Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-28 / 303. szám
4 Somogyi Néplap 1984. december 28., péntek Babócsai díj az ügetőn Nyereséges ágazat A bolhái ménes sikere Hogy a Ló nemcsialk igavonásra, hanem versenyzésre is alkalmas, igazán akkor kapott átfogó képet, amikor a kaposvári felsőfokú mezőgazdasági technikumát végezte. Akkoriban fordult meg So- mogysárdon is, és látta a ménes versenylovait. Lebilincselte a paripák látványa, s kiszakíithatartflan. gyökeret ver t benne a gondolat : ha allkalma nyílik rá, olyan ménest hoiz létre, amire büszke lőhet a gazdaság a falu. Läufer Imre akkor főállattie- nyésztő vollt a baibócsai termelőszövetkezetben ... — A hetvenes évek elején a szövetkezet vezetőségével egyetértésiben elhatároztuk, hogy belevág urak a lóhizilla- láslba. Igen, nem a tenyésztés vollt az elsődleges cél, hanem a somogysárdi ménesben kiselejtezett lavakalt vettük meg és hizlaltuk. Így jól hasznosíthattuk a rétjeinket, legelőinket; a környéken senki sem foglalkozott ilyesmivel', az olaszok meg keresték a vágásra való tavaikat. A hozzánk került állatok közül kivátagalttuk és visszatartottuk a javát, ezekhez a kancáikhoz kaiptunk egy állami ménlt, s hetvenkettőben megalakult a ménes Rányaújnépen, a szövetkezet egyik istállójában ... Läufer Imrét aztán szövetkezett elnökké választották. Bújta a szakirodalmait, tájékozódott mindenről, ami a versenylótenyésztéssel ösz- saefügg. Erre annál is inkább szükség volt, mert akkoriban az ország három ménese nem tudott elég tavait adni az ügetöre, s jód jöttek a Dráva meniti termelőszövetkezet tavad. — Hetvenötben egészség- ügyi okok miatt az álta- mániyniak mintegy nyolcvan százalékát föl kellett számolni, s azután új alapokról indultunk. Miután egye- siMltiünk a bolihód téesszel, ott alakítottuk ki az új ménest a maradék lovakkal és főként a Somogysárdról vásá-' röltakkiail. A sárdi ménesiből Gabriella, Juhászné és a tiszte vérű amerikai kanca, Widle leszármazottai kerültek így hozzánk. Hetvenhat óta ott vagyunk minden fontosabb versenyen az ügetőn; huszonöt helyünk van a pályád ezeket mi tölthetjük be a lovainkkal... A versenylótenyésztés ma már szervesen beépül a Határőr Tsz állattenyésztési ágazatába. Szente József, a fiattal technikus is segít a munkában, no és természetesen a gondozód .gárda is megteszi a magáét. Viszonylag rövid idő alatt értek el Anubi — Ihar, Elherdált és Fórum apja — most 23 éves szép sikeréket. Az első je- ltemtősebb eredményt Ihar hozta 1982-ben : ez a fiatal mén; midtán elnyerte a kétévesek nagydíját, s még azon az őszön a kísérleti versenyen — ezen a páiya legjobb, különböző korú tavait együtt indították, hogy för- mérhessék, mire képesek a fiataltak — ugyancsak Ihar győzött. A következő évben ugyanez a dó 'elnyerte a Nemzeti • díjat, az idén pedig — egy mezőhegyese lóval holtversenyben — övé lett a négyévesek nagydíja. — Ugyancsak nyolcvan- kettőiben örvendeztetett meg bennünket szép sikerrel másik ménünk, az Elherdált: megnyerte az év leghosszabb távú — négyezer méteres — versenyéti, a Baka nevű lóról elnevezett hendikepet. Tavaly az egyik kancánk, Greenwille fölényesen nyert versenyt, s csaknem megjavította a húszéves páíyare- kordat. A mi lovunk, a Fórum nyerte a Vörös Október díjat, az idén pedig fekete ménünk, a Komornyik a kétévesek nagydíját... Csak néhány példáit ragadtunk ká a babócsai Határőr Tsz bolhói ménesének szép eredményei közül. Honnan örökölték ezek a tavak kitűnő versenyképességüket? Ihar, Elherdált;, Fórum — mindhárom ménnek az 1973- ban Olaszországból impor- tál|t Anubi az apja. A te- nyészmén most 23 éves, s miután az NDK-ba került, ott örökítt tovább kiváló képességeit — A versenylótenyésztés nyereséges ágazat a szövetkezetben — mondja Läufer Imre elnök. — Évente mintegy négymillió forint bevételt ad, de előfordult már, hogy hétmilliót hozott. A ménes most huszonöt törzs - kámeából és négy törzsmén- ből áll, s huszonöt lovunk versenyez az ügetőn. Meny- nyiiségi fejlesztés helyett minőségi javítás a célunk, s ehhez jó alapként szolgálnak azok a tavaink, melyek a versenyzés éveit befejezve visszakerülnek tenyésztésre a ménesibe. így Elherdált és a többiek képességeit sem herdálják el1; idővel a ménes jó hírét most öregbítő versenytavak utódaitól is okkal várhatnak majd jó eredményeket az ügetőn. Hernesz Ferenc A FÖLDFELAJÁNLÁSRÓL A föld tulajdonjogával felhagyni nem lehet, tehát az is tulajdonos marad, aki például az ország más részébe költözik és az eredeti lakhelyén levő — esetleg nehezen értékesíthető — földjét „gazdátlanul” hagyja. Változatlanul köteles tehát a közterhek megfizetésére, és a — föld rendeltetés szerinti művelésére. Ilyen és más okok eredményezik, hogy a földfelajánlás ma is élő, szükséges intézmény, mind a külterületi és zártkerti, mind a belterületi földek esetében. Magánszemély belterületi mezőgazdasági földje csak az államnak ajánlható föl. Ez a szabály érvényesül akkor is, ha a tulajdonos termelő- szövetkezet tagja, a tag házastársa, özvegye és a föld termelőszövetkezeti használatban van. Ilyen esetben — a felajánlás elfogadásával — állami tulajdonba került belterületi föld a termelőszövetkezet ingyenes használatában marad, minden más esetben a helyi tanács kezeli és hasznosítja. A földfelajánlás elfogadása, a területileg illetékes első fokú földhivatal hatáskörébe tartozik. Az ingyenes földfelajánlást el kell fogadni. Nem lehet elfogadni a felajánlást, ha ehhez (kiskorú vagy gondnokság alá helyezett személynél) a gyámhatóság nem járul hozzá, továbbá ha az ingatlant a tulajdonoson kívül más személy joga (pl. haszonélvezet) terheli vagy az ingatlant érintő bírósági, hatósági eljárás van folyamatban. Térítés esetében 1500 négyzetméterig a kisajátításnál járó kártalanítási összeget kell kifizetni, az ezt meghaladó belterületi földért pedig a külterületi földek szabályai szerint jár ellenérték. A magánszemély tulajdonában és használatában álló külterületi és zártkerti föld egyaránt felajánlható az államnak vagy a termelőszövetkezetnek. Az állam részére történő felajánlás szabályai hasonlóak a már ismertetettekhez; lényeges eltérés, hogy a felajánlást — csak földrendezéskor — térítés ellenében is el kell fogadni. A térítés a föld aranykorona- értékének 80-szoros forintösz- szege (ültetvénynél a 80— 400-szoros forintösszeg). A magánszemély tulajdonában és használatában álló föld termelőszövetkezeti tulajdonba való felajánlásának elfogadásáról a termelőszövetkezet vezetősége dönt. A felajánlásra és ellenértékre vonatkozó megállapodás az első fokú földhivatal jóváhagyásával válik érvényessé. A kívülálló — tehát nem termelszövetkezeti tag — örökös mentesül az öröklési illeték megfizetése alól, ha örökölt és egyéni használatban álló földjét a hagyaték átadása után 30 napon belül a termelőszövetkezetnek vagy az államnak felajánlja és a felajánlást elfogadják. Ez a felajánlás egyik gyakoribb oka. A termelőszövetkezet tagja, a tag házastársa, özvegye a termelőszövetkezet közös használatában levő külterületi és zártkerti földjét csak a földet használó szövetkezetnek ajánlhatja fel. A térítés legföljebb az aranykoronaérték 16 —, illetőleg ültetvénynél 800-szo- ros forintösszege. Az 5000 forintnál kisebb térítést minden esetben, az e felettit megállapodás szerint egy összegben kell kifizetni. Megállapodás hiányában ötévi egyenlő részletben történik teljesítés. Közös szabály, hogy föld felajánlására csak a tulajdonos jogosult. Az ismertetett térítési összegek a földön levő épület értékére nem vonatkoznak. Erre nézve külön kell megállapodni, kivéve a termelőszövetkezeti tag földfelajánlását, ha a termelőszövetkezet használatában levő földön álló épület már korábban a terme- lőszövetfcezetkezet tulajdonába ment át. Dr. Kevy Ferenc jogtanácsos HOL FŐZTÉK A PÁLINKÁT ? A kiskereskedőhöz gurult az autógumi A járási hivataliak megszűnésével megváltozott a kisiparosok, a magán kiere ske- dflk, a szerződéses üzleteik, a gimk-k, a polgári jogi társulások és a magántársaságok etenőnaésénie'k rendszene is. Míg korábban egyetlen tanácsiról többen is vizsgálták például az árakat; addig ez ma egyetlen osztály feladata Nagyatádon, a városi tanács városgazdálkodási és városfejlesztési osztályé. Völgyi József csoportvezető elmondta, hogy területükön ötszázötven-hatszáz üzlet, illetve személy munkáját kell figyefamimel kísérniük, hiszen a községi tanácsokkal er,re szerződést kötöttek. Idén száiahatvan ellenőrzést terveztek a társadalmi ellenőrök, a rendőrség; a vám- és pénzügyőr,ség bevonásával, ám december elején már 200 jegyzőkönyvet készítettek el a sok szabálysértés, visszaélés miatt. A magánkereskedők egy része rövid idő állátt szeretne meggazdagodni, ezért gyakran szabálytalankodnak. Nagyatádion a horgász- cikk-kiareslkedőnél például nagy mennyiségű származási bizonylat nélküli importáruit találtak. Az autógumikat forgalmazó nagyatádi Radiál polgárjogi társuláshoz közérdekű bejelentés álapján jutottak el: májusban, három egymás követő napon a nagykanizsai jár- műalkatréisizbolitban összesen 25 Bairum radiéiigumit vásároltak, melyet darabonként 207 forint haszonnal igyekeztek továbbadni. Mivel magánkereskedő állami vagy szövetkezeti kiskereskedelmi üzlétbői vagy más magánkereskedőtől nem szerezhet be árut, s mert árdrágítást is elkövettek, személyenként 6000 forint büntetést fizettek. De nem ők voltak az egyeitlenék ! Az autóbuszmegálló szomszédságában leA csónaktól a műanyag kútaknáig Új termékek Boglárlelléről A bogüárlellied Balaton Ipari és Szolgáltató Szövetkezet faipari tevékenységében ezután is változatlanul az eigy- és kétpárevezős csónakok készítése, illetve j aví- tása lesz a fő profil — már lekötötték a jövő évi teljes kapacitásukat —, de a Szivárvány Áruháztól kapott, kétszáz csónakra szóló megrendelés felé már poliészter termékeikre vonatkozik. Ez is jelzi: nő a kereslet a műanyagból készült cikkekre, s a szövetkezet igyekszik a piaci kereslethez igazítani kínálatát — erről tájékoztatott az év végéhez közeledve Balogh László elnök. A szövetkezet az idén vásárolta meg műanyag edények gyártási licencét és szabadalmi jogát a Dél-zalai Víz- és Csatornamű-vállalattól, s ennek alaipján — egyebek között — poliészter kútfej- és vízóraaknát, szennyvízkezelő berendezést készítenek Boglárlellén. Ezeket a Mélyéptenv tervei állapján ők is építik be a megrendelő általi kijelölt helyszínen. A műanyaigüzem termelési értékében ezek a gyártmányok évente mintegy 2,5—3 millió forintot jelenítenek. 1984-ben termelés és eredményesség szempontjából ez számított a leglényegesebb változásnak a szövetkezetben, olyannyira, hogy ez a tevékenység meghatározó jelentőségű az egész gazdálkodására. A poliészter termékek választéka egyre nő, ebben az időszakban végeztek például piackutatást műanyag fürdő- kádjíaiik elhelyezésére. Az idén a szövetkezet termelési értéke megközelíti a 30 millió forintot, s ez 7 százalékkal több az 1983. évinél, s igencsak felülmúlja az idei tervet is. Ahhoz, hogy új műanyag gyártmányokkal1 is előálijanak, két évvel ezelőtt megteremtették a feltételeiket, így a növekvő feladatok teljesítése nem igényel újabb beruházásokat. Mint arról a szövetkezet eűnöikétől tájékozódtunk, 1985-ben irányváltásra kerül sor a faipari tevékenységben: hamarosan végleges formába öntik azt a szerződést, mely szerint több ezer bútorvázat készít a bog- MliellLed szövetkezet a mohácsi Szék- és Kárpiitosipari Vállalatnak. H. F. vő autóalkatrész-kereskedőt is hasonlóiképp kellett büntetni. A vám- és pénzügyőrök az utóbbi időben egyre több kocsmáiban, presszóban találtaik gyanús pálinkákra ; Kutason, a vasútállomás szomszédságában levő büfében 18 liter pálinka beszerzéséről semmiféle bizonylat nem volt. A vezető azzail érvéit, hagy a vendéged mag- kínálására hozta be, illetve a családjával akarta meginni, mert nem szeretik a válllailatt pálinkát. Az italt természetesen lefogiláilták, s szabálysértési tárgyaláson fejeződik majd be az ügy. Falllsőbogáitról 9 liter pálinkát hoztak ei az ellenőrök. Itt azzal állít élő az üzletvezető, hogy a szeszipari vállalattól vette át a pálinkát, csak éppen nem. találja a bizonylatot. De hát ez nem csoda, hiszen nem is volt semmifélte bizonylat. Ezt másnap elismerte a vám- és pénzügyőrségien, A nagyatádi vásárban is mindig akad munkájuk az ellenőröknek. A Kaposvári Fanyó László pecsenyesütőjébe a június 10-i forgatagban árdrágítást és túlikadku- léJést állapítottak meg, így 6000 forint büntetést szabtak ki. A nagybajami Babai Károly ajándék- és játékkereskedő próbált tisztességtelen hasznot szerezni, no meg egy játékról sem volt számlája. 5500 forintjába került. Kevesebb a vendéglői szabálysértés, ám ezúttal is volt, ahol többet számoltak, minit amennyit adtak. A nagyatádi autóbuszpályaud- var büféjében 2,5 dekával volt kevesebb a szalámi a zsemlében. Az már csak apróság, hogy az italokon nem volt ár. Pedig szabály írja elő, mint ahogy azt is, hogy a kdsiporosoknak 2000 forint fölött kötelező a számlaadás. Nos, akadt olyan, aki 6—7 éve dolgozik, de még számlát sohasem adott, mert egyszerűen nem tudott róla, hogy kell. Vagy nem is akart tudni róla? — kérdezték az ellenőrök. 3000 forintos büntetést szabtak ki. Nagy Jenő
