Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-30 / 24. szám
1985. január 30., szerda Somogyi Néplap 3 Változások a vállalatoknál A jövedelmek új szabályozása A startpisztoly képletesen szólva eldördült, január elsején. Életbe léptek a néhány hónappal ezelőtt meghirdetett változások, a vállalatók és szövetkezeteik már az új reindelatdk, szerint látták imumikáhoiz. Gazdálkodásuk várhatóan alapvetően megváltozik, s ebben nagy szerepet kap az új jövede- leimszabályozás ás. Az eHső pillantásra úgy itűnlik, nem sokkal különbözik a^ új rendszer a régitől, hiszen legalább annyi adó terheli a vállalati nyereséget. Ám az elvonások célja, egymáshoz való viszonya egészen eltér a korábbitól, a hatékony gazdálkodásra ösztönzi a cégeket, és növeli önállóságukat. Érdekeltségi alap A legfontosabb változás, hogy megszűnik a fejlesztési és részesedési alap. Helyét az osztatlan érdekeltségi alap veszi át, amiből a kötelező adók és adósságok megfizetése után a vállalatok saját elhatározásuk szerint használhatják föl a pénzüket, ebből lehet tehát új gépeket vásárolni, üzemcsarnokokat építeni vagy éppen béreket emelni. Miután nem kell kötelezően „dobozolni” & pénzt, vagyis a különböző alapok között előre szétosztaná, a vállalatok nagyobb önállósággal dönthetnek a nyereségek felhasználásáról. Igaz, a pénz -elköltését, a különböző adók .tartják majd a népgazdaság számára is megfelelő -irányban, ám más módon, mint eddig. Jónéhány fórumon elhangzott, hogy a nyereséggel arányos elvonás, amely a múlt év végéig volt érvényben, éppen a legjobban dolgozó cégeiket sújtotta, hiszen minél hatékonyabban dolgoztak, annál többet fizettek. Mostantól kezdve attól függ inkább az adó. hogy mire akarják a pénzt fordítani, de a korábbihoz képest kisebb körben tovább él a nyereség növekedésével arányos elvonás is. Jól tükrözi a változást egy teljesen új adófajta bevezetése, a vagyonadó. sik meghatározó tényezője az -élőmunka költsége. Ez mlóg mindig túlságosan alacsony Magyarországon, s így a vállalatok sokszor gazdálkodnak pazarló módon még szakképzett munkósgár- dájiukfcal is. E nem kívánatos tendencián kíván segíteni a béradó, -amelyet a vállalatok jelentős részénél az összes kifizetett bér után kell fizetni. Így könnyebb lesz majd a fizetéseket a végzett munkával arányosabban megállapítani, amennyiben a vállalat fölméri saját szükségleteit, s a vezetők elgondolkoznak azon, vajon érdemes-e annyi embert foglalkoztatniuk, vagy jobb munkaszervezéssel, gépesítéssel csökkenteni ileh-et a létszámot. A vállalatok pénzét az előbb említett adókon kívül más, a korábbival azonos jellegű elvonás 'is .terheli, a városi és községfejlesztési hozzájárulás 15 százaléka, valamint a 35 százalékos nyereségadó. Ezeket kell legelőször a nyereségből kifizetni. Maguk dönthetnek ’ Az elmondottakból egyértelműen Mdierül, hogy a vállalatok ugyanannyi pénzt fizetnek majd be a költség- vetés számláira, mint eddig, szakszerűen fogalmazva, nem csökken -az elvonás mértéke. Ám, az elvonás alapellve már nemcsak anye- resógarányos adóztatás-, és a vállalatok nagyobb felelősséggel dönthetnek -a pénzük felhasználásáról, s mérlegelhetik a helyzetüket. Reális rnoslt már a választás, vajon Új gépeket vegyen ek-e egy adott évben, avagy éppen 25 százalékkal emeljék-e a beír éket? iBér nagyon nehéz előre felmérni a jövedelemszabályozás változásának hatásait, egy bizonyosnak látszik, elsősorban a hatékonyan működő vállalatok járnak jól, számukra kedvezőek az új .rendeletek. Lakatos Mária Fiatal közgazdászok konferenciája A fiatal közgazdászok salgótarjáni országos konferenciájának második — befejező — napján, kedden Kapolyi László ipari miniszter tartott nyitóelőadást az iparfejlesztés terveiről, tennivalóiról, össztársadalmi ügyről van szó — mondotta —, hiszen iparunk gyarapodása, nagyobb jövedelemteremtő képessége az egész társadalom fejlődésére gyakorol hatást. Az eszmecsere során a miniszter arra ösztönözte a konferencia mintegy kétszáz résztvevőjét — s rajtuk -keresztül valamennyi fiatal szakembert —, hogy tudásukkal, aktivitásukkal, gondolkodásuk frisseségével segítsék ipari termelésünk