Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-05 / 3. szám

6 Somogyi Néplap 1985. január 5., szombat TUDOMÁNY, TECHNIKA Az edzettség hatása Konyhakertek a tengeren Az öblökben és szigetek­ben bővelkedő Japán-tenger sós vizeinek növény- és ál­latvilága igen gazdag. A sza- haldnieknak, a tengermellék és a déli Kuril-szigetek (Szovjet Távol-Kelet) halá­szainak tapasztalata szerint gazdaságilag előnyös itt „ten­geri konyhakertészettel” fog­lalkozni. Található itt ten- germelléki paréj és csendes­óceáni osztriga, ehető fekete- kagyló és kamcsatkai rák, különféle moszatok. A tenge­ri termékek - kiváló fehérje- tulajdonságaikkal sokszoro­Miniatűr magnetofon A termelékenység fogalmá­val sokáig elsősorban az üze­mi munkáit azonosították, s bár vitathatatlan, hogy — különösen a nagy vállalatok — az irodái munka megszer­vezését és gépesítését is fon­tosnak tartották, termelé­kenysége nem volt elsőran­gú szempont. Az utóbbi idő­iben azonban egyre több szó esik az irodai munka jobb megszervezéséről és gépesíté­séről, különösen azóta, amió­ta a számítógépek ezen a te­rületen forradalminak nevez­hető változásokat hoztak. Ám a számítógépek alkalmazása mellett nem szabad ilebecsül- ni a tkisgépesítés jelentőségét sem. A régi mechanikus iro­dagépek már többhelyütt felváltották a sokkal köny- nyébben kezelhető és az írást meggyorsító villany írógépek. Ennek olyan válto­zatai is vannak, amelyek egyidejűleg lyukszalagot is készítenek a leírt szövegről, így — megfelelő írógép se­gítségével — ugyanaz a szö­veg később akárhány pél­dányban automatikusan le­íratható, sokszorosítható. A kisgépesítés egyik fontos eszköze a kisméretű irodai másológép, amely szükségte­lenné teszi gápírásmásolatok készítését, hiszen szinte má­sodpercek alatt reprodukció készíthető bármely iratról, levélről, prospektusról stb. Amii az egyik hagyományos titkárnői munkát, a gyors­írást illeti, úgy tetszik, hogy végnapjait éli. Feleslegessé teszik az elektronika fejlő­désével mind tökéletesebbé váló diktáló berendezések (diktafonok), amelyek tulaj­donképpen kis magnetofo­nok. Eleinte idegenkedtek tőlük a titkárnők, gépírók, amíg rá nem jöttek a velük való praktikus bánásmódra, s a diktálókat magukat is kezdték megtanítani a he­lyes diktálási módra (beszéd­sebesség, artikuláció stb.). Képünkön egy szovjet gyártmányú kis diktafont láthatunk, amely alig na­gyobb egy emberi Tenyérnél, a ikabátzsefoen .is elfér, min­dig kéznél lehet. Az „Elekt­ron—52”-vel a felvétel két sávban, 3, 4,,7 és 9,5 cm/mp sebességgel mehet végbe. Lézeres légszennyezésmérő Az izraeli Weizmann In­tézet fizikusai új műszert szerkesztettek a levegő szennyezettségének a méré­sére. A levegőt egy csövön áramoltatják át, s közben lézerfényt bocsátanak rajta 'keresztül. A lézerfény egy adott frekvencia-tartomány­ban rezonanciába lép a le­vegőben lévő idegért" mole­kulákkal oly módon, hogy azok a lézersugarak energiá­ját elnyelik. Majd a mole­kulák egy rájuk jellemző hangfrekvenciás gerjesztés hatására kisugározzák az el­nyelt fényt. A rezgésszámból és a hangerőből a kutató- csoport vezetője szerint egy milliomodnyi pontossággal megállapítható, hogy milyen vegyületnek hány molekulá­ja van jelen a ríieghatáro- zott térfogatú levegőben. san felülmúlják az állatte­nyésztés termékeit. Tizenegy esztendő telt el azóta, hogy a tengeri telepek megjelenítek a távol-keleti vizeken. A Valentyin öböl­ben egy hektárnyi tengeri káposztából 70 hektárnyi te­rületen fejlődtek ki a lebegő konyhakertek. Ebből 50 és 120 tonna hektárhozam kö­zött mozgó