Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-28 / 303. szám

1984. december 28., péntek Somogyi Néplap 3 Nagyobb a munka Vállalkozó: a Somber Sok kicsi sokra megy Kaposváron posta és ÀBC, Nagyatádon iskola becsülete Festők, üvegesek, betono­zok dolgoztak a házunkban a kpzelmúlitiban. A feliújítás sakkal gyorsabban befejező­dött, minit néhány évvel ez­előtt a szomszéd épületben. Az egyik festő megfogalmaz­ta, miént: nékik az az érde­kük, hogy minél gyorsabban minél több munkát végezze­nek el. Sajnos, még mindig vannak közöttük olyanok, akik nem .tudnak „váltani”, hosszú ideig cigarettáznak, beszélgetnek, a kezük sem .jár elég sebesen. Eszembe jutott egy régeb­bi magyar film. Évekig em­legették azt a jelenetét, ami­kar a brigád más-más Ösz- szegű jutalmait kap, s utána összedobja a pénzt, majd új­ra szétosztja egymás között, de most már egyenlő 'arány­ban. Egész biztos, hogy most már nem lehetne ugyanígy megfilmesíteni annak a kö­zösségnek a mindennapjait. A munkahelyeken erősödik az igény, hogy a kiváló tudású, szorgalmas, az átlagosnál többet dolgozó munkásakat, szakembereket jobban fizes­sék meg. Azok pedig, akik lemaradnák, érezzék meg gyenge munkájuk eredmé­nyét a borítékban lévő pénz mennyiségén 'is. Üzemi munkásak említet­ték, hogy egyik-másik mű­helyben kezd „megfagyni a levegő” azok körül, akik na­gyon elmaradnak az átlag­tól. Egyre több szakmában, üzemben eljutnak odáig, hogy serkentsenek mindenkit a teljesítmény növelésére. Sok példát lehetne az igé­nyesség növekedésére hozni. Ezek közül egyet említenék: egyes vállalatok nem veszik vissza azokat a dolgozókat, akik vétték a kalapjukat, s elmentek, majd, amikor az új helyen csalódtak, újra je­lentkeztek. A XXI. pártkongresszus rá­irányította a figyelmet arra, hogy a társadalom fejlődése szempontjából legfontosabb eszmei és erkölcsi kérdések­re kell összpontosítani. Olya­nokra!, mint .a közérdek tiszteletben tartása és szol­gálata, a munka becsületé­nek növelése, a kötelessé­gek teljesítése, a közösségi szellem erősítése. Az utóbbi évekből .bárki ugyanannyi jó példát tud fölsorolni, mint rosszat. Az emberek közti vi­szonyban, a gondolkodásmód alakulásában érezhető volt a kispolgári életfelfogás, az ön­zés, a jogtalan előnyszerzés, a közömbösség romboló hatása ,is. Az üzemi párt- .és szak- szervezeti szerveknek és -szervezeteknek, az .agitáto­roknak és a propagandisták­nak is köszönhető, hogy az utóbbi időben egyre határo­zottabban fölléptek minden etilen, ami rombol, visszahúz. A 'gazdasági eredmények, a most már érzékelhető javu­lás mindennél ékesebben bi­zonyítja, hogy társadalmi méretekben eredményit ho­zott a nagyabb, áldozatosabb, hatékonyabb munka. A sta­tisztikai átlag természetesen magában foglalja a kiemel­kedő és a gyenge munkát is. Elég, ha arra hivatkozunk, hagy a Kaposvári Húskom­binát exportüzemének dol­gozói a szabad szombatokon is bent voltak a nyugati szállítások miattit. A Kapos- plast, a Nagyatádi Konzerv­gyár, a Batatomboglári Me­zőgazdasági Kombinát 'példá­ja ás idekívánkozik. A kong­resszusi és a felszabadulási munka verseny felajánlásai között számtalan olyan van, amely a célt szolgálja, hogy — akár .túlórázva 'is — több (terméket szállítsanak időben és jó minőségben a külföldi megrendelőknek. A közös erőfeszítések eredményeként javult az ország külgazdasá­gi egyensúlya, megőriztük a fizetőképességet. S most már a gazdasági fejlődés élénkí­tésére készülhetünk. Ebben a somogyiak jó munkája is benne van. A párt azt a célt itűzte maga elé négy évvel ezelőtt, hogy 'társadalmunk erkölcsi arculatát tekintve is egyre inkább a munka társadalma Jegyen. Most, amikor a XIII. kongresszusra készülünk, a Központi Bizottság irányel­veiben ezt olvashatjuk: „Az ideológiai munka állítsa kö­zéppontba az értelmes és tar­talmas emberi élet megvaló­sításának