Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-04 / 2. szám
4 Somogyi Néplap 1985. január 4., péntek Hitel nélkül, saját erőből Csöndes jubileumra készül Stier Tibor, a Kaposméröi Építőipari Szövetkezet elnöke. Hamarosan negyedszázada, hogy elnökként a szövetkezet élén áll. — Mire emlékszem vissza? — Elgondolkodik. — Látványos esztendők, igazán kiemelkedő eredmények, de visszaesés sem volt. Egyenletes munkát végeztünk mindenkor. Kezdetben alig tu- caitnyian, évii 1—1,5 milliós értékben, ma háromszázan vagyunk, s 1985-ben termelésünk értéke eléri a 110 millió forinitot. Mit mondhatok erről az esztendőről? Annyiban különbözik a többitől, hogy most valamennyi részlegünkben, üzemünkben a korábbinál1 is egyenletesebb munka folyt, teljesítettük, illetve túlteljesítettük tervünket. Éves tervük 90 millió forint, s már karácsony előtt — a két ünnep között nem dolgoztak — arról adhattak számot, hogy elérték a 100 milliót. Ez azért szép eredmény, mert korábban évente 40—60 lakást is átadtak, most tervükben csak 10—16 új lakás építése szerepelt. A felújítás, a lakás-korszerűsítés teszi ki évi termelési értéküknek csaknem a felét, 40 millió forintot. Jövőre pedig ennél ötmillióval több lesz. Kiemelkedő munkát végzett idén a festőrészleg: a festők, a mázolok és a tapétázok. Az itt dolgozók érdeme, hogy az épületek átadásánál tartani tudták a határidőket, nem volt szükség év végi hajrára. Lakatosüzemük a Vasért és a SoLegújabb termékük a földgázfűtésre is átalakítható Zselic—60-as kazán. mogyker részére, valamint a Skála-áruházaknak gyártott 800 vegyes tüzelésű kazán mellett 1000 darab Rádiusz— 25 gáztüzelésű kazánt. A nyugatnémet Junkers gyár armatúrájával ellátott kazánból még a mezőberényi áfésznak ,is szállítottak. Az üzem a 30 milliós termelési értéket hat millió forinttal teljesítette túl. Jövőre ebből a kazánból 3000 darabra van megrendelésük. Egyedül képtelenek ezt a munkát elvégezni. A nagyatádi Komfort, a csurgói Me- taliux és a nagybajomi Somogy ipari szövetkezetekkel Növényekből gyógyszerek Hazánk az egyik Legjelentősebb termelője Európában az úgynevezett olajtöknek, amelyet mindenekelőtt gyógyászati célra használnak föl. A növény érdekessége, hogy magját csak egészen vékony hártya veszi körül, ebben vannak az igen értékes gyógyászati hatóanyagok. A gyógynövények közé sorolják a hazánkban régóta termesztett, hangzatos nevű sáfrányos szeklicét. A kö- högiéscsill'apító teakeverékeik egyik összetevője, s az élelmiszeripaiiban is föl használják. Külföldön is keresik. Levelei tüskések, ezért szedéséhez speciális védőölitö zeitre van szükség. A Gyümölcs- és Dísznövény- termesztést Kutató Intézetben nemesítették ki Pannónia néven a növény tüske nélküli változatát, amelynek termése is lényegesen nagyabb az eddiginél. együttműködési megállapodást kötöttek a kazánokhoz szükséges alkatrészek gyártására. Néhány termelőszövetkezet melléküzemét is bevonják ebbe a munkába. Asztalosüzemük tavaly veszteséges volt, az idén a tízmilliós tervet teljesítették. Az építőmesteri részleg is nyereséggel zárta az esztendőt. — Nagyon lényeges eredmény, hogy sikerült a korábbinál lényegesen eltérő szemléletet meghonosítani, összekapcsoltuk a munkavállalás és a kivitelezés iránti felelősséget. Ez is hozzájárult a munkáik határidőre való átadásához. Így biztonságban kezdhetik az új évet. Sok nagy feladatuk lesz: a kaposvári BM- óvoda felújítása, a kórház, a 'marcali és a csurgói tejüzem s több balatoni üdülő korszerűsítése vár rájuk. Most dolgoznak lakatosüzemünkben egy új termék, a vegyes tüzelésű, de