Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-07 / 287. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 287. szám Ara: 1,40 Ft 1984. december 7., péntek Az Elnöki Tanács ülése December 19-ére összehívták az országgyűlést dekeinek tiszteletben tartása alapján, minden külső be­avatkozás nélkül mielőbb rendezni kell. A látogatás megerősítette a Magyar Népköztársaság és az indokínai országok közötti barátságot és szolidaritást. E tekintetben kiemelkedő je­lentősége van a Vietnami Szocialista Köztársasággal kötött Barátsági és Együtt­működési Szerződés aláírásá­nak. Az indokínai országok­kal a szolidaritás és a köl­csönös előnyök alapján meg- álalpodások megkötésére ke­rült sor, amelyeknek célja a kapcsolatok sokoldalú bőví­tése, szélesítése. A tájékoztatót az Elnöki Tanács egyetértőleg tudomá­sul vette. Megállapította, hogy a látogatások jól szol­gálták a Magyar Népköztár­saság külpolitikai céljait es hozzájárultak ahhoz, hogy az érintett országoikkal kapcso­lataink tovább fejlődjenek. Az Elnöki Tanács módosí­totta a vízgazdálkodási tár­sulatokról szóló 1977. évi 28. számú törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseit. Bőví­tette a víziközmű társulatok körét, és a vízműtársulat, valamint a csatornamű tár­sulat mellett létrehozta a belterületi vízelvezető társu­lat jogintézményét. Ennek célja, hogy a belterületi víz- Jsár veszély hatékony le­küzdésében a lakossági ér­dekek érvényesítésének új szervezeti - lehetőséget te­remtsenek. A testület határozott köz­ségek alakításáról, egyesíté­séről, községi tanács és kö­zös tanácsok szervezéséről. Az Elnöki Tanács szemé­lyi ügyekben döntött, bírá­kat mentett fel s választott meg. (MTI) Á Minisztertanács ülése Szövetség az olvasóval A hagyományokhoz híven ünnepeljük az idén is a magyar sajtó napját. Tisz­telettel emlékezünk meg elődünkről, az első magyar kommunista lapról, a Vörös Újságról, amelynek első szá­ma 1918. december 7-én je­lent meg. Homlokán viselte a máig élő, közös jelszót: Világ proletárjai, egyesülje­tek! Első számának vezér­cikke tömör és félremagya- rázhatatlan címmel hívta fel a figyelmet: „Osztály­harcot!” Hazánkban évtizedek óta nincsenek egymással kibé­kíthetetlen ellentétben álló, kizsákmányolt és kizsákmá­nyoló osztályok, más célokra mozgósít ma a kommunista sajtó, mint elődje hatvanhat esztendővel ezelőtt. De a megváltozott körülmények nem azt jelentik, hogy most könnyű a dolgunk, hogy már csak a babérokat kell learatnunk. A párt sajtója ma nem arra mozgósít, hogy a barikádokon harcoljunk, nem az a kérdés, ami a negyven esztendővel ezelőtti illegálisan terjesztett röpla­pokon szerepelt: Két front van, hová tartozol? Mi az építőmunka korsza­kát éljük, de ez a korszak nem mentes az ellentmondá­soktól. Nem függetleníthet­jük magunkat a körülöttünk forrongó világtól. A szocia­lizmus építése többfrontos harcot jelent. Minél bonyo­lultabb, nehezebb feladatok állnak népünk előtt, annál fontosabb, hogy az írott szó erejével segítsük a megva­lósítást, magyarázzuk azt, ami az összefüggések isme­rete nélkül érthetetlennek tűnik, érveljünk az eredmé­nyekkel biztató megoldások mellett, szót emeljünk min­den alkotó kezdeményezés érdekében, és bíráljuk mind­azt, ami hátráltatja, akadá­lyozza a nehéz helyzetben a kibontakozást. A sajtó feladata a hiteles tájékoztatás, de nem kívül­állóként. Különösen érvé­nyes ez az országosnál ki­sebb közösségek sajtóorgá­numaira. . Egy-egy megye lapját szinte szeníélyes is­merősüknek érzik a lakók, nagy érdeklődéssel figyelik, miként képviseli ügyüket. Még a jelentéktelennek lát­szó események is fontosak, ha a jól ismert utcában, vagy 'közismert emberekkel történnek. Méginkább elvár­ják, hogy a szűkebb pátriá­juk sorsát érintő jelentősebb változásról, intézkedés­ről rendszeresen tájékozód­hassanak a megyei lap ha­sábjairól. Megtisztelő és felelősség- teljes hivatása a Somogyi Néplapnak is, hogy az olva­sók várakozásának eleget te­gyen, hogy a szűkebb haza érdekében tettekre mozgó­sítson. Kiváló fóruma lehet a lakóhelyi demokratizmus­nak, helyet adva a termé­keny vitáknak, az építő kri­tikának. Megyei lapunknak sajátos eszközeivel kell hozzájárul­nia ahhoz, hogy a termékeny viták segítsék a kongresszu­si felkészülést, majd hogy a kongresszuson elfogadott határozatot magáénak vall­ja az egész magyar nép. A tennivalók megértetéséhez, s az egységes cselekvéshez nélkülözhetetlen, hogy a saj­tó munkásai érzelmileg is azonosuljanak az olvasók­kal. Mert a legnagysze­rűbb újságcikk is csak öncé­lú szellemi torna lenne, ha nem volnának a sajtó hű szövetségesei az olvasók, aki­ket tisztelettel köszöntünk a magyar sajtó napján. Az Elnöki Tanács csütör­tökön ülést tartott. Az ailkotmány 22. parag­rafusának (2.) bekezdése alapján az országgyűlést 1984. december 19-én, szerdán 10 órára összehívta. A Minisztertanács javasol­ja, hogy az országgyűlés tűz­ze napirendre az 1985. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Losonczi Pál tájékoztatta a testületet hivatalos láto­gatásáról az Indonéz Köztár­saságban, továbbá párt- és állami küldöttség élén a Vi­etnami Szocialista Köztársa­ságiban, a Kambodzsai Nép- köztársaságban és a Laoszi Népi Demokratikus Köztár­saságban tett hivatalos, ba­ráti látogatásáról. Indonéziában a Szuharto köztársasági elnökkel szívé­lyes légkörben folytatott hi­vatalos megbeszéléseiken át­tekintették az időszerű nem­zetközi kérdéseket, különös tekintettel az európai kon­tinens és a délkelet-ázsiai ténség helyzetére. Egyetértet­tek abban, hogy -lehetséges és szükséges valamennyi nemzetközi probléma békés eszközökkel, tárgyalások út­ján való rendezése. Megálla­pították, hogy a kölcsönös előnyök alapján további le­hetőségek kínálkoznak a két ország közötti kapcsolat fej­lesztésére, elsősorban a gaz­daság és a kereskedelem te­rületén. Ennek érdekében a látogatás alkalmával konk­rét megállapodások szület­tek. A három indokínai ország párt- és állami vezetőivel szívélyes, baráti légköriben folytatott tárgyalásokon a nemzetközi kérdések áttekin­tése során különös figyelmet szenteltek a délkelet-ázsiai térség időszerű problémái­nak. Egyetértettek abban, hogy a térség megoldásra váró kérdéseit tárgyalások útján, a kialakult realitá­sok. az érintett államok szu­verenitásának, az egyenjogú­ság és az egymás jogos ér­A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöksé­ge Kállai Gyulának, a HNF elnokéne elnökletével de­cember 6-án ülést tartott. Meghallgatta Kádár János­nak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága első titkárának tá­jékoztatóját az MSZMP KB december 4-i üléséről. Az elnökség megvitatta, el­fogadta és támogatta az MSZMP Központi Bizottsá­gának ajánlásait személyi kérdésekben. Az Elnöki Tanács ülése Az Elnöki Tanács csütör­töki ülésén a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának és a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa elnökségének javasla­tára személyi kérdésekben határozott: Borbándi Jánost, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tesét — érdemei élismerése mellett, nyugállományba vo­A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén Lázár György tájékoztatást adott Wilfried Martensnek, a Belga Király­ság miniszterelnökének ha­zánkban tett hivatalos láto­gatásáról. A kormány a tá­jékoztatót jóváhagyólag tu­domásul vette. A Minisztertanács megvi­tatta az 1985. évi állami köit- ségvetésr őr szóló törvény ter­vezetét és úgy határozott, hogy a javaslatot az ország- gyűlés elé terjeszti. A kormány a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának Elnökségével közös irányel­veket fogadott el az új vál­lalatvezetési formák létreho­zásával összefüggő felada­tokról. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a Heves megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának saját munká­járól, a megye társadalmi­nulására tekintettel — e tisztségéből felmentette. Maróthy Lászlót és Csehák Juditot a Minisztertanács elnökhelyetteseivé megvá­lasztotta. Czinege Lajos hadseregtá- bomokot, honvédelmi mi­nisztert e tisztségéből fel­mentette, egyidejűleg a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sévé választotta meg. Schultheisz Emil egészség­ügyi minisztert — érdemei elismerése mellett, nyugállo­mányba vonulására tekintet­tel — felmentette tisztségé­ből. Medve László egészség- ügyi minisztériumi államtit­kárt e tisztségéből felmen­tette, egyidejűleg egészség­ügyi miniszterré választotta meg. Oláh István vezérezredest honvédelmi miniszterré vá­lasztotta meg. Csémi Károly vezérezre­dest, honvédelmi minisztéri­umi államtitkárt — érdemei elismerése mellett, nyugállo­mányba vonulására tekintet­tel — tisztségéből fetaien­gazdasági helyzetéről és az oktatáspolitikai feladatok 'teljesítésének menetéről adott beszámolóját. Elismer­ve az eredményeket, felhív­ta a végrehajtó bizottságot, hogy tegyen további erőfeszí­téseket, a tanácsi munka de­mokratizmusának fejlesz­tésére, az egyes területek fejlettségi szintje közötti különbségek mérséklésére, a közoktatás fejlesztési prog­ramjának végrehajtására. Felhívta a minisztereket, és az országos hatáskörű szer­vek vezetőit, hogy nyújtsa­nak segítséget a végrehajtó bizottság feladatainak ered­ményes megoldásához. A Minisztertanács rende­letet hozott a meglévő gyógy- és üdülőhelyek adottságai­nak jobb kihasználására, az arra alkalmas települések üdülési, gyógyászati haszno­sítására, valamint a helyi tanácsok ezzel összefüggő ér­dekeltségének fokozására. tette, egyidejűleg Mórocz La­jos altábornagyot honvédel­mi minisztériumi államtit­kárrá választotta meg. Hutás Imrét egészségügyi minisztériumi államtitkárrá választotta meg. A kormány új tagjainak eskütétele Csütörtökön az Országház N ándorf ehérvár i- termében Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke előtt Maróthy László, Czinege Lajos, Cse­hák Judit, Medve László és Oláh István letette a hiva- táli esküt Az eskütételen jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. (Folytatás a 2, oldalon.) Felmentések, kinevezések A Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségi ülése * 40 éve szabadult föl Barcs Gyerekotthont avattak Negyven éve, december 6-án kora délelőtt elhall­gattak a fegyverek, fölszaba­dult a Dráva mentén Barcs. A kitelepített lakosságnak tavaszig kellett várnia, hogy hazaköltözhesen, megkez­dődjön az újjáépítés. Szerdán, az évforduló elő­estéjén ünnepi tanácsülésen emlékeztek meg . a sport­csarnokban a ma már vá.- rossá fejlődött Barcs felsza­badulásáról. Dr. Németh Jenő, a városi tanács elnöke mondott ün­nepi köszöntőt. Így idézte föl a sorsfordulót: — 1944. március 19-én Ju­goszlávia felől a két barcsi hídon törtek át a határon a német csapatok. Az ellen­álló barcsi honvédeket le­tartóztatták. Április 26-án háromszákhalt zsidó lakost vittek él az Unió malom épületében berendezett get­tóba. A kommunistákat in­ternálták. December 6-án reggel százhat robbanás je­lezte a német csapatok van­dál pusztítását, néhány óra múlva Barcsra éritek a szovjet felderítő előőrsök, majd a többi alakulatok. Barcs fölszabadult. A szov­jet csapatokat a bolgár és a jugoszláv népfelszabadító hadsereg katonái váltották föl. A történelmi visszaemlé­kezést az utóbbi évtizedek fejlődésének bemutatása, tet­te teljessé. Különösen az elmúlt másfél évtized alatt gyarapodott sokat Barcs. Az ünnepi tanácsülésen a Barcs városért elismerést adták ált dr. Vince Géza vb-titkámak, Merényi Zol­tánnak, a Sefag barcsi gyá­ra villanyszerelőjének, va­lamint az építőipari szövet­kezeti közös vállalkozás dolgozóinak. A negyven éve fölszabadult Barcsot ünnepi műsorral köszöntötte a szov­jet Déli Hadsereg művész- együttese. Tegnap folytatódott az ünnepségsorozat. Délelőtt megérkeztek a viroviticai vendégek, élükön Tomo Ku- rasittyal, a jugoszláviai szomszédváros tanácselnöké1 vei. Délben avatóünnepségre került sor a barcsi egész­ségügyi gyeneikotthonban. Az ünnepségen részt vett Tóth János, a megyei párt- bizottság titkára, Süveges Sándor, a barcsi pártbizott­ság első titkára, dr. Kapos­vári Júlia, a Magyar Vörös- kereszt főtitkárhelyettese, dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese, Hon­fi Istvánné, a Magyar Vö­röskereszt Somogy megyei Szervezetének titkára. Dr. Üjsághy Erzsébet, a megyei egészségügyi osztály veze­tője méltatta az új létesít­mény fontosságát, majd dr. Balassa Tibor adta át ren­deltetésének. Az egykori kastélyban hosszabb ideig szülőotthon működött, majd ennek meg­szűnte után született az el­határozás, hogy az épületet felújítva, bővítve fogyatékos fiatalkorúaknak adnak ott­hont. A fogyatékos gyerekek in­tézeti elhelyezése mind sür­getőbb 'feladattá vált a me­gyében. 1972-ben Tabon egy egészségügyi gyerekotthont ugyan átadtak, de az igé­nyeket ez az intézmény nem képes kielégíteni. Az anyaépület és a pavi­lonok tervei 1982-re készül­tek el. Fábián Éva, a me­gyei tervező vállalat terve­zője álmodta olyanná, hogy mindenki elégedett lehet az épülettel. A barcsi építőipa­ri szövetkezet még abban az évben hozzálátott a ki­vitelezési munkálatokhoz. Határidő előtt sikerült át­adni a nyolcvan fogyatékos gyereknek az otthont. 1981- ben, a rokkantak nemzetkö­zi évében a Vöröskereszt kezdeményezésére, a társa­dalmi szervek közreműködé­sével társadalmi összefogás bonakozott ki a megyében, ötmillió-hatszázezer forint gyűlt össze, hogy tovább épülhessen a barcsi egész­ségügyi gyerekintézmény. Az újabb negyven gyereket befogadó épületszárny ala­pozása már meg is kezdő­dött, azt tervezik, hogy jö­vő év májusában, a vörös­keresztes világnapon ezt is átadják. Ám további társa­dalmi segítségre van szük­ség, tehát a barcsi egész­ségügyi gyerekintézmény csekkszámlájára várják a további befizetéseket. Az avatóünnepséget köve­tően tegnap délután megko­szorúzták Barcson a Hősek téri emlékművet, majd a la­kóhely fejlesztéséért, társa­dalmi munkáért kitünteté­seket adtak át. Horányi Barna

Next

/
Oldalképek
Tartalom