Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-11 / 290. szám

2 Somogyi Néplap 1984. december 11., kedd Megkezdődtek a hivatalos magyar—finn tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) és biztonságerősítő konfe­rencia tárgyalásait. Lázár György és Kalevi Sorsa tárgyalásain tel.ies né­zetazonosság nyilvánult meg a tekintetben is, hogy az európai és világhelyzetet mielőbb vissza kell vezetni a enyhülés, a kölcsönösen elő­nyös nemzetközi együttmű­ködés útjára. Kalevi Sorsa finnországi látogatásra hívta meg Lázár Györgyöt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára délután a KB szék- házában találkozott Kalevi Sorsával, a Finn Köztársa­ság miniszterelnökével. A szívélyes, baráti légkörű találkozón megvitatták a nemzetközi élet időszerű kérdéseit. Állást foglaltak a kelet—nyugati párbeszéd konstruktív folytatása mel­lett, és megerősítették or­szágaik készségét, hogy a hagyományosan jó kétoldalú kapcsolatok fejlesztésével, aktivitásuk fokozásával is hozzájárulnak a nemzetközi feszültség csökkentéséhez, a bizalom építéséhez, a népek iavát szolgáló enyhülési fo­lyamat továbbviteléhez. A találkozón jelen volt Lázár György. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a parlament­ben fogadta a finn kor­mányfőt. A megbeszélésen részt vett Nagy János. Matti Tuovjnen, valamint Púja Frigyes és Osmo Väinolä. Este Lázár György éá fe­lesége díszvacsorát adott Ka­levi Sorsa és felesége tisz­teletére az országház va­dásztermében. Gáspár Sándor, a SZOT elnöke hétfőn fogadta Matti ' Kinnunent, a Finn Alkalma­zottak és Tisztviselők Szak­szervezeti Közpantj ázzak el­nökét, akii a Kalevi Sorsa miiniisztarelnök vezette finn küldöttség tagjaként tartóz­kodik hazánkban. A találkozó során a ma­gyar és a finn szakszervezeti vezetők tájékoztatták egy­mást a két ország gazdasági, politikai helyzetéről, a szak- szervezetek tevékenységéről, a kétoldalú szakszervezeti kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről és a nemzet­közi szakszervezeti mozga­lom időszerű kérdéseiről. Miatti Kinnun en elnök a nap fulyamán látogatást tett a S£QT Központi Iskolán, ahol ismerkedett a magyar szakszervezeti oktatás rend­szerével, és tájékoztatta az iskola hallgatóit a finn szak­szervezeti mozgalom tevé­kenységéről. Végétért a teheráni túszdrá­ma. Képünkön: tolószékben gördítik el az egyik kimerült utast, miután az iráni biz­tonsági erők lefegyverezték a kuwaiti légitársaság elrab­lóit. Iskolai sztrájk Lengyelországban (Telefoto: AP—MTI—KS) Országos ideológiai tanácskozás Moszkvában Konsztantyin Csernyenko üzenete A lengyelországi Wlosz- czow (Kieleci vajdasági szakmunkástanuló intéze­tében okkupációs sztrájkot robbantottak ki helyi papok annak ürügyén, hogy az is­kola vezetői nem engedték meg a diákoknak, hogy ke­reszteket függesszenek ki az osztálytermekben. Decembér 1-én a tanulók az Iskola 17 tantermében és büféjében akartak keresztet kifüggeszteni a falra, az igazgató azonban ezt nem engedélyeztette, és még az­nap eltávolíttatta a már ki­függesztett vallási jelvénye­ket. Az oktatást ezután meghatározatlan időre fel­függesztették az iskolában, a diákok azonban ennek el­Magyar—egyiptomi pénz­ügyi tárgyalások folytak n napokban Kairóban és eze­ken megállapodást írtak alá az illetékes felek. A megál­lapodás arról intézkedik, hogy az Egyiptomi Arab Köztársasággal fenntartott gazdasági kapcsolatok elmé­lyítése és továbbfejlesztése, az Egyiptomba irányuló ma­gyar gépexport bővítése cél­lenére sem hagyják el az épületet. A mintegy 700 ta­nulóból napközben körülbe­lül 300 sztrájkol az iskolá­ban, éjszakára mintegy 150 marad ott. papokkal együtt. Az i6kola vezetői sikerte­lenül próbáltak tárgyalni a szülőkkel. Bár az igazgató kompromisszumként azt ajánlotta, hogy egy keresz­tet hagyjanak fenn. ezt sem fogadták