összefüggését a munka .megbecsülésével, a társadalmi igazságosság érvé­nyesítésével, a dolgozóik kö­zösségének társadalmat és egyént formáló szerepével, szociálisnál és humanista ér­tékeinkkel”. A család, az iskola felada­ta, hogy jobban neveljen a munkára, minél több fiatal érezze, mi a kötelessége oda­haza, az iskolában és a mun­kahelyén. Csak így várható, hogy a jövendő felnőttekben időben kialakul az áldozat- készség, a közösségént érzett felelősség. Ezék olyan érté­kei társadalmunknak, ame­lyek hatása és eredménye megtestesül .hazánk és me­gyénk négy évitizedes fejlő­désében is. S ez alapozza meg a továbblépést is. A korábbinál kevesebb be­ruházás miattit — több sza­bályozóváltozás után — az építőiparban működő cégek Legszívesebben fővállalkozó­ként költmek szerződést egy- egy létesítmény, építésére. Ez a régebbinél nagyobb fe­lelősséggel és kockázattal is jár, de előnye, hogy a vál­lalkozó kezében minden szál összefut, és végső soron csak rajta áll a siker vagy a ku- dárc... Az ilyen rendszer­ben tisztábbak az érdekvi­szonyok, megszabadulnak a féllek a- haiZai építőipar egyik legnagyobb kdLoncától: az összefcuszálódó alá- és fölé­rendeltségtől, az egymásra váló mutogatástól. (Tegyük hozzá: a honi fővállalkozói rendszer még gyerekcipőben jár, néhány régebbi „beteg­ségét” még nem sikerült be­lőle kiirtani, de ezzel együtt is jelentős éiőrebaladásnák tekinthető.) Többnyire az volt a jel­lemző a kezdetekre, hogy építőipari kapacitássá! ren­delkező vállalatok jelentkez­tek főváUlálkozőkénit. So­mogybán. új jelenség, hogy a Somber, tehát csupán, szel­lemi munkásokat fogHalkoz- tátó megyei beruházási váil- lálllat is új útra lépett, és fővállilalkotzákénlt építési szer­ződéseket köt. Nagy Attila, a vállalat fő­mérnöke elmondta: — Ügy láttuk, hogy ha meg alkarunk maradni a pia­con,, akkor mindenképpen a régebbinél több kockázatot kél vállalnunk, többet kell dolgoznunk, s ezért vágtunk belle ilyen munkába. A mód­szer próbája nálunk a ka­posvári TOldi lakótelepen masit épülő posta, és ABC- áruház vált. Ügy tudtunk szerződéséket költni, hogy az előirányzott költségekből a tervezettnél nagyobb és jobb épületet „hoztunk ki”. Ami­kor már látszott, hogy ez a konstrukció megfelel ne­künk, akkor eldöntöttük: ha csak lehet, mindig a fővál­lalkozásit váfasztjuk. — A főpróba tehát sike­rült. És az előadás? — Másodjára már a ka­posvárinál nehezebb felada­tot vállaltunk. A megyeszék­helyen adott volt a Sáév, mint nagy kapacitású kivi­telező vállalat, s ez az ABC és a posta épületének sorsát megkönnyítette. Nagyatádion viszont a kis kapacitások le­kötése és egymás mellé so- rákolztaitása vdllt a legna­gyobb fegyvertény. S ez a jövőt is meghatározza. Az építő-szerelő képesség léte­zett eddig is, de az őket ösz- szeszenvező irányítás nélkül elveszték volna. Így remél­jük, hogy a sok kicsi sokra megy. — Viszont sok kicsi alvál­lalkozóval dolgozva sokkal nagyobb a rizikó. — Nem lehet elégszer is­mételni : fcaokázatvállaHás nélkül nem megy. Nagyatá­don 1985 szeptemberében meg kell kezdeni a tanítást abban az iskolában. Mi ezt ígértük, s — egy kis túlzás­sal! — senkit sem érdekei, hogy miképpen, de teljesít­jük. Tizenegy cég és több kisiparos dolgozik az építke­zésen a Somber irányításá­val!. A szervezési feladatok így megsokszorozódtak. De megéri, mert a többletért minden féltnek .tisztességes nyereség a „jutalma”. — És ha valamelyik fél valahol „nagyobb halat tud fogni’’, s kiszáll ebből az üz­letből? — Szerződéses fegyéliem azért nálunk is .létezik. És megismétlem: a tisztes hasz­not mindenkinek biztosítani tudtuk. Ez pedig a legna­gyobb vonzerő. Valamint az is hozzá teendő : minden munkára igyekeztünk tarta­lék erőt is föltárni. Futbaill- hasonllaittal élve: az elsővel csaknem egyenértékű máso­dik csapatot .is ki tudunk ál­lítani a meccsre, ha a szük­ség úgy hozza. A korábbi évekhez képest csökkent az idén az útépí­tésekre fordítható pénzösz- szeg, másfél milliárd forint jutott az országos utak fej­lesztésére. A cél inkább az volt, hogy ne romoljék to­vább az utak állapota, ezért útfenntartásra 4,5 milliárd forintot fordítottak. 1980 óta számítógépes útadaitbamk se­gítségével határozzák meg és döntik el, hol kell feltétle­nül javítani az út állapotán. A szűkösebb pénzforrások el­osztása azóta pontos adato­kon alapszik. Az idén az országos úthá­lózatból 480 kilométeren megerősítették a régi 'burko­latot (1983-ban még több mint 670 kilométeren végez­ték el ezt a munkát), össze­sen négy es fél kilométeren szélesítettek négy nyomtávú­ra egyes utakat: a 3-as főút gyöngyösi bevezető szakaszát, a 44-es utat Békéscsabánál, valamint a 8-as utat Kör­mendnél. Hatvan útcsomó- pon/tat iis átépítettek, a leg­többet Borsod megyében. Ti­zenöt helyen jelzőlámpás ke­reszteződést alakítottak ki. Több mint kétszáz „autó- buszöböl” épült, s harminc kilométeren kerékpárutat ké­szítettek. (A közlekedési Miniszté­rium pályázatot hirdétett ke­rékpárutak -építésére, és ahol a forgalmi vagy a baleseti helyzet a legjobban .indokol­ta, ott a szükséges összeg fe­lét támogatásként a minisz­térium nyújtotta.) A kerék- párutaknak mintegy-a felét Békés megyében alakították ki. Az idei fejlesztés során Vegyük hát sorra a részt­vevőket: a földmunkákat és az ideiglenes út építését So­mogy megyei Tanépre bíz­ták, az alapozást a Délviép végezte, a szerkezetet a bar­csi Észkv építette Univázböl, a tetőszigetelés, a gépészeti munkai, a kőművesmunka és a hidegburkolás a nagyatádi Észkv feladata, a műanyag- ablakdk gyártására és be­szerelésére a győri Tanép­pel kötötték szerződést, a gázvezetéket az atádi költ­ségvetési üzem szereli, a gé­pészeti hőszigetelésre a ka­posvári Novober gmk vállal­kozott, válaszfalakat épít és vakql a vízügyi igazgatóság brigádja, vakol fest és mázol majd a csurgói költségvetési üzem, a melegburkolást el­végzi a Sáév, az antennát a zalaegerszegi Gelka szereli föl, a Dédász emberei elekt­romos munkákra jelentkez­tek, asztalos és lakatos te­vékenységet pedig kisiparo­sok vállatok. Tekintélyes sor. Az iskola rendiben, épük Negyvenöt és fél millió forintért vállalna a Somogy megyei Beruházá­si Vállal lat az építést, ebből 1984 márciusától máig 25 millió már elfogyott, s ez annyit jelenít, hogy az építők a részhatáridőikhöz képest némi előnybe is kerültek. A gyerekek p>edig várják a következő szeptembert. Ügy tetszik: nem hiába. készült el egyebek között a Kőszeget tehermentesítő új últ, Szombathelyen ,a Tolbu- hin körúti csomópont, vala­mint a törökszentmiklósi fe­lüljáró. Az 58 ezer kilométer hosz- szú tanácsi úthálózat fejlesz­tésére mintegy kétmilliárd forintot, fenntartására piedig 3,2 milliárd forintot fordítot­tak. 1985-ben továbbra is kö­rültekintően kell az útfej- lesztési összegeket feloszta­ni, mert csak kevés beruhá­zásra lesz mód. Jövőre nem kezdődik új beruházás, de folytatják az M 1-es Bicske és Herceghalom közöltti sza­kaszának építését, s a leen­dő M 5-ös autópálya egyelő­re két nyomsávját adják át, a fővárostól Örkényig. Be­záródik a 8-as út veszprémi déli gyűrűje, s elkészül a Kettős-KöröSHhíd. A fenntar­tási munkákban az olcsóbb, takarékosabb, de műszakilag nem alacsonyabb értékű megoldásokat igyekeznek al­kalmazni. Az eddigieknél is nagyobb arányban használják az ener­giatakarékos eljárásokat, anyagokat: az erőművi per­nyét, a kohósalakot, a hitu- menemulziót. A burkolatokat is takarékosabban erősítik jövőre. A teljes útfelület asz­faltozása helyett még a fő­utakon is gyakran csak „ki­foltozzák” a meglevő burko­latot. Ahová nem jut asz­faltburkolat, ott az útfelü­let romlásának, megakadá­lyozására egyszerűbb felületi bevonatot készítenek. A döntés felelőssége Egy régebbi beszélgetést juttatott eszembe egy, a na­pikban hatott, a puszta ki­jelentő mondatnál' kissé in­dulatosabb megállapítás. Te­lefonhívás szakította meg az egyik termelőszövetkezet el­nökével folytatott beszélge­tést, ami után — ha nem is szó szerint —, ez hangzott el: „Az ember lassan nem érti! Egyre többször kerü­lünk olyan helyzetbe, hagy nyolc-tíz milliós témákban szinte egyik napról a másik­ra várják tőlünk a döntést. Nem kis pénzek ezek, a ma­gunkfajta közepes nagyságú gazdaságot egy ilyen nagy­ságrendű, hibás elhatározás fejre állíthat.” Míg, sorolta a közelmúlt időszak, erre vonatkozó Leg­frissebb példáit, akaratlanul is eszembe jutott egy másik, az elnöki tisztet több évti­zede betöltő vezető vélemé­nye, 'aki a kérdésre, hogy mi a legnehezebb ebben a mun­kakörben, ptül/anatnyi gon­dolkodás után nagyon hatá­rozottan azt válaszolta : „Az emberek sorsáról dönteni.” Az emberiek sorsa viszont nagyon is összefügg azzal, hogy egy adott üzem válűial- kozhaf-e arra, hogy megve­gyen vagy ne vegyen meg például egy öt-hat máQilió fo­rintos gépsort. Ami ugyan kétségtelenül kellene, de a mérleg másik serpenyőjében ott van a vásárlással járó pénzügyi és gazdasági köte­lezettségiek sora, amelyek teljesítése legalább annyira fontos^ mint amennyire szük­ség lenne az adott eszközre. A döntés tehát nem egysze­rű. Az igényeket, a lehető­ségeket, a terheket úgy kell összevetni, hogy a végső eredmény — maradjunk az idézetnél — az emberek sor­sának javulását mutassa, il­letve ígérje. Ennek számbavétele az esetek többségében koránt­sem egyszerű. Nem csupán azért, ment számos összete­vőt keld számításba venni, felelllősséggel mérlegelni, ha­nem azért is, mert sohasem csupán csak egy fejlesztési, a gazdaság holnapjáit szolgá­ló téma foglalkoztatja az irányítókat. így aztán a kü­lönböző megoldások, gazdá­sági, pénzügyi variációk is versenyre keinek egymással. Félreértés ne essék. A las­súság, ami szinte elválás zlt- haltiatil'ainul párosul a „p>aitó- pállos” kényelmességgel, nagy veszélyekét rejt magá­ban. Ebből táplálkozik az el- szaüasztotit lehetőség, a ké­sőbb nehezen, vagy egy álta­lán be nem hozható mulasz­tás. Felgyorsult életünkben a gyorsaságra, a megalapo­zott, de késedelem nélküli döntésekre nélkülözhetetHe- nüil szükség vain. Am az el- lenvéglet, az elhamarkodott­ság legalább annyi veszély- lyel jár. Egy nagyüzem gazdálko­dásában adódnak olyan hely­zetek, amikor lehet, sőt szükséges is egyik óráról a másikra dönteni. De van olyan is, amikor egyenesen vétség ilyen követelményt támasztani ! Ide tartozik minden nagyobb befektetést igénylő, több év pénzügyi gazdálkodását befolyásoló fejilleiszltés. Visszatéve a telefont, nem alaptalanul métotiankodott a szövetkezet eLnöke. Szemé­lyes tapasztalatokra hivat­kozva egy „vadhajtásra”, egy nem kívánatos jelenségre hívta fel a figyelmet. Ami bizonyára elkerülhető, ha a döntésit, a lehetőséget meg­előző gépezetben minden szinten és minden területen kellő pontossággal illeszked­nek egymáshoz a fogaskere­kek. Amikor egy irányító aláír egy szerződést, vagy beruhá­zási okmányt, akkor embe­rek százainak holnapjáról határoz. Biztosítani keld szá- . mára azt a lehetőséget, hogy kellő megalapozottsággal, megfelelő körültekintéssel járhasson el. Joggal igényli ezt a vezető és ezt várja tő­le joggal az a közösség, ame­lyet irányít. Mert emberek sorsáról dönteni nemcsak a legnehe­zebb, hanem a legnagyobb felelősség is. v M Lajos Géza ÚJ SZÍNES TELEVÍZIÓ Űj színes televízió gyártása kezdődött meg az Orionban: az őszi budapesti nemzetközi vásáron nagy sikerrel bemutatott „Kolibri” hordozható készülék gyártása. A kétnormás, nyomtatott áramkörű és 31 cm képátmérőjű készülékek nemrég kerültek az üzletekbe. L. P. Útépítés, 1984-1985

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom