Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-09 / 6. szám

4 Somogyi Néplap 1985. január 9., szerda Cipőgyártás számítógép­irányítással Számítógép-irányítással működő szalagrendszert helyeztek üzembe a bonyhádi cipőgyárban. E rendszer teljes egé­szében hazai berendezé­sekből áll. A Bőr- és Cipőipari Kutató- és Fejlesztőintézet, a Vilati és a Könnyűipari Alkat­részellátó Vállalat kísér­lete ez az új módszer. Talpra állás mélypont után Szolgáltató kisvállalat lett a Patyolat Két ok vezette a megyei tanács végrehajtó bizottsá­gát annak idején, amikor el­határozta, hogy értékel a Somogy megyei Patyolat Vállalat helyzetét, szolgálta­tó tevékenységét. Az egyik ok az volt, hogy átfogó el- mélyültsóggel, önálló téma­ként nem minősítette még a testület ezt a jelentős szol­gáltatást végző megyei vál­lalatot, másrészt a döntés idején különösen nehéz volt itt a helyzet, így mindenek­előtt a segítőszándék vezette a 'testületet. A tegnapi vég- rebajtóbizottsági ülésen_ be­bizonyosodott, hogy a támo­gatásra változatlanul szükség van, csakhogy merőben más alapokról kiindulva, mint ami volt egy-ikét évvel ez­előtt. Kevés napirendi témát kí­sér olyan széles körű kérdés- őzön és véleménynyilvánítás, mint történt ez a Patyolat Vállalat esetében. Apró, de a vállalat életében mégis fontos részletekre voltak kí­váncsiak a testület tagjai. Talán azért is, hogy tapasz­talatokat szerezzenek: hogy összehangoilit segítséggel, o belső lehetőségek ésszerű hasznosításával miként ké­pes, szinte egy év alatt, talpraáUmi egy szolgáltató vállalat, bizonyságot adva arról, hogy célratörő igyeke­zettel lelhet alkalmazkodni a megváltozott körülmények­hez. Bevételét, vagyonát tekint­ve a huszonegy vidéki tex­tiltisztító vállalat sarában a legnagyobb a somogyi. A szolgáltató vállalatokat, ezen belül lis ezt az iparágat érin­tő szabályozóváltozások azon­ban az átlagosnál is érzé­kenyebben érintették a Pa­tyolatot; eredményessége ro­hamosan csökkent, energia- rendszere, központi üzeme elavult, elodázhatatlanná vál­tak fontos környezetvédelmi beruházások. Ekkor került sor az anya­gi támogatással is párosuló külső összefogásra, s ehhez társult a vállalati belső meg­újulás. A sok közül néhány véleményt idézünk a tegnapi vb-ülésen elhangzottakból. Műdig István: „A mélypont­ról indult el a vállalat 1983-ban; az intézkedések, az összehangolt fejlesztés, az ésszerű szervezés eredménye­ként eredményességében ma már állja a versenyt orszá­gosan is.” Dr. Orosz László: „Az 1980—83 közötti hanyat­ló folyamatot nagy erőfeszí­téssel megfordították; ezt a folyamatot kell erősíteni to­vábbi okos munkával.” Brandtmüller István: „Ez a vállalat nem könnyű beru­házási feltételek között ered­ményesen oldotta meg fel­adatát, jól élt a szolgálta­tásfejlesztési támogatással, képes volt alkalmazkodni a megváltozott körülmények­hez.” Ésszerűsítette üzlethá­lózatát; új együttműködési formákat keresett és talált helyi tanácsokkal, más szol­gáltató vagy egyéb szervek­kel; tizenegy hónap alatt el­készítették egy hatszázötven négyzetméteres épületbőví­tést, új üzemeltetési formá­kat vezettek be, változtattak üzlet- és árpolitikájukon, s lehetne sorolni tovább a sok­oldalú, következetes erőfeszí­téseket. összességében az 1983. évi 1,2 millióról az elő­zetes számítások szerint mintegy 4,5 millióra növel­ték nyereségüket. Ahogy Sugár Imre, a me­gyei tanács