Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-08 / 288. szám

\ 1984. december 8., szombat Somogyi Néplap 3 A felszabadító hadműveletek Á budapesti harcok Ésszerű kockázatvállalás Párttaggyűlés a boglárí kombinátban Az 1944 október végére kialakult helyzetet a szov­jet főparancsnokság alkal­masnak ítélte arra, hogy a 2. Ukrán Front 46. hadsere­ge a Duna—Tisza közén el­foglalt hídfőből Kecskemét —Budapest irányban mért csapással menetből elfog­lalja a fővárost. Ügy vélte, hogy a Duna—Tisza közét védő 3. magyar hadsereg gyenge harcértékű erőit le­győzve a 46. szovjet hadse­reg határozott tevékenység­gel képes lesz megelőzni a német Dél hadseregcsopor­tot csapatai átcsoportosítá­sában Budapest védelmére, s a főváros birtokba vétele jelentősen meggyorsítja a további hadműveleteket, Bécs és Németország déli te­rületeinek elérését, A német Dél hadseregcso­port vezetése már a debre­ceni hadművelet befejezése előtt figyelembe vette, hogy hamarosan várható a 2. Ukrán Front újabb támadá­sa közvetlenül Budapest irá­nyában. Ezért Friessner ve­zérezredes október 26-án in­tézkedett az Észak-Erdély- ből visszavuló Wöhler-cso- port több hadosztályának át­irányítására a 3. magyar hadsereg arcvonalára. Az volt a szándéka, hogy föl­tartóztatja, majd egy erős páncélos csoportosítással visszaveti a Tisza mögé a Duna—Tisza-közéről a szov­jet csapatokat. 1944. október 29-én dél­ben, a 46. hadsereg támadá­sával megkezdődött a buda­pesti hadművelet. A szov­jet csapatok gyorsan áttör­ték a 3. magyar hadsereg hevenyészett védelmét, és november 1-én utcai harcok­ban felszabadították Kecs­kemétet. A gépesített köte­lékek másnap elérték az Al- sónémedi—Ócsa—Üllő— Vecsés terepszakaszon az Attila-vonal külső védőövét, menetből áttörniük azonban nem sikerült. A Dél hadseregcsoport so­rozatos páncélos ellencsapá­sokkal igyekezett a széles arcvonalon kezdeményezett szovjet támadás ütemét le­lassítani, a 8. és 6. német hadsereg arcvonalának ket­tévágását megakadályozni, és kiküzdeni az arcvonal szervezett visszavételének lehetőségét a Bükk—Mátra déli lejtőin kijelölt állások­ba. A szovjet csapatok ne­héz körülmények között har­colva teljesítették feladatú­A budapesti hadművelet következő szakasza decem­ber 5-én kezdődött Balassa­gyarmat irányában, amely­hez csatlakozott a 3. Ukrán Front Dunántúlon észak- északnyugat irányú támadá­sa. A 2. Ukrán Front főcsa­pást mérő csoportosítása de­cember 9-én felszabadította Balassagyarmatot, ekkorra a 46. hadsereg Ercsinél át­kelt a Dunán, és elérte a Margit-vonal Érd—Velencei - tó közti szakaszát. A 3. Uk­rán Front Zaharov tábornok vezette 4. gárdahadserege ez időre a Velencei-tó és a Balaton között szintén kiju­tott a Margit-vonalig. Sa- rohin tábornok 57. hadsere­ge pedig felszabadította a Balaton déli partja. Marca­li. Nagybajom. Nagyatád, Barcs Dráva állal határolt területét. Az elért eredmények meg­teremtették a feltételét an­nak, hogy a 2. Ukrán Front északról, a 3. Ukrán Front pedig délről egyidejűleg mért összehangolt csapással bezárja a gyűrűt az ellenség budapesti csoportosítása kö­rül. A front élei december 26-án elérték Esztergomot, ezzel nyugatról is bezárult a gyűrű Budapest körül. Budapest körqlzárása sú­lyos csapás volt Hitlernek a háború elhúzódását célzó tö­rekvéseire. Ebben az idő­ben ugyanis még sikeresen haladt az Ardennekben de­cember 16-án indított né­met támadás, amelytől azt remélte, hogy jelentősen meggyengíti az angol—ame­rikai csapatokat, az év vé­gére tartósan megszilárdítja a nyugati arcvonalat, és le­hetővé teszi innen erők át­csoportosítását a keleti arc- vonalra, a Szovjet Hadsereg várható téli általános offen- zívájának elhárítására. Mindehhez létfontosságúnak ítélte a zalai olajmezők bir­toklását, amelyek ekkor ^ a hadsereg rendelkezésére álló üzemanyagmennyiség 80 százalékát adták. Ezért már december 24-én elhatározta, hogy fölmenti a Budapes­ten körülzárt csapatokat, helyreállítja a védelmet a Duna jobb partján, és sta­bilizálja a helyzetet a ma­gyarországi hadászati előté­ren. A „Konrád-vállalkozás” fedőnevű fölmentő csapástól Hitler a szovjet általános offenzívát megelőző gyors sikert remélt, s úgy vélte, azután még lesz ideje meg­erősíteni a Varsó—Berlin hadászati főirányt. A fölmentési kísérletet meghiúsították, s a 2. Uk­rán Front csapatai utcai har­cokat vívtak a Budapesten körülzárt ellenséges csopor­tosítással. az erőddé változ- látott fővárosban. A pesti oldalt háztól házig vívott küzdelemben január 18-án. Budát pedig február 13-án szabadították fel. Ez utób­bi harcokba már bekapcso­lódtak a szovjet csapatok oldalán, az önként jelentke­zett magyar katonákból szervezett Budai önkéntes Ezred századai is. 1945. február 13-án. 103 napig tartó kemény és ne­héz küzdelem után. a 2. és 3. Ukrán Front teljes győ­zelmével véget ért a buda­pesti hadművelet. Ennek időszakában Hitler 17 had­osztály és két dandár erő­sítést irányított a Dél had­seregcsoporthoz, ennek elle­nére egyetlen hadműveleti­hadászati célját sem érte el a magyar hadszíntéren. Csa­patai csupán időleges har­cászati sikereket mondhat - tak magukénak. Ezzel szemben a két Uk­rán Front csapatai minden nehézség ellenére is telje­sítették feladatukat. Jelentős erőket kötöttek és zúztak szét. miközben felszabadí­tották az ország területének nagyobbik részét. Arra kész­tették a német hadvezetést, hogy a Varsó—Berlin hadá­szati főirány rovására erő­sítse meg a magyarországi hadszíntéren harcoló csapa­tait, s nem engedték, hogy innen csoportosítson át erő­ket 1945 januárjában a Balti-tengertől a Kárpáto­kig megindított szovjet ál­talános támadás ellen. A budapesti hadművelet a magyarországi hadszíntéren elért eredményeivel hozzá­járult a szovjet—német arc­vonal északi és középső sza­kaszán vívott hadműveletek kedvező feltételeinek meg­teremtéséhez. E hadművele­tek során a szovjet csapatok felszabadították Lengyelor­szágot, Csehszlovákia nagy részét, elérték az Oderát. 60 km-re megközelítve Berlint. (Folytatjuk.) Tóth Sándor alezredes — A mezőgazdasági nagy­üzem termelési sikerei a kommunisták példamutatá­sának, az alapiszervezet jó munkájának, a gazdasági és a pártvezetőség konfliktus- mentes kapcsolatának is tu­lajdoníthatók; párttagjaink mindig készek voltak a kri­tikus helyzetértékelésre és arra, hogy közreműködjenek a feladatok megértetésében, a célók világos láttatásában is ... — Meghatározó fontossá­gú, hogy épp ennek az alap- szervezetnek a tagjai ho­gyan értelmezik pártunk gazdaságpolitikai céljait, mi­ként mozgósítanak a helyi feladatok megvalósítására, hiszen munkájuk, személyes példamutatásuk kisugárzik az egész kombinát tevékeny­ségére. Ebben az alapszer­vezetben a párttagoknak csaknem hetven százaléka vezető beosztásban dolgo­zik ... Két vélemény — ugyan­azon a „hullámhosszon”. Az első Mészáros Győző vezér- igazgatóé és a másik Soós Árpád főmérnöké; az előbbi hozzászólásként, az utóbbi pedig a Balatontooglári Me­zőgazdasági Kombinát MSZMP üzemi bizottságának véleményezésében hangzott el azon a 'beszámoló taggyű­lésen, amelyet a kombinát öt alapszervezetének egyike, a gazdasági központ kom­munistáiból álló 1. számú alapszervezet tartott kedden este. Már Horváth Pál párt­titkár utalt rá a vezetőség nevében előterjesztett be­számolóban — s késeibb ezt erősítette meg felszólalásában Büki János, a boglárlellei városi jogú nagyközségi párt- bizottság első titkára is —: a sokasodó feliadatokkal gyorsan és eredményesen megbirkózott a kombinát, s ennek a folyamatnak a jö­vőben sem szabad megtörni. Új utakat kell keresni gaz­dasági téren úgy, hogy köz­ben nő az önállóság, s ez nagyobb feladatokat ró a pártirányításra is. A változó Kaposváron tartotta ülé­sét a megyei képviselőcso­port. Elsőként Szokola Ká- rolyné dr., a csoport veze­tője tájékoztatott a parla­ment soronlévő téli üléssza­kának napirendjéről. Tör­vényjavaslat kerül majd elő­terjesztésre a jövő évi ál­lami terv- és költségvetés­ről. Az ezzel kapcsolatos elő­zetes pénzügyminiszteri tá­jékoztatásból. de az MSZMP KB minapi ülése után nyil­vánosságra hozott adatokból is az derül ki, hogy idei eredményeink összességé­ben jó alapot adnak ahhoz, hogy a jövő évi tervek meg­valósulása esetén 1985 a gazdasági kibontakozás új, nagyobb lehetőségeit teremti se meg. Hogy e kedvező változá­sok feltételeinek megterem­téséből Somogy is kivette a részét, az kiderült abból a tájékoztatóból is. melyet — a képviselők felkészülését segítendő — Sarudi Csaba, a megyei tanács általános elnökhelyettese tartott. A megye idei gazdálkodási és fejlesztési eredményeit ele­mezve szólt arról, hogy meggyorsult az ipari terme­lés növekedése, amely így mintegy 4—6 százalékkal volt nagyobb az előző .évi­nél. Különösen jó eredmé­nyeket ért el a megye gép­ipara. Az ipari termelés nö­vekedését is meghaladóan 12 százalékkal nőtt az ex­port, s ezen belül is na­gyobb mértékben a tőkés kivitel. A Kaposvári Ruhagyár például megkét­szerezte exportját. A ha­sonló eredményekben része körülmények összefogást, egységes szemléletet, nyíltsá­got tételeznek föl, s ebben a helyzetben a központban dolgozó harminchárom kom­munistára . nagy feMősség hárul. Ezen a taggyűlésen termé­szetesen a beszámolási idő­szakról esett a legtöbb szó, ám minden megállapítás a jövő feladataival állt szoros összefüggésben. A kombinált elmúlt ötévi gazdálkodási eredményei például a követ­kező éveket alapozzák meg, s hogy ez a megalapozás mennyire volt céltudatos, az már jövőre bebizonyosodhat. A beszámolóban hallottuk: „Miután mi abból élünk, amit eladunk, azért egyálta­lán nem mindegy, hogy mi­ből mennyit és mennyiért állítunk elő .— csak úgy áll­hatunk meg a saját lábun­kon, ha megfelelő árut tu­dunk vervőink rendelkezésé­re bocsátani.” Évi húszmillió vagy ennél fis több palack megtöltése, több százezer hektoliternyi bor kezelése, tárolása közben nem feled­kezhetnek meg arról, hogy a piac egyre magasabb kö­vetelményeket támaszt a minőség, a választók iránt — mindez nem nélkülözheti a dolgozók, de főként a veze­tő beosztásban, a termelés- irányításiban résztvevő kom­munisták egyre növekvő fe­lelősségét. Büki János mondta: az alapszervezet kommunistái­nak jó munkája is közre­játszik abban, hogy a kombi­van a vállalati piackutató tevékenység javulásának. A mezőgazdaság 6 száza­lékkal növelte termelését. Különösen kiemelkedő sike­reket ért el a növényter­mesztés. A megye idei ga­bonatermése elérte a 900 ezer tonnát. Igaz. a rekord- termés növelte a szállítási és tárolási feszültségeket. 45 ezer tonnával bővült a tá­rolókapacitás, a GMV a a termés háromnegyedét mégis bér- és szükségtáro­lókban volt kénytelen elhe­lyezni. Nagy eredmény, hogy annyi gondterhes év után a nyári jégverések ellenére is erősödött a mezőgazdasági üzemek pénzügyi egyensú­lya. A tsz-ekben mérhetően 10, az állami gazdaságokban 13 százalékkal nő a nyere­ség. A tájékoztatókat követő vitában Radnóti László kép­viselő azt hiányolta, hogy a terv- és költségvetéstexve - zet nem foglalkozik kellő súllyal a hírközlés gond­jaival. A telefonhiány gyak­ran Somogybán is mérhető gazdasági károkat okoz. Ar ról is szólt, hogy a krónikus őszi vagonhiány olykor az exporteredményeket is ve­szélyezteti. Sarudi Csaba nem vitatva a telefongondo­kat az ezzel kapcsolatos, sokéves hátrányt pótló erő­feszítésekről, egyebekközt az 1986-ra befejeződő balatoni hírközlési program beruhá­zásairól beszélt és a ka­posvári postaközpont .jólha­ladó bővítéséről. Itt már jö­vőre megkezdődhetnek a belső mjjszaki szerelések. Több képviselő mondott nát tevékenysége kedvezően befolyásolja a térség politi­kai közhangulatát. Az üzem segítségére bízvást számít­hatnak közcélú munkákban — akár óvodaépítésről, akár más feladatokról van szó. Gombor István nyugdíjas arról a törődésről szólt, amelyet a kombinát mintegy kétszáz nyugdíjasa élvez, s hogy a nagyüzem a nagy­község önkéntes tűzoiKótes- tületének támogatásához is készségesen hozzájárult. Ap­ró dolgok ezék ahhoz ké­pest, hogy a gazdaság most már évi egymiilMárd forint értékű termelési értéket ál­lít élő s eközben számtalan, a gazdálkodással szorosan összefüggő, nagy' horderejű feladatot kell megoldania? Csak látszatra azdk, 'hiszen lényegében a sok embert érintő, az üzem működési te­rületével kapcsolatos tenni­valókból való résztvállalást jelzik. — A kombinát gadzasági helyzetének stabilizálásáért sokat tettek az eredmények­ben felelősséggel közremű­ködő kommunisták, köztük ennek az alapszervezetnek a tagjai — mondta a beszá­moló taggyűlésen dr. Poden Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályveze­tője. — Bátorítottak az egész­séges kockázatvállalásra, s erre a jövőben is szükség lesz. Azok a dolgozók, akik a teljesítményeket tükröző adatok mögött vannak, elis­merésre méltó módon helyt­álltak s dicséretesen végez­ték munkájukat a mozgósí­tásban, a személyes példamu- tatásiban: a kommunisták. A jövőre nézve sem állí­tották alacsonyabbra a mér­cét — erről győzött meg a keddi taggyűlés hangulata, s ezt emelte kli zárszavában Horváth Pál párttitkár, ami­kor arról Ibeszélt, hogy a kombinát központjában mű­ködő alapszervezet kommu­nistáinak fokozott agitációs és vitakészségére lesz szük­ség. Ilernesz Ferenc véleményt a jövőre terve­zett szociális és népesedés- politikai intézkedésekkel, il­letve az ide tartozó somogyi beruházásokkal kapcsolat­ban. Kosztolánczi Jánosné képviselő tette föl a kér­dést: sikerül-e megteremte­ni ennek anyagi föltételeit, van-e még olyan terület, ahonnan reálisan át lehet­ne csoportosítani forrásokat. Ö tette szóvá, hogy a Ka­posvárra tervezett szociális otthon miatti területkisajá­títások elhamarkodottnak bizonyultak. Ezzel kapcsolatban Kleno- vies Imre képviselő, a me­gyei pártbizottság első titká­ra azt mondta: korántsem biztos, hogy egy ilyen nagy- beruházás a legjobb megöl - ' dás. A házi szociális gondo­zás fejlesztése ma ennél fontosabb és reálisabb cél­nak látszik. Annál is in­kább. mert most a legfonto­sabb fejlesztéseknél is rang­sorolni kell. Egyetértett kép­viselőtársával abban, hogy a költségvetés szociális tervei is csak akkor lesznek meg­alapozottak. ha amögött megfelelő források és tel­jesítmények állnak. Ezeknek az anyagi alapoknak egy ré­szét a gazdaság többletered­ményéből, míg a többit az elosztási és teherviselési ará­nyok módosításával lehet megteremteni. Klenovics Imre szólt a jövő évi költ­ségvetési koncepció minden korábbitól eltérő új voná­sairól. „Ha ezt a tervet tel­jesíteni tudjuk, elmondhat­juk majd, túljutottunk a leg­főbb gazdasági nehézsége Utcai harcok Budapesten 1945 januárjában A gazdasági fejlődés új esélyei ülést tartott a megyei képviselőcsoport

Next

/
Oldalképek
Tartalom