termést lehet be­takarítani. A káposztaültet- vények nyomában megjelen­tek az osztriga- és tengeri paraj telepek is. Két-három év múlva pedig a tengeri termékek — a mesterségesen termesztett tengeri káposztá­ból, paréjból készült külön­féle saláták megjelentek a távol-keleti üzletek pultjain. — A tengeri „konyhaker­tek” művelésével kapcsolatos kísérletek biztatóak —mond­ja Oleg Tyen, a Glazovka te­lepülésen levő kísérleti ten- geni-kuitúra-bázis vezetője, A tengeri telepekről évente több mint négyszer annyi termést lehet betakarítani, mint a nem művelt vízterü- letekről. A kutatómunkák so­rán kiderült, hogy az ügy­nek van még egy„ a halgaz­daság szempontjából el nem hanyagolható oldala. Ültetvé­nyeink biztonságos ' búvóhe­lyéül szolgálnak a halak és puhatestűek számára. Idővel a sivár partok jó halászó helyekké válnak. Köztudomású, hogy amikor az ember nehéz testi mun­kát végez, szívműködése és lélegzése felgyorsul, vérnyo­mása növekszik, izmainak feszülése (tónusa) fokozó­dik,, vagyis azok a működé­sek kerülnek előtérbe, ame­lyek sok energiát fogyaszta­nak. A munka abbahagyása­kor a szívműködés, a léleg­zés, a vérnyomás stb. egy idő múltán1 visszaáll a Nyu­galmi szintre. Igen ám, de nem egyforma az edzett és az edzetlen emberek életmű­ködéséinek nyugalmi szintje. A rendszeres edzés ^megta­nítja” a szervezetet arra, hogy gazdaságosan bánjon az energiával. Az edzetlenek szinte „pocsékolják” az ener­giákat, a sportolók viszont csak annyit „adnak ki,„ ma­gukból, amennyire a célul kitűzött teljesítmény elérésé­hez okvetlenül szükség van. Pihenéskor pedig azzal taka­rítanak meg, illetőleg nyer­nek energiáit, hogy egyfelől kevesebb energiájuk emész­tődik fel a lelassult szívmű­ködéshez és lélegzéshez, másfelől szervezetükben fo­kozódnak a helyreállító, az energiát pótló folyamatok. Ez teszi képessé őket arra, hogy viszonylag rövid pihe­nő után újabb nagy teljesít­ményt érjenek el. Az edzettség, a teljesítőké­pesség mérésére — az elekt­ronika jóvoltából — ma már sokféle készülék áll rendel­kezésre. Képünkön egy ilyen — nyugatnémet gyártmányú — műszer-együttest látha­tunk. Azt a pillanatot örökí­Méreg a puskából Dán természettudósok már évek óta megvizsgálják az elhullva talált víziszárnyaso­kat, s arra a megállapításra jutattak, hogy tekintélyes részük ólommérgezés követ­keztében pusztult el. Kiderí­tették, hogy ennek oka az a tekintélyes mennyiségű — országonként évi több mint tíz vagy száz tonnányi — nehézfém, amelyelt a vadá­szok lövöldöznék szét ólom- sörétek formájában a vízzel borított területeken. A vízi­szárnyasok szervezetébe ak­ként kerülnek be a sörétek, hogy a sekély vízben való élelemkeresés közben — ha­sonlóan az emésztésükhöz szükséges kis kövecskékhez — a sőréteket is lenyelik. Az állatok begyében az ólom feloldódik, ami a víziszár­nyasok legyöngüléséhez, re­pülésképtelenné válásához, majd elpusztulásához vezet. A tüzetesen és rendszeresen vizsgálat alá vont tőkésré­cék közül, amelyek egyetlen sörétet nyeltek le, csak egy- harmaduk élte túl a követ­kező hónapot. Három söréit esetén 10 százalékra csök­kent a túlélési esély, öt go­lyócska lenyelése pedig a biztos pusztulásukat ered­ményezi. És képzeljük el: a vadász egyetlen lövéssel kb, 390 ólomgolyócskát szór szét Hőszigetelés és tűzveszély A lakóházak hőszigetelésé­nek leglényegesebb jellem­zője, hogy az anyag bizo­nyos mennyiségű levegőt zár magába, amelynek következ­tében fajsúlya viszonylag kicsi lesz. A közönséges szi­getelőanyagok perlitet és vermikulitöt tartalmaznak, amelyek gyúlékony