Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-11 / 290. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 290. szám Ára: 1,40 Ft 1984. december 11., kedd Kalevi Sorsa hazánk vendége Megkezdődtek a hivatalos magyar-finn tárgyalások Kádár János és Losonczi Pál fogadta a finn miniszterelnököt Áz elmúlt negyven esztendő társadalmi fejlődése Tudományos ülésszak nyílt meg az Akadémián Kalevi Sorsa, a Finn Köztársaság miniszterelnöke, Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására vasárnap hivatalos látogatásra hazánkba érkezett. Ütjára elkísérte felesége, Irene Sorsa is. A Ferihegyi repülőtéren — ahol az esti órákban landolt a finn kormányfőt és kíséretét hozó különgép -- ünnepélyesen fogadták a vendégeket. A magyar és finn zászlókkal díszített légikikötőben csapatzászlóval felsorakozott a néphadsereg díszszázada. A fogadtatásra megjelent Lázár György és felesége, Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese. Vár- konyi Péter külügyminiszter, valamint politikai és gazdasági életünk több más yezető személyisége. Jelen volt Púja Frigyes, hazánk helsinki és Os:no Väinölä, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete. Az ünnepélyes fogadtatás után a vendégek — a magyar vezetők társaságában — szállásukra haitatfcak. Kalevi Sorsa héttőn reggel megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén. Ezt követően Lázár György és Kalevi Sorsa a parlamentben szűk körben megbeszélést folytatott. A program a délelőtti órákban az Országház Dele- gációs termében folytatódott, ahol Lázár György és Kalevi Sorsa vezetésével megkezdődtek a magyar—finn hivatalos tárgyalások. A magyar tárgyalócsoport tagjai: Nagy János külügymi- nisztériumi államtitkár. ÎΫ- lega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes és Púja Frigyes, hazánk helsinki nagykövete. A Finn Köztársaság képviseletében Matti Tuovinen külügyminiszté- riumi államtitkár, Osmo Väinölä. Finnország budapesti nagykövete és Erkki Kádár János és Kalevi Sorsa Mäentakanen, a külügyminisztérium külkereskedelmi főosztályának vezetője ült tárgyalóasztalhoz. A plenáris tárgyaláson részt vettek a magyar és a finn küldöttség szakértői is. A szívélyes, baráti légikörű megbeszélésen a két kormányfő áttekintette a magyar—finn kapcsolatokat. Megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítottak Kádár János, az MSZMP Központi Bizottság első titkára finnországi és Mauno Koivisto finn köztársasági elnök magyarországi látogatásának. Hangsúlyozták, hogy a ikét ország, a két nép között széles körűek, gyümölcsözőek és kölcsönösen előnyösek a kapcsolatok. Megállapították: mindkét ország ezek fejlesztéséért, elmélyítéséért munkálkodik. A kormányfői találkozón kiemelték a Magyarország és Finnország közötti szabadkereskedelmi megállapodás jelentőségét, amelynek eredményeként számottevően emelkedett az árucsere • forgalom nagysága. Hangsúlyozták a termelési kooperációkban és a harmadik piaci együttműködésben rejlő lehetőségek fontosságát. Elismeréssel szóltak a két ország kulturális kapcsolatairól, mint az együttműködés hagyományos területéről. Kölcsönösen üdvözölték az e kapcsolatok történetéről idén kiadott közös könyvet. A nemzetközi helyzetről szólva mindkét fél aggodalmát fejezte ki a feszültség növekedése, a fegyverkezési hajsza gyorsuló üteme miatt. Egyetértettek abban, hogy a szovjet—amerikai viszonynak meghatározó szerepe van a nemzetközi helyzet alakulásában. Üdvözölték a két nagyhatalom kapcsolataiban bekövetkezett legújabb fejleményt, az érdemi kontaktusok ú.jrafelvételére utaló jeleket. Megállapították: Magyarország és Finnország egyaránt abban érdekelt, hogy e kontaktusok érdemi tárgyalásokhoz, majd megegyezéshez vezessenek a nukleáris fegyverek valamennyi fajtájának csökkentéséről. A tárgyalócsoportok leszögezték, hogy az 1975. évi helsinki megállapodás