földgázfűtésre is könnyen átalakítható Zselic ikiazáncsalád kivitelezésén. A Gelkával közösen végzik ezt a feladatot. Ha a próbaüzem sikerül, jövőre a Zselic 30, illetve a Zselic 60-as kazánból több ezret kap a hazai kereskedelem. Szalai László Jogi szakértőnk írja A cégbejegyzésről A Somogy megyei Bíróság mint cégbíróság 1982. január 1-ét megelőzően összesen két céget, ezt követően 748 céget jegyzett be a cégjegyzékbe 1984. december elejéig. Ebből vállalati gazdasági munkaközösség 441 (köztük szövetkezeti 14), gazdasági munkaközösség 294, polgári jogi társaság 12, gazdasági társulás 1. A vállalati (szövetkezeti) gazdasági munka- közösségekből 19, a gazdasági munkaközösségekből 10, a polgári jogi társaságokból 2 szűnt meg. A gazdasági munkaközösségekről szóló 1981. évi 15. számú itvr. alapján kiadott 28/1981. (IX. 9.) Mt. számú •rendelet 1982. január 1-én történt hatályba lépése folytán nőtt meg ugrásszerűen a cégbejegyzések száma. A rendelet szerint ugyanis a munkaközösséget a cégjegyzékbe is be kell jegyezni. A munkaközösség létrehozására, szervezetére, gazdálkodására, valamint a tagok felelősségére és a munkaközösség megszűnésére a rendeletben foglalt eltérésekkel a polgári jogi társaság szabályait (Polgári Törvény- könyv [a továbbiakban Ptk.] 573—574. §) keli megfelelően alkalmazni. Társasági szerződéssel munkaközösséget legalább két, de legfeljebb harminc tag hozhat létre. A szerződés létrejöttéhez ellenjegyzés szükséges, amelyet a Ptk. 573. § (2) bekezdése szerint ügyvédi munkaközösség (jogtanácsos) eszközöl. A jogtanácsos a gazdasági munkaközösség társasági szerződését a következő esetekben ellenjegyezheti: — ha tagként részt vesz a gazdasági munkaközösségben, — ha a munkáltatójánál alakult vállalati gazdasági munkaközösség társasági szerződésének ellenjegyzésére kérik fel, — ha a gazdasági munka- közösség részére munkáltatója a hivatkozott rendelet 20. § (1) bekezdés szerint támogatást nyújt. A munkaközösség társasági szerződésének érvényességéhez hatósági jóváhagyás szükséges, s a jóváhagyás megtörténtével a szerződés megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal jön létre. A cégbejegyzés a társaság létrejöttének nem feltétele (nem konstitutiv hatályú), ezért csak az a következmény alkalmazható, hogy a munkaközösséget bírsággal lehet szorítani a bejegyeztetésre. A munkaközösség tehát — jóváhagyás esetén — a szerződés megkötésével létrejön és működését mint bármely közkereseti társaság jellegű társulás, megkezdheti. A gyakorlatban az OTP-számla nyitásához azonban igazodni kell a cégbejegyzés megtörténtét. A cégbíróságnak a cégibejegyzés elrendelésével kapcsolatban nem csupán formális feladatai vannak. A hatásági jóváhagyástól függetlenül a bíróság a cégbejegyzést megelőzően köteles vizsgálni, hogy a bejegyezni kért társaság megfelel-e a gazdasági munkaközösségekre vonatkozó érvényes jogszabályi előírásoknak. Elsősorban azt, hogy a gazdasági munkaközösség érvényesen létrejött-e, illetőleg, hogy a polgári jogi társaság létrehozására alkalmas érvényes társasági szerződés került-e megfogalmazásra. Ennek megítélésénél a polgári jogi társaságra vonatkozó különös rendelkezéseken kívül tekintettel kell lenni a Ptk-nak a szerződésekre vonatkozó általános szabályaira is. Ezért a gazdaságii munkaközösség létesítésére irányuló társasági szerződés semmis, tehát érvénytelen, ha a szerződés tartalma a jogszabályba ütközik, a jogszabály megkerülését jelenti, illetőleg nyilvánvalóan a társadalom érdekébe vagy a szocialista együttélés követelményeibe ütközik. Ezért, ha a