elnöke mondta: ez a fordulat mindenképpen örvendetes, és megnyugtató alap a továbblépéshez. Mert a 'tennivalók sora nem ért véget. Ahhoz, hogy a válla­lat hosszú távon, biztonságo­san és gazdaságosan láthassa el feladatait, elengedhetetlei) a központú telep gépesítésé­nek korszerűsítése. A testü­let egyetértett abban, hogy a feladathoz szükség van a vállalat további támogatásá­ra. bYz elmúlt időszak bizo­nyította, hogy a segítséggel élni tudnak, és újabb bizto­síték az iis, hogy az Ipari és a Pénzügyminisztérium egyetértésével más vállalati kategóriába sorolták a Pa­tyolatot. Ez év január elsejé­től fogyasztási szolgáltató kisvállalat formában műkö­dik; ez az eredményes gaz­dálkodáshoz is kedvezőbb feltételeket teremt. Síkos utak, csúszkáló autók A kártevők túlélik a hideget A MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja sze­rint a mostani száraz hideg, a szokatlanul erős éjszákéi lehűlés sem árt a legtöbb kártevőnek, növényi kóroko­zónak. Ezek ugyanis az át­tételesre általában olyan bú­vóhelyet keresnek, ahol az erős fagyot is jól átvészelik. Csak egyes kártevők, ame­lyek telelőlhelye jobban ki van téve az idő viszontagsá­gainak, ,,érzik meg” a hide­get, pusztulnak el. Ilylen pél­dául az almafalíszthanmát, amely a hajtások rügyeiben telel. Kemény, 17-20 fok körüli vagy ennél erősebb fagyban a fertőzött rügyek kisebfo- nagyobb része, vele együtt a gomba is elpusztul, s ezzel a tavaszi fertőzés mérséklő­dik. A nagyon kemény hi­deg a takácsatkák telelő to­jásait és az aknázómolyök bábjait sem kíméli. Szakosított gépjavítás Startra készek a mezőgazdasági repülők A kaposvári vasipari szö­vetkezet autószervizében Gál Róbert részlegvezető mondlta: — Síkosak az utak, sű­rűn érkeznek sérült autók. Rengeteg az apróbb kár, főképpen karosszériásaink­nak ad ez munkát. Igyek­szünk a lehető leggyorsab­ban dolgozni, de néhány esetben nem rajtunk múlik a sürgős segítség. Többek között épp a sök kár növe­li meg a keresletét és az alkatrészellátók ezt nem mindig képesek kielégíteni. Nemcsak ebben a szerviz­ben számoílhaitinlak be így. Az egyik legbiztosabb mér­ce a kisebb-nagyobb közúti balesetekről az állami biz­tosító statisztikája. Flach Tibor irodavezetőt kérdez­tük a somogyi adatokról. — 1984 utolsó negyedévé­ben 2281 károsult jelentke­zett nálunk; 1983 hasonló időszakában csák 1947 ese­tünk volt. De nemcsak az őszi-téli statisztikánk rosz- Bzabb a korábbinál, sajnos tavaly az egész országban 18—20 százalékkal nőtt a gépjárműkárok száma, ami kifejezetten e hideg napok­ra jellemző: az összes köz­úti baleset 15—20 százaléka nem történt volna meg az utóbbi két hétben, ha nincs a téli csúszósság. Somogy­bán e két hétben nyolc to­tálkáros autó is volt.. Töme­ges koccanás, kariamból vi­szont — szerencsére — ed­dig nem fordult elő. — Milyen gyorsan téríti meg a kárt a biztosító? — Minden fiókunknál van kárbecslés és rendezés. Ha a jármű mozdítható, azonnal elintézzük az ügyet, ha mozgásképtelen az autó és messze van a biztosító­tól. akkor is legkésőbb négy napon belül fölibecsüljük és rendezzük a kárt. Mindez természetesen a sima ügyek­re vonatkozik, a vitás ese­tek több időt igényelnek. A vita azonban egyre keve­sebb, az eseteknek mindösz- sze 1—2 százalékában kifo­gásolják csak az ügyfelek a munkánkat. A koccanásnál kisebb gon­dokkal is küszködnek mos­tanság aiz autósok. Ilyen például, hogy sök