Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-01 / 282. szám
1984. december 1., szombat Somogyi Néplap 7 SOMOGYI TÁJAK, EMBEREK Száz méternél alig magasabb domb, mégis Ráma-hegynek nevezik. A rajta épült villát kastélynak. Talán a századforduló 16 ^gzer lakosú kisvárosának léptékével mérve látszott ez hegyi kastélynak? Az új század első évében — Párizsból hazatérve — árverésen vette meg a villát Rippl-Rónai József, a modern magyar festészet úttörője, s ettől kezdve — szellemi értelemben — a fellegvár kifejezés sem lett volna túlzó. A Rámahegyi ház sugárzásának hatása, hogy például a Nyugat című folyóirat 1909 őszi fel- olrvasókörútjának első állomása éppen Kas- posváron volt. Ez alkalommal szövődött barátság a két Párizst járó művész, Ady és Rippl-Rónai között. A festő a présházból átalakított műteremben lerajzolta Adyt, a költő pedig Kisvárosok őszi vasárnapja című versében örökítette meg a hajdani kaposvári barangolás hangulatát. A villáiban kialakított képtár ma a festészet barátainak zarándokhelye. Szomszédságában áll azonban egy másik ház is, amely szintén zarándokhely. Ajtaján nem áll névtábla, a gyógyulásnak olykor talán végső reményét kereső betegek azonban az ország másik végében is tudják, hogy itt rendel dr. Martyn Róbert. Kevés ismertebb ember van nála a megyében, de még kevesebb, aki tartózkodóbb volna a felszínes népszerűséggel szemben. Alighanem e zárkózottságnak is része van a körötte szövődő legendákban és mendemondáikban. Személyével kapcsolatban sok a szélsőséges vélemény. Kollégái között vannak, akik sommásan kuruzslónak mondják, míg hálás betegeinek tömege csodadoktor hírét kelti. Meglehet épp e két szélsőség gerjeszti egymást... Milyen ember és milyen orvos valójában Martyn doktor, vagy ahogyan mindenki ismeri: a hegyi tanár? — Sokat ártott nekem ez az egyesek által használt jelző. Csodák ugyanis nincsenek ; csak betegségek vannak és gyógyító módszerek. Ez a „csodadoktor” elnevezés érthetően irritált más orvosakat, akik másként talán előítéletek nélkül mérlegelték volna egyes módszereim lehetőségeit. Sajnos a szeretettel ártó „hírnévvel” minden olyan orvos kénytelen számolni, aki a gyógyításban új utakat keres. Később a beszélgetés során többször is eszembe jutott Paracelsus, Vesalius vagy Harvey neve. Valamennyien olyan orvosok voltak, akiket egyaránt tartottak csodadok- taroknak és kuruzslónak. Akik olyan embereket is meggyógyítottak, akikről a korabéli orvosi tankönyvek betűjét fenntartás nélkül tisztelő kollégáik már lemondtak. Harvey például 1625-ben azzal az „elképesztő hadarság”-gal állt elő, hogy a vér kering az erekben ... Dr. Martyn Róbert a legjelentősebb, ám legvitatottabb eredményeit a rák gyógyításában érte el. Még az ötvenes években kezdett vele foglalkozni, amikor ezt a betegséget világszerte gyógyíthatatlannak tartották. Megérthetjük az orvosközvélemény kétkedését, hiszen mikor a világ legnagyobb rákkutató központjai még nem érték el számottevő eredményt, a kutatási lehetőségekkel lényegében nem rendelkező somogyi orvos azt mondta, hogy ezt a rettegett kórt egy másik halálos betegséggel kívánja gyógyítani ... — Az emberi szervezet nagyszerű képessége, hogy magában hordozza a betegségekkel szembeni védekezés és a regeneráció lehetőségeit. Az orvos legtöbbször ezt a spontán öngyógyulási adottságot erősíti. Ennek alapján érlelődött meg bennem a gondolat, hogy a rákot inkuibáit leukémiás vérA HEGYI TANÁR rel gyógyítsam. Egyéb lehetőség híján a módszert önmagámon próbáltam ki. Egy éven át oltottam magam leukémiás vérrel, de nem kaptam