életképesnek bizonyult, s mindent meg kell tenni a folyamat fenntartása érdekében. Mindkét fél fontosnak ítélte a stockholmi bizalom (Folytatás a 2. oldalon.) Az elmúlt negyven esztendő társadalmi fejlődése címmel háromnapos tudományos ülésszak kezdődött hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia székházában. Az MTA, az MSZMP Párttörténeti Intézete, Társadalomtudományi Intézete, a Politikai Főiskola, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem rendezte ' tanácskozássorozatot Szent- ágothai János, az MTA elnöke nyitotta meg. Bevezetőben utalt arra : a konferencia szervezőinek igyekezete arra irányult, hogy társadalmunk fejlődését tudományos mélységgel és igényességgel a legkülönbözőbb aspektusokból lehessen értékelni, s ebből az értékelésből a ma, és elsősorban a jövő számára tanulságok fogalmazódhassanak meg. A továbbiakban a Magyar Tudományos Akadémia elmúlt négy évtizedben bekövetkezett fejlődésének fontosabb állomásairól szólt. Ezt követően Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának elnöke emelkedett szólásra. Elöljáróban hangoztatta: remélhető, hogy ez az ülésszak értékes hozzájárulás lesz a felszabadulás 40. évfordulója alkalmából történő szellemi számvetéshez. Az előadások minden bizonnyal meggyőzően mutatják majd be, hogy az elmúlt négy évtizedben történelmünk egyetlen más korszakához sem mérhető, gazdasági, társadalmi kulturális fejlődést éltünk meg. E negyven esztendő tapasztalataihoz tartozik — mutatott rá Benke Valéria —, hogy korábbi várakozásainkkal ellentétben a múlt magyar társadalmi viszonyainak nehéz örökségét nem tudtuk minden tekintetben gyorsan megváltoztatni. A szocializmus lehetőségeit kibontakoztatni rendkívül bonyolult, konfliktusokkal terhelt, hosszú társadalmi-történelmi feladat. Természetesen nem keresTextíliák — szovjet exportra A Hungarotext Textil-külkereskedelmi Vállalat a szovjet Exportljon Egyesüléssel 51,5 millió rubel értékű szerződést kötött ruházati, lakás- és műszaki textíliák 1985. évi exportjára. A Moszkvában aláírt megállapodás szerint női ruha-, blúzanyagokat, ing-, és ágyneműanyagokat, valamint közbélést szállítanak a Budaprint, a Kistext, a Pápai Textilgyári a Pamuttextil Művek és a Kőbányai Textil termékeiből. A magyar pamutméteráruk jelentős hányada a szovjet belkereskedelem közvetítésével jut el a fogyasztókhoz, míg a férfi inganyagokat, a közbélésékkel egyetemben a szovjet konfekcióipari vállalatok használják fel. A Ganz Villamossági Művekben mintegy ötszázmillió forint értékben gyártanak különböző, nagyteljesítményű transzformátorokat. Itt készítika Paksi Atomerőmű nyolc darab, egyenként négyszáz kilovoltos berendezéseit is. A gyár az év végéig leszállítja az utolsó kettőt is, amelyek közül az egyik már a próbateremben „vizsgázik”. hetjük e negyven év negatív jelenségeinek mindegyikében a múlt hatását. Magunk sem mindig és mindenben találtuk meg a helyes utat, a megfelelő módszereket; a tévedések, hibák és kudarcok nehezítették, olykor vissza is vetették fejlődésünket. A politika súlyos torzulásának, a törvénytelenségnek véget vetett a párt, megújulása a társadalmi fejlődés sokoldalú lehetőségeit nyitotta meg. Az elmúlt több mint két évtized alatt is előfordult egy-egy megtorpanás után — akár külső, akár rajtunk múló okok következménye volt — ismételten teret tudott nyitni a cselekvésnek. Ideológiai életünk mai jelenségeit elemezve szólt _ a szocializmus elleni polgári propaganda felerősödéséről, az itthon felvetődő új kérdések időbeni elemzésének, a válaszok kimunkálásának szükségességéről, a téves nézetekkel folytatott vita fontosságáról. Hangsúlyozta: a magyar történettudomány az utóbbi negyedszázadban jól sáfárkodott a kutatási, alkotási lehetőségekkel. Sokat tett azért, hogy nemzeti múltunkat tisztábban lássuk, mint valaha. Fontosnak mondotta, hogy a nemzettudat, a