Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-21 / 16. szám
2 Somogyi Néplap 1985. január 21., hétfő Reagan eskütétele Az új-kaledóniai Noumea utcáin húszezres tömeg vonult fel a jobboldal által szervezett tüntetésen. A demonstráción „franciák vagyunk” feliratú trikót viselő, francia zászlót lobogtató fiatalok vettek részt. Ellentmondó nyilatkozatok Párizsban és Új-Delhiben Kémbotrány Indiában Tegnap déliben Letette a hivatali esküit második négyéves élinöká periódusára Ronald Reagan. Ugyancsak felesküdött az amerikai alkotmányra George Bush alelnöki. Az eskütételt szűk körben, a kormány tagjainak jelenlétében tartottak mieg a Fehér Háziban, de a televíziós álBiamálsiok helyszíni közvetítést adták az eseményről. Az amerikai alkoitmálny érteimében a megválasztott dllnökiniek január 20-án kell eUfogtoliniia hivatallált. Mivel ez mioisit vasárnapra esetit, a nyilvános üinnepsiégiet s az ezt követő nagyszabású páriádét ma tartják meg. Reagan ekkor mondja el mintegy húszperoes beiktatási beszédét, amely a Fehér Ház elLőzietieis tájékoztatása szerinlt poliitdlkai nézetednek össza- foglliaJiásia Hasiz. Reagan az Egyesült Államok történetében a 14. élniük, áki másodszor is hivataliba lép — egyben ő alz amaráikaii történelem Legidő- sébb éllnöke is. Mindez alomban nem csökkenti népszerűséglét: a novemberi választáson aratott nagyszabású győReagan Max Kampelmant nevezte ki az új leszerelési tárgyalásokon résztvevő amerikai delegáció vezetőjévé. Kaimpelman képviseli ^az amerikai érdekeket az űrfegyverkezéssel foglalkozó bizottságban is. A hadászati fegyverekkel foglalkozó bizottság élére a szélsőségesen konzervatív volt republikánus szenátor, John Tower kerül. Maynard Glitman nagykövet lesz a középható- távolsógú eszközökkel foglalkozó amerikai tárgyaló- csoport vezetője. A kinevezéseket az elnök megbízásából Shultz külügyminiszter jelentette be. A 64 esztendős Kampel- man korábban az európai biztonsági és együttműködési konferencia madridi tanácskozásán részt vett amerikai delegáció vezetője volt és ott hosszú időn át képviselte az amerikai kormányzat akkori, szélsőségesen szovjetellenes politikai vonalát. John Tower volt texasi szenátor a tavalyi választásokig a szenátus 'kivételesen befolyásos hadügyi bizottságát vezette. Szoros kapcsolatok fűzték a Pentazelime uitán változatlanul jelentős tálmoigaJtás't* élvez. A koimmentéirok ugyanakkor igen nagynak és nehéznek tanítják az elnök és kormánya ellőtt álló feladatokat. Nemzetközi téren csaknem mimd.en kommentár aizt sürgeti, hogy Reagan használtja ki a jetenliegi körülményeket gyors megállapodásra a nukleáris fegyverzett minden fajtájának csökkentéséről. Belpolitikái téren elsősorban a gazdasági problémák, mindenekelőtt a hatalmas méretű állliamadósség és a költségvetési deficit csökkentését tekintik első számú feladatnak. A beiktatási ünnepségek keretében szombaton az elnöknek a fővárosba seneg- ileltlt párthívei számos tanácskozást, rendezvényt, ünnepséget tartottak. Washingtoniban nagyszabású gálaműsort aditak az eflinök 'egykori hollywoodi kollégái: Frank Sinatra, Dean Martin, James Stewart és mások. Maga az elnök is színpadira lé- pátit : egy hazafias versből momdotjt el néhány soht. gonhoz és messzemenően támogatta az amerikai kormányzat fegyverkezési programját. A SALT—II. elfogadását ellenezte. A közepes hatótávolságú fegyverekkel foglalkozó amerikai tárgyalócsoport élére került Maynard Glitman nagykövet tavalyelőtt Paul Nitze helyettese volt a közben megszakadt genfi tárgyalásokon. Nitze nagykövetet már korábban azzal bízták meg, hogy Shultz külügyminiszter közvetlen tanácsadójaként Washingtonból felügyelje az amerikai delegáció tevékenységét. A bejelentés szerint hasonló feladatot kap Edward Rowny nyugalmazott tábornok is, aki korábban a hadászati fegyverekről folytatott tárgyaláson volt az amerikai delegáció vezetője. Mindketten ellenezték a SALT—II. szerződést. Az a tény, hogy túlnyomórészt konzervatívnak ismert politikusokra bízták a tárgyalások közvetlen irányítását, nagy figyelmet keltett Washingtonban. A független India történetének talán legsúlyosabb kémbotránya pattant ki szombaton: őrizetbe vettek hót vezető beosztású kormánytisztviselőt, s e letartóztatások nyomán lemondott Radzsiv Gandhi miniszterelnök személyes titkára. Gandhi a parlamentben tétit először nyilatkozatot az ügyről: „A kormány tudomására jutott, hogy bizonyos érzékeny beosztásokban dolgozó alkalmazottak gyanúba kerültek, hogy a nemzeti érdeket sértő üzel- mekbe keveredtek. A vizsgálatok nyomán letartóztatásokra került sor, amelyek jelenleg is folynak.”