fehérvérűséget... Ezután alkalmaztam betegeken, kielégítő eredménynyél. Szövettanilag igazoltan rákos eseteknél is visszafejlődött a daganatos csomó. Szerettem volna ezt az eljárást intézeti körülmények között, tudományos szempontból is mérhetőbb módon alkalmazni. Az Egészségügyi Tudományos Tanács előtt, hol számot adtam munkámról, húsz operált gyo- morrákost és öt évet kértem, abban bízva, hogy az eredmények feloldják majd a módszerrel kapcsolatos elzárkózást. Kérésemet azonban nem teljesítették. Mivel új utat nem építhetett, tovább járta a maga taposta ösvényt. Eredményeiről szakcikkekben számolt be; ezek azonban csak külföldi orvosi folyóiratokban- kaptak helyet. A hazai szaklapok „anyagtorlódásra” hivatkozva tértek ki a közlés elől. Dr. Martyn Róbertét közben 1965-ben az Egyesült Államokba is meghívták, ahól a New York-i rákkutató intézetben végezhetett immunológiai vizsgálatokat és ismertette eljárását. Azután visszatért Ráma-hegyi kis rendelőjébe, és folytatta a gyógyítást. Martyn doktor módszereinek valódi értékéről csak a jövő mondhat csalhatatlan véleményt. Szélmalomharcáról hallva eszünkbe juthat azonban az égési sebekkel „csodát tévő” Naxol esete. Ott is évekre, sőt a közvélemény nyomására volt szükség, hogy a szakemberek legalább érdemben vitatkozzanak róla. A nyilvánvaló eredmények önmagukban mitsem értek. Az orvosi szakkönyvek betűje szerint a hegyi tanár módszere sem minősíthető. Mi hát mégis sikereinek titka? Egyes kollégái szerint nem a gyógymód, amelyet alkalmaz, sokkal inkább az, hogy hisznek benne a betegei. Martyn doktor erőteljes egyéniség, aki képes valósággal szuggerálni betegébe a gyógyulásiba vetett hitet. Nem megvetendő adottság ez, ha tudjuk, hogy a betegségek jelentős része pszichés okokra is visszavezethető. Ha valaki visszanyeri egészségét, aligha érdemes azon vitatkozni, hogy a gyógyszernek köszönheti-e vagy csupán annak, hogy elhitte orvosának: meg fog gyógyulni. El tudta hitetni, mert maga is hitte. — Szeretni kell a betegeket. Módot adni nekik, hogy kibeszéljék magukat s e meghallgatás által is megkönnyebbüljenek. Sajnos, például a mai körzeti orvosi gyakorlatban kevés lehetőség van ilyen bensőségesebb orvos—beteg kapcsolat kialakítására. Sajnos, mert így talán a gyógyítás egy lehetősége marad kihasználatlanul. Dr. Martyn Róbert polihisztor szellemiségű orvos. Ez lehet a személyével kapcsolatos szakmai kétkedések egyik oka. Mert hát hogyan foglalkozhat valaki a gyógyításnak több területével, amikor az orvos- tudomány egyes szakágain belül is többoldalú a specializáció. Egyesek szemére vetik, hogy belgyógyászati gyakorlatot folytat, miközben diplomája alapján gyermek- gyógyász ... — Sohasem szerettem a skatulyákat; mindig az egész emberi test érdekelt. A budapesti klinika, ahol a pályámat kezdtem, szintén ilyen sokoldalúságot kívánt. _ Valamennyi gyógyászati ágban kellett dolgoznunk. Sokat operáltam is, két éven át pedig a budapesti Kórbonctani Intézetben foglalkoztam a kórbonctaninál. A berlini klinika ösztöndíjasa voltam, majd 1941-ben a kolozsvári egyetemre kerültem: gyermek- gyógyászatot adtam elő. Az ötvenes évek végén a marcali kórház gyermekosztályára helyezték osztályvezető főorvosnak.. Akkoriban kezdte ott pályáját segédorvosként dr. Sárosi Éva gyermekgyógyász. — A Tanár úr pillanatok alatt kapcsolatot tudott teremteni a gyerekekkel. Gyakran leült az ágyuk szélére, mesélt nekik vagy társasjátékot játszottak. Jóval zárkó- zottalbb volt a felnőtték körében. Csak később gondoltam arra, hogy talán épp a köréje épült láthatatlan falak tették visszahúzódóvá. Kialakította a maga külön világát, amelybe csupán a gyerekeiknek volt szabad bejárásuk. Nem szívesen beszélt orvosi módszereiről, s egyáltalán nem magánéletéről. A kollégák egyszer még fogadást is kötöttek, hogy sikerül-e egyiküknek kipuhatolnia, voltaképpen, hogyan is került Martyn doktor a Rippl-Rónai családhoz. — Kisgyermekként vesztettem el szüléimét, akik távoli rokoni kapcsolatban álltak Rippl-Rónaiékikal. Rippl-Róndiné nagyon megszeretett engem, és tizenegy éves koromban magukhoz vettek. Mivel nem volt saját gyerekük, Rippl-Rónai a fiává is fogadott. Itt éltem a hegyen Ferenc bátyámmal együtt, akit Rippl-Rónai vezetett be a festészet birodalmába ... Legszívesebben a villa körüli parkban kertészkedtem; a Somsslich gimnáziumban töltött évek alatt már szenvedélyesen foglalkoztatott a biológia. Itt, a Ráma-hegyen volt az otthonom, ide tértem hát haza 1944-ben Romániából. A Ráma-hegyi házban gyakori vendégek voltak a kor szellemi vezéregyéniségei: írók, költők, festők, szobrászok. Dr. Martyn Róbertben e kisfiúként hallott beszélgetések nyomán ébredt az irodalom iránti érdeklődés, ami ma is jellemzi. Könyvespolcain a legfrissebb orvosi szakkönyvek hazai és külföldi szakfolyóiratok mellett elsősorban verseskötetek sorakoznak. Szabadidejében legszívesebben Ady, József Attila és Vajda János köteteit forgajta. Mióta a Rippl-Rónai- V,illát múzeummá rendezték be, a szomszédos házban él. De hiszen ez a ház is valóságos élő múzeum! A nappaliban, ahol beszélgettünk a falon Rippl-Rónai „kukoricás korszakának” képeit csodálhatja a látogató, a sarokban pedig Medgyesi Ferenc Anyaság című szobrának eredetijét fedezheti föl, mélyet az ezerforintosról ismerhetünk mindannyian. Dr. Martyn Róbert legutóbbi, 60. érettségi találkozójukról beszélt, ahol már csak hatan üdvözölhették egymást. 53 éve orvos, de mint mondta, nem kérvényezte az arany- diplomát. „Sohasem kívántam magam címekkel körülaggatni...” Szóba került 20 év előtti szívinfarktusa is, amelynek kapcsán arról a sajátos lélektani helyzetről beszélgettünk, amikor orvos kezel orvost. „Ugyan miért van, hogy elismert gyógyító szaktekintélyek is kuruzslóhoz fordulnak, ha saját betegségük kapcsán kell rádöbbenniük a tudomány lehetőségeinek határaira?” Mesélt a nyaranta náluk vendégeskedő bátyjával, Martyn Ferenccel tett esti sétákról. „Mindig jól megértettük egymást, mindkettőnket izgatnak a természet apró csodái.” Boldogan számolt be Mária lánya orvos- egyetemi sikereiről, s büszkén mutatta meg kisebbik lánya, Giziké vázlatait, amelyeknek finom kontúrjai nagybátyjának művészi érzék enységét idézik. Elrepült az idő, s felesége (varázslatos egyéniség, lelke a háznak) szólt: megérkeztek az első betegek... A „hegyi tanár” 80 évesen is gyógyít. Éltet másokat, míg őt munkája élteti. Példátlan odaadását, munkabírását, gyógyítani akarását azok az orvosok is elismerik, akik vitatják egyes módszereit. Martyn doktornál gyakran a késő esti órákig tart a rendelés. Nem csupán orvosi ténykedéséről, de emberségéről is legendák keringenek ... „Egyszer azzal szaladtak a Tanár úrhoz, hogy jöjjön gyorsan, mert az udvaron lopják a csirkéket, ö derűsen, mosolyogva csak any- nyit válaszolt: „Nem baj, én mondtam nekik, hogy jól kell táplálkozni.” Hogy egy orvos ma ne kérjen pénzt és elfogadni is csak ritkán fogadjon el, az ilyen embernek szükségszerűen csodadoktornak vagy különcnek kell lennie ... Aligha! Dr. Martyn Róbert sem nem egyik, sem nem másik. Ö csupán egy orvos azok közül, akik mindig az orvosi eskü szelemében éltek. Bíró Ferenc
