Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-14 / 10. szám
2 Somogyi Néplap 1985. január 14., hétfő Egy hosszú út kezdete MAGYAR-NORVÉG KAPCSOLATOK A Genfben megtartott szovjet—amerikai külügyminiszteri eszmecsere végén nyilvánosságra hozott hivatalos nyilatkozat a lényeget Így foglalja össze: „A tárgyalások célja olyan hatékony megállapodások kidolgozása lesz, amelyek arra irányulnak hogy a világűrben megelőzzék, a földön pedig megszüntessék a fegyverkezési hajszát, korlátozzák és csökkentsék az atomfegyverzetet, megszilárdítsák a hadászati stabilitást.” Sokan kérdezik manapság: miért került annyira előtérbe az űrfegyverkezés kérdése? Moszkvában és Washingtonban egyaránt különös jelentőséget tulajdonítanak ennek a problémakörnek, de természetesen más-más élőjeflileh Addig, amíg a Szovjetunió minden tőle telhetőt megtesz a földi és a kozmikus fegyverkezés korlátozásáért megszüntetéséért, az Egyesült Államok szándéka homályban marad. Márpedig ha a Reagan-adminisztráció eddig követett irányvonala nem módosul, és folytatják a már korábban elhatározott „csillagháborús” tervek végrehajtását, gyakorlatilag semmissé válhat minden eddigi fegyverzetkorlátozási szerződés. A Szovjetunió abból indul ki. hogy az 1970-es években a két vezető nukleáris hatalom és a két szövetségi rendszer — a NATO és a Varsói Szerződés szervezete — között kialakult katonai egyensúlyt megőrizve, sőt azt alacsonyabb szintre szállítva kell megszilárdítani a nemzetközi biztonságot. Csakhogy ez a paritás, amely az utóbbi évtizedekben biztosította az európai és a világbékét, az amerikai szélsőséges hatalmi csoportok számára sohasem volt elfogadható. Az úgynevezett eurorakéták nyugat-európai telepítésével megkísérelték felborítani az amúgyis törékeny stabilitást, de miután a Szovjetunió — a szocialista védelmi közösség tagállamaival egyetértésben — megfelelő ellenintézkedéseket tett, az átmenetileg megbillent erőmérleg hamarosan megint azonos „értékeket” mutatott, bár az azt megelőzőnél lényegesen magasabb színvonalon. Ilyen fejlemények után ült le egy tárgyalóasztalhoz Andrej Gromiko és George Shultz. Megbeszéléseik hátterét az -a tény befolyásolta döntően, hogy pillanatnyilag a Szovjetunió és az Egyesült Államok területe azonos módon sebezhető, hiszen jelenleg még egyik félnek sincs hatékony rakétaelhárító rakétarendszere a másik csapásának (válaszcsapásának) kivédésére. Startol az amerikai űrrepülőgépek egyike... A kozmikus utak jelentős része katonai célokat szolgál Belga bonyodalmak Nehéz napja lesz ma Wilfried Martens belga kormányfőnek. Ronald Reagan amerikai elnökkel tárgyal Washingtonban, s várhatóan igencsak megizzad, mire igent, vagy nemet mond a Fehér Ház kéréseire. Tavasszal ugyanis esedékessé válik az amerikai manőverező robotrepülőgépek belgiumi telepítése, de a Benelux országok közül Hollay- dia és Belgium még nem mondta ki a végső szót. A NATO emlékezetes, 1979-es „kettős határozata” elvileg nem adott biankócsekket az amerikaiaknak: a szovjet—amerikai tárgyalások kimenetelétől tette függővé a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek nyugat-európai telepítését. Hága és Brüsszel most éppen azzal érvel, hogy a legújabb genfi megállapodás, a további tárgyalások lehetőségének fényében elhamarkodottnak tűnne a 48—48 szárnyasrakéta elhelyezésének megkezdése. Csakhogy Nagy-Britannia és Olaszország területén már ott vannak a szárnyas rakéták, az NSZK-ban pedig a Pershing—2-esek is. Ezek az országok most „árulásnak" érzik a belga és holland halogatást és az egyenlő kockázatvállalást kérik számon a szövetségeseken. Amerikai részről pedig a szerződéses kötelezettség megsértésének, a NATOegység megbontásának értelmezik a kis országok húzó- dozását. A nyolcvanas évek elejének hatalmasra duzzadó békemozgalma, a többség harcosan kinyilvánított véleménye annyit mindenesetre elért, hogy a politikai pártok — még Martens flamand keresztényszocialista pártja is — komolyan elgondolkozzanak a telepítés