fejlődését, a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásának meggyorsítását. Az ipar jövője egyszersmind sajátjuké is, hiszen addig nincs esély a műszaki-közgazdasági szellemi értékek jobb megbecsülésére, amíg a várt intellektuális többletteljesítmény eredményei nem mutatkoznak. A fejlesztési tennivalókról szólva az ipari tárca vezetője hangsúlyozta: égető szükség van a feladatokra orientált alkotó gondolkodásra. Beszélt arról is, hogy sok területen immár halaszthatatlan a technológia-váltás, ami nélkül a külpiacon nem lőhet tartós sikereket elérni. Ennek egyik feltétele az utóbbi években csaknem a tűrési szint közelébe szorított technológia- import fokozása. Nincs azonban igaza azoknak, akik, ha fejlesztésről, beruházásról hallanak, azonnal új gépsorok üzembe állítására gondolnak, hiszen manapság gazdag, fejlett ipari országokban sem szégyenük korszerűsíteni a tíz-tizenöt éves gépeket. Kapolyi László beszédét követően előadások hangzottak el a magyar gazdaság fejlődésének jntenzifikálásá- ról, a műszaki fejlesztés útjairól és korlátáiról, továbbá a licencak és gyártási eljárások megvásárlásának lehetőségeiről, alkalmazásának t apaszta 1 atair ól. CIPŐBÖRZE Á közönségszavazatok alapján Tízezernél több közönség- szavazat ismeretében folytatódott kedden a pécsi országos bőr- és cipőipari szakvásáron a gyártók és termékeik iránt érdeklődő kereskedelmi vállalatok képviselőinek tárgyalása. Az ötödik pécsi cipőbörzén — amelyen több mint hatmillió pár lábbeli gyártásáról, illetve értékesítéséről köt megállapodásokat a két fél — a közönség minden eddiginél nagyobb számban nyilvánította véleményét. Legtöbbjüknek a Sabaria, a Duna, a Tisza és a Minőségi Cipőgyár kollekciója tetszett. Ezeken kívül sikerük volt az Alföldi Cipőgyár termékeinek is.’ A Sabaria különösen bébi-, gyermek-, lányka»- és fiúcipőivel, a MINŐ a hölgyek számára készített modelljeivel, a Tisza pedig férfi- és szabadidő-cipőivel hódította meg a közönséget. A férfiak számára tervezett lábbelik közül leendő viselőik egyébként a Bonyhádi Cipőgyár termékeit tartották a legszebbeknek. A szakvásáron kiállított munkacipők, női és férfi szandálok, valamint a férficsizmák és alkalmi cipők választékát a közönség szűkösnek találta. Érdekes tapasztalatokat gyűjthettek a szakemberek a vásárlók választási szempontjairól. Mint azt a kérdőívre adott válaszok tanúsítják, a férfiak és a nők is a cipő kényelmességét tartják a legfontosabbnak. A második helyre a nők az árat, a férfiak pedig a lábbeli minőségét sorolták. Eddig ilyesfajta elvonást nem lismeirt a magyar szabályozás, ezért érdemes egy kicsit közelebbről is szemügyre venni. Bevezetésének célja nagyon egyszerű, arra ösztönözni a vállalatokat, hogy minél hatékonyabban fektessék be eszközeiket; ám ide tartozik például -a bankbetét is. A hozamból természetesen részesedni akar a költségvetés, minit tulajdonos. Ezt fejezi ki tehát a három százalékos vagyonadó, amelyet az érdekeltségi alapból kall majd befizetni. Drágult a munkaerő A miás(ilk részben új elvonási forma a felhalmozási adó. Mértéke 18 százalék, és szintén az érdekeltségi alapot terheli, amennyiben a vállalat új fejlesztésre szánja el magát. Az 'elvonás nagysága a mindenkori gazdaságpolitikai célokat fejezi ki, összehangolja a vállalat lehetőségeit és a népgazdaság célkitűzéseit a beruházások piacán. Jogosain merülhet föl a kérdést hogy 18 százalékos elvonás 'hatására nem csökkennek-e majd tovább az amúgy liis megcsappant fejlesztések ? E nem kívánt hatás . ellensúlyozására ■különböző rendelkezéseket hozott a kormány, amellyel megkönnyíti a fejlesztésbe vágó cégek terheit: 'ezentúl az amortizáció teljes mértékben a vállalatoknál marad, s megszűnik jónéhány, korábban a beruházásokat korlátozó befizetés, például az építési adó és a beruházási illeték. A vállalatok életének máExportra termel a baromfiipar A Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat hátaszéki üzemében naponta 7200 csirkét dolgoznak fel. Az elmúlt év közepén létesített üzem a tervek szerint az idén már exportra is termel. (MTI-fotó — Gottvald Károly) A zord időjárás sem akadályozta meg a folyamatos, — három