el, sőt a követelé­sek listája nő. Lengyelországban nem ez az ellső eset, amikor konf­liktus támad amiatt, hogy a hatóságok eltávolítják a kereszteket az iskolákból, amelyekben az alkotmány értelmében az okatás vilá­gi jellegű. iából a Magyar Népköztár­saság kormánya és vállala­tai hitelt nyújtanak az egyiptomi vásárlóknak. A hiteleket a nemzetközi pénzügyi gyakorlatban szo­kásos feltételek szabályoz zák. A hitellehetőség egyebek között a mezőgazdasági és energetikai berendezések szállítását segíti elő. Moszkvában hétfőn orszá­gos ideológiai tanácskozás kezdődött a fejlett szocialis­ta társadalom tökéletesítésé­nek és az SZKP ezzel ösz- szefüggő ideológiai munká­iénak kérdéseiről. Az érte­kezlet megnyitása után fel­olvasták Konsztantyin Cser- nyenkónak, az SZKP KB főtitkárának az üzenetét, majd Mihail Gorbacsov, az SZKP KB PB tagja, az SZKP KB titkára mondott előadói beszédet. Konsztamtyitn Csernyenko üzenetben köszöntötte az ideológiai és gazdasági kér­désekkel foglalkozó országos konferencia résztvevőit. A többi között megállapította, hogy a konferencia témája rendkívül időszerű. Csernyenko szükségesnek mondta, hogy minden párt­munkás, az egész pártaktí­va jól megértse, a gyakor­lati propagandával és a ne- velőmunkával szorosan ösz- szekapcsolja a fejlett szo­cializmus tökéletesítésének azt a reális stratégiáját, amelyet a párt gondos mér­legelés után dolgozott ki. Emlékeztetett arra, hogy a tavaly júniusi plénum és a későbbi KB-ülések eszmél milliókban tudatosodtak, gyakorlati tettekben, a nép­gazdaságban tapasztalható pozitív változásokban, a tö­megek jólétének javulásá­ban, a politikai és a mun­kaaktivitás növekedésében kísérletével szemben, hogy valósulnak meg. Ugyanak­kor előre is kell tekinteni, világos képet kell alkotni a megoldatlan problémákról is. gyorsabban kell haladni a kitűzött célok felé. És eb­ből a szempontból rendkívül nagy jelentőségre tesz szert az ideológiai, a politikai ne­velőmunka. A pártbizottságok a töme­gek szervezési és nevelési formáinak, eszközeinek és módszereinek gazdag kellék­tárával rendelkeznek. E kel­léktár széles körű és okos felhasználása a lenini mun­kastílus egyik legfőbb (köve­telménye, jellemzője a rea­litás, a tudományra való tá­maszkodás, az emberi érdé kék és igények ismerete. Csakis ezen az alapon lehet elérni — hangoztatta —. hogy eszméink, történelmi vívmányaink, bel- és külpo­litikánk propagálása meg­győző legyen. Az ilyen pro­paganda egyben hatékony fegyver az osztályellenség mindenféle „lélektani" tá­madásával, minden olyan befeketítse a szocializmust, meggátolja előrehaladásun­kat. Magyar—egyiptomi pénzügyi megállapodás Kairóban A döntés elhalasztva A párt két vezetője, Otto Schily (balra) és Rainer Trampert a hamburgi tanácskozáson Kis párt kongresszusát rit- kán kiséri olyan tömegmére­tű figyelem az NSZK-ban, mint a zöldek vasárnap vé­get ért hamburgi tanácsko­zását. A dolog voltaképp már jelenségnek nevezhető, hisz ez a hagyományok nél­küli, szinte a semmiből ki­nőtt politikai mozgalom az elmúlt néhány esztendőben o nyugatnémet társadalom befolyásos tényezőjévé ráír. Rácáfolt mindazokra a jós­latokra, amelyek perspektí­va nélküli, kérészéletű kísér­letnek minősítették a kör­nyezetvédők mozgalmát. Sőt. a zöldek elmúlt időszakbeli sikerei a tartományi válasz­tásokon mind gyakrabban vetik fel azt az alapkérdést, milyen szerepre is vállalko­zik majd a párt az országos politika szintjén. A hamburgi tanácskozás középpontjában annak a kérdésnek a megválaszolása állt, milyen álláspontot fog­laljanak el a zöldek a szo­ciáldemokrata párttal való esetleges szövetség ügyében. Az országos elnökség olyan határozati javaslatot terjesz­tett a küldöttek elé, amely rövid és középtávon kizárt bármilyen részvételt egy szociáldemokrata vezetésű kormányban, s még azt is