célszerűsége és a következő választásokon a szavazópolgárokra gyakorolt hatása fölött. És ez egyáltalán nem kevés! Martens tehát most két tűz közé szorulva tárgyal: egyrészt a NATO-szövetsé- gesek és főként az Egyesült Államok részéről gyakorolnak rá fokozódó erejű politikai nyomást, másrészt a hazai politikai közvélemény várja el tőle a saját pozíciók harcos védelmezését. Még nem ismeretes, miben állapodik meg végül is a két fél. A belgák — és a hollandok — számára már valamiféle kompromisszum is sikert jelentene. Bárminemű haladék, esetleg egy átmeneti megoldás felhasználható lenne a belső politikai vitákban, csakhogy erősen kérdéses, hogy Reagan hajlandó lesz-e segíteni Mar- tensnek, ha az nem mutat legalább hosszú távú hajlandóságot az amerikai érdekek figyelembevételére. H. G. Fantáziarajz a hamburgi Der lapján az ürhadviselésről Kísérleti indítás: az amerikai MX interkontinen-' tális ballisztikus rakéta is a hadászati egyensúly megbontását célozza A fölényre törekvő amerikai erőpolitikusokban azonban mindig égett a vágy, hogy valamilyen módon megszabaduljanak a SALT—I. „ballasztjaitól” és újabb minőségi technikai frontáttöréssel szerezzék meg maguknak az első csapás képességét. Más szóval,: olyan helyzetet próbáltak teremteni, amelyben a potenciális ellenfelet a lehetőséig szerint megfoszthatnák a megtartó visszavágás végrehajthatóságától. miközben ők maguk indíthatnák meg az első megsemmisítő nukleáris rajtaütést, vagy ahogyan a Pentagonban megfogalmazták, a Szovjetunió és a szövetségesei elleni „lefejező” csapást. Ezt a Reagan elnök nevével fémjelzett elgondolást „hadászati védelmi kezdeményezésként” .tálalták az amerikai közvéleménynek azt a benyomást keltve, mintha Spiegel egyik régebbi elmegy „korlátozott” vagy egy esetlegesen „elhúzódó” nukleáris háború az Egyesült Államok területének veszélyeztetése nélkül megvívható lenne. A „védelmi” kifejezés természetesen félrevezető és a kozmikus kísérleteknél; ilyen célokhoz az égvilágon semmi köze nincs. Ha csupán tényleges védelemről lenne szó. akkor vajon miiért fejlesztették eddig a hadászati támadó rakéta- nukleáris eszközöket köztük az MX interkontinentális rakétát, a B—1-es távolsági bombázót és a „Trident” haditengerészeti csapásmérő fegyverrendszert? Egyébként is: azok után. hogy a Szovjetunió ünnepélyes kötelezettséget vállalt a tömegpusztító eszközök elsőként alkalmazásáról való lemondásról, és egyoldalú moratóriumot hirdetett meg a múholdromboló fegyverek űrbéli elhelyezésére vonatkozóan. mi indokolta és indokolja a „védelemre” tör ténő amerikai hivatkozásokat? Teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy — ellentétben a washingtoni érveléssel — a világűrben és a hozzá kapcsolódó új típusú földi „védelmi” harceszközök nem növelnék meg sem az amerikai nép. sem a világ biztonságát, ellenkezőleg : hallatlanul felfokoznák a nukleáris háború fenyegetését. Nos, éppen ez a felismerés, az összefüggések eme láncolatának felmérése késztette arra a Szovjetuniót, hogy amíg nem késő, elejét vegye egy visszafordíthatatlan folyamat elindulásának. A várhatóan sorra kerülő érdemi tárgyalásokon majd elválik, a Reagan-kor- mányzat kész-e a kölcsönös érdekek alapján a becsületes megegyezésre? Ne feledjük, Genf csak a kezdet, egy talán többéves, keménynek ígérkező párbeszéd nyitánya .. . Serfőző László alezredes Jól fejlődnek politikai kapcsolataink a Norvég Királysággal; az együttműködésünkben zavaró tényezők nincsenek. A két különböző szövetségi rendszerhez tartozó állam fontosnak tartja a párbeszéd fenntartását. Kaare Willoch norvég miniszterelnöknek a közeli napokra várható látogatására — amellyel Lázár György miniszterelnök meghívásának tesz eleget — ennek jegyében kerül sorA magyar—norvég kapcsolatok fejlődéséhez nagy mértékben hozzájárulnák a két ország vezetőinek találkozói. Fontos állomás volt 1974-ben Trygve Bratteli akkori kormányfő magyarországi látogatása. amelyet Lázár György három évvel később viszonzott. Rendszeres a véleménycsere a két törvényhozó testület, valamint a szakminisztériumok és országos hatáskörű szervek vezetői között is. Veress Péter külkereskedelmi miniszter múlt év végi oslói megbeszélései idején magyar—norvég kormányközi hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodást írtak alá. Ugyancsak egyezmény rögzíti a kettős adóztatás elkerülését. Yessey Kínában Csang Aj-ping kínai honvédelmi máindsztar vasárnap Pekingiben fogadta az amerikai vezérkari főnököt, John Vessey-t, aki előzőleg kímiai partnerével, Jang Tö- csevel tárgyalt. A kínai hivatalos közlés csak annak megáflllapítáSáina szorítkozott, hogy a tárgyalásokon a felek „a két ország fegyveres erői közötti baráti kontaktusok előmozdítására összpontosítottak”. Amerikai források viszont úgy tudják, hogy szóba jöhetett amerikai hadihajók kínai udlvariassiági látogatásának terve, valamint a fegyveréladások kérdése is. A New York Times értesülése szerint előzetes megállapodás jöftit létne aról, hogy az Egyesült Államok tengeralattjárók eflilen bevethető hadieszközöket ad el Kínának. Gazdasági. kereskedelmi kapcsolataink — sem az áruforgalom, sem a termelési együttműködés terén — nem alakultak kedvezően az utóbbi években. A közelmúltban kötött kereskedelmi egyezmény azonban — amely a GATT szabályainak megfelelően tartalmazza a diszkriminációmentesség elvét — várhatóan hozzájárul majd a kapcsolatok bővítéséhez. Jelenleg Magyarországról elsősorban nyersanyagokat. félkész termékeket. gépeket, berendezéseket és fogyasztási cikkeket szállítanak az északi országba: a magyar népgazdaság norvég ferromangánt, ónozott lemezt és hallisztet használ fel. Ipari és műszaki együttműködésünket — a vegyipar. a gépipar és a könv- nyűipar területén — hat kooperációs megállapodás fémjelzi. Támogatjuk ,a harmadik piaci közös fellépést a gázturbina- daru-, transzformátor-. hírközlési és erőátviteli kábelgyártásban, a software készítés, a gyógyszerek. vegyipari anyagok és intermedierek előállításában. Kulturális kapcsolataink — ezeket egyébként egyezmény szabályozza — kiegyensúlyo. zottak. Közös emlékek melege A máisodliik vútegiháború idején kiaMcítabt amerikai —szovjet együttműködés megünneplésére szólítotlta fel az amerikai közvéleményt tagnap Charles Mathias republikánus szenátor. A The Washington Post című lapban megjelenít íráséiban a szenátor kijelenti: „Nemcsak a történetemről van szó, jövőnk bizonyos miárbákbén attól is függ, ké- peisiék vagyunk-e őszintén beszéünii miúiltunkról. Amikor visszaemlékezünk arra, bo)gy vallaha vállvetve har- colltunk, mi, amerikaiiak és szovjetek, új akadályokat építhetünk annak a veszélynek útjába, hogy esetileg egymáls elien keilltjen harcolnunk.” A republikánus szenátor egyebek között azt javasolja, hogy kutassák fel a harcok egykori résztvevőit, azokat, akiknek személyes emlékeik vannak az együttes küzdelemről, a személyes találkozásról. így egyebek között a nevezetes elbaá ta- liáűJkioizó résztvevőd mellett adjanak módot a személyes találkozóra azoknak az amerikai repülőknek, akik annak idején Poltavátoan állomásoztak, szovjet repülőtéren, azoknak a tengerészeknek, akik Murrnanszkba szállítottak utáhpóitlést és másoknak, akik együtt dolgoztak a közös győzelem érdekében szovjet emberekkel. „Az évforduló évében meg kell próbálnunk, hogy ilyen kicsiny,. de emberi formákban élesszük újra a közös emlékek melegét” — hangoztatja Mathias. Edward Kennedy a fajgyűlölet ellen Veszélyes hely. Katonai járőrök hermetikusan elzárják Heilbronnban azt a helyet, ahol egy Pershing—2. rakétamotor felrobbant és megölt négy amerikai katonát. (Tele- foto — Reuter — MTI-foto — KS) A legnagyobb fokú ember- teliemség — nyilatkozta Edward Kennedy amerikai szenátor a Dé'l-afrikad Köztársaságiban látottakról. Kennedy úgy vélekedett, hogy meg tudja majd győzni szenátusi kollégáit arról: lépéseket kall tenni az amerikai törvényhozásban a fajgyűlölő pretoriai rendszer ellen. A képen Edward Kennedy egy dél-afrikai falu lakóival beszélget.