társasági szerződés tartalmából, vagy mellékletéből azt lehet megállapítani, hogy a gazdasági munkaközösség létesítésére irányuló szerződés sérti az érvényes jogszabályok előírásait, a cégbíróság köteles a cégbejegyzést megtagadni. (Január 11-i számunkban folytatjuk.) Dr. Illés Attila Csendes nap az irodában Az igény: több pénz, jobb munkaidő beosztás A karácsony és az újév közötti három nap jórészt a következő évre való felkészüléssel telt el a második évét záró kaposvári Munkaerőszolgálati Irodában. — Csendes napunk van., bár ez nem jelenti azt. hogy nem volt ma még ügyfelünk. Egy férfi például másodállásban szeretne fuvar- vállalással foglalkozni, ehhez kérte a segítségünket — mondja Kardos Imréné, az iroda vezetője. — Egy kereskedelemben dolgozó asz- szony pedig állást keres, mert az üzletet, ahol dolgozik. kiadják szerződéses üzemeltetésre. BUSZ HELYETT SZERVEZÉS Gondok vannak vidéki városaink tömegközlekedésével. Adódhatnak ezek a városok eltérő sajátságaiból, a város szerkezetéből, annak hagyományaiból, a korábbi évek kellőképpen át nem gondolt közlekedéspolitikai döntéseiből. Egy gond azonban vissza-visszaköszön a városok tömegközlekedésében : nincs elég autóbusz az egy ne növekvő igényék kielégítésére. A buszok fölöitt éljárt az idő, a buszmennyiség fele nullába leírt jármű. Ez a fogalom ugyanannyit és többet jelent, mint azt, hogy az értékcsökkenési leírás elérte a busz teljes értékét, de az is igaz, ezek a gépek már annyit futottak, hogy beértek a tisztes öregkorba. Műszakilag ugyan megfelelnék, legalábbis nem balesetveszélyesek — akkor nem is vehetnének részt a forgalomban —, de állapotuk ilyen színvonalon tartása is egy- íre többe kerül. Kevésbé megbízhatóak is az ilyen buszok, miattuk sok a já- rat ki maradás. Jobban szennyezik a levegőt, fogyasztják az üzemanyagot, mint új társaik. Az elaggott buszok pótlására általában nincsenek meg a kellő anyagi eszközeik sem a városoknak, sem a vállalatoknak. Hogyan lehetne mégis a növekvő igények elébe menni? Csak a szervezés javítása jöhet számba. Ügy (kell hasznosítani a meglévő buszállományt, meg azokat az újakat, amelyek mégis gyarapítják — ha •nem is nagy számban — az autóbuszpabkot, hogy lépést tartsanak a fejlődéssel1. E szervezés kétirányú lehet. Ha a vállalatnál jobban tisztában jönnék az igényekkel, fed tudják mérni, mikor és hol kell sűrűbbé tenni a járatokat, azonos mennyiségű busszal több utas is szállítható. Pécsett például lassan kialakul a számítógéppel,. irányított hálózat, amelyben a beérkező adatok alapján a számítógép „mondja” majd meg, mikor, hol kell az erősítés, a tartalékok bevetése, az átcsoportosítás. Szegeden már évek óta, Debrecenben a jövő év közepétől kezdve trolibusz is javítja a városi közlekedést, lehetőségeket. Utóbbi városban, noha ez nem egyszerűen csak szervezési feladat — igen sokba kerülő beruházással jár: — a tócóskerti lakótelep közlekedésében attól várható gyökeres változás, hogy a lakótelepet és a belvárost elválasztó vasútvonalat kitelepítik a városból. A szervezés másik iránya nem a közlekedési vállalatoktól függ. A sokat emlegetett lépcsőzetes munkakezdésről van szó, amelyet évekkel ezelőtt bevezettek vidéki nagyvárosainkban. Sajnos, sok helyen lassan, észrevétlenül visszaálltak a régi kezdési időpontokra, így szűkült az az időszak, amelyben a városi közlekedés a, csúcsterhelést kapja. Az ötnapos munkahéttel megnöviekedett napi munkaidő is szűkítette azt az időhatárt, amelyben a műszakkezdésnek és végzésnek el kell férnie. Mindez azonban nem ímeintheti fel ennek a közlekedési