ellenezte, hogy a zöldek mi­niszteri tárcát vállaljanak. E taktika hátterében az a meggondolás állt, hogy a teljes ellenzékiség a zöldele megizmosodását hozhatja. Nem így a párt parlamenti frakciója, amely lényegesen árnyaltabb —, ha szabad ezt a kifejezést használni: politikusabb álláspontot fog­lal el a szociáldemokraták­hoz fűződő viszony kérdé­sében. öle nem utasítják el az SPD-vel való közös kor­mányzás gondolatát, habár a részletkérdésekben még a parlamenti frakció is erősen megosztott. Éles belső pártviták gya­korta végződnek kompro­misszummal. Most is így történt. A környezetvédők pártja nagy többséggel olyan határozat mellett vok­solt, amely időben kitolja az alapkérdésre adandó fe­leletet. Most hozott határo­zatuk úgy fogalmaz: egye­lőre nem látják szükségét, hogy döntsenek más pártok­kal történő országos szintű koalícióról. Amíg országos szinten nyitva maradt a szociáldemokratákkal való szövetség kérdése, tartomá­nyi és helyi szinten a zöldek a párt illetékes szervezetei­nek hatáskörébe utalták a döntést. Kockázatos lenne bármi­féle jóslásba bocsátkozni a szövetségi köztársaság soron következő törvényhozási vá­lasztásának várható kimene­teléről. Túlságosan hosszú idő van még hátra, az ese­mények alakulását ma még átláthatatlan tényezők és történések befolyásolják, önmagában azonban már az is figyelemre méltó, hogy a zöldek és a köztük, illetve & szociáldemokraták között létesítendő szövetség ennyi­re az érdeklődés homlokte­rébe került. A katonapoliti­ka, a korrupciós botrányok, s más baklövések nem hasz­náltak a bonni kormánykoa­líció tekintélyének, és poli­tikai jövőjét illetően sűrű­södnek a kérdőjelek, tgy az­tán többszörösen figyelemre méltó, jelzésszerű a szociál­demokraták hesseni szerve­zetének legfrissebb döntése, amely visszautasította a ke­reszténydemokraták ajánla­tát, hogy a két várt kezdjen tárgyalásokat nagykoalíciós kormány létrehozásáról a tartományban. Qyt Argentína egy év polgári kormányzás után Munkát akarunk ! Maga­sabb béreket! Emeljék a munkanélküli segélyt! — 1984 őszén ezektől a jelsza­vaktól visszhangoztak Bue­nos Aires, Córdoba, Mendo­za utcái, jelezvén, hogy Ar­gentína tizenkét hónapja ha talmon levő polgári elnöké­nek és kormányának még jócskán akad tennivalója. A tavaly december 10-én beiktatott Raul Alfonsin leg­sürgősebb feladatának a csaknem nyolc évi katonai pralom bűneinek földeríté­sét és a vétkesek felelős­ségre vonását tekintette. A tábornokok és a tengerna­gyok több mint a felét nyug­díjazta, átszervezés révén pedig az egyes haderőne­mek vezérkari főnökeit a ci­vil hadügyminiszternek ren­delte alá- Törvényt fogadta­tott el a parlamentben, amely súlyos börtönbünte­tést helyez kilátásba a kor­mány elleni zendülésben részt vevő katonatisztek szá­mára. 1984 januárjától kezd­ve sorra vették őrizetbe a katonai junták irányítóit. A közvéleménynek azonban, amely elégedetten fogadta a letartóztatások hírét, csaló dást okozott, hogy további intézkedések eddig nem tör­téntek. A túlkapások kivizs­gálásával megbízott legfel­sőbb katonai bíróság ugyan­is úgy döntött, hogy a főbű­nösnek tartott 12 tábornok jogilag nem marasztalható el „a baloldal elleni akciók­ért” — értsd: tízezrek eltű­néséért. megkínzásáért, meg­gyilkolásáért. A junták ve­zetőinek ügye októberben polgári bíróság elé ikerüll, majd törvényességi óvás után ismét egy katonai ha tóság elé. A jogj huzavona mindenesetre azt sejteti, hogy Alfonsin több menetes küzdelemre számíthat, ha tisztességes elégtételt kíván szolgáltatni a túlkapásokéi dozatainak. Külpolitikai téren Alfon sin ltot „időzített bombát” örökölt a katonai kormá­nyoktól: a Falkland-szlge- tök és a Beagle-csatorna kö­rül támadt vitát. Az 1982- ben vívott véres. Argentína számára megalázó vereséget hozó falklandi háború rá­döbbentette Alionsint, hogy