. Bővebb részletekkel a nyomozás sikere érdekében nem szolgált. A letartóztatások, amelyeket említett, csütörtökön és pénteken történtek. Az egész vizsgálat a néhai Indira Gandhi miniszterelnök meggyilkolása utam a biztonsági intézkedések felülvizsgálatából indult ki. Indiai lap- jelentések szerint a' hét személy között van a miniszterelnök titkárságának három tagja, a hadügyminisztérium két munkatársa és két üzletember, alkik szintén a kormány szolgálatában álltak. A vizsgálóbíró vailamennyiük tíz, napos őrizetbe vételét rendelte el. Az a vád ellenük, hogy nemzetbiztonsági tárgyú titkos információkat, köztük hadititkokat juttattak el külföldi megbízóiknak. A letartóztatások nyomán lemondott P. C. Alexander, a miniszterelnök irodájának vezetője, mivel mert egyik titkára is a letartóztatottak között van. Az Indian Express értesülése szerint a 'kémhálózati két év óta szivárogtat ki külföldre katonai információkat az indiai hadsereg védelmi képességéről és fegy- verzetbaszerzési terveiről. Franciaország és az Egyesült Államok az a két nyugati hatalom, amerre a szombaton kipattant indiai kémbotrány első kibontakozó szálai mutatnak. Az Indian Express című lap olyan értesülést közölt vasárnap, amely szerint szombaton letartóztattak egy magas rangú francia diplomatát és még aznlap délután repülőgépre tették és kitoloncolták az országból. A francia nagykövetség cáfolta a hírt. A francia hírszolgálati iroda, az AFP hivatalos forrásból értesült arról, hogy a csütörtökön megkezdett letartóztatások során immár 12 személyt vettek őrizetbe. A Times of India egy másik amigiol nyelvű országos lap értesülése szerint még többen, tizenöten vannak letartóztatásban. A felgöngyölítésnek ebben a szakaszában úgy látszi k, hogy az államapparátus legmagasabb régióiban kiépült kémhálózat az államtitkok jóformán teljes skálájának birtokában volt. A francia külügyminisztérium vasárnap közvetve megerősítette, hogy Indiában szolgáló egyik diplomatáját kiutasították, mert gyanúba keveredett a hét végién kipattant kémbotrány kapcsán. A Párizsban meg semnevezett helyettes katonai attasé, Alain Bollwy ezredes viszont Űj-Delhiben telefonon úgy nyilatkozott a francia hírügynökség ottani tudósítójának, hogy nincs tudomása hazahívásáról. A külügyminisztérium ezzel körülbelül egyidőben közölte. hogy a kormány „konzultációra haza kívánta hívni Üj-Delhiben szolgáló helyettes katonai attaséját. Ami a többit illeti (azaz a kémkedés vádját és a kitoloncolást — A szerk.), nincs .mit mondania egy olyan ügyről, amihez nincs köze”. A francia hírügynökség párizsi megfigyelők véleményére hivatkozva ezt úgy értelmezte, hogy a francia nyilatkozat elkerülte az állásfoglalást a kémbotrány ügyében, mert meg akarja őrizni jó kapcsolatait Indiával. A Reuter párizsi jelentése arra mutatott rá. hogy a francia nyilatkozat a kormányt elhatárolta ugyan az indiai kémbotránytól, de úgy, hogy nem cáfolta a diplomata személye ellen az indiai sajtó szerint felmerült vádakat. Gary Hart sajtóértekezlete Szovjetunióbeli látogatása során szerzett tapasztalatairól nyilatkozott vasárnap Moszkvában Gary Hart amerikai demokrata párti szenátor. Hart az Interparlamentáris Unió szovjet csoportjának vendége volt. A szovjet fővárosiban találkozott Andrej Gromiko külügyminiszterrel, Nyikolaj Cservov vezérezredessel, a szovjet hadsereg vezérkarának csoportfőnökével, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tisztségviselőivel, s .látogatásit tett az Egyesült Államok és Kanada kutatásával foglalkozó, Arbatov akadémikus vezette intézetben is. Hart sajtóértekezletén annak a reményének adott hangot, hogy sor kerül a szovjet—amerikai kapcsolatok javulására. Biztatónak nevezte a szovjet—amerikai tárgyalásokról Genfben létrejött megállapodást. Arra a megállapításra jutott —mondotta — hogy lehetséges haladást elérni a nukleáris háború veszélyének mérséklésében, Hart szerint már a genfi /találkozó létrejötte is azt bizonyítja, hogy a Rea- gan-ikormiámyzaton belül is vannak olyan személyek, akiknek komoly szándéka a fegyverkezési hajsza