társadalmi önismeret kérdéseiben a leegyszerűsítésektől, az előítéletek igazolásától mentes, reális történelem- és társadalom-szemléletet segítsen elfogadtatni a tudomány. Benke Valéria szólt arról is. hogy a közelebbi és távolabbi múlt elemzésével a szocialista társadalom működési mechanizmusainak jobb megismerését tették lehetővé más társadalomtudományok is. A közgazdaság- tudomány, a szociológia értékes eredményeivel hozzá- íárult a politikai döntések jobb megalapozásához. a társadalom önismeretéhez, az új iránti befogadökész- ség javításához. A marxista társadalomtudományok kitüntetett funkciója azon munkálkodni, hogyan lehet a változó körülmények között jobban elérni a szocialista elvek és eszmények érvényesülését, eredményesebben szolgálni egy kollektív, humánus, szolidáris társadalom “kialakulásának tudati és szellemi szükségleteit — hangoztatta. A következő esztendők legfontosabb tennivalói közül kiemelte a gazdaság és az irányítási rendszer átfogó továbbfejlesztését. a településfejlesztés új programját, valamint a politikai intézményrendszer, a szocialista demokrácia folyamatos fejlesztését, mint olyan feladatokat, amelyek megvalósításához — a párt közelgő kongresszusán megszülető határozatok nyomán — nagyban hozzájárulhatnak a társadalomtudományok művelői is — mondotta befejezésül. A továbbiakban a magyar történelem elmúlt négy _ évtizedének jellemző vonásairól Berend T. Iván akadémikus: hazánk nemzetközi helyzetének változásairól Berecz János, az MSZMP KB tagja, a Népszabadság főszerkesztője tartott előadást. A magyar társadalom szerkezetének alakulásáról Huszár István, az MSZMP KB tagja, a Társadalomtudományi Intézet főigazgató ia számolt be. Szocializmus és nemzettudat a felszabadulás utáni magyar fejlődésben címmel Pach Zsig- mond Pál akadémikus, az MTA alelnöke tartott előadást. Az egyes témakörökhöz kapcsolódó referátumok egyebek közt a népi demokratikus államiság alakulásával és fejlesztésének irányaival, a népi "demokratikus fejlődés nemzetközi és hazai feltételeivel foglalkoztak. Közgyűlést tartott a Magyar ENSZ Társaság A Magyar ENSZ Társaság hétfőn közgyűlést tartott Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia székházában. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Vár- konyi Péter külügyminiszter. Pethő Tibor, a Magyar ENSZ Társaság elnökségének és intéző bizottságának tagja üdvözölte a társaság tagjait. Megnyitójában emlékeztetett arra: az ENSZ 36 évvel ezelőtt, ezen a napon fogadta el az emberi jogúk egyetemes nyilatkozatát. Azóta december 10-ét az emberi jogoik napjaként tartják nyilván. Gömbös Ervin főtitkár a társaáág elmúlt ötéves munkájának tapasztalatait ösz- szegezve megállapította: a Magyar ENSZ1 Társasig, amely 1947-ben alakult meg, kiemelt feladatának tekinti, hogy minél szélesebb körben ismertesse a világszervezet céljait, és tudatosítsa erőfeszítéseit, amelyeket a béke és a biztonság megőrzéséért, a nemzetközi politikai élet problémáinak megoldásáért tett. Simái Mihály akadémikus, a Magyar ENSZ Társaság elnöke korreferátumában az ENSZ szerepével és jövőjével kapcsolatos nézeteket, álláspontokat elemezte. Az ülésen felszólalt dr. Marek Hagmajer, az ENSZ Társaságok Világszövetsége (WFUNÀ) főtitkára is. Köszönetét mondott a Magyar ENSZ Társaság eredményes munkájáért, azokért az erőfeszítéseiért, amelyekkel hozzájárult a világszövetség céljainak megvalósításához. A közgyűlésén megválasztották az új intézőbizottságot és a vezető tisztségviselőket. A társaság elnöke ismét Simái Mihály akadémikus, főtitkára pedig Gömbös Ervin lett. A közgyűlésen ezután nyilatkozatot fogadtak el. Ez — többek között — hangsúlyozna: a Magyar ENSZ Társaság közgyűlése támogatja a Magyar Népköztársaság külpolitikáját, amely teljes mértékben összhangban áll az ENSZ alapokmányában megfogalmazott elvekkel és célokkal.