gondökat enyhítő munkaidőszabályozási rendszernek az alkalmazása alól a vállalatokat. A rugalmas munkaidő bevezetésében bátortalanok a vállalaitok. Tény: az emberek közérzetét alapvetően befolyásolja, hogy naponta menynyi időt töltenek el közlekedéssel, s milyen színvonalon tehetik ezt. Ezért minden rendelkezésre álló eszközzel — ha anyagiak híján vagyunk, a munka- és üzemszervezés eszközeivel is — arra kell törekednünk, hogy javítsuk a városi tömegközlekedési színvonalát. * Gőz József — Milyen információk alapján tudnak segíteni azoknak, akik az iroda közvetítésével szeretnének elhelyezkedni ? — 1984 már lényegesen könyebb volt ebből a szempontból, mint a tavalyi. A feladatunk elsősorban a Kaposváron és környékén munkát keresőket segíteni az elhelyezkedésben, és ahhoz, hogy naprakész tájékoztatást adhassunk az ügyfeleknek,r ismernünk kell a lehetőségeket is. Most már elmondhatjuk. hogy szinte valamennyi vállalattal és intézménnyel jó kapcsolatot alakítottunk ki. amit rendszeresen, körülbelül kéthavonta ismétlődő személyes találkozások is megerősítenek. A munkaügyi osztály akár telefonon is bejelentheti, mikor, milyen képzettségű munkaerőre van szükségük, s ezzel lényegesen rövidebb idő alatt — akár már aznap is —, küldhetünk hozzájut munkavállalókat. — Hányán keresték föl az irodát a múlt évben és mennyi idő alatt találtak munkát a jelentkezőknek? — Hetente átlagosan 25— 30 ügyfelünk van. A november 30-ig elkészült statisztika szerint 1618-an fordultak hozzánk, ezen kívül csaknem száz volt a nyári munkavállalók száma. Az újonnan jelentkezők mellett persze vannak olyanok is. akik visszatérő vendégeink. Hogy milyen gyorsan tudunk állást találni a jelentkezőknek. az természetesen az igényektől is függ. Van, aki már aznap el tud helyezkedni. másoknak esetleg két-há- rom hónapot is várniuk kell. — Említette az igényeket. Milyen általános következtetéseket lehet levonni az ügyfelek elvárásaiból? — A nőknél, gyermeküket egyedül nevelő asszonyoknál elsődleges szembont a bölcsődéhez, óvodához alkalmazkodó munkaidőbeosztás. Sokan keresnek egymű- szakos munkahelyet és természetesen a kereset sem mindegy. A férfiak szeretnének többet keresni, mint jelenlegi munkahelyükön, és előnyben részesitik azokat a munkahelyeket, ahol szabadabban, kötetlenebbül lehet dolgozni. — Gondolom, az állást változtatók mellett kiemelten foglalkoznak az iskolákból kikerülő, a pályát kezdő fiatalokkal is. — Valóban nagyon fontosnak tartjuk, hogy segítsük a pályakezdőket. Külön összegyűjtjük és „iskolára szabottan” elküldjük azokat az álláshelyeket, amelyekre a végzős diákok pályázhatnak. A fiatal korosztály mellett igyekszünk segítséget nyúi- tani azoknak .is akik valamilyen oknál fogva nem képesek teljes értékű munkára, ebben nagy segítségünkre van a szociális foglalkoztató, de a nyugdíjas munka- vállalóknak is itöbb mint felét. összesen 42 idősebb embert sikerült elhelyeznünk például portási, éjjeliőri. hi- vatalsegédi munkára. — Milyen visszajelzést kapnak a munkájukról? — Sokszor a legváratlanabb helyeken köszönnek ránk a volt ügyfeleink és köszönik, hogy segítettünk — mondja Somlyai Károly- né, az iroda másik munkatársa —. de nagyon sok levelet is kapunk. — Az állásváltoztatás, a munkahelykeresés mindig idegenkedéssel izgalommal, olykor keserűséggel, bánattal jár együtt — folvtatja az irodavezető. — Nem lehet ezt a munkát szenvtele- nül automatikusan végezni, hiszen minden alkalommal új és újabb életeket is megismerünk, és nekünk is öröm, ha arról hallunk, hogy ügyfeleink megtalálták a helyüket. Nagy Zsóka