megfékezése. Bhopali áldozatok Negyven, .nappal az amerikai Union Carbide vegyipari konszern bhopali telepén bekövetkezett katasztrófa után újabb és újabb életeket követelnek az akkori gázmérgezés utóhatásai. A Hindüs- tan Times vasárnapi s,zárna arról ír, hogy csak az elmúlt kát hétben tizanketiten vesztették életüket az akkori mérgezés következtében, s egyedül Bhopal városban eddig Itöbfo mint 2,5 .ezer áldozata van a tragédiának. A helyszínen járt indiai újságírók látogatást tettek az azóta is kórházban fekvő embereknél. Számosán közülük válságos állapotban vannak, súlyos máj- és légzőszervi megbetegedésekben szenvednek. Sok embernél a központi idegrendszert támadta meg a mérges gáz, jóvátehetetlen károsodást okozva szervezetükben. Kijelölték az amerikai küldöttségvezetőket Kapunyitás — kérdőjelekkel Hongkongot és Gibraltárt kiiioimiéfeirek ezred választják el egymástól, a londoni kor- miáinyhivBitaiLök folyosóin az eOimiúlt hónapok során mégis sűrűn emUlegiették együtt a két brliit koronagyarmat nevét. Nem mintha azonos formula látszott volna kirajzolódná kérdőjelekkel egyformán terhes politikai jövőjük rendezésére — sőt, á Legtöbb szakértő éppen a különbségiekre helyezi a hangisúlyt. Hongkong esetében a kínai és a brit vezetők — emlékezhetünk a pekingi ünnepségre — nemrég Látták ed kézjegyükkel azt a méltán történiedimi jelentőségűnek értékelhető okmányt amely a távol-kelelti válros- álllLam/nak aiz anyaországhoz való, 1997-re tervezett visz- szacsatoCiásálról intézkedik. Gibraltárral kapcsolatban azonban — s itt az egyik fő efflténés — egyelőre nincs határozott jele annak, hogy London és Madrid közelebb jutott volna a megegyezéshez a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán kapujánál őrt átló „Szikla” sorséról. Látszólag ellentmond en- miek az a megállapodás, amelyet a két érintett ország külügyminisztere a múlt esztendő végéh kötött Brüsszelben. Ez ugyanis számos, ed- tfiig vitás kérdésben áttörést hozott. Politikai, gazdasági, de szimbólilkus értelemben is mindenekelőtt az a legfontosabb, hogy a spanyol fél ígéreteit tett a spanyol!—gádáMéU ri határvonal újbóli, ezúttal máir teljes megnyitására. Az elmúlt másfél évtizedben két alkalommal is meg- nemidiszatít népszavazáson elsöprő, 98 százalék körüli többség voksolt a Nagy-Brá- tanmttábo'Z viaüó tartozásra. Ez meglehetősen fékezi a madridi követeléseket, hiszen a londoni kabinet soha, a brüsszeli magállapodás kapcsain sem változtatta meg ismert alLaipálllásáit: azt, hogy a terület jogállásának módosítása nem történhet a lakosság akarata ellenére. A véllamélnyek, az alapelvek tehát, bármiennyire is enyhüli a hangnem például a faülkülandi háború jóval feszültebb, zordabb légköréhez képest, változattam,ul alapvetően dltómek egymásitól. Mihogy Femando Mórán külügyminiszter és koMlégéja, Howe a belga főválrosbaii mégis sikeres megbeszéléseket tudott folytatni? Mert hogy a brüsszeli megállapodás pozitív fejleményt jelent a régóta húzódó jogi csatározásban, azt egyetlen szakértő sem vonja kétségbe. Hiszen az eddigi szabályokkal etülentétben február 5-től nemcsak a gyalogosak használhatják a határátkelőhelyeket (eddig ez volt a szabály), hanem az megnyílik a gépjármű- és áruforgalom előtt, s igénybe vehetik külföldi állam,polgárok is. Á spanyolok ingatlanokat vehetnek a félszigeten, s bizonyos korlátozással vissza- szerzik munka-vállalási jogaikat. Nos, valószínűleg az első kérdőjel féloüidáisa a köny- nyebb fetadat, a brüsszeli megegyezés ugyanis Spanyolország közelgő közös piaci belépésével értelem- seerűen megmagyarázható. A csatlakozás régóta kitűzött dátuma, 1986. január 1. után az EGK alapokmánya nem engedélyezné, hogy a tagországok között zárt határok legyenek. Madrid tehát, ahol az EGK-tagság az egyik legfontosabb politikai célkitűzés, engedni kényszerült — igaz, London sem tarthatta volna fenn tovább a szabad beutazás és munkavállalás eddigi korlátozását. Bárhogy is alakuljon a Közös Piaccal, vagy a brüsz- szeti NATO-,központtal folytatott megbeszélések 'menete, Gibraltár miéig szemlátomást ütközőpont miamad a két ország között. S hiába utalnak egyre többször egy esetleges „hongkongi típusú rendezés Lehetőségére, a párhuzam válójában kevéssé valószínű. vett magyarázható akkor, A rácsos kapu, amely immár nemcsak a gyalogosok előtt tárul fel Sz. G.