anyagok, ezen kívül ásványi rostokat, például üvegszálat és salak­gyapotot kevernek a szigete­lőanyagba. Ez utóbbiak ön­magukban nem gyúléko­nyak, de például papírba csomagolva nagyon jól ég­nek, vagy akkor, ha gyanta­tartalmú kötőanyagot fölös­legben tartalmaznak. A szi­getelőanyagokat műanyaggal és cellulózzal is kombinál­ják. Ezek, minthogy rendkí­vül lazák, könnyűek, sokkal gyúlékonyabbak, mint a sű­rűbb, merevebb anyagok. Egyes műanyagok füstöt, sőt mérgező füstöt árasztanak égés közben. A szigetelőanyag típusa alapvetően befolyásolja a tűzveszélyt. A cellulózszál például, amely összehúzott hulladékpapírból vagy fából készül, kezeletlenül rendkí­vül gyúlékony. Ha megfelelő vegyi anyagokat adagolnak hozzá, azok rendszerint meggátolják a füst keletke­zését, de korrodálhatják a fémrészeket. A könnyű, pré­selt fából vagy növényi szá­lakból készült szigetelő la­pokat is tűzállóbbakká lehet tenni égésgátló adalékanya­gokkal. A habosított poliuretánt szigetélőanyagként lemezes vagy szemcsés formában al­kalmazzák. Ez a hőre kemé­nyedé műanyag csökkenti a tűzveszélyt kisebb hőforrás esetén. Ha azonban lángot fog, hevesen ég. Ilyen eset­ben a tűz gyorsan terjed, sűrű, mérgező füstöt keltve. Egyik változata, a poliizo- cianát, azonban meglehető­sen ellenáll nagyobb, erő­sebb tűzfészkek hőjének is. Képünkön azt láthatjuk, hogy egy nyugat európai cég miként reklámozza fafor­gácslap-készítményei jó hő­szigetelő-képességét. tette meg a felvétel, amikor egy férfit az úgynevezett spirometrikus készülékkel vizsgálnak meg. Miután egy kerékpárhoz hasonlító „jár­művön” jelentős mértékben megerőltette magát és „kifo­gyott a szuflája”, egy, az elektronikus készülékhez kapcsolt száj csövön keresztül kell lélegeznie. A modern készülék a légzés mennyisé­gének s frekvenciájának, az oxigénfelhasználás, a szén- dioxidkálégzés és a kilégzetf levegő egyéb adatainak az értékeit analizálja és így át­fogó képet nyújt a vizsgált személy teljesítőképességéről. a vadászterületen... A ter­mészettudósok úgy vélik, hogy a szétszóródott sörétek ma már több kárt tesznek a vízimadarakban, mint azok, amelyek találnak Legrégebben az USA-ban ismerték fel ezt a mérgezési jelenséget, már 1874-ben. Mégis napjainkban kb. évi 4 millió vadkacsa és vadliba pusztul el ólommérgezésben az USA-ban, annak ellené­re, hogy 30 államában már részleges tilalmat rendeltek az ólomsörétes vadászatra. Dániában 1985-től megtilt­ják az ólomsörétes vadásza­tot a vízi területeken, 1986- tól pedig az ország egész te­rületén. Sok országban még gondolkoznak az ólomsörét használatának betiltásán. Pótolni egyedül acélsöréttel lehetne, amely azonban ha­marabb elkoptatja a puska­csövet, és kétszer olyan drá­ga, mint az ólomgolyócskák. Képünkön az egy normál patronban található sörét- mennyiséget láthatjuk. (KS) Tigris­védelem Indiában két újabb terüle­tet jelöltek ki a tigrisek vé­delmére. Fél évszázada még mintegy 40 000 példány élt Indiában ezekből az óriás macskákból, de a legutóbbi tigrisszámlálás néhány éve már csak 1800-ait talált be­lőlük. A nyolc alfaj közül a báli tigris a szakemberek szerint kihalt, s hamarosan a jávai tigris is eltűnik — már csak öt példányról tudnak. A szumátrai tigrisből még mintegy 800 állat él. A kínai tigrisről nincs adat, ellenben a nepáli, a burmai, a thai­földi és a vietnami állo­mányról kedvező jelentések érkeztek. Sikerrel oltalmaz­zák egy Vlagyivosztoktól északra levő természetvédel­mi területen a szibériai tig­rist is, ebből ott mintegy 180 példány él.

Next

/
Oldalképek
Tartalom