Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-08 / 288. szám
2 Somogyi Néplap 1984. december 8., szombat Tovább tart a túszdráma Még mindig legalább hetven személyt tartottak fogva péntekem hajnalban a kuvaiti légitársaság eltérített repülőgépének légikalózai a teheráni repülőtéren. A teheráni rádió hajnali közlése szerint a géprablók meghosszabbították ultimá tumukat, ennek időpontját azonban nem tudni. Ellentmondásos jelentések érkeztek időközben a kivégzett, túszok számáról és nemzetiségéről. Az ÍRNA, iráni hír- ügynökség szerint az egyik kivégzett férfi korábban azt állította magáról, hogy n Karacsiban működő amerikai konzulátus vezetője. Ezzel szemben washingtoni illetékesek azt közölték, hogy az Egyesült Államok ottani konzulja életben van és nem tartózkodik a gépen. A washingtoni külügyminisztériumban csütörtökön nyilatkozatban adták tud- tul, hogy értesüléseik szerint a repülőgépen tartózkodó amerikai diplomaták közül — valamennyien az amerikai Nemzetközi Fejlesztési Hivatal (AID) alkalmazottjai — kettőt kivégeztek a légikalózok. Nem tudták azonban „abszolút mértékben” megerősíteni a gyilkosság tényét. Javier Pérez x de Cuellar ENSZ-főtitkár felajánlotta jószolgálatait a negyedik napja fogvatartott túszok kiszabadítása érdekében. A kuvaiti trónörökös és miniszterelnök csütörtökön fogadta az iráni ügyvivőt, aki átadta az iráni kormányfő üzenetét — a teheráni hatóságok mindent elkövetnek azért, hogy békés módon vessenek véget az ügynek. A géprablókról a hírügynökségek az iráni tömegtájékoztatásra hivatkozva csak annyit közöltek, hogy „arab fegyveresek”. A hírügynökségek úgy tudják, hogy a légikalózok azoknak a Ku- vaitban halálra ítélt személyeknek — többségükben iránbarát. iraki síita mohamedánoknak — a szabadon engedését igyekeznek elérni, akik tavaly decemberben merényleteket követtek el Kuvaitban az Egyesült Alla-- mok és Franciaország nagy- követségének épületei ellen. A szigor kudarca Aki végigsétál a párizsi Rue Rívolin, vagy megbámulja a Lafayette és a Printemps áruházak látványos- öletes kirakatait, a bejáratokon ki-be hömpölygő tömeget, az vajmi keveset érzékel a francia gazdaság válságos állapotából. Pedig — s erről győznek meg a párizsi beszélgetések — Franciaország csakugyan kritikus időszakot él át. Erről beszélt csütörtök este Georges Marchais, az FKP főtitkára is a francia fővárosban rendezett nagygyűlésen. A politikus bírálta a kormányzat gazdaságpolitikáját, amelynek következtében növekszik a munkanélküliek száma, csökken a vásárlóerő, tartós az infláció folyamata, és a külkereskedelmi deficit változatlanul jelentős. A szocialisták által követett „szigor politikája" a gazdasági életben nem hozott eredményeket, ellenkezőleg, a helyzet egyre romlik. Persze, a felszínen mindebből csak keveset érzékel a látogató. A franciák azonban saját bőrükön tapasztalják, milyen mértékben romlik a frank értéke, mennyire sújtja őket az infláció. A legnagyobb gond — erre panaszkodik a legtöbb francia szakértő, és ezt hangsúlyozta Marchais is — a beruházási kedv hanyatlása. az új munkaalkalmak megteremtésére irányuló erőfeszítések teljes hiánya. Pedig a nagyvállalatok profitja a múlt évben 30, az idén 25 százalékkal nőtt. Ám ebből vajmi kevés beruházás valósul meg: az álamo- sított vállalatok is a kapitalista gazdálkodás módszereit követik, ami egyáltalán nem felel meg az ország érdekeinek. Az FKP úgy véli: új döntésekre lenne szükség, mindenekelőtt a beruházási kedv fölélesztése céljából. Jól érzékelhető Marchais beszédéből a francia kommunisták és a szocialisták közti, már hosszabb ideje húzódó vita is. Az FKP legutóbbi választási visszaesése nem utolsó sorban annak a következménye, hogy hívei rosszallották a szocialistáknak nyújtott kommunls- "ta támogatás mértékét. Marchais most nyíltan szót emelt amiatt, hogy a köztársaság elnökének a hatat ma nőttön nő, s ezzel egyidejűleg a parlament szerepe csökken. Üj többségi népi tömörülés létrehozására tett javaslatot a kommunista politikus, annak érdekében, hogy a dolgozó emberek kerüljenek a társadalmi élet középpontjába, s véleményük érvényesüljön a gazdasági-társadalmi válságból kivezető út meghatározásában. Kétségtelen, hogy a kormányzat valós és vélt hibáit a francia jobboldal rendkívül ügyesen kihasználja. .4 televízióban naponta súlyos vádakkal illetik a baloldalt, elsősorban a kommunistákat, persze olyan ügyekért is. amelyekben a demagógia valamennyi elemét fölsora- kozattva alaposan megtévesztik a tájékozatlan nézőket. A francia kommunisták helyzete tehát csöppet sem könnyű. Mint azonban az FKP főtitkárának beszédéből is kitűnik, a kommunisták változatlanul nagy felelősséget éreznek az ország sorsa iránt, s noha a kabinet munkájában nem vesznek részt, részletes programmal rendelkeznek a Válság leküzdésére, a gazdasági élet föllenditésére. Gy.D. Békés világűrt! Egyhangú ENSZhatározat A világűr békés felhasználását szorgalmazó nemzetközi erőfeszítések föko zására szólítja fel a világ országait az a határozat, amelyet csütörtöki ülésén fogadott el az ENSZ-köz- gyülés 1. számú, leszerelési kérdésekkel és a nemzetközi biztonsággal foglalkozó bizottsága. Az egyhangúlag elfogadott határozat leszögezi: a földet körülvevő kozmikus térségben végzett békés célú ku tatások aJktívan hozzájárulhatnak a kozmikus fegyverkezési hajsza megakadályozását célzó erőfeszítések sikeréhez. Az okmány szerint a nemzeti és a nemzetközi keretek között, egyeíbek között az ENSZ égisze alatt folytatott űrkutatási tudományos programok nagyban hozzájárulnak a kozmikus térségnek az emberiség javát szolgáló tanulmányozásához, Az indiai bhopoli gázmérgezés tovább szedi áldozatait. A hatóságok őrizetbe vették a balesetért felelős United Carbide amerikai vállalat vezetőjét. A képen: hozzátartozóikat sirató bhopollak. Terrort játszó gyerekek Két ötéves forma kislány játszik. De valahogy másként. mint ahogy azt meg- szoíktuk: „Te vagy a katona, rúgd be az ajtót" — kiáltja pajtásának az egyik, és képzeletbeli fegyverét a képzeletbeli komód alá rejti. A másik, szőke f(jrtjeit hátra- csapja, erélyes mozdulattal belöki a játékajtót. Társa csípőre tett kézzel, bizalmat- lan tekintettel, eltorzult arccal üvölti: Hozzám ne nyúlj! A helyszín az észak-írországi Duncairn Gardens egyik játszótere. Ezen a vidéken nem számít ritkaságnak a vad fiús játékokat látszó kislányok látványa, szinte az a különös, ha csinosan felöltöztetett babáikat sétáltatják vagy teáztatják Ezeknek az észak-írországi gyermekeknek a mindennapók valósága a házkutatás, a fegyvert kereső rendőr, katona ... És ez még a szelí- debb játékok közé tartozik — az életben és a játszótéren egyaránt. Protestánsok és katolikusok, angolok és írek tizenötödik éve tartó véres szembenállása aggasztóan megváltoztatta az észak-írországi gyerekek játszási szokásait. Ezt még azok a pszichológusok is kénytelenek elismerni, akik néhány évvel ezelőtt a leghatározotab- ban vallották: a politikai bajok nincsenek roissz hatással a gyerekekre. Most másként beszélnek, „Persze, hogy sérültek a gyermekeink. Az abnormálist valóságként fogják fel, beletörődtek, pontosabban észre se veszik. Hogyap is lehetne másként, amikor az erőszak nap mint nap betör otthonaikba” — mondja egy óvónő. — Mindennapos látvány az építőkockából „bombát” készítő gyerek — úgy kell megtanítanunk a legtöbbjét, hogy házat is lehet építeni belőle. Valóban, hogyan is lehetne másként, amikor ezek a gyerekek már hároméves korukban tudják, hogy ha a katolikus szomszédságukban valaki angolos kiejtéssel beszél — az ellenség Babaházaikban játékbörtö- nöket vagy siralomházakat rendeznek be. s meg vannak győződve arról, hogy a felnőttek halálát csakis bomba vagy golyó okozhatja. Ha veszekednek és a felnőttek rájuk szólnak, megvonják a vállukat, s annyit mondanak: csak tüntetünk. És ha történetesen a papa a példakép, akkor — a kislányok is — így beszélnek. Megyek, iszom egy sört és lelövöm a tanárt. A mai eyerekek úgy viselkednek. ahogy azt otthon. az utcán, a televízió híradóiban látják a felnőttektől. Beleszülettek a fegy- veres összetűzésekbe, mindennapos valóságuk a bomba. nem rendíti meg őket a pokolgépes merénylet, a letartóztatás. a temetés. Ma még csak eljátszák mindezt, de ami gyermekkorban még játék, az akár már 16 évesen is életforma lehet. A szomorú valóság egyelőre az. hogy nem csak lehet, hanem lesz is. Magyar—finn kapcsolatok TERVETULOA! Aligha kell bárki számára különösképpen bizonygatni, hogy a finn és a magyar népet szoros szálak fűzik egymáshoz. Ezért természetes, hogy a hírre, miszerint Kalevi Sorsa finn miniszterelnök hazánkba látogat, sem úgy reagálunk, mint pusztán egy politikai eseményre. Többre tartjuk annál, s többet várunk tőle. Az érzelmi pluszt ehhez egyrészt a messze múltban gyökerező nyelvi rokonságunk adija, másrészt azoknak a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatoknak a sora, amelyek mai barátságunkat meghatározzák, jelenét és jövőjét gazdagítják. Első megközelítésben persze a nyelvi rokonság az alap, szívesen hivatkozunk rá, magyarok és finnek. Mégis, amikor először találkozunk, zavarban vagyunk, mert hiába keressük, nem találjuk a közös szavakat. A finnek számára a magyar nyelv épp olyan idegenül cseng, mint a magyarok számára a finn, A nyelvészek természetesen kapásból tudják sorolni a rokonság tényeit, a hétköznapi ember számára azonban itt la él ott is az érzelmi szálak jelentenek sokat, erre épít, amikor az egymásról vagy a közös dolgainkról érkező hírekre jobban odafigyel, S érdemes odafigyelni ezekre a hírekre, A finn és a magyar külpolitika nem kevés találkozási pontjaira. Arra, hogy mindkét ország lakói, politikusai nagyrabe- ösülik a békés egymás mellett élés, a nemzetközi enyhülés elveit és eredményeit, hogy készek ezért cselekedni. Jó másfél évtizede Budapestről kelt számyrg a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének a felhívása, hogy tartsák meg az európai biztonsági és együttműködési értekezletet. S a finn főváros, Helsinki adott othont 1975 nyarán e tanácskozásnak, a csúcsértekezletnek, amelyen 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada vezetői aláírták a záróokmányt, A Helsinki Záróokmányt — mert csak így emlegetik szerte a világon ezt a dokumentumot. Helsinki és Budapest neve azóta sem tűnt el abból az eseménynaptárból, amelyben az európai biztonsági és együttműködési folyamat fontosabb állomásait tartják számon. A finn főváros adott otthont tavaly ősszel az európai leszerelési és bizalomerősítő konferencia előkészítő megbeszéléseinek. Ez a tanácskozás január közepe óta Stockholmban zajlik. Budapesten pedig épp a napokban ért véget az európai kulturális fórum előkészítő értekezlete, a fórumot jövő ősszel szintén fővárosunkban rendezik meg. S a finnek már készülnek a Helsinki Záróokmány 10. születésnapjának megünneplésére, ez az évforduló jövő nyáron lesz. Természetes, hogy a magyar-finn kormányfői tárgyalásokon sok szó esik majd a kétoldalú kapcsolatokról, az eredményekről és a tennivalóikról. Árucsere- forgalmunk — az utóbbi esztendőkben tapasztalt, elsősorban világpiaci okokra visszavezethető egyenetlenségek ellenére — dinamikusan bővül. A két ország vállalatai között csaknem 30 kooperációs megállapodás van, de ami a lehetőségeket illeti, akad még bőven kiaknázatlan terület. Ilyen lehet a számítástechnika, az erőművi gépgyártás, a gyógyszeripar, s ilyen lehetőséig a közös fellépés a harmadik piacokon is. Tavaly ősszel, amikor Helsinkiben jártam, gazdasági beszélgető partnereim mind elismeréssel szóltak a magyarok közreműködéséről az energiatermelésben, Finnországban a viUamoserőmű- vek teljesítményének csaknem tiz százalékát ma magyar gépek szolgáltatják, Kiterjedtek más kapcsolataink is, Ebben 1900-tól nagy része van a Magyar Kulturális és Tudományos Központnak Helsinkiben, Barátságunk ápolásában immár három évtizede fáradhatatlan munkát végeznek a Finn—Magyar Társaság aktivistái. Elevenek a testvér- városi kapcsolatok, s immár hagyománya van a három évenként ismétlődő harátsá- gl heteknek, amikor kétszá- zan-kétszázan jutnak el, finnek és magyarok, egymás országába. Sok-sok magyar tapasztalhatta már, hogy a szívesen látott vendéget így köszöntik Finnországban: „Tervetuloa !"’, ami magyarul szó szerint azt jelenti, hogy „Legyen üdvözölve!", bensőségesebb értelme azonban „Isten hozta!". Itt Magyar- országon bizonyára sokan fordulnak majd ezzel a szóval Sorsa miniszterelnökhöz: Tervetuloa ! K. M. Pályázati felhívás! A Balatonszárszói Áfész (III. kategória) PÁLYÁZATOT hirdet áfész-elnöki munkakör betöltésére. A munkakör betöltésének feltételei: felsőfokú vagy középiskolai végzettség, felső vagy középfokú szakképesítés, ötéves vezetői gyakorlat, erkölcsi és politikai feddhetetlenség. Munkabér-besorolás : az 5/1983. (XI. 12.) ME. sz. rendelet alapján. A pályázatot részletes önéletrajzzal a szövetkezet Igazgatóságának címezve, 1985. január 10-ig lehet benyújtani. Cím: Balatonszárszó, Rózsa u. 1., 8624. A pályázatot bizalmasan kezeljük, döntésről a pályázókat értesítjük. Telefon: 40-405. (72774)