katonai erővel Argentína nem szerezheti vissza a bri­tekéi az 1833-ban elszakított szigeteket. Ez azonban nem ielenti azt, hogy a polgári kormány lemondott volna elődei követeléséről. Tárgya­lási szándékát Alfonsin több ízben kifejezésre juttatta, ám London minden esetben elutasítóan reagált. Bár a falklandi status quo fenn­tartása évi 700 millió font iába kerül Londonnak. Thatcher asszony olyannyi­ra merev e kérdésben, hogy a nyáron még NATO-beij szövetségesének, az Argentí­nával hagyományosan jó viszonyt fenntartó Olaszor­szág kormányfőiének közve­títési kísérletét is egyetlen fagyos „no”-val utasította vissza. Ha a falklandi bombát nem is sikerült hatástalaní­tani, a másik veszedelmes örökségtől Alfonsin már megszabadult. A Beagle-csa- torna kapcsán* támadt vita, amelynek következtében 1978 végén majdnem háború tört ki Argetína és Chile kö­zött, vatikáni közvetítéssel rendeződött. Az idén novem­berben létrejött megállapo­dás ugyan Chilének ítélte a víziút közepén fekvő három kis szigetet, ám a felségvi­zek határát Argetína köve-, telesének megfelelően jelöl­te ki. Alfonsin még az alá­írás előtt népszavazásra bo­csátotta a megállapodás ter­vezetét, amelyre az ország lakossága elsöprő többséggel mondott igent. A népszava­záson a nők jóval nagyobb számban járultak az urnák­hoz, mint a férfiak. Argen­tína asszonyai — anyák, fe­leségek, nővérek — ily mó­don akarták biztosítani, hogy ne törhessen ki újabb há­ború, amely a falklandi vér­fürdőhöz hasonlóan esetleg fiaik, férjük, testvéreik el­vesztését jelenthetné szá­mukra. A legsúlyosabb hagyaték kétségtelenül gazdasági fron­ton várta a polgári kor­mányt. 1983-ban 400 száza­lék fölött volt az Infláció, a munkaképes lakosság egy- nyolcadának nem volt állá­sa, és a katonai junták hét év alatt 45 milliárd dollár adósságot halmoztak föl. Nem sokkal hivatalba lépése után Alfonsin leszögezte : kormánya elismeri a kato­náktól örökölt adósságterhet, de célja az, hogy tárgyalá­sok útján méltányosabb ka­matokat és hosszabb lejárati időt csikarjon ki a hitele­zőktől (1984-ben Buenos A Éretnek mintegy 9 mil­liárd dollár tőikét és kama­tot kellene visszafizetnie.) A kormány tavaly decem­beri népszerű intézkedéseit (az árak befagyasztása, bér­emelés, a minimálbér módo­sítása) tavasszal kemény lé­pések követték: megkezdőd­tek az áremelések, miköz­ben tovább nőtt a munka­nélküliek aránya. A Nemzet­közi Valutaalap októberben — miután Argentínában le­értékelték a pesot és korlá­tozták a belföldi fogyasztást — 1,4 milliárd dollár hitelt szavazott meg Argentínának, ami megnyitotta az utat az adósságok átütemezése felé. A tömegek életkörülmé­nyeinek rovására végbemenő szanálási politika máris csökkentette a kormány nép­szerűségét. Nem biztos, hogy beváltja a hozzá fűzött reményeket az az egyezmény, amelyet Alfonsin a várható tiltakozások megelőzése ér­dekében júniusban 15 el­lenzéki párttal, köztük a pe- róndstákal kötött. Szeptem­berben az egyik gerillaszer­vezet (Montoneros) bejelen­tette: a kormány hibás dön­tésed és a juntatagok ügyét vizsgáló bíróságok tehetet­lensége miatt ismét megkez­di a fegyveres harcot. Ez a kihívás, továbbá az őszi sztrájkok és tüntetések fi­gyelmeztetik a kormányt: a falklandi mellett egy másik időzített bombával is szá­molnia kell, ha nem talál a tömegek számára is megfe­lelő kiutat a gazdasági ká- tyüból. n , AZ AFOR ASVÂNYOLAJFORGALMI VÁLLALAT versenytárgyalást ír ki a kezelésében lévő Kaposvár, Füredi út jobb oldal III/75. számú töltőállomás területének \ hasznosítására. Bővebb információt a 14-577-es telefonon, továbbá személyesen dr. Koponya Istvántól kapnak az érdeklődők. Cím; 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 5. A versenytárgyalás pontos helyéről és idejéről külön értesítjük a jelentkezőket. (72699)

Next

/
Oldalképek
Tartalom