Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-07 / 287. szám

2 Somogyi Néplap 1984. december 7., pénte Felmentések, kinevezések Külügyminiszteri tárgyalások hazánk és Irán között (Folytatás az 1. oldalról.) Kitüntetések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Borbándi Jánosnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének a mun­kásmozgalomban, a szocia­lista társadalom építésében kifejtett több évtizedes ered­ményes munkássága elisme­réseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Ma­gyar Népköztársaság Érdem­rendje; Schultheisz Emil egészség- ügyi miniszternek az egész­ségügy fejlesztése érdekében kifejtett munkássága elisme­réseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Ma­gyar Népköztársaság babér- koszorúval ékesített Zászló­rendje; Csémi Károly vezérezre­Losonczi Pál átadja az El­nöki Tanács kitüntetéseit. MARÓTHY LÁSZLÓ Dr, Maróthy László, « Mi­nisztertanács elnökhelyettese 1942-ben született Szeghalom községben. A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetemen szerzett dip­lomát, majd doktori elmet. 1965 és 1967 között a KISZ Pest megyei Bizottsá­gának titkáraként, majd a Gödöllői Agrártudományi Egyetem csopor tvezető je­ként dolgozott. A pártnak 1965 óta tagja. 1970^ben megválasztották az MSZMP Szentendrei vá­rosi Bizottsága első titkárá­nak. Ezt követően a KISZ KB első titkára, 1980-tól a Budapesti Pártbizottság első titkára. Az MSZMP Központi Bi­zottságának 1973 óta, a Po­litikai Bizottságnak 1975 márciusától tagja. Budapest 33. választó kerületének or­szággyűlési képviselője. CZINEGE LAJOS Czinege Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese 1924-ben született Karcagon. Húszéves korában kapcsoló­dott be a munkásmozga­lomba. 1944 óta a párt tagja. A felszabadulás előtt me­zőgazdasági munkás, majd kovácssegéd volt. 1945-ben Karcag város Madisz-titká- rává választották. 1951-ig különböző pártfunkciókat töltött be, majd a Honvé­delmi Minisztériumban po­litikai osztályvezetőként dol­gozott. 1957 és 1960 között az desnek, honvédelmi minisz­tériumi államtitkárnak a honvédelem erősítésében, a néphadsereg fejlesztésében, a Varsói Szerződés hadseregei közötti együttműködés, barátság elmélyítésében szer­zett érdemei elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Magyar Nép- köztársaság zászlórendje ki­tüntetést adományozta. A kitüntetéseket az Or­A Magyar Szocialista Mun­káspárt Budapesti Bizottsága december 6-án ülést tartott, amelyen meghallgatta Ma­róthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Budapesti Pártbizottság el­ső titkárának tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizott­ságának 1984. december 4-i üléséről. A pártbizottság Maróthy Lászlót érdemeinek ellsmeré­MSZMP Szolnok megyei Bi­zottságának első titkáraként dolgozott. 1966-ban honvé­delmi miniszterré nevezték ki. 1959 óta az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja. A Munka Vörös Zászló Érdem­rend és több más kitüntetés birtokosa. CSEHÁK JUDIT Dr. Gsehák Judit, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tese 1940-ben született Szek­szárdim. A Budapesti Orvostudo­mányi Egyetemen szerzett diplomát. 1965-ig a Tolna megyei Tanács kórházában segédorvosként, majd Eadd nagyközség körzeti orvosa­ként dolgozott. Ezt követő­en a Szekszárdi Városi Ta­nács osztályvezető főorvosa lett. 1975 és 1978 között az Or­vos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete központi ve­zetőségének a titkára volt, majd megválasztották a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának titkárává. Fiatalon bekapcsolódott az ifjúsági mozgalomba. A párt­nak 1967 óta tagja. Munkás­ságáért 1984-ben a Munka Érdemrend arany fokozatá­val tüntették ki. MEDVE LÁSZLÓ Dr. Medve László egész­ségügye miniszter 1928-ban Vámosgyörkön született. A Budapesti Orvostudomá­nyi Egyetemen szerzett dip­lomát. 1952 és 1954 között a Eskütétel a Parlamentben. A képen (balról jobbra): dr, Maróthy László, dr. Csehák Judit, Czinege Lajos, Oláh István és dr. Medve László. szágháziban Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Káaár János, az MSZMP KB első titkára és Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke. se mellett — más, fontos megbízatása miatt — felmen­tette a Budapesti Pártbizott­ság első titkári tisztségéből, és Grósz Károlyt, a Közpon­ti Bizottság tagját megvá­lasztotta a pártbizottság első titkárának. Az ülésen részt vett és felszólalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. lengyeltóti kórház segédor- vc*a volt, majd 1963-lg az Egészségügyi Minisztérium­ban dolgozott főelőadóiként. Ezt követően a minisztérium tudományos tanácsának osz­tályvezetője volt, 1967-ben a minisztérium pártbizottságá­nak titkára lett. 1970 és 1974 között az MSZMP KB alosztályvezető­iéként tevékenykedett. 1974- ben egészségügyi miniszter­helyettessé, 1981-ben minisz­tériumi államtitkárrá nevez­ték ki. 1945 óta a párt tagja. Munkásságát 1973-ban és 1978-ban a Munka Érdem­rend arany fokozatával is­merték él. OLÁH ISTVÁN Oláh István vezérezredes, honvédelmi miniszter 1926- ban született Nádudvaron. 1945-ben önként jelentke­zett az új magyar hadsereg­be. Madisz-titkárként az if­júsági mozgalofnban is sze­repet vállalt. 1949-ben el­végezte a Kossuth Lajos ka­tonai akadémiát, majd a Zrínyi Miklós katonai aka­démiát, 1964-ben pedig a Szovjetunió vezérkari aka­démiáját. 1945 óta tagja a pártnak. 1966-ban nevezték ki hon­védelmi miniszterhelyet­tesnek. Hét évvel később a magyar néphadsereg vezér­kari főnöke lett. 1975 óta tagja az MSZMP Központi Bizottságának. A Szocialista Magyarországért Érdemrenddel 1977-ben tün­tették ki. Szovjet vezetők kitüntetése Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke csütörtökön a moszkvai Kremlben ünnepélyes kere­tek között kitüntetést nyúj­tott át Vlagyimir Dolgihnak, az SZKP KB Politikai Bi­zottsága póttagjának, a Köz­ponti Bizottság titkárának, Mihail Zimjanyinnak, az SZKP KB titkárának, Klav- gyij Bogoljubovnak, az SZKP KB osztályvezetőjé­nek és Mihail Szmirtyukov- nak, a Szovjetunió minisz­tertanácsa titkársága veze­tőjének. Konsztantyin Csernyenko gratulált a kitüntetetteknek és megállapította, hogy mindannyiukra az önfelál­dozó munka, a marxizmus— leniniamus iránti hűség, a párt ügyének és a szovjet nép érdekeinek szolgálata a jellemző. A kitüntetettek köszönetét mondtak az elismerésért. A tárgyalások eredményre vezettek. Ez volt a tegnap­előtt éjszaka véget ért bu­dapesti kulturális tanácsko­záson részt vevő magyar küldöttség vezetőjének rö­vid, zárás utáni értékelésé­ben a lényeg. Nem keveset takar a négy szó, még ha elcsépeltnek hangzik is. Az elmúlt esztendők megtaní­tották világunkat arra, hogy a tárgyalások bizony nem mindig eredményesek. Azaz nem érik el a résztvevők azt, amit szerettek volna, amikor leültek tárgyalni, mert képtelenek összeegyez­tetni a különböző vélemé­nyeket. Márpedig anélkül valóban eredménytelen egy tanácskozás, ha nem is ha­szontalan. Jövőre lesz a tizedik év­fordulója a világpolitika — és bátran mondhatjuk: a történelem — nagy esemé­nyének, a helsinki találko­zónak. 1945 nyarán az öreg kontinens harminchárom és Észak-Amerika két nagy ál­lamának vezetői együtt ül­tek a finn fővárosban, s együtt határoztak egy jobb, békés világ megteremtéséről. Példátlan esemény volt, pél­dátlan jelentőséggel — nem­csak e kontinens, hanem az egész világ számára. Hel­sinki szelleme azonban az elmúlt években egy kicsit elfelejtődni látszott a világ- politikában. Ezért örülünk, ha visszaidéződik különböző társadalmi rendszerű, politi­kai felfogású államok sike­res tárgyalásaival. Budapesten most Helsinki egyik kései utóda aratott sikert. Az 1975-ös értekezlet második folytatásán, tavaly Madridban határozták el a résztvevő államok, hogy az európai és a világhelyzet ja­vítása érdekében kulturális fórumot rendeznek 1985 őszén, Budapesten. A kultú­ra és általában a kulturális értékek cseréje Európában — ez a kitűzött téma. Har­mincöt ország — a helsin­kiek — véleményét, törek­véseit, érdekeit kell itt ösz- szeegyeztetni, érthető, hogy ez a bonyolult feladat ko­moly előkészületeket köve­tel. Ennek fontos eseménye Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter — aki Vár- konyi Péter külügyminiszter meghívására szerda este ér­kezett hazánkba — csütör­tökön reggel megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékmű­vét a Hősök terén. Ezt követően a Külügymi­nisztériumban megkezdődtek a hivatalos magyar—iráni külügyminiszteri tárgyalá­sok. A két külügyminiszter szí­vélyes légkörben vélemény- cserét folytatott a nemzet­közi élet legfontosabb kér­déseiről, különös figyelmet volt a most véget ért talál­kozó a magyar fővárosban. S érthető, hogy „az ered­ményes tárgyalások” fogal­mazás ebben az előkészítő munkában a legnagyobb el­érhető eredményt jelzi. Mint a magyar küldöttségvezető mondta: Helsinki óta alap­elv a teljes egyetértés, a konszenzus, s ezt sikerült ezúttal elérni. Nehéz, nagy munkában rajzolódott ki az egyetértés a jövő évi kultu­rális fórum napirendjében, lebonyolítási részleteinek szabályaiban. Viták, nézet­eltérések is voltak nyilván­valóan, de a lényeg a vég­eredmény: a sikeres befeje­zés, a megegyezés, Nem lehet nem gondol­nunk itt arra, hogy a nyolc­vanas években feszültté vált világhelyzetben milyen nagy szó egy ilyen megegyezés. Reményt kelt a következő évek tanácskozásaira, magá­ra a budapesti fórumra is. A helsinki szellem újjáéle­désének szurkol jó ideje a világ jobbik, döntő fele. Bu­dapesten az összegyűltek tettek valamit ezért. fordítva a feszültség okaira a fegyverkezési verseny ve­szélyeire, annak politikai és gazdasági következményei­re. Érintették a világgazda­sági helyzetet, amelynek ne­hézségei különösen a fejlő­dő világ országait sújtják. Aggodalmukat fejezték ki a közel-keleti válság elhú­zódása miatt, elitélték a különutas alkudozásokat és sürgették a mielőbbi átfogó, igazságos rendezést. Támo­gatásukról biztosították a palesztin nép igazságos har­cát törvényes jogainak biz­tosításáért, s rámutattak a térség haladó erői összefo­gásának fontosságára. Is­mertették álláspontjukat az iráni—iraki háborúról, a Perzsa-öböl, az Indiai-óceán békéjével, biztonságával ösz- szefüggő kérdésekről. Szolidaritásukról biztosí­tották az afrikai, ázsiai és a latin-amerikai népek küz­delmét nemzeti függetlensé­gük megvédéséért, megszi­lárdításáért. A külügyminiszterek szól­tak országaik külpolitikai törekvéseiről. Áttekintették a kétoldalú kapcsolatokat és kifejezték egyetértésüket, hogy azok a kölcsönös érdekeknek meg­felelően közös erőfeszítések­kel bővíthetők. Ali Akbar Velajati a nap folyamán felkereste Veress Péter külkereskedelmi és Hetényi István pénzügymi­nisztert is, akikkel áttekin­tették a két ország kereske­delmi, gazdasági és pénzügyi együttműködésének helyzetét és bővítésének lehetőségeit. Este Várkonyi Péter dísz­vacsorát adott vendége tisz­teletére a Külügyminiszté­rium vendégházában. Befejezték a szovjet rakéta­kísérletet A TASZSZ szovjet hír- ügynökséget felhatalmazták annak közlésére, hogy befe­jeződtek a korábban beje­lentett szovjet hordozóraké­ta-kísérletek. A Csendes-óce­ánnak az a térsége, amelyet a kísérletekkel kapcsolatban zárt térségnek nyilvánítot­tak, december 7-től ismét szabad a hajó- és a repülő­gépforgalom számára. A. K. A kormány új tagjainak életrajzai A Budapesti Pártbizottság ülése Helsinki szellemében

Next

/
Oldalképek
Tartalom