négykere­kűt reggel hiába igyekszik a gazdája indulásra ösztökél­ni. Az autóklub kaposvári sárga angyalát is gyakorta foglalkoztatják ezek az autósok. Bóna Endre a klub műhelyében elmondta: — Naponta többször is kimegyünk. Két alaphiba van ilyenkor. Az egyik: gyenge az akkumulátor. Ezen viszonylag könnyen se­gíthetünk. A másik: a ben­zin mindig tartalmaz egy kevés vizet, és az — ha nem tisztítják ki — a nagy hi­degben befagy a csövekbe. Ezen a helyszínen segíteni nem lehet. Behúzzuk a ko­csit és ki kell várni amíg körülbelül egy nap alatt le­olvad. Tanácsunk csupán annyi: tél előtt a karban­tartásnál nem szabad rnegr feledkezni. Amelyik autó nem indul, azt többnyire eléggé elhanyagolták ... L. P. Sikeres évet zárt a MÉM Repülőgépes Szolgálata; ösz- szesen 5,4 millió hektárra permeteztek növényvédő szerekét, szórtak tó műtrá­gyát. A légi vegyszerezés iránt a fejlett agrotechnikát alkalmazó termelési rend­szerek térhódítása nyomán mindinkább növekszik a mezőgazdasági üzemek ér­deklődése, mivel a repülők gyorsabbak, magabiztosab­ban dolgoznak a hagyomá­nyos földi gépeiknél. Az üzemeltetési költségek ugyan magasabbak, mégis kifizető­dő a gépek bérelése az álla­mi gazdaságoknak, szövet­kezeteknek. Az üzemköltségek csök­kentésére, a gazdaságosság fokozására 1985. január 1- től új rendszerben dolgoznak a mezőgazdasági repülők. Négy önállóan gazdálkodó bázist alakítottak ki. Ezzel is fokozták az érdekeltségjet az ésszerű, olcsóbb megol­dások alkaünazására. Első­sorban a javításoknál kí­nálkozik tehetőség a kiadá­sok mérséklésére. Az újak helyett a még használható alkatrészek feljavításával — miután igen drága egy-egy repülőgép- vagy helikopter- alkiatnész —, évi százmillió forintnál is nagyobb összeg takarítható meg. Ugyanígy a motorok pontosabb beállítá­sával a gépek fogyasztása is csökkenthető, s gazdaságo­sabbá válik a repülés. A bázisok szakosodása is újabb költségmegtakarítást jelent. A kaposvári telep a marevszármyú gépek felújí­tására rendezkedett be, sőt a hazai repülők mellett csehszlovák, lengyel és ju­goszláv hasonló típusú gépek javítását is elvállalta. Ehhez hasonlóan Budaörsön a he­likoptereket, ■ Szolnokon és Nyíregyházán a repüléshez kapcsolódó különféle gépe­ket, berendezéseket hozzák rendbe. Gyorsabb ügyintézést — nagyobb szakmai felkészültséggel Kikérik a lakosság véleményét Nehéz évet zárt a Közal­kalmazottak Szakszerveze­tének megyei bizottsága. A közigazgatás átszervezése, a tanácsok előtt álló nagyobb feladatok mialit a mozgalom minden eszközét felhasznál­va segítettek abban, hogy a szakszervezeti tagság éljen a nagyobb önállósággal. Ko­csis Dezsővel, a szakszerve­zet megyei bizottságának tit­kárával beszélgettünk a munkáról. — Eredményesen vettek részt a szakszervezeti bi­zottságok a bérek elosztásá­ban? — A járások megszűnésé­vel mind a megyebizottság, mind az érintett alapszerve­zetek felelőssége megnöveke­dett tavaly. Az elején azt vártuk, hogy összettlaintsák az apparátust, a személyi kér­déseket pedig a helyi veze­tők közreműködésével ren­dezzék. Fontosnak tartottuk, hogy a városi apparátusokba került alkalmazottak beil­leszkedését mindenhol se­gítsék. Az új feladatoknak megfelelően mozgósítani kel­lett az apparátust. A három városi jogú nagyközségi ta­nácson megteremtettük a mozgalmi tevékenység föl­tételeit, így önálló szakszer­vezeti bizottságokat alakítot­tunk. S moslt térnék rá a kérdésre. Fő feladatunk volt, hogy a kisebb létszám miatt megnövekedett bért arányo­san osszák fel a községi ta­nácsok között, hogy a pénzt a tagközségek között elté­rően a munkahelyeken pe­dig a kiemelkedő munkát végzők között osszák el. Ez javította az apparátus sta­bilitását s a munkafegyel­met. Sajnos, még nem értük el, hogy javuljon a dolgozók összetétele a tanácsi munka színvonalának növekedése érdekében. •— Sok helyen hallható, hogy még mindig nem elég vonzó a tanácsi pálya. — Igaz, hogy a községi ta­nácsok apparátusai szép bér­fejlesztésben részesültek, a rendelkezésre álló keretek azonban még mindig nem teszik vonzóvá az államigaz­gatást. Ma is gondot okoz egy jól képzett ügyintéző vagy vezétő beállítása. A hasonló végzettségű más területen dolgozó többet kap. esetleg még kisebb felelős­séggel járó munkáért is. Mégis azit tartjuk fő célunk­nak, hogy az adott lehetősé­gen belül a községi appará­tusok összetétele javuljon. — Sikerült-e előmozdíta­ni az ügyintézés színvonalá­nak emelkedését? — Fontosnak tartjuk, hogy az államigazgatás dolgozóit ösztönözzük az önképzésre. Ezt a célt szolgálta a koráb­ban megrendezett szakmai vetélkedő is. A résztvevők alaposan fölkészültek, meg­felelő ismeretre tettek szert. Most azt várjuk, hogy a ta­nultakat hasznosítsák az ügyek intézésében. tegyék szorosabbá kapcsolataikat az állampolgárokkal. Remél­jük, hogy csökken a bürok­rácia. gyorsabb lesz aiz ügy­intézés. iAz apparátusiban nagy a fialtál állámigazgialtá- si dolgozók száma, különö­sen a városokban örvende­tesen megnőtt a jogi egye­temet végzettek, a maga­sabb végzettségűek száma. Ez a városok munkaszín­vonalában különösen érez­hető. Az október elején megrendezett kétnapos ka­posvári államigazgatási és igazságügyi napokon Somogy fiataljai nemcsak résztve­vők. hanem tevékeny köz­reműködők voltak, s nagy felkészültségről tettek tanú- bizonyságot. — Milyen feladatok áll­nak a tagság előtt? — Továbbra is célunk, hogy a tagság képzettségét növeljük, ezért célszerűnek látjuk újabb vetélkedők ren­dezését. Nagy feladat a föl­készülés az országgyűlési képviselők és a tanácstagok idei választására. A szak- szervezeti bizottságok fel­adatta a jelölő gyűlések gon­dos megszervezése és lebo­nyolítása. Segítséget várunk a szakszervezeti aktíváktól, a tanácsi dolgozóktól a VI. öt­éves terv eredményes befe­jezésében, a VII. öltélves terv előkészítésében. Szeretnénk, ha mindenhol átgondolnák, mivel javíthatják a helyi la­kosság közérzetét, s megkér­deznék az embereket az el­képzelések összeállításakor! — fejezte be Kocsis Dezső a beszélgetést. L. G. Hatvan méteres fáklya EilkésizüiLt a Dunai Vasmű épülő új kokszölóműviénefc együk legfontosabb biztonsá­gú berendezése, a hatvan méter magás fáklya és a hozzá kapcsolódó védőrend­szer. RanKMltetése, hogy a koksizotórnű bármilyen zava­ra esetén üzemibe lépjen, gyors ütemben megkezdje a kritikus területről a tűz- és robbanásveszélyes gáz kivo­nását, s azt 24 emeletnyi magasságban biztonságosan elégesse. A védőrendszer úgy van kiépítve, hogy az automatikusan begyulladó fáklya a kokszolóblokktól függően négy fokozatban óránként 15 ezertől 50 ezer köbméterig képes kivonni és eltüzelni a veszélyes anyagot. Gázszökés esetén a biztonsági rendszer érzékelői védik a kokszolómű munka­helyeit a robbanástól1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom