Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-30 / 305. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 305. szám Ára: 1,40 Ft 1984. december 30., vasárnap Közművelődési egyesületek November derekán még must csöpögött a pogány- szentpéteri hegyen, Novak József pincéjében. Az ép fürtök füzérben lógnak télre várva. A tűzhelyen vidám parázson sül a gesztenye. Házigazdánk térül-fordul, a metszést mutatja; a hegyen puhul a naspolya. A helyi közművelődési egyesület is lassan betakaríthatja az év termését. A fűtött konyha melegét éreztem Novák József elbeszélésében is, amikor a pogányszentpéteri köz- művelődési egyesület féléves történetét hallgattam. Somogybán nem számítanak fehér hollónak a falu- közösségek összefogására vállalkozó közművelődési egyesületek; elszigetelt még a tevékenységük, mégis hatnak a példa erejével. Ezt ismerte föl a Hazafias Népfront Somogy megyei bizottsága, amikor arra az elhatározásra jutott, hogy az egyesületek tapasztalatait közkinccsé teszi. A kis települések közművelődésének előmozdításában fontos szerepet tölthetnek be ezek az egyesületek. Ott, ahol a kezdeményezés gyeplőjét kézben tartják, eredményeket lehet elérni. A pogányszentpéteri közművelődési egyesület, amely alig féléves múltra tekint vissza, nincs híján a hagyományoknak sem. Az egykori néptanító, Kovács Zoltán emléke idéződik föl azokban az egyesületi tagokban, akik neveltetésükkel szívták magukba a közművelődést. A januári alakuló ülés után a bélyegzőre II. Rákóczi Ferenc neve került. Az egyesület harminc tagot számlál, köztük vannak a tömegszervézetek vezetői, a falu agrárértelmisége és a falu gyökeret eresztett lakosságának kovászoló közössége. A helyi művelődési ház tőszomszédságában igyekeznek berendezkedni, ahol a tagok az összejöveteleiket tartják. Helyi anyagi forrásuk az összetartó erőn kívül a tagdíj és a megígért megyei támogatás, ebből kívánják berendezni az egyesület klubját. A közművelődési egyesületek programjának kialakítását a helyi igények szabják meg. A gazdálkodó lakosság Pogányszentpéteren elsősorban a szakismeretek bővítését szorgalmazza, az eddigi programok ezt bizonyítják. A közhasznú ismeretek mellett fogékonyak mindarra, amit a közművelődés széles horizontja nyújt, így került sor az ősz folyamán a faluban a kaposvári fazekasok habánkiállításá- ra; ennek megrendezésében összefogott az egyesület és a művelődési ház. A téli hónapokban régi mesterségeket elevenítenek föl a községben, ezeknek ma is hasznát veheti a falusi- ember. Ezekben a napokban talán már kézről kézre jár a fűzvessző, hogy kosarat formázzanak belőle. Az esti órák meghitt közösségi együttlé- tét időnként emlékek fodrozzák. Pogányszentpéteren kalendáriumot szerkesztenek a hagyományok buzgó forrásából. Beleírják a község jelenét is, ötvözve a hagyományos falusi évkönyvet a divatos útikönyvek hasznos útmutatásával. Kiragadott példa a pogányszentpéteri közművelődési egyesület bemutatása, ám buzdíthat másokat új közösségek alakítására, az eddig megszületett egyesületek közötti tapasztalatcserére. Horányi Barna Janusz Obodowski elutazott hazánkból Janusz Obodowski, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese a 'magyar—lengyel gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság lengyel tagozatának elnöke, akii a bizottság 21., Pécsen tartott ülésszakán részt vett lengyel küldöttséget vezette, szombaton hazautazott. Janusz Obodowski felkeresett néhány pécsi üzemet is. A lengyel vendéget a Ferihegyi repülőtéren Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, az együttmű- vödási-bizattság magyar tagozatának elnöke búcsúztatta. Jelen volt Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköztársaság budapesti és Biczó György, hazánk varsói nagykövete. I. Arhipov befejezte kínai látogatását Befejezte kínai látogatását és szombaton elutazott Pe- ki ngből Ivan Arhipov, a szovjet mitaszter tanács elnökének első helyettese, valamint az általa vezetett gazdasági- és műszaki szakemberekből álló magas szintű küldöttség. Ivan Arhipov személyében 15 év óta a legmagasabb rangú szovjet politikus járt Kínában. A kínai és a szovjet fél megáM'apodött abban, hogy a jövő év első felében hosz- szú Mvú, 1986-tól 1990-ig szóló gazdiasági-kereskedel- mi megállapodást írnak alá. Egyezményt írták alá' gazdasági-, kereskedelmi- és mű- szaikintudományos együttműködési vegyes bizottság felállításáról, valamint a gazdasági-, műszaki- és tudományos együttműködésről. A jövő évben az idei 2.6 milliárd svájci frankról 4.6 milliliáirdira nő a kétoldalú kereskedelem. A megállapodások, a látogatás minőségi előrelépés Kína és a Szovjetunió kapcsolataiban. Az 1984-es évben a kapcsolattartás legfelső szintje a miniszterelnök- helyettasin stabilizálódott : az idén ősszel Gromiko és Vu Hszüe-csien külügyminiszter találkozott New York-ban (Gromiko szintén ellső miniszterelnök-helyettes, míg Vu Hszüe-csien mi- nisztenelnök-heilyiettesi rangú állam tanácsos). Arhipov A mező- gazdasági kistermelők támogatása A jövőre életbe lépő szabályozás továbbra is lehetővé teszi a mezőgazdasági kistermelők támogatását. Változatlanul' felkarolják a zöldségtermelést és az ültetvénytelepítést, az 1984-ben érvényes fettételek azonban némiképpen módosulnak. A kistermelők változatlanul 40 százalékos árkedvezményt kapnak a fólia alatti zöldségtermesztés egyes felszerelésednek megvásárlásánál. Módosítást jelenít viszont, hogy valamennyi fólia-váz- szerkezeitet kedvezményesen vásárolhatják meg, — az idén csak a műanyag tartó- - szerkezetekre vonatkozott a vásárlási könnyítés. 1985-ben a rendelkezés szerint megszűnik a mezőgazdasági kisgépek vásárlási kedvezménye; jövőre mintegy 10 százalékkal többet kell majd fizetni ezekért a gépekért, berendezésekért. első 'miniszterelnök-helyettes mostani látogatása alkalmából pedig meghívást adott át a szovjet kormány nevében: később meghatározandó időpontban kínai mi- nisztareffinök-helyettest várnak a Szovjetunióba. ‘Kínai részről meleg szavaikkal emlékeztek meg mindenekelőtt az ötvenes években Kínénak nyújtott szovjet segítségről. Arhipov, e segítségnyújtás egyik fő koordinátora, olyan helyekre is ellátogatott — Vuhanba. Kantonba —, melyek kapcsolódnak vagy az ötvenes évek együttműködéséhez, vagy a kínai nép küzdelméhez korábban nyújtott szovjet segítséghez: Vuhaniban megkoszorúzta a szovjet légi önkéntesék hősi emlékművét, Kantonban szintúgy tisztelettel adózott a huszas években a kantoni forradalmi harcokban életüket áldozó szovjet emberek emlékének. Nem változtak ugyanakkor a mai világ politíkai- társadalmi elemzésében kitapintható elvi különbségek a két ország között. Kína változatlanul felveti, hogy szerinte Lényegi normalizálás csak ékkor jöhet létre; ha a Szovjetunió úgymond felszámolja a rendezés útjában álló „akadályokat”. Ez többek között annyit jelent, hogy a Szovjetuniónak vállalnia kellene harmadik országokhoz fűződő szövetsége- si viszonyán. Kínai részről megfogalmazódik ugyanakkor olyan álláspont is, hogy a nézeteltéresek ellenére is előre lehet lépni egyéb területeken. A felszabadulási évforduló és a kongresszus tiszteletére Településfejlesztési mozgalom Csatlakozott Somogy is a tiszakécskei kezdeményezéshez A településfejlesztési társadalmi munka országos tapasztalatait Kecskeméten vitatták meg a Hazafias Népfront Országos Titkársága és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala szervezésében. Az előterjesztéshez kapcsolódva a tiszakécskei városi jogú nagyközségi közös tanács élnöke azzal a kezdeményezéssel fordult a résztvevőkből, hogy újabb lendületét adva a társadalmi munkaversenynek, felszabadulásunk negyvenedik évfordulója és a XIII. pártkongresszus tiszteletére szervezzenek településfejlesztési, -szépítési és -ellátási mozgalmat. Ehhez a kezdeményezéshez egységesen csatlakozott a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottsága, illetve a megyei tanácstagok, s a legutóbbi megyei tanácsülésen azzal a javaslattal fordultak a helyi tanácsokhoz és népfront-bizottságokhoz, hogy járuljanak hozzá a nemes mozgalom eredményességéhez. Sok száz millióra tehető az az érték, amelyet a lakosság' önként vállalt eddig is a lakóhely fejlesztése érdekében. A társadalmi munka eddigi hagyományos kereteit, módjait a 'tiszakécskei kezdeményezés kiszélesíti, átfogóbbá és teljesebbé teszi. Nem csupán a környezet védelme, szépítése, a közterületek rendbentaártó- sa, a kulturált emberi környezet megteremtése a cél, hanem helyi összefogással az idősek támogatása, a fiatalok nevelése, az ellátás és a szolgáltatások színvonalának javítása, végsősoron aiz adott lakóhelyen élők élet- körülményeinek jobbítása. A végzendő feladatokra receptet adni nem lehet, mivel mindenütt a helyi sajátosságoknak, feltételeknek megfeOédőem lehet dönteni a mozgalom' során elérendő célokról. A tiszakécskeiek lakókörzeti, munkahelyi és ré- teg találkozókat szerveznek, ott közösen döntenek tennivalóikról és ezt felhívás formájában eljuttatják a lakossághoz, a tanulóifjúsághoz. Ezentúl rendszeres tisztasági, szépítési napokat szerveznek, szélesítik a társadalmi ellenőrzést, lakóhelyi és munkahelyi bizottságokkal értékeflik az eredményeiket és gondoskodnak a kiemelkedő munkát végzők méltó erkölcsi elismeréséről. Az önként vállalt cselekvés ezernyi tanújeléről tett bizonyságot eddig is megyénk lakossága, tettekkel igazolva a munkahelyhez, a lakóhelyhez valló kötődését. Bizonyos, hogy nagy ünnepeinkre készülve ez a mozgalom új lendületet ad' gazdasági és társadalompolitikai céljaink megvalósításának. A MÁV egyik legjelentősebb beruházása, a Kelenföldi pályaudvar rekonstrukciója — az állomásépület kivételével — befejeződött. A csaknem kétmilliárdos korszerűsítés során többek között harmincnyolc kilométer vágányt újítottak fel. A legkorszerűbb biztosító berendezéssel látták el a pályaudvart. Három peron, kétszázhúsz méter hosszú gyalogos aluljáró, targonca alagút, tíz nagyobb és tíz kisebb híd készült el. A pályaudvar felújítását a Mélyépítő Vállalat, a MÄV Budapesti Építési Főnöksége és a KÉV METRÓ szakemberei a forgalom korlátozása nélkül, határidőre készítették el. EGYENSÚLY Üj év, új élet! — minden évben titkon óhajtott vagy nagy mellénnyel kimondott fogadalom.» Egészen apró vagy gyökeres változtatás igénye az eddigiektől eltérő, más, szebb, bölcsebb, tisztességesebb élet, életforma vállalására. A kívánság, igény, hogy másképpen legyen, mint eddig volt. Szilveszter éjjelén indokolttá válik a mérlegelés: mi maradt az előző év fogadalmából, mit lehet átmenteni az újba. Amolyan magakínáló fordulópont ez a december végi nap. Legyinthetünk nagyvonalúan, ugyan már, dehogyis fogok én változtatni, vagy fogcsikorgató ígéretet tehetünk saját magunknak, szeretteinknek. Lelkünk mélyén már sejtjük, folytatódik majd minden, ahogy eddig, mégis könnyebb, ha kimondjuk a varázsszót: elsejétől minden másképpen lesz. A bölcsebb ember már tudja, hiábavaló az effajta fogadkozás. Szilveszter mégis alkalmas lehet komolyabb és mélyebb érzések, gondolatok felszínre hozására is. Pár percig tartó önvizsgálatra, ígéretek nélkül. Könnyed és lebegő szilveszterkor a pár pillanatig tartó komolykodás. Az láő elcsobog, akár a patak, mozgása folyamatos és állandó. Mégis ilyenkor érezzük igazán, milyen visszavonhatatlanul eltelt megint egy év; olyan ez, mintha valaki, türelmét vesztve hirtelen ránk kiabálna: „Nem érted, ember, megint kevesebb lett az időd; miért nem figyelsz oda?". összekapjuk hát a megriasztott gondolatokat, és odafigyelünk. Ha semmikor máskor, de szilveszterkor igen. Amolyan második születésnap ez számunkra, a múló idő születésnapja. Tulajdonképpen szerencsés párosítás, megismételhetetlen szituáció. Egyszerre van jelen a múlt meg a jövő, és valami furcsa, kényszerű lebegésben a jelen. Szomorúságra hajló a gondolat ■ mi bennem tart, amíg kattog a vasléc, és rója sorait az írógép, amíg nézem a karácsonyhullató fenyőágat, és elvonul az emlékezetemben a múlt év minden jó és rossz napja. Kényszerűség tehát a tükör nélküli szembenézés, komolyabb és mélyebb, mint bármelyik pillanat? Hiszen, emlékszem, rosszízű gondolat, elégedetlenség többször is felvillant már: mikor egy teniszütőre vártam, s elmerengtem az ódon háztetők fölött, mikor a harangszótól elálmosodtam és céltalanná vált az este, mikor levertem anyám antik vázáját a földre, mikor az autóstop előnyein és hátrányain gondolkoztam, mikor mozdulatlan aktivitással cigarettáztam, mikor erőlködve próbáltam megjegyezni a mondatokat egy könyvből, mikor fiúsán csoszogva vagy puha léptűén mentem az utcán, mikor nem tudtam, induljon-e a vonat vagy még várhat, mikor gyűlöltem a várost, ahová megérkeztem, s mikor boldoggá tett a megérkezés. Felcsapó láng az önbecsülés oltárán, sokféle teendő között gyorsan kihunyó meleg. Emléke, érzete segít, mint átfutó gondolat. Érthetetlen ez a szomorúság a vidám nap előtt. Mégis van, létezik, együtt lélegzik velem. Tudom, az új évben sem lesz új élet, s örülök, ha a régit folytatni tudom. Tisztességgel. Klie Ágnes
