Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-12 / 9. szám
8 Somogyi Néplap 1985. január 12., szombat IRODALOM, MŰVÉSZET, KÖZMŰVELŐDÉS Á francia design A Fényes Adolf Terembein Francia design címmel rendeztek kiállítást. Francia- országban néihány éve ugyanis olyan új bútorművészeti stílus alakult ki, amelyet a művelődési és az iparügyi minisztérium is támogat'. A rendezők jellemzésül négy példát választottak a V. I. A., a „Concours”, a Formicatársaság és a Totem szövetkezet munkájából; az előbbi kettő állami támogatást élvez, a két második magáncég. Céljuk a mindennapi használati tárgyak gyártásának fejilesztése, olyan tevékenység segítésével is, amely képes közel hozni egymáshoz az alkotókat és a gyártókat. Külföldre nyíló ablakok Napjainkban egy-egy olyan, a nyugati országokban kiadott könyv, amelyre bármely nagyobb hazai közművelődési könyvtár igényt tarthat, átlagban körülbelül 2500 forintba kerül. S sok ilyen megyei, városi könyvtár van, 200-nál is több; a könyvek, folyóiratok igénylőinek számát pedig még megbecsülni is nehéz. A legszélesebb olvasóközönség számára nyitott bibliotékáink hagyományos^ természetes és szükségszerű feladatai közé tartozik bizonyos külföldi kiadványok beszerzése és közkinccsé tétele. Aligha nélkülözhetők például egyes lexikonok, főképp az olyanok, amelyekből magyar kiadás nincs, vagy ha van, ősrégi. Ugyancsak nem hiányozhatnak a polcokról némely szótárak, egyebek között az egynyelvű értelmező szótárak, a hazaiaknál. mi tagadás, gyakran jobb külföldi nyelvkönyvek, képzőművészeti albumok, útikönyvek, útleírások. A különböző hobbik rabjai rongyosra forgatják a bélyegkatalógusokatt. a népszerű. ábrákkal gazdagon illusztrált modellezési füzeteket. a kisebbek a leporellókat, a gyermeknyelvtamo- kiat. Sokan keresik a külföldön megjelent magyar vonatkozású történeti munkákat. és — természetesen — eredeti nyelven a szépirodalmat. Akár olcsó papírkötésben is. Mert — bár túlbecsülni nem szabad, és sajnos nem is lehet az idegen nyelvét bírók számát — lebecsülni is hiba lenne, nem szólva azokról, akiket esetleg éppen az idegen nyelvű kínálat serkent tanulásra. A közművelődési könyvtárak sohasem mondhalták el, hogy külföldi könyv- és folyóiratbeszerzésük az igényekkel lépést tartattak volna. Kétségtelen azonban, hogy a gondok az utóbbi években megsokasodtak. A költségvetési intézmények szigorú rovatgazdálkodási kötelmeinek feloldásával két éve lehetővé vált, hogy a könyvtárak maguk döntsék el: a fenntartó tanácsok álltai rendelkezésükre bocsátott pénzt miiként osztják el, mire költik. Mennyit fordítanak abból például villanyszámlára, fűtési díjra, hazai, illetve külföldi beszerzésre. Tekin- téttel arra, hogy közben mindezek ára tisztesen emelkedett, az önállósággal a könyvtárak nem jutottak előbbre. Annak ellenére sem. hogy — miként a Művelődési Minisztérium Alekszandr Geveling Év telik évre Év telik évre, s van úgy olykor, hogy bennünk megelevenül minden, ami csak volt, p múltból, s míg járjuk rendületlenül utunk az évek meredélyén, megállunk néha, percre csak, s felvillan emlékeink mélyén egy-egy mosoly, egy mozdulat. Bennük együtt öröm és jszomorúság, első lépés, utolsó lehelet, vad tűzvész villogtatja lángját, s a Győzelmet újra megélheted; halott ellenség, hű barátok, katonaemlékművek bánata, anyai levél szavai, sugárzók, s megsárgult fotográfiákról tekint rád a Történelem maga. könyvtári osztályán elmondották — a tanácsok lehetőségeikhez mérten mindenütt növelték a könyvtárak (költségvetési összegéit. Iglaz, nem az ármozgásokhoz, hanem mindig az előző esztendőhöz viszonyítva. .. A gondok más oldalról is szorítóbbá váltak. Csökkent a külföldi kiadványokat importáló Kultúra Külkereskedelmi Vállalat devizaösszege. Némi — és nem is csekély — segítséget jelenített, hogy tavaly egyszeri pótkerethez. többletdevizához jutott a hazai könyvtárügy; elsősorban a tudományos célokait szolgáló bibliotékák külföldig állományát sikerült érezhetően gyarapítani, de nem szorultak teljesen háttérbe a közművelődési könyvtárak sem. Ezenkívül a minisztériumnak is rendelkezésre áll évente 4,5—5 millió forint, amellyel hozzájárul az állománygyarapításhoz. Tervszerű és gyakorlatilag zökkenőmentes a szocialista országokban megjelenő könyvek, folyóiratok, újságok beszerzése. Bizonyos áremelkedések ugyan ott is tapasztalhatók, ezék azonban érdemben nem befolyásolják a kiadványoknak sem a mennyiségét, sem a körét. Számos nagyon értékes, külhonban magyar nyelven megjelentetett művel gyarapodnak évről évre közművelődési könyvtáraink. Mindent összevetve a könyvtárak külföldi kínálata a ikorábbinál mégiscsak szegényesebb, a kép szürkébb. Abban azonban — megaitapozoittan — lehet bizakodni, hogy sikerül gátat állítani a kedvezőtlen tendenciának. A Művelődési Minisztériumban ügy látják, hogy nemcsak többletpénzzel, hanem például jobb szervezéssel s új abb lehetőségek felmutatásával is lehet segíteni. A szakemberek megkülönböztetett figyelemmell kísérik, hogy a külföldi kiadványrendelélsek kényszerű megrostálásakor érvényesüljön valamilyen munkamegosztás a könyvtárak között. Nehogy egy-egy országrész tájegység, város valamennyi köz- művelődési intézménye ugyanazokat a folyóiratokat, kézikönyveket mondja le, s az olvasó messzeföldön ne találja meg megszokott kiadványát. Jobban előtérbe került a könyvtárak együttműködése. a könyvtárközi '.kölcsönzés. S napjainkban bontakozik ki a másoLatszolgálta- tás. Deregán Gábor Kerék Imre Sem idő, sem halál Ha már a hang csak fölsebez: az ujjak begyén is kibuggyan az ének visszatarthatatlan, a szökni-készülö szavak még utolszor a végleges, nagy csönd előtt összeállanak egyetlen fénylő cáfolattá, s még fölizzik belül a szem, mielőtt Oedipus sorsa beteljesül. S ha már bénán lecsüng a kéz, a pupilla üveggé dermed és már nem cikáznak a sejtek között a kín villámai: átlényegül majd az esendő test Igévé, szétfeszíti rácsát s madárként föllebegve oly magasságba száll, ahol már nem béklyózza röptét sem idő, sem halál. Formica-gyártmányok (a tervező; Totem) V. I. A. gyártotta bútorok (a tervező: Marc Alessandri) BÁBA MIHÁLY Egy zsák cement A kisvendéglőben beszéltük meg a találkozót Kozma Janival, a földimmel. Hart óra előtt tíz perccel már ott voltam. Meglepetésemre Jani is. És nem egyedül. Egy őszes hajú férfi ült mellette; mindketten élénken gesztikuláltak. beszéltek. Vagy talán vitatkoztak. Megálltam. ám Jani észrevett; integetett, hogy menjek oda, A férfi fölállt. — Megyek. A vitát majd folytatjuk... — Minden jót. főnök — mondta Jani búcsúzóul. — Ki volt ez a fickó? — Az építésvezetőm. — De jó viszonyban vagy a fejesekkel. — így is mondhatod. De ennek az ára egy zsák cement volt. — Elég olcsón jutottál hozzá — jegyeztem meg ironikusam. — Biztosan állami cement volt. amit a hátadon vittél a villájához. Kozma Jani legyintett. — Hülyeségéket beszélsz. — Lehet, de még a nevedet sem tudja úgy búcsúzott el tőled: Cementes. — Ez az, látod, ez a mi barátságunk kapcsa:. Figyelj csak ide! A Leányka utcai építkezésen dolgoztunk akkoriban. Segédmunkás voltam. Egy zsák cementet vittem éppen a C-épülethez, amikor a B-ből dühösen kirohant. És nekem meg sze- nendsétlenségemre éppen akkor csúszott le a vállamról a zsák. csattant egy eldobott féltéglán,; a zsák kiszakadt. a cement kiömlött. Mérgemben még bele is rúgtam. Az építésvezető megállt, kimeresztette a szemét. Ügy nézte egy pillanatig a zsák cementet, aztán felüvöltött, és káromkodott. mint egy stráfiko- Csis. Nekem is a fejembe szállt a vér, még egyet rúgtam a zsákba, és azt mondtam: velem így nem beszélhet senki, érti, a kárt megfizetem, és már itt sem vagyok. Erre ő, hogy én még ki merem nyitni a számat?! No. ezt a napot élete végéig megemlegeti.... Egy pillanatra elhallgatott Jani. s mivel épp jött a pincér, sört rendeltünk. Egy szempillanitás múlva már ott is volt aisztalunkon. — Aztán mi történt az építésvezetővel? — kanyarodtam vissza a félbeszakadt történethez. — Mi történt volna? ösz- szeszedtem a cókmókomiat, bemenitem az irodába, hogy kikérjem a munkafcönyve- met; meg hogy vonják le a zsák cement árát. Nagy mellem volt. tudtam, hogy egy óra múlva a másik vállalatnál már fel is vesznek, és lehet, hogy többet fognak fizetni. Meglepetésemre be- küldtek az építésvezetőhöz, hogy állapítsa' meg a kárt, és adja írásba. Mit tehettem, bementem. Egy papírhalmazban lapozgatott, föl sem nézett, csak úgy odaszólít: tessék, mit óhajt... Nem válaszoltarh, Biztosan meglepte a hallgatásom, mert hamarosan föl is kapta a fejét. Farkasszemet nézett velem. A, maga a Cementes ... Mit óhajit? Mit lehet erre mondani ? Kilépők, adja írásba a kárt. Értem. mondta nagyokat bólogatva. Azonnal. Addig üljön le. Felemelte a telefonkagylót. tárcsázott. Behívta a titkárnőjét, és diktálni kezdett: kármegállapítás; térítésköteles. levonandó egy összegben. A kilépni szándékozó ... Hogy is hívják? — fordult felém. Mondom neki. És folytatta: Kozma János segédmunkás a mai napon a B-épület előtt egy zsák cementet szándékosan szétrúgdosott; köteles megtéríteni a cement árát, a cement szállítási költségét, az átadás előtt álló épületbe a szakiparosök cipőin, bakancsain behordott cement eltávolítását a padlókról, a folyosókról, az újralalkkozás költségét, az eső által földbe vert és megkötött cement eltávolításának költségét ... Mindez együttvéve körülbelül tíz ember négyöt órás munkáját jelenti. Ezt ne írja! Az órab ér-kiszámításnál az átlagórabért vegyék figyelembe. Hörpintattünk a sörből. — Azt hittem, nem jól hallok. Percekig egy szót sem bírtam kinyögni. Ha ezt nekem meg kell fizetnem. ez a zsák cement a világ legdrágább cementje lesz. Nehezemre esett, de megszólaltam: építésvezető úr, hát az a cement még ott fekszik ... Szavamba vágott: még. Egy fél óra múlva húszán taposnák bele, aztán meg eleredhet az eső,, beveri a földbe, megköt. Érti? Megköt az is, amit be- hordtak a lakásokba, meg az is. ami kint marad... Menynyi fölösleges munkát szerzett nekem?! Ezt meg kell fizetni. Vagy úgy gondolja, hogy fizessem meg én meg azok, akik itt maradnak dolgozni?! Igen? Nem, dehogy! Csák árrá gondoltam, hogy az a cement még ott van , és összeszedhetném, eltakaríthatnám. Akkor tessék menjen tárta szét a karját... Kitántorogtam. összelapátoltam a cementet, eltüntettem még a nyomát is. és ... És visszamentem dolgozni. Egy hét múlva futottam össze vele ismét. Mi az. maga, Cementes Kozma, nem lépett ki? Nem. Miért? — kérdeztem. Azért építésvezető úr. mert nem volt igazam. Ügy van, mondta mdsolyogva; de megnyugtatom. hogy nekem sem, amikor úgy kiabáltam. De hát én is csak ember vagyok. Hanem tudja mirt? Munka után jöjjön be hozzám! Bementem. A kocsijával hozott ide. S beültünk sörözni. Guram Sarasidze Nem elveszett ember A titkárnő benézett a tervezőkhöz, és Gvetadzét hívta. Szikár, szemüveges férfi emelkedett föl a székről, összetekerte az előtte fekvő tervrajzot, és elindult a főnök irodája felé. — Tisztelt kolléga! Jól értesült forrásokra hivatkozva ' el kell marasztalnom. mert ma egy negyedórát késett. — Elnézést, egy nagyon fontos kérdésben szeretném kikérni a véleményét. .. — Remélem, hallotta, amit mondtam. Ne felejtse el, hogy az irányítása alatt fiatal mérnökök dolgoznak. Milyen példát vesznek magáról?! Tudja mit? Nagyon kíváncsi lettem ... Kérem, hogy írásban nyújtsa be késésének okát. — Már engedelmet kérek ... Az utolsó szó jogán. A munkámban egy olyan probléma merült föl, amelyet csak önnel beszélhetek meg. Egész héten hiába próbálkoztam, hol a minisztériumban, hol a tervhivatalban volt. S ha véletlenül az irodájában dolgozott, a titkárnője akkor sem engedett be. Most, hogy elkéstem, rögtön magához rendelt, és nagyon örülök, hogy most már valóban megbeszélhetem önnel a problémámat... Az igazgató megigazította a szemüvegét, s meglepetésében csak ennyit tudott mondani: — Hadd halljam... Fordította: Salga Attila A tánc. Karl Georg Hirsch (NDK) grafikája (A művész budapesti kiállításának anyagából)