műszakos — termelést a zalai olajmezőkön. A fúrótoe- rendezést szerelő munkások Ozmánbük határában egy bét alatt állítják fel a fúrótornyot a "kemény hidegben is. (Fotó: Czika László) Útmutatás a pártcsoportoknak Vitára serkentenek A pártcsoportok tevékenysége állandóan napirenden szerepel a Dél-dunántúli Vízügyi Építővállalaf három alapszervezetében. Klug Rudolffal, a vállalati pártvezetőség titkárával arról beszélgettem. milyen módszerekkel igyekeznék még jobban kiaknázni a tizennégy párt csoportban rejlő gazdag lehetőségeket. — Ezeket a kommunista közösségeket a területi adottságokat figyelembe véve szerveztük meg — mondta a titkár. — Van. amelyikben hárman, van, amelyikben tizenhatan tevékenykednek. Az 1-es főépítésvezetőség alapszervezetének pártcsoportjait tavaly átszerveztük, mégpedig a területeket figyelembe véve. Ügy érezzük, hogy azóta előreléptek, jobban megközelítik azt a munkát, amelyre hivatottak. — Mekkora a különbség e csoportok között? — Eléggé nagy szóródást mutat a tevékenységük. Vannak, amelyek kifejezetten jól működnek, mindenben eleget tesznek a követelményeknek, pezsgő a pártélet a csoportban, a pártvezetőség . munkáját nagyban segítik. Sajnos, a Délviép egyes területeire a szétszórtság a jellemző, s ott még nem sikerült elérni ilyen eredményt, — Van-e elképzelés a színvonalkülönbség kiegyenlítésére? — Természetesen van. Az összevont taggyűlésen előál- iunk egy javaslattal: ezek a csoportok a taggyűlés napján — akkor úgyis együtt van csaknem mindenki — tartsák meg az ülésüket, beszéljék meg legfontosabb feladataikat. Aztán felhívjuk a figyelmet, hogy ezeknek a bizalmiaknak a fölkészítésére sokkal jobban figyeljenek, adjanak meg nekik minden információt. Csak akkor várható ugyanis, hogy időszerű témákat vitassanak meg. — Melyik pártcsoportok a legjobbak? — Elsősorban a telepünkön, a műhelyben, aztán a kaposvári központban kettő. A nehézségek ellenére jól tevékenykedik a főépítésvezetőség nagyatádi pártcsoportja. A bizalmiak is sokat tesznek, komolyan veszik pártmegbízatásukat. — Miben segítenek a legtöbbet? — Évek óta nagy a szerepük a pártépítésben. Figyelemmel kísérik azoknak a munkáját, magatartását, akiket a vezetőség párttaggá kíván nevelni. Külön kijelölik, hogy ki foglalkozik velük. Ez nagy segítséget jelent a konzulenseknek, a vezétőségnek is. Azt szeretnénk, ha a most még gyengébben működő közösségek is felnőnének ehhez a feladathoz. Több szem többet lát, s ilyenkor általában azok mondanak véleményt a jelöltről, akiknek a környezetében dolgozik. S a hibákra is fel tudják hívni a figyelmet. — Foglalkoznak-e a párt- megbízatásokkal? — Évenként kétszer értékelik az egyéni megbízatások teljesítését. Szemtől szembe mondanak vélemény. Ez nem „népszerű”, mivel a hibákat is fel kell sorolni, a légkör azonban elvtársi. Nem egyszer elhangzik olyan: „Neked többéit kell nyújtanod, hogy úgy ítélje meg a pártcsoport, jól végzed a pártmegbízatásodat!” Ezt év végén írásban megadják a vezetőségnek — s mint most is — ők beépítik a beszámolókba. Szerintem a mostaninál jobban kellene szorgalmazni a rövid távú megbízatásokat, amelyeket a pártcsoportok adnak. Ott van elsősorban ilyen, ahol jól működnék a közösségek. Az alapszervezeti titkároknak is át kell gondolniuk, kinek kell külön segítséget nyújtaná, többet, mint másoknak. Ha ezt meg tudjuk valósítani, akkor a szétszórtság, az egyéb nehézségek ellenére is felzárkóztathatjuk őket. még ha nem lehet is úgy mérni őket, mint a központ, a telep pártcsoportjait. Az lenne a fontos, hogy megközelítsék őket. — Fölikészülnek-e a csoportok a taggyűlésekre? — Általában előre feldolgozzák az anyagot, elmondják a véleményüket. Többen nehezen mondanak véleményt első hallás után, így ez a feldolgozás serkenti a taggyűlés vitáját is. Most például elég sok vélemény elhangzott a Központi Bizottság kongresszusi irányelvei kapcsán. Amit a gazdasági építőmunkáról olvasták, azt például „lefordították” vállalati feladatokra. Az csendült ki a véleményekből, hogy ezek egy csöppet sem könnyűek. Különösen nagy lesz a kommunisták felelőssége a megoldásukban — mondta befejezésül Klug Rudolf. L. G.
