­nak az ide jelentkezők. A termesztő kertészeknél ugyan van némi túljelentkezés, de — az elmúlt néhány év ta­pasztalatai szerint — az 1980-foan indult gépész szak létezéséről még mindig ke­Állok az ablak előtt, s gyönyörködöm. Az ab- lákpn túl, a kékes-fe­hér szikrázásban a hosszúra nyúlt árnyak absztrakt mintázatú szépsége lenyű­göz. Olyan a táj, mint erő­sen kontrasztos fénykép, ebben a rezzenéstelen hétvé­gi téli csendben. Lomhán libegve varjúcsa­pat húz át a házak felett, a lomb javesztett harsaik felé. Ágvégéken ülő-gubbasztó társaikhoz telepednek. Kemény az idei tél: gyer­mekkorom otthoni teleit idé­zően csikorgó, jégvirágszép- sóglű. Az ablakom innen csak emlékezetemben duruzsolt 3, fával megrakott csöppnyi vaskályha, amely köré gyűl­tünk otthon esti szürkület­től. Ha naigyon hideg volt. apám úgy megrakta, hogy a kis kályha valósággal tánc­ra kerekedett. Most a vaj­sárga fűtőtesték dolgoznak éjjeLnappal, hangtalanul, Sizemélytelanül. Az ablakok közt bezárt levegőből még így is — hajnalomtá — bű­vös kezeik jégvirágot vará­zsolnak az ablakokra. vasén tudnak. Az utóbbi két esztendő örvendetes eredmé­nye, hogy nőtt a somogyi je­lentkezők száma. Ez annál inkább lényeges, mert az is­kola egyik célja szakembe­rekkel ellátni a dél-balato­ni borvidéket s annak köz­pontját, a iboglárlellei kombi­nátot. A gyakorlati képzés a he­lyi állami gazdaság szőlő-, és gyümölcsültetvényein fo­lyik, de megismerkednek a tanítványok a borfeldolgozás és a palackozás munkafo­lyamataival is. A gépek ke­zelésének elsajátítását az is­kola saját gépparkja és a gazdaság gépei szolgálják. Minden új — eddig nem használt — kertészeti tech­nikával, illetve géppel meg­ismertetik a növendékeket. A közelmúltban voltak pél­dául Nagykanizsán, ahol a bogyósok újfajta tenmeszté­Asztalhoz ülök. Olvasga­tok. Ilyenkor, ha — mint most — boldog az ember, verseskönyvért nyúl. Kosz­tolányit lapozgatom, s mint már annyiszor, megcsap az azonosulás láza. Szinte ta­pint,ható a költő jelenléte, ha olvasom verseit, a Kö­nyörgés az ittmaradókhoz, a Hajnali részegséget, a Fé­nyes koszorút, s a többit. Mi az, ami megfog, s rabul ejt? Üigy érzem: önzetlen emberszeretete, tisztasága. A szépet tudja kisugározni verseiben: finom, légies, mint befagyott ablakomon a jégvirágok. Ki tud emelked­ni a mindennapok zajából, át tudja szűrni magán az életet; elénk teszi a kiros­tált aranyrögöket, a test­sét vezették be. A Dél-Du- nántúl számos állami gazda­ságában és termelőszövetke­zetében is megfordultak már. íAz iskola tárgyi feltételei hamarosan javulnak: a me­gyei fejlesztési terv szerint nyolc tanteremmel bővítik az intézményt. És — mivel ke­vesen dicsekedhetnek — a kollégiumi helyek száma meghaladja a jelentkezőkét. A fonyódi szakközépiskolá­ban hét éve képeznek posta­forgalmi szakembereket. Bálint Lehel iskolaigazgató szavaiból kiderült, hogy az idei tanévkezdéskor kél és félszeres volt a túljelent­kezés, tehát néhány — egyébként sikeresen felvéte­lizett — tanulót vissza kel­lett utasítani. A postáskis­asszonyok és „postásfiúk” az érettségi bizonyítvány mellé szakmunkás-bizonyít­ványt is kapnak, melynek alapján postahivatalokban, takarékszövetkezetekben he­lyezkedhetnek majd el. A tovább tanulók — s ez már több év tapasztalata — a győri Távközlési és Műszaki Főiskolán gyarapíthatják tu­dásukat, szakismereteiket. Szakmai tárgyakat — töb­bek között pénztárismerétet, igazgatásjogot, híradástech­nikát — négy kitűnő szak­ember oktat az intézmény­ben. A diákok és — termé­szetesen — a tanárok mun­káját is remek tárgyi felté­teliek segítik. Ezek között szerepel az iskola földszint­jén berendezett élethű posta­hivatal és egy telexszoba, melyet nemrégiben gazdagí- ’.ottak iegy új géppel. A pos­taforgalmi szakközépiskola első két évben a kötelező második idegen nyelv a posta nemzetközi nyelve, a francia. E szép nyelvet a diákók aligha tudják hasz­nosítani majdan a hivatalok­ban. önkéntelenül felvető­dik, illetve felvetődött a kér­dés: miért nem németül ta­nulnak? E merev ragaszko­dás a hagyományokhoz bi­zony sok gondot okoz ké­sőbb. A közelmúltban tör­tént központi szakmai ösz- szegező látogatás jegyzőköny­vei elismerően szólnak az iskola munkájáról, illetve az oktatás módszereiről. kagylóban ki érlelt i gaz­gyöngy-szemeket. Lemelem a könyvespolc­ról, s Kosztolányi mellé te­szem Jeszenyint, ezt a ham­vas szépségű oroszt: mintha testvérek lennének, így egy­más mellett. Találomra fel­ütöm a könyvet, s az isme­rős sorokból máris árad a zene: „Hullnak a lombok. huiWmak özönnel. Távoli-tom- pán/ jajgat a szél.” Csodálatos! Van azonban a szebbnél- szebb költemények között egy vers, helyesebben abból egy versszak, amely a fe­lejthetetlen Nagy Lászlónk fordításában joggal sorolha­tó az igazgyöngy-szemek kö­zé, s amely így hangzik: „Én a sírig imádom a nyír­A .közelmúltban megjelent „Felvételi tájékoztató az 1985/86. tanévre” című kiad­vány kiegészítéseiként a Mű­velődési Minisztérium a kö­vetkezőkről adott tájékozta­tást: A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola napnal i tagozatán 6—8 fős keretszámmal magyar—fra- cia, magyar—német, törté­nelem—francia és történe­lem—német, a szegedi Ju­hász Gyula Tanárképző Fő­iskola nappali tagozatán. 12— 12 fős keretszámmal orosz— angol és orosz—német; <a szombathelyi Berzsenyi Dá­niel Tanárképző Főiskola nappali tagozatán a meg­hirdetett földrajz—kémia párosítás helyett 12 fős ke- retszámmal földrajz—nép­művelés szakpárokat indí­tanak. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem tanár­képző karán a" 'nappali tago­zatú főiskolai szintű képzés­ben. a meghirdetett fizika— technika helyett 10 fős ke­retszámmal fizika—népmű­velés szakiparra lehet jelent­kezni. Ugyanitt levelező ta­gozaton is indul kétszakos Opera­felújítások Két klasszikus opera fel­újítására kerül sor február­ban az Operaházban és az Erkel Színházban. Február 16-án és 17-én Verdi Fals­taff ját mutatja be űj beta­nulásban, kettős szereposz­tásban az Operaház. Verdi 1893-ban alkotott, utolsó színpadi műve, a Falstaff öt esztendeje szerepelt utoljára hazai színpadon. Most Mikó András rendezésében, Erdé­lyi Miklós yezéhyletével halihatja-láthatja a közön­ség a korábbi Verdi-operák- hoz képest újszerű dallam-, ritmus- és hangulatvilágú operát. A címszerepet Melis György és Sólyom Nagy Sándor formálja meg. Február 23-án és március 6-án az Enkel Színházban kerül ismét színpadra Gou­nod Faust című operája. A művet Franciaországban elő­ször 1859-ben mutatták be, igazi sikert viszont csak 10 esztendővel a bemutató után aratott amikor a párizsi Nagyopera számára a mes­ter átdolgozta a darabot. Most Szinetár Miklós ven- dégrendezésében, Lukács Er­vin és Medveczky Ádám ve­zényletével kettős szereposz­tásban újítják fel az Erkel Színházban. A címszerepet Kelen Péter és Leblanc Győző alakítja. fa/ patyolat-derekát s a ha­ját,/ ha a hajnali harmatot sírva/ a ködökbe csavarja magát.” Lehet-e ennél szebben, igazabban szólni szülőhazá­ról, szerelemről, hazaszere­tetről? (Te dalold el.) S a torokszorító szépségű vers az elrepült ifjúságról, az elfelejtett kedvesről: „Szemed magvai kihulltak régen,/ neved, a törékeny, messze szállít/ Gyűrött sá­lam őrzi már csak híven/ fehér kezed hársméz-illa- tát,” Becsukom mindkét köte­tet, de még sokáig nézem a könyvek borítóján a két tiszta tekintetű embert, köl­tőt : a csokornyakkendős ma­gyart, s a szép arcú oroszt, szája csücskében a pipával. Nézem, s elgondolkozom: mennyivel szegényebbek lennénk nélkülük. .. .ablakomon a jégvirá­gok lassan szirmukat hul­latják, eltűnnek. Nyomukat már csak az emlékezet őr­zi, miként a tovatűnt ifjú­ságot. Kerner Tibor általános iskolai tanárkép­zés: 12—12 fős keretszám­mal matematika—fizika és matematika—kémia, illetve 7—7 fős keretszámmal a né­met (nemzetiségi) — válasz­tott és a szerb-horvát (nem­zetiségi) — választott szak­párokon; valamint kiegészítő egyszakos tanárképzés kez­dődik 100 fős kerettel a ma­tematika, a fizika, a kémia, a biológia, a földraijz, az ének-zene, a rajz, a német (nemzetiségi), szerb-horvát (nemzetiségi) szakokon; egyetemi szintű oktatás ke­retében pedig kiegészítő kö­zépiskolai tanári képzést in­dítanak testnevelési szakon (négy féléves) 50 fős keret­tel, továbbá technika sza­kon (hat féléves) 25 fős ke­rettel. A debreceni Kossuth La­jos Tudományegyetem böl­csészettudományi karán a meghirdetett ■ népművelés egyszakos képzés nappali ta­gozaton nem indul. A buda­pesti Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem bölcsészettu­dományi kara nappali tago­zatéira pályázók a már meg­hirdetett filozófia—egyéb szakpár keretében filozó­A könyvbarátok nagy örö­mére újiabb reprint (az ere­deti kötet felújított kiadása) sorozat megjelentetésére számíthatunk. A mintegy öt­ven kötetet magába foglaló és Ikiiadásria váró gyűjte­mény első kötetei két éve jelentek meg, méltán arat­va sikert az érdeklődők egy­re népesebb tálborában. Szé­chenyi István: A magyar játékszínről c. kötete a téli Iköny vvúsár együk keresett darabja volt. Dobos C. Jó­zsef : Magyar—francia sza­kácskönyvét még ma is szí­vesen megvásárolná az ólombetűk varázsáltól kevés­bé kábult, a földi élvezetek­nek örömest hódoló olvasó is. De nézzük meg, mit kí­nálnak a sorozatból. A ho­ni tájakat bemutató köteteik közül keittőt emelnénk ki: Vahot Imrének a reformkor­ban szerkesztett Magyar föld és népei eredeti képekben című munkáját, A könyv tu­lajdonképpen a Magyar föld és népei című folyóirat hét számot megérő, gazdagon il­lusztrált gyűjteménye. A változatos tartalmú cikkek városokról, várakról, a zsámbéki templomról, az egri, a tiszaháti és horvát határőrvidéki népéletről szólnak. Huszonegy részben színes litográfiája tájakat, épületéket, népviseleteket mutat be. A kötet szerzői között találjuk Hanszlmann Imrét, a műemlékek leírá­sának egyik hazai úttörőjét- és Fényes Eleket, a neves statisztikust. A másik kiadványt is Va­hot Imre szerkesztette Ku- binyi Ferenccel közösen. A Magyarország és Erdély ké­pekben című kötetnek a sokféle tartalom miatt nincs egységes arculata, mégis rendkívül színes és a mai olvasó számára érdekes ol­vasmány. A kötet előszavá­ban így írnak vállalkozásuk céljáról a szerzők: „A ter­mészet áldásaiban, szépsé­geiben, a történeti műemlé­kekben, népélatünk eredeti sajátságaiban egyaránt gaz­dag, a tudomány, művészet, ipar, kereskedés és gazdá- szat dolgában is szép elő­menetelt mutatható Magyar- ország és Erdély múlt és je­len állapotában ... hű leírá­sok és képek által, nemcsak a bel-, de a külfölddel is körülményesen, alaposan megismertetni.” A kiadvány állandó munkatársa volt Jókai Mór és Tompa Mihály is. A történettudományi mun­fia—matematikára is jelent­kezhetnek. A Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetem mezőgazdasági sza­kos kiegészítő képzésére csak az Agrártudományi Egyetem zsámbéki főiskolai karán végzettek, a közlekedési, szállítási szakon induló ki­egészítésre pedig a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola vasút-, posta- és gépjánműüzemi szakán végzettek jelentkez­hetnek. Ugyanitt kiegészítő közgazdasági középiskolai tanárképzés is indul gazda­ságtudományi (A tagozat), valamint információelméleti és feldolgozási (B tagozat) szakon. A Külkereskedelmi Főiskolán nappali tagozaton a spanyol—egyéb külkeres­kedelmi levelező szakok 1985-ben nem indulnak. A Veszprémi Vegyipari Egyetemen meghirdetett 120 fős keretszámon belül je­lentkezni lehet. nappali tago­zaton vegyipari műszer- és méréstechnikai szakra is (kódja: V 006). Ezt a kép­zést a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karával közösen végzik. kák sorából kiemelkedik Pauler Gyula A magyar nemzet története az Árpád­házi királyok alatt című munkája. A harmincöt feje­zetre tagolt két kötet a hon­foglalástól az Árpád-ház ki­halásáig tartó négy évszázad magyar múltjának jórészt ma js hiteles leírását tar­talmazza. E könyv kiadása azért is nagyon jelentős, mert erről a korszakról ada­taiban bővebb feldolgozás nem jelent meg napjaink­ban. Bibliofil ritkaság a Kner Albert színes illusztrációival és /különlegesen szép tipog­ráfiájával megjelenő Régi játékkártyák című kötet melyben Kolb Jenő mutat­ja be a játékkártya fél év­ezredes múltjának legérde­kesebb állomásait, egy sor különleges kártya reproduk­ciójával. A Magyar fürdőkalauz cí­mű könyv nemcsak mint fürdőprospektus tarthat igényt érdeklődésre, ~ hanem mint művelődéstörténeti do­kumentum is. Hermann Ottó a néprajz, az ősrégészet, a fizikai ant­ropológia, ornitológia kiváló ismerője és tudósa — akit az utókor „laz utolsó magyar polihisztorként” emleget — a hazai madárvilág legfon­tosabb tudnivalóit, a mada­rak és az ember kapcsolatát írja le A madarak hasznáról és káráról című könyvében. Az 1800 körüli egyetemes gazdasági fejlettségiről ad kitűnő tájékoztatót Möller János: Az európai manu­faktúrák és fábrikák mes­terség mívevic című kötete. Réthei Prikkel Marián: A magyarság táncai című munkájával (1924) megte­remtette a magyar tánctör­téneti kutatások szakszerű filológiai alapját és elindí­totta a modern tánc-folklór vizsgálatokat. Megjelenését várjuk még Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI—XVII. században 2—3. kötet, Sambucus Johannes (Zsámbéki János): ICONES, Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? 1870—1930 és Szabó József, Török ■Ist­ván: Tokaj-hegyaljai album című munkáinak. Igaz ugyan, hogy ezék a könyvek borsos áruk miatt nehezebben hozzáférhető­ek, de értékük, hasznosítha­tóságuk garancia a sorozat továbblépésére. A kötetek néhány darabja már kapha­tó a könyvesboltokban'. V. Á. Tamási Rita Jégvirágok (OLVASÓNAPLÓ-FÉLE) A reprint sorozat újabb kötetei k|% gLs jg aJk ‘ ffl áL* Ili 1^ 1 Itfm *& Ü w í ■ a“* 5% Bjj[ J& Wn««P JsL-J 'GbrSA LJi 8*./ ir ki A. Je, Jfe J8. . H tik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom