Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-01 / 26. szám
Somogyi Néplap 1985. február 1., péntek Shultz külügyi elemzése UFO-val találkozott a tallinni gép Furcsa jelenség — magyarázat nincs Céljuk a világ közvéleményének mozgósítása Békekonferencia Athénben Nemzetközi békekonferencia nyílt meg tegnap Athénban 50 neves közéleti személyiség részvételével. Az egynapos értekezlet résztvevői — a „Hatok” hétfői új-delhi találkozójához kapcsolódóan — a békéért és a nukleáris leszerelésért vívott harc feladatairól tanácskoz- itaik. öt földrészről, huszonhat ország képviseletében érkeztek közéleti személyiségek az athéni találkozóra. A „Hatok” közül négyen — And- reasz Papandreu görög mini saber elnök, Raul Alfonsin argentin elnök, Olof Palme svéd miniszterelnök és Július Nyerere tanzániai elnök — voltak jélen. Részt vett a tanácskozáson Bruno Kreisky volt osztók kancellár, Pierre Elliót Trudeau volt kanadai miniszterelnök, Sedli Klibi, az Arab Liga főtitkára és számos más neves politikus. Papandreu, Alfonsin, Nyerere és Palme tájékoztatta Belpolitikai bonyodalmak A hadügyminiszter lemondását kérik az értekezlet résztvevőit „Hatok” leszerelési felhívásáról. A vendéglátó ország kormányfője megnyitó beszédében a világ közvéleményének mozgósításában jelölte meg az athéni tanácskozás célját. Julius Nyerere hangsúlyozta, hogy a közvéleményt a fegyverkezési hajsza veszélyének tudatára kell ébreszteni. Raul Alfonsin rámutatott, hogy egy atomkatasztrófa nem csupán a hadviselő országok, hanem egész bolygónk tragédiája lenne. Olof Palme leszögezte: nem csökken az emberiséget fenyegető veszély mindaddig, amíg nem születik megegyezés az atomfegyverek befagyasztásáról. Az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) elnöksége tegnapi ülésén azt ajánlotta a párt képviselőinek: szavazzanak bizalmat Friedhelm Frischenschlager honvédelmi miniszternek. Az ellenzéki Osztrák Néppárt ma bizalmatlansági indítványt nyújt be a parlamentben a szabadság párti miniszter eLlen, aki a múlt héten személyesen fogadta az Olaszországból átadott náci tömeggyilkost, Walter Re- dert. Az ügy súlyos belpolitikai válsághoz vezetett, miután az SPÖ egy sor vezetője, köztük — bécsi lapjelentés szerint — a kormány hat tagja is le kívánt mondani, tiltakozásul az ellen, hogy Frischenschlager a kabinetben marad. A kompromisszumra Fred Sinowatz kancellár azért határozhatta el magát, mert bizonytalannak tartotta a lemondás esetén sora kerülő új választások kimenetelét. Leopold Wagner, az SPÖ alelnöke csütörtökön kijelentette: a legjobb az .lett volna, ha Frischenschlager önként .lemond, ám az is képtelenség, hogy 40 évvel a háború után egy SS-tiszt kényszerítse lemondásra az osztrák kormányt. Az ügy mindenesetre nem csekély belpolitikai kárt is okozott a kormánykoalíciónak s elmélyítette az ellentéteket az SPÖ vezetésében. Bécsi keringő Tovább folytatódik a különös „bécsi keringő", újabb szakaszához érkezett a középeurópai haderő csökkentéséről és a fegyverzet korlátozásáról tartott tárgyalássorozat. A NATO és a Varsói Szerződés teljes jogú résztvevő és megfigyelői státussal rendelkező tagjai megkezdték a 35. fordulót az osztrák fővárosban. A maratoni hosszúságú megbeszéléseken eddig gyakorlatilag semmilyen eredmény nem született, s a megfigyelők kissé borúlátóan ítélik meg a mostani forduló kilátásait is. A Varsói Szerződést és a NATO-t képviselő országok álláspontja ugyanis meglehetősen messze esik egymástól, s a szocialista országok ismételt kísérletei ellenére sem sikerült kompromisszumos megoldást találni. Pedig az utóbbinak még 1983-ban olyan tervezetet tettek le az asztalra, amely messzemenően figyelembe vette a nyugati álláspontot. A válasz azonban egy teljes évet késett, s az ellenterv korántsem tanúsított akkora rugalmasságot, mint azt az akkoriban született nyilatkozatok vagy a máig publikált „független” újságcikkek sugalmazták. Eddig csupán abban sikerült megállapodni, hogy mindkét fél 700 ezerre csökkenti szárazföldi, és 200 ezerre a légierő kötelékébe tartozó csapatainak létszámát. Alapvető nézetkülönbség van azonban a jelenlegi létszámok megítélésének kérdé sében, és a csökkentés útjainak kiválasztásában is. Arról nem is beszélve, hogy a nyugati fél hallani sem akar fegyverzetcsökkentésről, sőt erősíti hagyományos fegyverzetét, miközben megkezdődött az amerikai közepes hatótávolságú nukleáris rakéták telepítése. Ez a korábbiak hoz képest alapvetően módosítja az európai politikai légkört, és a katonai helyze tét, s így mindenképpen fontos tényezője lesz a most újra kezdődő tárgyalásoknak. Az előző, 34. forduló szokatlanul heves szócsatákkal ért véget decemberben. Most, néhány nappal a genfi szovjet—amerikai tárgyalások időpontjának bejelentése után talán némi remény van — ha nem is a megállapodásra —, a nyugodt hangvé telre, a tárgyszerű megbeszé lésekre, esetleg minimális előrelépésre is. A kezdetkor kitűzött cél azonban még nagyon messze van. H. G. A tárgyalások kudarca Folytatják a sztrájkot Nagy-JBritanniában az~ országos szénhivatal tegnap arról értesítette a bányászszakszervezetet, hogy nem lát alapot a tárgyalások felújítására. így a 11 hónapja tartó bányászsztrájk folytatódni fog. Indoklásul a hivatal kö zölte: a tervezett tárgyalások napirendjének abban a változatában, amelyet a szak- szervezet eljuttatott hozzá, nem szerepel az úgynevezett gazdaságtalanul termelő bányák bezárásának problémája, holott a szakszervezetnek elvileg el kellett volna fogadnia a hivatal — illetve a kormány — ultimátumát, és előzetesen hozzá kellett volna járulnia ahhoz, hogy gazdaságossági szempontok miatt bányák bezárhatok legyenek. „Genfi találkozóm Giromi- ko szovjet külügyminiszterrel konstruktív kezdet volt ahhoz, ami reményünk szerint gyümölcsöző tárgyalás lesz” — jelenítette ki tegnap Shultz amerikai külügyminiszter. A szenátus külügyi bizottsága előtt elmondott — csaknem negyven oldalas — külpolitikai elemzésben azonban úgy jelölte meg az amerikai külpolitika célját, hogy „határozottan ellene kell szegülni a szovjet terjeszkedésnek, de nyitva kell hagyni a kaput a konstruktívabb lehetőségek előtt”. A minliszlter e politika kulcskérdésének minősítette az amerikai fegyverkezés folytatását, külön aláhúzva az MX-rakéták építését és az úgynevezett űrvédelmi tervek folytatásának fontosságát. Shultz kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak egyszerre kell növelnie erejét és folytatnia a tárgyalásokat — mert „ez a legésszerűbb út”. Ezzel kapcsolatban azt mondotta, .lótfonitasságú az amerikai hadászati erők fejlesztésének folytatása, beleértve azi MX-irakóta építését is, mert csak így lehet elkerülni, hogy „meggyengítsék az amerikai tárgyalóküldöttség helyzetét akikor, amikor megkezdik a küzdelmet a nukleáris fegyverek számának reális csökkentéséért”. A Szovjetunió ugyanis Shultz szerint ,kevés ösztönzést” érezne a megállapodásra, ha „ezüsttálcán kínálnák” számára az „egyoldalú amerikai csökkentéseket. A leszerelési tárgyalások koncepciójáról szólva Shultz megismételte azt a Reagan eLnök által személyesen jóváhagyott elgondolást, hogy „az elkövetkező tíz évben gyökeresen csökkenteni kell a meglévő és a terve zett támadó jellegű nukleáris fegyverek számát, stabilizálni kell a támadó és a védelmi jellegű nukleáris fegyverek közötti viszonyt, legyenék azok a földön, vagy a világűrben”. Ez a tíz év szerinte átmeneti kor szak lesz, amely elvezethet a nukleáris fegyverek teljes felszámolásához. A nukleáris fegyverektől mentes vi lág olyan végső cél, amiben egy átérhetünk mi, a Szovjetunió és minden más nemzet is” — mondatta. Határozottan leszögezte, hogy az Egyesült Államok ehhez kulcskérdésnek tartja az űrprog ram folytatását. Az egyéb kérdések között a külügyminiszter megemlítette a nukleáris fegyverek elterjedésének veszélyét, azt hangoztatva, hogy bár e téren vannak sikerek, az elterjedés lehetősége fennáll Az első értékelések szerint a miniszter az amerikai külpolitikai kemény vonalát képviselte beszédében. Az Aeroflat szovjet légi- társaság TU—134a típusú, Tbiliszi—Rosztov—Tallinn útvonalon közlekedő gépének pilótái éjszaka, 4 óra 10 perckor nagy, egyenletes fényű csillagra lettek figyelmesek az égen. Ebből vékony fénysugár indult, le egészen a földig, majd a fénysugár fokozatosan ki- szélesedett, hosszú elnyújtott kúpra emlékeztetett. A gép minden jobb oldalt ülő utasa látta, hogy a pontból egv másik, szélesebb, ám halványabb kúp, majd egy harmadik, egészen fényes is kiindul. A megvilágított földterületen látszottak a házak és az utak A nem mindennapi eset részleteiről a moszkvai Trud számol be. Közli az összes érintett személy nevét, azt is. hány órát repültek eddig. Csupán a pontos dátumot _nem adja meg — valószínűleg azért, nehogy „hamis tanúk” is jelentkezzenek, akiknek beszámolója mindent összekavarna. A történet így folytatódik: a pilóták egyaránt a földtől 40—50 kilométerre levő ismeretlen objektumot írtak le, amelynek reflektorai a gépre irányultak. Vakító fehér fényt láttak, koncentrikus színes körökkel. A minszki repülésirányító központ azonban semmit sem észlelt, pedig a fehér pont felvillant, s a helyén zöld felhő alakult ki. A gép előtt a repülési magasságtól lejjebb, majd följebb mozgott, végül oldalra tért ki és oldalt, a géppel azonos magasságban és sebesseggel követni kezdte a TU—134-est. A felhő belsejében fények villantak, olyan volt az egész, mint a pislogó lám- pácskák a karácsonyfán. A navigátor mindent jelentett a földnek, a gépen pedig j^mdeim leírtak és lerajzol* taik. Ettől a perctől kezdve a földi megfigyelők is észleltek a megadott koordiná- tákon a repülő felhőt, amely időközben egy szárny nélküli repülőgép alakját vette fel. Az utasokat egyre nehezebb volt megnyugtatni. Beszéltek nekik északi fényről, a városi fények visszatükröződéséről, elektromos töltésű felhőről. A Talljnnba igyekvő géppel szemközt repült egy másik, Leningrádból indult ugyanilyen típusú gép. Ennek a pilótái a földi irányí- toközpont koordinátái alapján érzékelték, majd a tal- li maiakkal teljesen azonos módón, de tőlük függetlenül, leírták a jelenséget. A tallinni gép időközben elhagyta Viiniust. Rigát, majd a, Csud- és a Pszkovi tavak fölé repült, azoktól 120 kilométerre. A felhő Tartuhoz közelebb haladt, újra fénysugarakat bocsátott a föld- feí a repülési adatok birtokában a pilóták ki tudták számítani koordinátáit és azt is, hogy hossza nagyjából megegyezik a Pszkovi-tó hosszával. Leszállás után a tallinni „égi váltóőrök” elmondták a pilótáknak, hogy a radarernyőn gépük mögött még két TU—134-est láttak, pedig ott nem volt gép. Ezeket nem pillanatokra, hanem állandóan észlelték a radaremyőn. Ha a leszálló lokátor ernyőjén sokszoro- zódik meg a gép, az még érthető lett volna, de a kö- vetőemyőn megfigyelt jelenségre nem tudott magyarázatot adni a diszpécser. A szovjet lap Nyikolaj Zseltuhinhoz, a szovjet országos tudományos-műszaki társaság anomáliás jelenségekkel foglalkozó bizottságának alelnökéhez. a szovjet tudományos akadémia levelező tagjához fordult magyarázatért. Nyiko- laj Zseltuhin szerint ez esetben nem állja meg a helyét egyetlen olyan magyarázat sem, amely távoli, ismert légköri vagy geofizikai jelenségek közelinek tűnő, esetleg többszörösen visszavert képéről szól, hiszen a pilóták meghatározták az ismeretlen felhő tőlük mért távolságát. Egyetlen következtetést lehet levonni: a tallinni legénység általunk meg nem határozott repülő testnek (közismert angol rövidítésével UFO-nak) nevezett jelenséggel találkozott. Különösen értékes, hogy következetes, mindvégig regisztrált, sőt rajzokkal is illusztrált adatokkal rendelkezünk az ismeretlen repülő test átváltozásairól. A tudós végül közli azt a címet, ahová el lehet küldeni az észlelt furcsa jelenség leírását. Nem rakétákat — munkát akarunk! vekvő munkanélküliség ellen Belga fiatalok tüntetnek Brüsszelben az egyre nö(Telefotó — AP—MTI—KS) Mubarak Washingtonba utazik Jichak Rabin izraeli hadügyminiszter segélykérő amerikai látogatásának befejeztével, amely meglehetős sikerekkel járt, Kairóban is tanácskozások folynak. Hoszni Mubarak államelnök ugyanis márciusban szintén Ronald Reagan elnökhöz készül. Mubarak miniszterelnökével. Kamal Hasszán Alival és azokkal a kabinetminiszterekkel tárgyalt, akik már februárban elutaznak Washingtonba, hogy előkészítsék Mubarak ottani tanácskozásait. A kormányzat aggódik amiatt, hogy a Rea- gan-féle vezetés nem akarja, vagy — törvényhozási nyomás alaitlt — nem tudja kielégíteni Egyiptom segélyigényeit. Kairó három milliárd 150 millió dollár értékű térítésmentes, illetve hitelek formájában foyósítan- dó segélyt remél az amerikai partnertől. Az összegeket az októbertől számított amerikai pénzügyi évben kellene megajánlani. A fele hadiszállításokat jelent. Eszerint Egyiptom egymilli- árd dollárral többet kér Amerikától, azaz negyven százalékkal többet, mint amennyit eddig kapott. Egyiptom arra hivatkozik, hogy a kőolajjövedelmek megcsappanása miatt, s annak következtében is, hogy első számú devizajövedelme: a vendégmunkások valutaátutalása is megcsappant, nehéz helyzetbe került. A szűkebb kabinet csütörtöki ülése után Oszama el- Baz első külügyi államtitkár tagadta, hig.y Egyiptom azért kér többet Amerikától. mivel Izrael is ezt teszi.
