Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-31 / 306. szám
6 Somogyi Néplap 1984. december 31., hétfő AZ IFJÚSÁG ÉLETE Csirkekeltetöbol cimbalom Hagyományőrző úttörők Énekszó és muzsik© fogadott bennünkft reggel hét ómkor Kaposváron a Kisfaludy uteai Általános Iskola első emeletén, az énekszak- tanteremben. A eiterazene» kar és a zenebarátazakíkőr tart próbát, a tanítás megkezdése előtt. Az úttörők Vecseyné Torma Ágnes ta* nárnő szavait és mozdula- tait kísérték nagy figyelemmel, A tanárnőt kérdeztük a zenekar és a szakkör megalakulásáról, eredményeiről és a fetodatokról, — Tíz éve nyitotta meg kapuit az iskola, s elteraze- «akarunk mór a kezdetkor megalakult. Két testvérpáron szolgáltatta a zenét: a Merles és a Gelencsér fivérek. Aztán egyre több diáknak megtetszett a dolog. De mivel mindenki nem ei- tenázha/tort és más feladatok is álltak előttünk, kibővültünk zenebarátszakkörré, Célunk a nép- és a somogyi hagyományok ápolása. Hangszereink a legkülönfélébbek : megtalálható tagjainknál a tikfa, a kereplő, a láncos bot, a gráb- la, a köcsögduda a doromb, de még a mángorló is. A zenebarátszakkör sokszínűségét mutatja, hogy beat- együttesúnk is van. Ez a.tanulók körében természetesen nagyon népszerű. A lányok szívesen gitároznak, furulyáznak, és kedvelik a xilofont is. ötvenen lehetnek tagjai a lelkes csapatnak. Legtöbbször a városi tanács által szervezett társadalmi névadó ünnepségeken szerepelünk műsorunkkal, e nagy öröm számunkra, ha valahova visszahívnak bennünket, A nagy létszám indokolt, mert mindig más jellegű műsort szerkesztünk, Az iskolába növés pel-.beat énekeseket láttunk vendégül, o gyerekek szívesen éneklik az ő dalaikat is, Három éve, Csizmadia Sándor szereplésekor százan fogadták vendégünket, az ő dalait énekelve, Legnagyobb megelégedésünkre szolgál, hogy a nebulók nemcsak játszanak a hangszereken, hanem gyűjtik U őiket. Van olyan cimbalmunk, amit két da-' rabból illesztettünk össze, s régebben esirkekeltetőnek használták, Jó néhány padlás rejtett zugát kutatták fel a szakkör tagjai. Minden régi hangszernek örülünk, még ha rossz is, ment megpróbáljuk üzemképes állapotba tenni. A nyolcadik osztályos Bajzik, Éva gitározik. — Harmadik osztályos koromban kerültem közelebbi kapcsolatba a zenével, azóta járok a zeneiskolába Klausz Róbertnéhoz zongorázni. Gitározni .Ági néni tanított meg. Amikor van időm. naponta két órát szoktam gyakorolni. Szere, tek énekelni és zenélni, s iól érzem magam a szakkörben. Klujber Zoltán a citera- zenelkar tagjai közé tartozik. — Ötödikes koromban kezdtem, s természetesen én is Ági néni biztatására. Rögtön jelentkeztem felhívására, érdekelt a dolog. Tetszettek az előtte látott citerabemutatók, és én is szerettem volna zenélni Emlékezetes számomra a szennai falumúzeumban adott műsorunk, és a „Hajlik a meggyfa” megyei döntője; ott harmadikok lettünk. Vida Péter Zoli osztálytársa, s természetesen oszlopos tagja a citerazenekar- naik. — Lefogó nélkül játszunk, ez somogyi hagyomány, s nagyrészt dalaink is somogyiak. Kedvenceink a „Kék a kökény”. „Nád a házam teteje”, „Péntek este, szombat est£”. S hogy nem eredménytelen az elvégzett munka, azt alátámasztják a csapatvezető, Papp Jánosné szavai. — Kétévenként kerül sor Szentesen az ország legjobb éneklő rajainak találkozójára. 1982-ben mi is ott voltunk. ezt tartjuk eddigi legnagyobb sikerünknek a jól sikerült megyei bemutatókon kívül. B. Zs. Szovjet diákok válaszolnak Növekszik az érdeklődés Milyen művészeti ágakat kedvelnek a. szovjet diákok? — Írre a kérdésre keresett választ a közelmúltban egy szociológiai kutatás, amelynek során a tudósok moszkvai. kisinyovi és kujbíseví diákokat, összesen kilenc felsőoktatási intézmény hallgatóit kérdeztek meg. A fiatalok között voltak humán fakultások hallgatót és műszakiak, akik természettudományi és mérnöki karokon folytatják tanulmányaikat, Első helyen az irodalom A diSáteote literében vitelt- hatatlan elsőbbséget élvez az irodalom, melyet a szóínéra legkedvesebb művé- azeti égként jelölt meg a fiatalok 45 százaléka, Több- 5gük megjegyezte, hogy a könyvek iránti szeretettel apró gyermekkorban oltódott be, e ma el sem tudná képzelni nélkülük az életét. Azok közül, akik az irodalomra voksoltak, a legtöbben naponta olvasnak. Ezek a diákok hetente ‘átlag 12 órát töltenek olvasással. (Egy 1987-eís, hasonló felmérésben a megfelelő adat heti 9 óra volt,) Ami az irodalmi műfajokat illeti, a diákok mindenekelőtt az epikus és pszichológiai regényeket szere- tik, Ezek után következik a népszerűségi ranglistán a költészet, a dokumentum- irodalom és a publicisztika, Körülbelül a diákok egyötöde szavazott az első he- Íven a .tudományos-fantasztikus írásokra, kaland- és detektívregényekre, A diákok kétharmada kedvenc regényalakjai között Victor Hugo, Jack London, Solohov és Lev Tolsztoj hőseit sorolja fel, azokat, akik minden erejüket, sőt az életüket adták a humanizmus eszméjéért. Klasszikus zene A zenét a megkérdezettek 13 százaléka helyezte az első helyre. Míg 1967-ben tíz közül csak hárman, ma a zenekedvelők fele jelölte meg a zenén belül legkedvesebbnek a klasszikus muzsikát Valamicskét vesztett pozícióiból e popzene, mindössze a dákok egyharmada vallotta magát rajongójának. A klasszikus zene iránti érdeklődés növekedése minden bizonnyal annak is köszönhető, hagy a szovjet középiskolákban a hetvenes években bevezették a kiváló szovjet zeneszerző, Dmit- rij Kubalevszkij új zenepedagógiai módszerét, amely közelebbi ismeretségbe hozza a gyerekeket a klasszikus, komoly zenével, A népszerűségi lista harmadik helyezettje a film, A megkérdezett főiskolátok 16 százaléka voksolt rá. A megkérdezettek hozzávetőleg egyharmada jár hetente két-három alkalommal moziba, S a tegkedvesebb fjlmélmények a többségnél a mai szovjet filmművészet műhelyeiből kerülnek ki és olvan alkotók kezéből, mint Nvikita Mthalkov, Éldar Riazanov, Szergej Szolov.iev és más ismert rendezőkA festészet megértése Hátrább áll a rangsorban a szavazatok 12, illetve hat százalékával az esztrádmű'- vészet és a színház, Tegyük hozzá; szinte valamennyi válaszadó megjegyezte: mindig örömet jelent számára, ha koncertre vagy színházba mehet de a tanulás miatt erre ritkán van lehetőség, A diákok átlagosan havonta egy-két alkalommal járnak színházba, A festészetet csupán a megkérdezettek négy százaléka írta az első helyre. Ennek okát sokan így látják: „Az iskolában megtanítanak rajzolni, .kevéssé tanítanak arra, hogy megértsük a gondolatot, amelyet a festő ki akar fejezni!” A diákok többsége kífe- Iezte azt az óhaját, hogy szervezzenek speciális művészettörténeti szemináriumokat a felsőoktatási intézményekben. A szociológusok erre vonatkozóan javaslatot készítettek, amelyet eljuttattak a Szovjetunió Oktatásügyi Minisztériumába. A kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy a nyolcvanas évek egyetemi ifjúsága élénkebben érdeklődik a művészeitek iránt, mint tizenöt .esztendővel ezelőtti pályatársaik. A szociológusok a megkérdezettek ötven százalékáról állapították meg, hogy „magas színvonalú a művészeti ismeretük”. Másfél évtizede ez csak a megkérdezettek 30 százalékáról volt elmondható. A. B. Egy délután kollégisták között Tab lakosadnak száma már meghaladja a 11 ezret. A kör zetesített általános iskolának, a szakközépiskolának és a szakmunkásképző intézetnek annyi tanulója van, ahány dolgozója a Videoton és a BVG gyáregységének. A tanévben, a nagyközség utcáin gyakran találkozunk sétáló diákokkal, a különféle rendezvényeken megjelenő kollégistáikkal A központi általános iskola, a volt gimnázium és szakközépiskola, valamint a szakmunkásképző egymás mellé épült. A Kossuth Lajos utcán, szemben a postával — közel az oktatási intézményhez —, található a Petőfi Sándor kollégium. Az épületben oktatási évenként csaknem nyolcvan diák él, zöme a megye községeiből, városaiból jött. Több mint húsz éve működik ez a középiskolai fiúkollégium. — Taibon 1960 óta működik szakközépiskola — tájékoztat Berta Tibor igazga- tóhölyerttes, a kollégium vezetője. — Azóta van diákotthoni, ültetve 1973. november 1-től kollégium. A közösség szervezettségének színvonala, a diákönkormányzat önállósága, a tanulmányú átlag, a műveltség, a különféle versenyeken elért eredmények alapján kaptuk meg a kollégiumi címet. A három főhivatású nevelőtanár és a diákok kapcsolata jó. A .„gyerekék” nyíltak, őszinték. Járjuk a kollégium helyiségeit. A téli szüntet kezdete előtt, a délutáni szabadfoglalkozáson sokan még a tankönyveket bújják, mások regényt olvasnak. Arrébb egy társaság az asztalifócit bűvöli... A csaknem húszszemélyes hálókban emeletes ágyak, ruhásszekrények, tetejükön iskolatáskák. Rádi Béla III/A osztályos törökfcoppányi tanulót a hálóban találjuk. A pihenőt is tanulásira használja. Nem hiába forgatja a tankönyveket ... Mezőtúron vagy Győrben, a főiskolán kíván továbbtanulni. Jelenleg az öttagú kollégiumi diáktanács ku/ltúrfedelőse. — Az ötnapos munkahétre való áttérés után csökkent a kulturális rendezvényeink száma — mondja. — Szinte minden nap fáradtaik és túlterheltek vagyunk. Este fél nyolc után már egyre kevesebb azoknak a kollégistáknak a száma, akik különféle rendezvények megszervezésére, előadások megtartására vállalkoznának. Hétvégén pedig mindenki hazautazik. Persze azért nem kell azt gondolni, hogy nincs nálunk kulturális élét. Az 1984/85-ös tanévre elkészített önkormányzati munkaterv is sok programot tartalmaz. Jó a kapcsolatunk a művelődési házzal; rendszeresen járunk moziba, színházi előadásokra, a községi könyvtárba. Gyakoriak a szaktárgyi és politikai vetélkedők is. Spantes János, a szakközépiskola második osztályába jár. Egy éve látja el a diáktanács titkári tisztét. Eddigi tevékenységével a felsőbb tagozatos kollégisták is elégedettek. — Mennyire önálló a diáktanács? — Azt hiszem, annyira, amennyire csak lehet. A kol- légiumiokban; azonosak a lehetőségek. Mi megpróbálunk élni vele, komolyan vesszük a diákönkormányzatot. — Keleti harcolná ezért? — Hát... Nem kaptuk ingyen. Az önállóságot, a lehetőségeiket a kollégium vezetősége mindig valamilyen feltétel teljesítéséhez kötötte. Ezeket, ha van rá mód, be is tartjuk. — Érződik a kollégisták összetartó ereje az iskolában is? — Igen. Aktívabbak vagyunk a különféle rendezvényeken, és a társadalmi munkában is. Ez a természetes. Mi helyben vagyunk, a bejárókat köti az autóbusz vagy a vonat indulása. A jó koitégiiiumi légkör meghatározó, s azt igyekszünk az iskoláiba is átvinni. Krutek József
